Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
1985. június 26., szerda Somogyi Néplap 5 Dabóczi József, .a Somogyterv mérnöke a rézdomborítások mestere. Szabad idejében a népművészet stilizált elemeinek felhasználásával, népmeséi ihletésű témákat dolgoz fel. Rézmunkái belső terek díszítésére szolgáló iparművészeti alkotások. (Hortobágyi Róbert képriportja) Tanulmánykötet Baranya munkásmozgalmáról Somogyi adatok tétháza A vidéki könyvkiadás ez évi egyik legnagyobb teljesítményét vitathatatlanul Pécs mondhatja magáénak, A baranyai-pécsi munkás- mozgalom története (1867— 1944) címmel megjelent tanulmánykötettel. A Baranya Monográfia sorozatban napvilágot látott hatalmas szellemi produktum több éves tervszerű tudományszervező és alkotó munka eredménye és a pártkongresszus tiszteletére készült el. A tudományos kutatómunka többségét a Baranya megyei Levéltár dolgozói mintaszerűen végezték. Élvezettel lapozgatja a két kötetét a somogyi olvasó, miközben azon meditál, hogy a 20 fejezetre oszitott munka — melyet mintegy 400 (!) illusztráció, fénykép, plakát és irat színesít —, mekkora mélységgel tárta fel a szomszéd megye elmúlt nyolcvan esztendejének történetét. Újdonsága elsősorban a témákban, a fejezetek kialakításában van. A kötet szerkesztője, és több tanulmány írója Szita László következetes koncepcióját dicséri, hogy a baranyai—pécsi munkásmozgalomnak először vázolták föl a szakszerű gazdasági-társadalmi hátterét. Az oszítályharcos, az I. In- ternacionálé mellett tevékenykedő, majd a lassallea- nizmus felé hajló baranyai munkásmozgalom nagy hatással volt a szomszéd megyékre. A somogyi helyzettel ismerkedők és az azt tanulmányozók számára feltétlen hasznos, milyen volt a korai legalitás és illegalitás mód szőreinek alkalmazása. A konspirációs módszerek — vidéken legtökéletesebben a baranyaiak valósították meg ezéket —, hasznos és további kutatásokra ösztönző téma. A szakegyletek korai tevékenységéről is új adatokat ismerhettünk meg, mivel a postások és házicselédek akkori szakegyletét nem ismertük. A tanulmánykötet töhbi fejezetében szintén találunk somogyi vonatkozásokat. Az 1890-es évek végétől a kaposvári szakszervezeti, majd 1903-ban a szociáldemokrata pártszervezet megalakulása után igen szoros a két megye pórtkapcsolata. A szigetvári és a kaposvári pártgyűOrszágos hegedű- hangverseny Mosonmagyaróvárott a városi művelődési központban tegnap megkezdődött az idei nyár egyik rangos zenei eseménye, a Flesoh Károly országos hegedűverseny. E verseny meghirdetésével és megrendezésével a város tanácsa a fiatal — 18—25 év közötti — tehetséges zenészeknek kíván fórumot nyújtani a bemutatkozásra. Egyszersmind tisztelegnek a város szülöttének, Flesch Károly- nak emléke előtt. A világhírű hegedűművész és zenepedagógus 1873-ban született Mosonmagyaróváron ; első nyilvános szereplésére 10 éves korában került sor szülővárosában. Bejárta az egész világot. Dolgozott Béosben, tanára volt a berlini zeneakadémiának, majd a fasizmus elől Angliába emigrált. Élete utolsó éveit Svájcban töltötte. Az idei versenyre tízen neveztek be. A verseny első helyezettje részt vehet az 1986. évi londoni nemzetközi hegedűversenyen. Mosonmagyaróvár három díjat ajánlott föl: az első helyezettet 12 ezer, a másodikat 8 ezer, a harmadikat pedig 6 ezer forinttal jutalmazzák. AZ EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUMRA Költői almanach léseken nagyon gyakori volt a pécsi szónok. A Baranya'— Tolnai—Somogy megyék szociáldemokrata szervezetei néhány éven át kerületi konferenciákat tartották. A földmunkások szintén régióbeli szervezkedéssel erősítették soraikat. A pécsi 1918-as katonalázadás is méltó értékelést kapott a kötetben. A szerző szerint ez az első fegyveres, bolsevik szellemű hazai katona- és bányamunkás-felkelés volrt. A második kötet nyolc tanulmánya az ellenforradalmi Horthy-korszakot fogja át, s ez több ponton is találkozik Somogy munkásmozgalmával. A legális párt-, szak- szervezeti és kultúrmozga- lom az 1944-es német megszállásig adott keretet és lehetőséget a lebukások után újra meg-magújuló baranyai kommunista sejteknek. A második kötet szerzői — Szita László és Szüts Emil — szakítottak azzal a nézettel, hogy a legális mozgalom vezetői árulók voltak. A kompromisszumaiknak, cselekvéseiknek leggyakrabban taktikai és emberi oldalai voltak. Sokszor szembe kerültek az országos vezetők intézkedéseivel, amelyek a cselekvésüket fékezték. Péos—Baranya, valamint Kaposvár és Somogy munkásmozgalmának későbbi számtalan kapcsolata közül az 1932—1933-as illegális kommunista szervezkedést említjük meg. Kozma Géza pécsi joghallgatónak meghatározó szerepe volt ebben Kaposváron. A szerzők átfogó tudományos vizsgálati módszere imponáló. A negyedszázados ellenforradalmi korszakban tevékenykedő baranyai legális párt- és szakszervezeti mozgalom elfoglalhatta méltó és megillető helyét. Méltó elemzést és kritikát kapott a szociáldemokrata, párt taktikája és módszere a városi törvényhatóságban-. Az elismerést érdemlő nagyszabású munka a szerzők mellett a Baranya megyei Levéltárat és a megyei tanács áldozatkészségét dicséri. Ez a kezdeményezés modellje lehet a munkás- mozgalom régióbeli kutatásának. Dr. Andrássy Antal Az elődök nyomában Stolcz Csaba A kaposvári Táncsics Mihály gimnázium három ta • nulója a siker ellenéire is szerény és mértéktartó. Most fejezték be a harmadik évet, és elsőtől az iskola honismereti körének tagjai. Itt oltotta beléjük a néprajz, és szűkebb hazánk, a szülőföld szeretetét tanáruk, dr. Marek János. A több mint tíz éve működő kör számtalan figyelemre méltó eredményt ért el, ezek közül is kiemelkedik a legújabb: Az idei Helikon honismereti dolgozatai között Stolcz Csaba arany, Cseike Ildikó és Tóth Tibor közös munkájával pedig bronz minősítést szerzett. —. Stolcz Csaba szalkdolCseke Ildikó gozatnak beillő munkája a A város árnyékában címe* viseli... — A szakkör tagjaival sokat jártunk Magyaregresre. Régi és új dokumentumok alapján igyekeztem úgy elkészíteni a dolgozatot, hogy a falu története mellett a máról is szóljon. Ezzel a díjjal még nem ért véget a dolgozat története, mivel egy országos honismereti pályázatra küldte a zsűri. Itt már olyan munkák társaságában bírálják el. amelyek készítői nem középiskolások, bárki nevezhet. A későbbi terveikről beszélve a néprajz mintha kicsit háttérbe szorulna. MaTóth Tibor gyár—történelem szakra készül, ám sietve megjegyzi: a honismerettel a továbbiakban is szeretne foglalkozni. Dr. Marék János kis füzetet mutat. Címlapján a föiirat: Dalcsokor Míagyar- egresről. és Patosfáról. Gyors belelapozáskor is föltűnik •> ; sokrétűsége. Summásdalok, bujdosó- és katonanóták tematikus rendje. Ilyen versszakokat olvasok: „Híres betyár vagyok. Patkó az én nevem, / tizenkét vármegye mért kerestet engem / Pedig ott is járok, ahol mindenki jár / Kispej paripámat minidönök csodálják.” A dalok gyűjtőitől a munkamódszer felől érdeklődöm. A RÉZ- DOMBORÍTÁSOK MESTERE A Corvina kiadó ősszel a Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum alkalmából ismét megjelenteti nemzetközi költői almanach- ját, az Ariont. A kiadvány 1966-ban látott először napvilágot, s immár a 15. száma jut el az olvasókhoz. Folklorista középiskolások — Nagyon nehéz feladat a népdalgyűjtés. Többször jártunk a két faluban — mondja Tóth Tibor. — Először csak ismerkedünk, megpróbáljuk elfogadtatni magunkat. Általában az idős emberek — mert adatközlőink nagy része belőlük ikerül ki — bizalmatlanok. Amikor viszont ez megszűnik, feloldódnak a gátlások, nagy öröm hallgatni a dalokat. — A gyűjtött anyag feldolgozása sem könnyebb — veszi át a szót Cseke Ildikó. — Magnetofonszalagról le- kottázzuk az anyagot. Aki foglalkozott zenével, az tudja. milyen körülményes ez. Szerencsére olyan segítőnk volt, mint Hyahas József, a kaposvári zeneiskola nyugalmazott igazgatója. Bármennyire is vigyáztunk, egy műdal is becsúszott az anyagba. Egyébként húsznál több azoknak a daloknak a száma, amelyeket ilyen formában eddig még nem publikáltak. A feldolgozott dalokat a múzeumnak is elküldték. Talán néhány év múlva éppen ezeknek a nyomában indulnak útnák ifjú emberek, hogy a nagy példák: Bartók, Kodály szellemében feledésre ítélt dallamokat tegyenek közkinccsé. V. I. Árion 15 Az Árion legújabb száma bő válogatást közöl idegen nyelveken a magyar költészet 197Ö—1984. közötti időszakából. Több mint ötven kortárs magyar lírikus alkotásait neves európai költők fordították nagy világnyelvekre. Az antológiához Kö- peczi Béla művelődési miniszter írt bevezetőt. A kiadványban számos, a magyar költészettel kapcsolatos írás is helyet kapott. Közreadják például Bruce Berlind amerikai költő . Fulbright ösztöndíjjal a magyar költészet körül” című írását. George Baal, Dé- ry Tibor „Az óriáscsecsemő’' című drámájának francia fordítója Déry szürrealista munkája és Madách „A2 ember tragédiája” kapcsolatáról írt tanulmányt. A kötetben külföldi írók, költők és kritikusok több olyan tanulmányát és cikkét közük, amelyben a szerzők a költészet aktuális kérdéseit elemzik az egyes nemzeti irodalmak, illetve a világirodalom szemszögéből. A Somlyó György szerkesztette kiadványban Kosztolányi Dezsőnek több nyelvre lefordított verseivel és prózai írásaival emlékeznek meg a költő születésének 100. évfordulójáról. Régészeti lelet Az időszámításunk előtti VII—IV. században létezett Csiin-állam fővárosát sikerült feltárniuk a kínai régészeknek Senhszi tartományban tízéves kutatómunka eredményeként. 'Kínában eddig még nem tártak fői ilyen nagy és ennyire jó állapotban megmaradt ősi város’t.
