Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

1985. június 26., szerda Somogyi Néplap 5 Dabóczi József, .a Somogyterv mérnöke a réz­domborítások mestere. Szabad idejében a nép­művészet stilizált elemeinek felhasználásával, népmeséi ihletésű témákat dolgoz fel. Rézmun­kái belső terek díszítésére szolgáló iparművésze­ti alkotások. (Hortobágyi Róbert képriportja) Tanulmánykötet Baranya munkásmozgalmáról Somogyi adatok tétháza A vidéki könyvkiadás ez évi egyik legnagyobb telje­sítményét vitathatatlanul Pécs mondhatja magáénak, A baranyai-pécsi munkás- mozgalom története (1867— 1944) címmel megjelent ta­nulmánykötettel. A Baranya Monográfia sorozatban nap­világot látott hatalmas szel­lemi produktum több éves tervszerű tudományszervező és alkotó munka eredménye és a pártkongresszus tiszte­letére készült el. A tudomá­nyos kutatómunka többségét a Baranya megyei Levéltár dolgozói mintaszerűen vé­gezték. Élvezettel lapozgatja a két kötetét a somogyi olvasó, miközben azon meditál, hogy a 20 fejezetre oszitott munka — melyet mintegy 400 (!) illusztráció, fénykép, plakát és irat színesít —, mekkora mélységgel tárta fel a szomszéd megye elmúlt nyolcvan esztendejének tör­ténetét. Újdonsága elsősor­ban a témákban, a fejezetek kialakításában van. A kötet szerkesztője, és több tanul­mány írója Szita László kö­vetkezetes koncepcióját di­cséri, hogy a baranyai—pécsi munkásmozgalomnak először vázolták föl a szakszerű gazdasági-társadalmi hátte­rét. Az oszítályharcos, az I. In- ternacionálé mellett tevé­kenykedő, majd a lassallea- nizmus felé hajló baranyai munkásmozgalom nagy ha­tással volt a szomszéd me­gyékre. A somogyi helyzet­tel ismerkedők és az azt ta­nulmányozók számára fel­tétlen hasznos, milyen volt a korai legalitás és illegalitás mód szőreinek alkalmazása. A konspirációs módszerek — vidéken legtökéletesebben a baranyaiak valósították meg ezéket —, hasznos és további kutatásokra ösztönző téma. A szakegyletek korai tevé­kenységéről is új adatokat ismerhettünk meg, mivel a postások és házicselédek ak­kori szakegyletét nem is­mertük. A tanulmánykötet töhbi fejezetében szintén találunk somogyi vonatkozásokat. Az 1890-es évek végétől a ka­posvári szakszervezeti, majd 1903-ban a szociáldemokrata pártszervezet megalakulása után igen szoros a két me­gye pórtkapcsolata. A sziget­vári és a kaposvári pártgyű­Országos hegedű- hangverseny Mosonmagyaróvárott a városi művelődési köz­pontban tegnap megkez­dődött az idei nyár egyik rangos zenei eseménye, a Flesoh Károly országos hegedűverseny. E verseny meghirdetésével és meg­rendezésével a város ta­nácsa a fiatal — 18—25 év közötti — tehetséges zenészeknek kíván fóru­mot nyújtani a bemutat­kozásra. Egyszersmind tisztelegnek a város szü­löttének, Flesch Károly- nak emléke előtt. A vi­lághírű hegedűművész és zenepedagógus 1873-ban született Mosonmagyar­óváron ; első nyilvános szereplésére 10 éves ko­rában került sor szülő­városában. Bejárta az egész világot. Dolgozott Béosben, tanára volt a berlini zeneakadémiának, majd a fasizmus elől Angliába emigrált. Élete utolsó éveit Svájcban töltötte. Az idei versenyre tí­zen neveztek be. A ver­seny első helyezettje részt vehet az 1986. évi londoni nemzetközi he­gedűversenyen. Mosonmagyaróvár há­rom díjat ajánlott föl: az első helyezettet 12 ezer, a másodikat 8 ezer, a har­madikat pedig 6 ezer fo­rinttal jutalmazzák. AZ EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUMRA Költői almanach léseken nagyon gyakori volt a pécsi szónok. A Baranya'— Tolnai—Somogy megyék szo­ciáldemokrata szervezetei néhány éven át kerületi konferenciákat tartották. A földmunkások szintén régió­beli szervezkedéssel erősí­tették soraikat. A pécsi 1918-as katonalá­zadás is méltó értékelést ka­pott a kötetben. A szerző szerint ez az első fegyveres, bolsevik szellemű hazai ka­tona- és bányamunkás-fel­kelés volrt. A második kötet nyolc ta­nulmánya az ellenforradalmi Horthy-korszakot fogja át, s ez több ponton is találkozik Somogy munkásmozgalmá­val. A legális párt-, szak- szervezeti és kultúrmozga- lom az 1944-es német meg­szállásig adott keretet és le­hetőséget a lebukások után újra meg-magújuló baranyai kommunista sejteknek. A második kötet szerzői — Szi­ta László és Szüts Emil — szakítottak azzal a nézettel, hogy a legális mozgalom vezetői árulók voltak. A kompromisszumaiknak, cse­lekvéseiknek leggyakrabban taktikai és emberi oldalai voltak. Sokszor szembe ke­rültek az országos vezetők intézkedéseivel, amelyek a cselekvésüket fékezték. Péos—Baranya, valamint Kaposvár és Somogy mun­kásmozgalmának későbbi számtalan kapcsolata közül az 1932—1933-as illegális kommunista szervezkedést említjük meg. Kozma Géza pécsi joghallgatónak megha­tározó szerepe volt ebben Kaposváron. A szerzők átfogó tudomá­nyos vizsgálati módszere imponáló. A negyedszázados ellenforradalmi korszakban tevékenykedő baranyai legá­lis párt- és szakszervezeti mozgalom elfoglalhatta mél­tó és megillető helyét. Mél­tó elemzést és kritikát ka­pott a szociáldemokrata, párt taktikája és módszere a vá­rosi törvényhatóságban-. Az elismerést érdemlő nagyszabású munka a szer­zők mellett a Baranya me­gyei Levéltárat és a megyei tanács áldozatkészségét di­cséri. Ez a kezdeményezés modellje lehet a munkás- mozgalom régióbeli kutatá­sának. Dr. Andrássy Antal Az elődök nyomában Stolcz Csaba A kaposvári Táncsics Mi­hály gimnázium három ta • nulója a siker ellenéire is szerény és mértéktartó. Most fejezték be a harmadik évet, és elsőtől az iskola honis­mereti körének tagjai. Itt oltotta beléjük a néprajz, és szűkebb hazánk, a szülő­föld szeretetét tanáruk, dr. Marek János. A több mint tíz éve működő kör szám­talan figyelemre méltó eredményt ért el, ezek kö­zül is kiemelkedik a leg­újabb: Az idei Helikon hon­ismereti dolgozatai között Stolcz Csaba arany, Cseike Ildikó és Tóth Tibor közös munkájával pedig bronz minősítést szerzett. —. Stolcz Csaba szalkdol­Cseke Ildikó gozatnak beillő munkája a A város árnyékában címe* viseli... — A szakkör tagjaival so­kat jártunk Magyaregresre. Régi és új dokumentumok alapján igyekeztem úgy el­készíteni a dolgozatot, hogy a falu története mellett a máról is szóljon. Ezzel a díjjal még nem ért véget a dolgozat története, mivel egy országos honismereti pályá­zatra küldte a zsűri. Itt már olyan munkák társasá­gában bírálják el. amelyek készítői nem középiskolások, bárki nevezhet. A későbbi terveikről be­szélve a néprajz mintha ki­csit háttérbe szorulna. Ma­Tóth Tibor gyár—történelem szakra ké­szül, ám sietve megjegyzi: a honismerettel a továbbiak­ban is szeretne foglalkozni. Dr. Marék János kis fü­zetet mutat. Címlapján a föiirat: Dalcsokor Míagyar- egresről. és Patosfáról. Gyors belelapozáskor is föltűnik •> ; sokrétűsége. Sum­másdalok, bujdosó- és kato­nanóták tematikus rendje. Ilyen versszakokat olvasok: „Híres betyár vagyok. Pat­kó az én nevem, / tizenkét vármegye mért kerestet en­gem / Pedig ott is járok, ahol mindenki jár / Kispej paripámat minidönök cso­dálják.” A dalok gyűjtőitől a munkamódszer felől ér­deklődöm. A RÉZ- DOMBORÍ­TÁSOK MESTERE A Corvina kiadó ősszel a Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum al­kalmából ismét megjelenteti nemzetközi költői almanach- ját, az Ariont. A kiadvány 1966-ban látott először nap­világot, s immár a 15. szá­ma jut el az olvasókhoz. Folklorista középiskolások — Nagyon nehéz feladat a népdalgyűjtés. Többször jártunk a két faluban — mondja Tóth Tibor. — Elő­ször csak ismerkedünk, meg­próbáljuk elfogadtatni ma­gunkat. Általában az idős emberek — mert adatköz­lőink nagy része belőlük ike­rül ki — bizalmatlanok. Amikor viszont ez megszű­nik, feloldódnak a gátlások, nagy öröm hallgatni a dalo­kat. — A gyűjtött anyag fel­dolgozása sem könnyebb — veszi át a szót Cseke Ildikó. — Magnetofonszalagról le- kottázzuk az anyagot. Aki foglalkozott zenével, az tud­ja. milyen körülményes ez. Szerencsére olyan segítőnk volt, mint Hyahas József, a kaposvári zeneiskola nyu­galmazott igazgatója. Bármennyire is vigyáz­tunk, egy műdal is becsú­szott az anyagba. Egyéb­ként húsznál több azoknak a daloknak a száma, ame­lyeket ilyen formában eddig még nem publikáltak. A feldolgozott dalokat a múzeumnak is elküldték. Talán néhány év múlva éppen ezeknek a nyomában indulnak útnák ifjú embe­rek, hogy a nagy példák: Bartók, Kodály szellemében feledésre ítélt dallamokat tegyenek közkinccsé. V. I. Árion 15 Az Árion legújabb száma bő válogatást közöl idegen nyelveken a magyar költé­szet 197Ö—1984. közötti idő­szakából. Több mint ötven kortárs magyar lírikus alko­tásait neves európai költők fordították nagy világnyel­vekre. Az antológiához Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter írt bevezetőt. A kiadványban számos, a magyar költészettel kapcso­latos írás is helyet kapott. Közreadják például Bruce Berlind amerikai költő . Fulbright ösztöndíjjal a magyar költészet körül” cí­mű írását. George Baal, Dé- ry Tibor „Az óriáscsecsemő’' című drámájának francia fordítója Déry szürrealista munkája és Madách „A2 ember tragédiája” kapcsola­táról írt tanulmányt. A kö­tetben külföldi írók, költők és kritikusok több olyan tanulmányát és cikkét köz­ük, amelyben a szerzők a költészet aktuális kérdéseit elemzik az egyes nemzeti irodalmak, illetve a világ­irodalom szemszögéből. A Somlyó György szer­kesztette kiadványban Kosz­tolányi Dezsőnek több nyelvre lefordított verseivel és prózai írásaival emlékez­nek meg a költő születésé­nek 100. évfordulójáról. Régészeti lelet Az időszámításunk előtti VII—IV. században létezett Csiin-állam fővárosát sike­rült feltárniuk a kínai ré­gészeknek Senhszi tarto­mányban tízéves kutatómun­ka eredményeként. 'Kínában eddig még nem tártak fői ilyen nagy és ennyire jó állapotban megmaradt ősi város’t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom