Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 142. sióm Ara: 1,80 Ft 1985. június 19., szerda \ ÖT PERC ÉS ÖT ÉV Legyen inkább falunkbe- li! — felkiáltással spontán javaslat hangzott el az egyik képviselő jelölőgyűlésen. A javasolt személy mintha csak készült volna a szónok­latra „a kisközségek lakói­nak nevében” kezdett köve­telőző panaszáradatba. Ügy ítélte meg, hogy a képvise­lő dolga, hogy az asztalra csapjon, hogy addig ismé­telgesse a panaszokat, míg csak azok el nem intéződ­nek. Az utána szóló jelölt az elmúlt ciklusban már képviselőként szolgált. Egy­szerű szavakkal, higgadtan beszélt a fejlesztések realitá­sairól, s arról, hogy a helyi gondok csak az egyes közsé­gek lakóinak nagyobb önte­vékenysége és tehervállalása révén orvosolhatók. A két felszólalást követő tapsok hangerőkülönbsége azt a látszatot keltette, hogy öt percnyi sommás és han­gulatgerjesztő szónoklattal több elismerést lehet szerez­ni, mint öt évi eredménye­ket és kudarcokat egyaránt hozó, áldozatos munkával, megalapozott véleménymon­dással. A példa szerencsére egyedi, s a választókerület­ben élők többségének jó­zanságát bizonyítja, hogy az említett „prédikátor” végül a jelöltséghez szükséges sza­vazatmennyiséget sem kapta meg. Az eset mégis elgon­dolkodtató, mert egy he­lyenként ma is föllelhető téves szemléletre utal. Van­nak még, akik úgy gondol­ják, ha nincs út, járda vagy víz, csak szóvá kell tenni — lehetőleg minél hangosab­ban — s azért van a tanács­tag és a képviselő, hogy el­intézze. A fentebbi túlzó lo­kálpatrióta pillanatnyi si­kerének titka sem ékesszó­lásában rejlett, sokkal in­kább abban, hogy nézetei igazolni próbálták ezt a készreváró, kényelmes szem­léletet. „Tíz éve panaszoljuk, hogy nincs járd«, mégsem csinálták meg.” Az efféle megcáfolhatatlanul jogos­nak érzett sérelem egyre többek számára csupán any- nyit mond: a panaszkodók tíz év alatt sem tettek sem­mit. Az elmúlt hetekben sokat hangoztattuk, nagy felelős­ség arról döntenünk, hogy a következő öt évben kik kép­viseljék érdekeinket az or­szággyűlésben és a tanácsok­ban. Félő azonban, hogy ez az igaz megállapítás egye­seknek azt a téves következ­tetést sugallja, hogy a vá­lasztók felelőssége a döntés, a többi már a képviselők és tanácstagok dolga. Tény. hogy valamennyiüknek so­kat kell majd dolgozni, hogy méltóak legyenek az előlegezett bizalomra. Lát­nivaló azonban, hogy önma­gukban, választóik cselekvő támogatása nélkül csak ke­veset érhetnek el. Mert a képviselő és tanácstag dolga korántsem csak a gondok tolmácsolása sokkal inkább az, hogy egyeztessék a helyi érdekeket és a központi le­hetőségeket, s ha kell, moz­gósítsák választóikat a kö­zös célokért. Abban a köz­ségben vagy utcában lesz előbb járda és út, ahol á tanácstag — ahelyett, hogy csupán erélyes hangú pa­naszokkal ostromolná az il­letékeseket — önálló kez­deményezésekhez és lakos­sági erőfeszítésekhez kér tá­mogatást. Ott, ahol a szavak súlyát a tettek, s nem a hangerő adják. A választók felelőssége tehát korántsem ért véget a választásokkal... Bíró Ferenc A textiles szakszervezet elnökségének ülése Több a konfekció, jobb a választék Többletmunkát vállalnak a szövőnők Megalakult a barcsi és a fonyódi tanács A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksé­ge keddi ülésén megtárgyal­ta a textilüzemek első öt hónapi munkájának erectlmé- nyét. Megállapította, hogy a múlt év hasonló időszaká­hoz képest valamelyest ja­vult a konfekcionáló válla- lalatok és a vásárlók ellátá­sa textilipari termékekből, bár a szállítmányok egy ré­sze nem érkezett meg határ­időre a megrendelőkhöz. Né­hány áruféleség, mint példá­ul egyes csecsemő- és gyer­mekruházati holmik tovább­ra is hiánycikknek számíta­nak. A textilipari termékek szocialista országokba irá­nyuló kivitele a tervezettnél nagyoíblb mértékben nőtt, Az Országos Béketanács meghívására június 14. és 18. között Magyarországra láto­gatott a Finn Békebizottság küldöttsége dr. Johannes Pa- kaslahti főtitkár vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Sebestyén Nándor- néval, az OBT elnökével és Barábás Miklós főtitkárral időszerű nemzetközi béke­mozgalmi kérdésekről, a hel­sinki záróokmány aláírásá­nak 10. évfordulójával kap­csolatos megemlékezések­ről, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesz­téséről. Egyetértettek abban, hogy ma az egyik legfonto­sabb feladat cselekedni a helsinki folyamat fenntartá­sáért kont inens üirjkön. A vendégek kifejezték azt a meggyőződésűiket, hogy a sa­amilben az is közrejátszik, hogy a vállalatok pótolják múlt évi szállítási elmaradá­saikat. Tőkés exportjuk azon­ban most alacsonyabb volt, •miint a múlt óv hasonló idő­szakában. Ebben az is köz­rejátszott, hogy a 'tavalyi fellendülés után az idén lany­hult a kereslet a textilipari termékek piacán, így megfe­lelő arákat sem tudták elér­ni. A textilipart termelés fo­kozásának változatlanul ha­tárt szab a munkaerő nagy­mértékű elvándorlása. Hi­ányzik a fonodái dolgozóknak mintegy 20—25 százaléka. A létszám nagymértékű megfo­gyatkozását ma már a vidé­ki ipartelepítéssel sem tud­jál országúkban működő bé- keerők együttműködésének szorgalmazásával a különbö­ző államok mozgalmainak párbeszédét is segítik. A Finn Békebizottság szerepet vállal az európai békemozgalmak konstruktív párbeszédének előmozdításában. A Finn Békebizottság kül­döttségét fogadta Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Papp Anna, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak titkára. A finn vendé­gek találkoztak az OBT Ka­tolikus és Egyházközi Béke­bizottsága tagjaival, s elláto­gatták Veszprém megyébe, ahol a népfront munkájával ismerkedtek. ják pótolni a vállalatok, s a szakmunkásképző iskolákban sem végeznek annyian, mint áhányan elhagyják a pályát. Emiatt sok többletmunka há­rul a maradókra; nem rit­ka, hogy egy-egy szövőnő 20—24 gépet kezel, sokan je­lentős túlmunkát, szombat— vasárnapi műszakot is vál­lalnak. A szakszervezet álláspont­ja szerint a termelési felada- tók ellátása megköveteli, hogy a textiliparban a jö­vőben is fenntartsák a több­műszakos munkarendet, ezt azonban jobban- összhangba kell hozni a dolgozók igé­nyeivel. A több műszak fenn­tartásával is az eddigieknél jobban élhetnének a rugal­mas munkarend bevezetésé­nek .lehetőségével, így a családos anyák is jobban egyeztethetnék otthoni és munkahelyi teendőiket. Ez a termelésirányítóktól új szer­vezési megoldásokat igényel­ne. A textilipari vállalatok az elmúlt élvekben a rekonst­rukcióval párhuzamosan be­vezetett új módszerekkel mintegy 20 százalékkal nö­velték a munka hatékonysá­gát. A fejlődés további tar­talékait a szakszervezet egyebek között a korszerű elektronika alkalmazásában látja, a számítógépes terme­lésirányítás bevezetésére azonban még csak egy-két textilipari vállalatnál tették meg a kezdő lépéseket. A szakszervezet elnöksége azt is megvitatta, hogy a BUDAPRINT Pamutnyomó- ipari Vállalat Goldberger Textilműveklben miképpen gondolkodnak a megválto­zott munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatásáról. Tegnap délelőtt megtar­totta alakuló ülését a bar­csi városi tanács negyvenöt tagú testületé. Az ülésen részt vett dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Süveges Sándor, a városi pártbizottság első titkára. A testület döntött a tizenegy tagú végrehajtó^ bizottság létrehozásáról, melynek tíz tagját meg is választották. Barcs tanács­elnöke ismét dr. Németh Je­nő lett. Megválasztották a különböző bizottságokat, az új népi ülnököket, a kilenc tagú népi ellenőrzési bizott­ságot — melynek elnöke ismét Kilián Jánost. A testü­let megerősítette tisztségé­ben dr. Vincze Gézát, a vég­rehajtó bizottság titkárát. Az alakuló tanácsülésen Laczó Jánost kinevezték a művelődésii, egészségügyi és sportosztály vezetőjévé. A tanácselnök-helyettes személyéről a pótválasztá- sok után döntenek. A tegnapi tanácsülés egy­ben alkalom volt arra is, Évről évre csökken az újítások száma — állapítot­ták meg az Országos Talál­mányi Hivatal szakemberei. 1984-ben 15 ezerrel keve­sebb újítási javaslatot nyúj­tottak be mint 1980-ban, s ezen belül is visszaesés van az elfogadott és a hasznosí­tott újítások mennyiségében. Kedvezőtlenül hatott az újítási mozgalomra a beru­házások visszafogása és a termelés növekedési ütemé­nek lelassulása. Jelentős szerepe van annak is, hogy az utóbbi évek átszervezé­hogy dr. Balassa Tibor át­nyújtsa a barcsiaknak a te­lepülésfejlesztési verseny város kategóriájában elnyert első helyezést igazoló okle­velet. Fonyódon is tegnap ala­kult meg a megyei irányítá­sú nagyközség tanácsa. Az ülésen a tanács megválasz­totta a végrehajtó bizottsá­got és a tanácstörvényben előírt bizottságait. Megala­kult Ordacsehi társközség elöljárósága is. Elöljárónak P. Horváth Gyulát, tanács- ' elnökké ismét dr. Komáro­mi Józsefet, tanácselnök-he­lyettessé Györkös Jánost vá­lasztották. A tanács vb-tit- kárrá Hajmási Józsefet nevezte ki. Megválasztották a bíróság népi ülnökeit is. Tóth Károly megyei ta­nácselnök-helyettes köszön­tötte az újonnan megalakult testületet, majd átnyújtotta a tanácselnöknek az 1984. évi versenyben elért első helyezéssel járó oklevelet és a 550 ezer forintos fej’esz- tósi alaptámogatást. sei miatt az ipari nagyvál­lalatoknál csökkent a dolgo­zók létszáma. Ugyanakkor a vállalkozások megjelenésé­vel a korábban rendszeres újítók nem kis hányada a számára kedvezőbb, bizton­ságosabb jövedelmet jelentő kisvállalkozói formában fejt ki aktívabb tevékenységet. Részben ez utóbbival függ össze az is, hogy miköz­ben az újításiok száma csök­kent, minőségi színvonaluk, műszaki fejlesztési értékük az elmúlt években jelentő­sen megnőtt. Finn békemozgalmi küldöttség látogatott Budapestre Kevesebb az újjításf nagyobb a haszon Medárd után, aratás előtt 633 KOMBÁJN, FÉLMILLIÓ TONNA SZEM Ha Medárd napján meg­nyílnak az ég csatornái, negyven napág esni fog — tartja a néphit. Az évszá­zados tapasztalat ezúttal sem volt hiábavaló: másfél héttel az ominózus dátum után sízánite naponta nyitio- gathattuk az ernyőnket... S mi a helyzet ott, ahol a javak fölé nem tarthatunk ernyőt: a mezőgazdaságban? Annyit jártunkban-kelitüink- ben is láthatunk, hogy sok­helyütt renden, petrencében ázik a széna. (A lucerna el­ső kaszálásából nyert ta­karmányt még sikerült szá­razán bemenekíteni.) Az esős idő ellenére megkezdő­dött a megyében a 2500 hek­tárnyi zöldborsó betakarítá­sa. A figyelem a közelgő aratásra irányul: ezen a nyáron 117 890 hektárról a tavalyinál két százalékkal nagyobb területről kell .biz­tonságba helyezni a most még ígéretesnek látszó ter­mést. Keszthelyi Sándor, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak főmunkatársa elmondta, hogy a gabonaterületeken jelentős a vetésfehérítő bo­gár kártétele. A fertőzés a szokásosnál is nagyobb te­rületet érintett. így is gazdag hozamokra számít­hatunk. 500 ezer tonna sze­met várnák a földekről a gazdaságokban, s ennek le­vágásához, elcsépeléséhez 633 kombájn áll készen. A betakarítás gépi ellá­tottsága a téeszekben rosz- szabb az országos átlagnál, az állami gazdaságokban át­lagszinten van. Általában gond az arató-cséplőknél, hogy alacsony a dóbok át­eresztőképessége és ez gá­tat szab a teljesítmények növelésének. A gazdasági szakembereiknek az a véle­ménye, hogy az alkatrész­ellátás — főként az E típu­sú kombájnoknál — ellma- rad a tavalyitól. Az egyes üzemekben elté­rő a gépellátás színvonala. Ezért a korábbi megáEapo- dástoknak megfelelően elő­re fölkészültek, hogy segít­hessék egymást. 17—18 munkavégzésre alkalmas nap elegendőnek látszik ar­ra, hogy a kalászosokat be­takaríthassák, de ennek idő­tartama természetesen eltér­het, az időjárástól, az alkat­részellátástól. a fogadó- és szárítőkapacitástól függően. A megyei gabonaipar na­pi 20—21 ezer tonna ter­ményt fogad az aratás kez­deti szakaszában. Ez meg­egyezik a munkában részt vevő kombájnok teljesítőké­pességével, illetve a szállító­kapacitással. A folyamatos átvétel „menetrendjét” kö­rültekintően megszervezték, s az Agrokar, illetve a Me­zőgép is fölkészült arra, hogy az aratás kezdetétől ügyeleti szolgálattal segítse a nyári nagiy munkában az alkatrészellátást, a gépek gyors kijavítását. H. F. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom