Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

2 Somogyi Néplap 1985. június 17., hétfő Először szállt le a Ferihegyi repülő­téren a Lufthansa Boeing 747-cs Jum­bo Jet gépe. (Telei oto — Koppány György ______________— KS) L ufthans A fórum előkészületei A helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, va­lamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kép­viselői 1983. őszén Madridban elhatározták, hogy 1985. Október 15—november 25. között kulturális fórumot tar­tanak. Felkérésük alapján a Magyar Népköztársaság vál­lalta a fórum Budapesten történő megrendezését. Horn Gyula nyilatkozata A 35 résztvevő állaim idő­köziben megállapodott abban, hogy a találkozón a kulturá­lis alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseit vi­tatják meg. Az előkészüle­tekről. nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának és a Ma­gyar Televíziónak dr. Horn Gyula . külügyminisztériumi államtitkár, a nemzeti elő­készítő bizottság alelnöke. — Miben látja a kultu­rális fórum értelmét és je­lentőségét a helsinki folya­mat szempontjából? — A kulturális fórum ter­mészetes, ugyanakkor mond­hatni sajátos része annak, amit helsinki folyamatnak nevezünk. Jóllehet kulturá­lis kérdésekről tárgyal, lé­nyegében politikai tanács­kozás. Az adott s eléggé fe­szült nemzetközi helyzetben alkalmait kínál a kölcsönös bizalom és megértés szelle­mének erősítésére, olyan tar­talmú összeurópai párbe­szédre, amelyre eddig nem került sor. Politikai jellegű fórum, ment a kultúra, a művésze­tek legjelesebb képviselői mindig túlléptek az önmagá­éit való alkotásokon, s az emberi és a társadalmi fej­lődés sorelkérdéseire keresték a választ. Ezt minden bizony­nyal tükrözi majd a tanács­kozás munkája is. Hozzájá­rulhat a népek és nemzetek további közeledéséhez és kölcsönös megértéséhez. Min­den bizonnyal olyan ajánlá­sokat fogad el, amelyek to­vább szélesítik a 35 ország kulturális együttműködé­sét, s ezzel ösztönözheti az előrelépést a kapcsölatok más területein. Kétszáz áldozat Kétszáz áldozatot köve­teltek a hétvégén a libano­ni fővárosban, s különösképp a teljesen anarchikussá vált Nyugat-Bej rútban a felerősödött harcok. A kor­mány továbbra is működés- képtelen. A féltucatnyi konfliktus befagyasztására irányuló kulisszák mögötti alkudozások egyelőre ered­ménytelenek, akárcsak a gyújtópontnak számító Amal—palesztin háború fel­függesztésére tett tárgyalá­sos erőfeszítések. A déli külvárosokban, a menekülttáboroknál folyó síita Amal—palesztin há­ború immár a 28. napjába lépett, de a mind elkesere­dettebb testvérharc az utol­só három hétben nem ho­zott tényleges változást a katonai pozíciókban. Sáti- lában és Bordzs el-Ba- randzsneban a néhány órás viszonylagos nyugalom után újra meg újra fellángolt a harc, nehézfegyverek több száz lövedékével árasztják el egymás állásait. Szombaton, majd vasár­nap délután különösen he­ves küzdelem folyt. — Miért jelentős e fó­rum a Magyar Népköztár­saság mint házigazda szá­— Számunkra nagy meg­tiszteltetés, s egyiben felelős­ség a fórum megrendezése. A heüsinikii folyamat megin­dulása óta ez lesz az első alkalom, amikor ilyen jelle­gű nemzetközi tanácskozás­ra a Varsói Szerződés egyik tagállamában kerül sor. Ma­gyarország történ etében elő­ször fordul elő, hogy egy olyan állami szintű nemzet­közi értekezlet házigazdája lehet, amelyben éltérő tár­sadalmi rendszerekhez tar­tozó, sók tekintetben ellen­téte politikai irányzatokat is képviselő országok '•vesz­nék részt. A tanácskozás helyszíné­nek eldöntésében minden bi­zonnyal közrejátszott or­szágunk kiegyensúlyozott, konstruktív kül- és belpoli­tikája, kivívott nemzetközi tekintélye. Továbbá az az értékes hozzájárulás, amellyel a magyar művészet és tudomány az egyetemes emberi civilizációt gazda­gította. Hazánk nyitott Euró­pa és a világ minden való­di kulturális értéke előtt. A kis országok közé tartozunk, nyelvünket kevesen ismerik, ezértt különösen fontos érde­keink fűződnék ahhoz, hogy kulturális értékeinket mások megismerjék, kiegyenlí­tettebbé váljék a kulturális értékek cseréje és terjeszté­se a résztvevő államok kö­zött. — Hol tartanak az előké­születek? — A fórumon résztvevő országokban az elmúlt idő­szakiban érezhetően felgyor­sult a felkészülés. Ezt jelzik a nagyszámú kétoldalú ál­lamközi konzultációk. Ki­alakulóban van a küldöttsé­gek összetétele: a kormányok képviselőin kívül jelen lesz­nék kiemelkedő kulturális személyiségek a művészeti alkotás szinte minden terü­letéről. A magyar felkészülést a nemzeti előkészítő bizottság irányítja, s ennek munkájá­ba békapcsolódott kulturá­lis életünk számos, neves személyisége. — Ebben a feszültségek­kel terhes helyzetben nem túlzott derűlátás pozitív eredményeket várni a fó­rumtól? — Bizonyára a tanácsko­zás sem lesz mentes az éles vitáktól, az esetleges össze­ütközésektől. Már azért sem, mert a kultúra, a szellemi élet terén is jelentősek az eszmei-világnézeti különb­ségek. Tovább, nem csupán nemzeti keretek között, ha­nem nemzetközi szinten :s számottevőek a felfogásbeli különbségek arról, hogy mit léhet .tekinteni valódi kultu­rális értéknek, s tevékeny­ségnek. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a je­lenlegi feszült nemzetközi helyzet kísérőjelensége az ideológiai küzdelem kiélező­dése a különböző társadalmi rendszerű országok között Mindez kétségkívül befo­lyásolni fogja a budapesti tanácskozás légkörét és ered­ményességét. A magunk részéről — a szocialista közösség többi or- szágávail együtt — azért lé­pünk föl, hogy a rendezvény az alkotó szellemű vita, a kulturális együttműködéshez fűződő kölcsönös érdekeket kifejező akarat fóruma le­gyen. Amerikai űrfegyver­kísérlet A katonai űrfegyverkezési program egyik elemével, a lézerfegyverekkel is kísérle­tet folytatnak a Discovery amerikai űrrepülőgép hétfőn kezdődő újabb útja során. A tervek szerint szerdán a Hawaii-szigetek térségéből viszonylag kis erejű lézer­nyalábot sugároznak a pá­lyáján haladó űrrepülőgép­re, s a sugárnyalábot a Discovery egyik ablakára szerelt kisméretű tükörrel verik vissza, illetve továb­bítják. E kísérlet célja első­sorban azoknak a számító­gép-berendezésieknek kipró­bálása, amelyek lehetséges­sé tennék, hogy földi telepí­tésű lézerfegyverekkel sem­misítsenek meg támadó ra­kétákat. Bár az amerikai űrrepülő­gép-programban már eddig is végeztek katonai rendel­tetésű kísérleteket, sőt egy titkos katonai program vég­rehajtására korábban külön űrrepülőt indítottak, ez az első olyan kísérlet, amely kifejezetten Reagan elnök űrfegyverkezési programjá­hoz, a „csillagháborús” ter­vekhez kapcsolódik. Számos amerikai tudós rámutatott, hogy e program, amelynek előkészítésére az amerikai kormány 26 milliárd dollárt kíván fordítani, technikailag igen bonyolult, megvalósítá­sának lehetősége kétséges. A lézerfegyverek tervezett al­kalmazása például — több vezető amerikai tudós sze­rint — olyan hatalmas elek­tromos energiamennyiséget igényelne, amely egyenlő az Egyesült Államok jelenlegi vdllamosenergia-termelésének 60 százalékával. A katonai vezetés azonban ragaszkodik a „kísérletek” folytatásához, a fejlesztési program meg­valósításához. Mint ismeretes: a rakéta­elhárító rendszerekről kötött SALT—I. szerződés tiltja új típusú fegyverrendszerek ki­próbálását. Az amerikai ka­tonai hatóságok szerint a jelenlegi kínérlet „nem el­lentétes” a SALT—I. ren­delkezéseivel. Együttműködés A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A szocialista és kommu­nista építésnek a nyolcvanas évek közepére kialakult bel­ső feltételei" határozottan fölvetik a testvéri országok népgazdasága mindenoldalú intenzifikálásának feladatát. E folyamat sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az országok közötti munka- megosztásban rejlő előnyök teljesebb kihasználása, gaz­dasági integrációjuk elmé­lyítése — írja szombati szá­mában szerkesztőségi cikké­ben a Pravda. Az SZKP KB lapja a KGST-tagállamok együttmű­ködése fejlesztésének alap­vető irányait taglaló írásá­ban rámutat: a termelés mértékének növekedésével nehezebbé válik a gazdaság igényeinek kielégítése fűtő­anyagból, nyersanyagokból, munkaerőből és beruházási tőkéből. Másrészt, a tudo­mányos-műszaki forradalom menetében erősödik az in­tegrációs tényezők szerepe. Vagyis, az építés kulcsfon­tosságú problémáinak meg­oldása érdekében növelni keli a testvéri országok in­ternacionalista együttműkö­désének mértékét, és új mi­nőségi színvonalra kell emel­ni azt. Más út nem létezik. A Pravda emlékeztet rá, hogy kedvezőtlenek a külső feltételek, amelyeket a nuk­leáris konfiktus veszélyének erősödése jellemez az impe­rializmus legagresszívebb köreinek oldaláról. A nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokban a Nyugat mind gyakrabban használja a dik­tátumok nyelvét, embargót, bojkottot és más diszkrimi­nációs intézkedéseket foga­natosít a szocialista orszá­gok ellen. Élesen változik-a világpiacon a konjunkturális helyzet, erősödik a gazdasá­gi versengés. A helyzet minden szem­pontból még nagyobb össze- forrottságot, a szocialista közösség még erősebb egy­ségét, a békeszerető lenini külpolitika megvalósítása so­rán tanúsított magas fokú aktivitásit, a Varsói Szerző­dés egyesített közös erőinek megerősítését követeli. A háborús fenyegetés erősödé­sével a szocialista országok a jövőben is az egyetemes béke, biztonság, társadalmi berendezkedéstől függetle­nül minden állam együtt­működése alternatívájának állítják szembe. Ily módon a társadalmi fejlődés objektív folyamatai követelik meg ma a szocia­lizmus útján haladó népek egységének és összeforrott- ságának erősítését, a nem­zetközi szocialista munka- megosztás elmélyítését — hangsúlyozza a Pravda. A szocialista társadalom fejlődésének érdekei meg­követelik, hogy a társadalmi átalakulás növekedésének és az ezzel kapcsolatos felada­tok bonyolultabbá válásá­nak mértékében erősödjék a A Centropress vasárnap esti kommentárja Hiábavaló határozatok? Hét esztendeje, hogy 1978- ban az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa — az egyetlen testü­let a világszervezetben, amely szankciókat hozhat valamely tagállam ellen — elfogadta a 435. számú ha­tározatot. Sokak szerint ez csak az egyik, a Namíbiá­val kapcsolatos hiábavaló dokumetumok közül. A múlt hét végén ismét igencsak megszaporodtak az Afrika déli részéről érkezett hírek: a frontállamok veze­tői egymással tanácskoztak, Namíbiában újabb Angola- ellenes akciókra készülnek a dél-afrikai csapatok, Bots­wana fővárosában fegyveres támadást követtek el a pre­toriai rendszer elitalakulatai a fajüldözés megszünteté­séért küzdő szervezetek ob­jektumai ellen. New Yorkban közben új­ra Namíbia ügyében ülése­zett az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. A Dél-afrikai Köztár­saság kormánya ugyanis be­jelentette: ideiglenes kor­mányt állít föl Namíbiában — ahelyett, hogy szabad vá­lasztásokat tartanának. Ma­gában a Dél-afrikai Köztár­saságban folytatódtak a szí­nes bőrűek tüntetései, a va­sárnap volt sowetói véreng­zés évfordulója. Szélsőjobb- oldali elemek emberrablás­sorozatra készültek — Des- mond Tutu, a Nobel-béke- díjas püspök és más színes bőrű vezetők ellen. Ennyi is elég a következtetés levo­nására: ismét pattanásig fe­szült a helyzet a dél-afrikai válsággócban, minden pilla­natban újabb, emberi élete­ket követelő eseményektől lehet tartam. Az E NSZ-ben jóformán egyedül az Amerikai Egye­sült Államok támogatja a dél-afrikai kormány áltö­rekvéseit a válság rendezé­sére”. Az amerikai pozíciók legerősebb védőbástyájának számító pretoriai rendszer fennmaradásához ugyanis alapvető érdekei fűződnek bizonyos — nagyon befolyá­sos — üzleti köröknek. De nemcsak nekik. Washington nagyon tart a haladó erők előretörésétől e stratégiailag igen fontos övezetben. An­gola, Mozambik és Zimbab­we után egy független és — a jelenlegi erőviszonyok sze­rint valószínűleg a Swapo által kormányzott — Namí­bia gondolata nemcsak Pre­toria, de az Egyesült Állia- mok számára is elviselhe­tetlen ... , Csak így lehetséges, hogy a szomszédai ellen sorozat­ban akciókat elkövető Dél­afrikai Köztársaság elítélé­sével újra és újra szembe­száll az amerikai vétó a Biztonsági Tanácsban és hogy Washington támogatja a namíbiai kérdés összekap­csolását az Angolában állo­másozó kubai csapatok ki­vonásával. Mégsem hiábavalók a Dél­afrikai Köztársaságot ismét elítélő határozatok. Nem szállítanak több olajat a dél-afrikai kikötőkbe pél­dául a norvég tartályhajók. Nemrégiben még Washing­ton is kereskedelmi szank­ciókra kényszerült. A világ közvéleménye óriási nyomást fejt ki a faj­üldözés felszámolása érdeké­ben. Mert — mint ezt több politikus is aláhúzta — a Biztonsági Tanács vitájában, az apartheid magában hor­dozza a háborús fenyege­tést. H. G. hatalmon levő kommunista- és munkáspártok irányító szerepe. Elsősorban a kom­munisták a felelősek a tár­sadalmi fejlődés legfonto­sabb távlatainak, a politikai irányvonalnak a meghatáro­zásáért. Ez hosszú távú cé­lokat és soron következő feladatokat egyaránt felölel. A testvéri országok kommu­nista- és munkáspártjai po­litikájukkal biztosítják a nemzeti és nemzetközi ér­dekek helyes öszeegyezteté- sét, figyelembe veszik a szo­cialista építés általános tör­vényszerűségeit és az adott ország konkrét, történelmi körülményeit. A kommunis­ták kötelezettségüknek tart­ják a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista inter­nacionalizmus iránti hűsé­get, s azt, hogy tovább erő­sítsék az egységet és az ösz- szeforrottságot. A közösség minden orszá­gában jelenleg folyik a szo­cialista társadalom tökéle­tesítése távlatainak 1990-ig és az évszázad végéig szóló meghatározása. E munka során egyeztetik gazdaság­politikájukat a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, kétoldalú gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködési prog­ramokat dolgoznak ki és fo­gadnak el, befejezéséhez kö­zéledik a következő ötéves időszakra szóló tervek egyez­tetése, egy sor többoldalú megállapodás előkészítése van folyamatban. Ezek a termelési kooperációval, az ásványkincsek közös kiak­názásával, a gépipari, ener­getikai, energiahordozó- és nyersanyagkitermelési együttműködéssel foglalkoz­nak. A Szovjetunióban most van kibontakozóban az irá­nyítási és gazdálkodási rend­szer tökéletesítésének mun­kája. Mind újabb ágazatok kapcsolódnak be a széles körű gazdasági kísérletbe. Mind szélesebb körűen hasz­nálják ki a termeléshez leg­közelebb álló tartalékokat: a szervezettség és a rend megerősítését, a vezetők fe­lelősségének növelését. A legfontosabb azonban: folyik a mélyebben fekvő tényezők mozgásba hozatalának fo­lyamata, mindenekelőtt a tudományos-műszalki hala­dás meggyorsítása. Ez ugyan­is a népgazdaság intenzív útra történő átállításának alapvető, stratégiai eszköze. A sürgető gazdasági prob­lémák komplex megoldása során az SZKP és a testvér- pártok a gépgyártás fejlesz­tését teszik az első helyre. A maguk elé tűzött feladat az, hogy a gépek olyan új ge­nerációját hozzák létre, amely forradalmasíthatja a termelést, erősen megnöveli a munika termelékenységét és jövedelmezőségét. A je­lenleg érvényben levő 150 kooperációs és szakosítási többoldalú szerződés és megállapodás közül több, mint 110 a gépgyártásra vo­natkozik. A tudományos-műszaki haladás, a testvéri országok előtt álló egész probléma­rendszer megoldásában fon­tos szerepet játszik a kül­gazdasági kapcsolatok töké­letesítése. E területen is új­fajta hozzáállásra van szük­ség: ebben az irányban ha­tékonyabban kell kihasznál­ni a kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosz­tásiban rejlő lehetőségeket. Ehhez egyebek között nö­velni kell a gyártott termé­keik versenyképességét, ösz­tönözni kell az iparvállala­tok exportérdekeltségét. Nem szabad figyelmen kiviül hagyni o.lyan kérdéseket, minit a kölcsönös szállítások határidejének és volumené­nek betartása, a termékek megfelelő minőségének biz­tosítása. Az írás végén a lap szól a KGST külső kapcsolatai­ról is: a testvéri országok azért szállnak síkra, hogy kölcsönösen előnyös kapcso­latok jöjjenek létre a KGST, valamint a fejlődő és a tő­kés országok gazdasági szer­vezetei között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom