Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

1985. május 14., kedd Somogyi Néplap 3 Polgári védelmi szemle Somogybán Fűkasza —s még ami kell GÉPEK A TAKARMÁNYBETAKARÍTÁSHOZ Országos polgári védelmi törzsparancsnoki szemle kez­dődött Somogybán. A két hétig tartó, a megye egész polgári védelmi tevékenysé­gét áttekintő szemlét dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos pa­rancsnoka nyitotta meg teg­nap a megyei tanácson tar­tott parancsnoki értekezle­ten. Az eseményen részt vett dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és Túri Imre, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Elő­ször dr. Berki Mihály szólt a szemle céljairól. Mint mondta, amikor a szemle so­Negyvenöt­milisárd A népgazdaság energia­gazdálkodási programjához igazodva a vállalatok és más gazdálkodó szervezetek a tervidőszak eddigi szaka­szában több mint 2900 ener- gjanaciomaiTizállási beruhá­zási javaslatot dolgoztak ki; ezeknek a költsége megha­ladja a 45 milliárd forintost. A saját forrásokat kiegészí­tő állami támogatás és egyéb kedvezmények elnve- résére benyújtott pályamű- vekből eddig 1650 beruhá­zás, összesen 24,5 milliárd forint értékű fejlesztés fi­nanszírozására kötöttek szerződést a bankokkal. Eb­ből az idén mintegy 4,5 milliárd forintot költenek az energiamegtakarítás felté­teleit javító létesítménye:: re. Az idén befejeződő ener­giaracionalizálási beruházá­sok költsége — az előző évek ráfordításával együtt — megközelíti a tízmilliárd forintot. A vállalkozó szellemű üzemek új gyártmányokkal bővítették az energiatakaré­kos berendezések, anyagok kínálatát. A fertődi Építő­ipari Szövetkezet például osztrák licen-c alapján jól szigetelő falazóelemék, fö- démbéléstestek gyártását készíti elő. Rövidesen meg­kezdik az üzemszerű ter­melést, s évente 500 kisla­kás építéséhez szükséges elemet állítanak elő. rán lemérik az egyes tör­zsek és alárendelt szerveik harckészültségét, fegyelmét, kiképzési rendjét vagy kap­csolatát más szervekkel és testületekkel, elsősorban a polgári védelmi munka szín­vonalának javítását kívánják elősegíteni. Ezt követően a megyei törzsparancsnok számolt be a szemlére való felkészülés­ről, külön kiemelve, hogy e munka során nagy gondot fordítottak a polgári védel­mi tudnivalók szélesebb kö­rű megismertetésére. Érté­kelte az egyes városi és vá­rosi jogú nagyközségi tör­zsek tevékenységét, majd az országos parancsnok kérdé­sére válaszolva számot adott egyebek közt a bürokratiz­mus csökkentése érdekében tett intézkedéseikről és a Balatonföldváron az év eleje óta működő polgári védelmi kiképzőbázis munkájának első tapasztalatairól. Beszá­molt arról is, hogy az év so­rán lezajlott polgári védelmi gyakorlatokon jó eredmé­nyek születtek s hogy terv­szerűen és szervezetten zaj­lanak a továbbképzések. Délután a kaposvári váro­si törzsnél kezdődött meg az országos törzsparancsnoki szemle. Ennek tapasztalatait június 18-án összegezik majd. Ha késve is, de rákap­csolt a természet: egyre biz­tatóbb képet mutat a határ. Ügy tetszik, hamarosan ka­sza alá nő a takarmánynö­vények tömege a somogyi gazdaságokban. A kaposvári Mezőgazdasági Termelő­eszközkereskedelmi Válla­lat osztályvezetőjétől, Kutas Sándortól arról érdeklőd­tünk, hogyan készült fel, milyen választékot kínál az Agroker takarmánybeta­karító gépekből. Megtudtuk, hagyományos gépi vontatású fűkaszákból és rendsodrókból folyamatos az ellátás, minden igényt kielégíthetnek. Fűkaszából például harmincat, rend­sodróból huszonötöt adtak el az idén érkezett mennyi­ségből, illetve a múlt évi készletből. A magyar gyárt­mányú, önjáró fűkaszát hár­mat értékesítettek, s tíz ilyen gépet várnak Cseh­szlovákiából is. Ugyancsak magyar és csehszlovák gyártmányú silókombájnok­ból is rendelkeznek annyi­val, amennyit a megrende­lők kértek, s ebből is érkez­nek újabb szállítmányok. Nincs hiány a különböző típusú és rendeltetésű pót­kocsikból sem; mintegy hetvenet vittek el eddig a mezőgazdasági nagyüzemek az Agrokertől. Jóllehet az őszi gaboná­kat még jó néhány hét vá­lasztja el attól, hogy ka­lászba szökjenek, megnyug­tató, hogy a takarmánynö­vények betakarításához ha­sonlóan itt is megfelelő mennyiségű gép áll rendel­kezésre. Főként az NDK- ban gyártott különböző tí­pusú kombájnokkal elégít­hetik ki a keresletet; a megrendelt E 512-esek már eljutottak a gazdaságokba, az E 514-asek folyamatosan érkeznek, az E 516-osokat pedig a készletből értékesí­tik. Eddig mintegy húsz arató-cséplő kelt el, snagy­jából ugyanennyi t várnak még aratás előtt. Gond mindössze a gabo- mabetakarítással összefüggő tennivalókhoz szükséges géppel van: a magtisztító­val. Országosan is elégtelen az ellátás ebből az eszköz­ből, de van rá remény, hogy amikorra kell, ezzel is kielégíthetik a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok igényeit. i népfrontelnök véleménye hármas jelölés ] Bolhás apró község Nagy­atádtól iáiig kilenc kilomé­terre. Azt mondja a nép­frontelnök, Peterdi Ferenc, hogy legutóbb hétszáz lel­ket számláltak itt, vagyis jóval kevesebbet, mint tíz évvel azelőtt. Ezen -nincs is mit csodálkozni; munka nem nagyon kínálkozott, így a bolhásiak nagy része Nagyatád felé kezdett ka­csintgatni. Naponta ingáztak a cérnaigyár, a konzervgyár meg a Danuvla és Bolhás között. Aki tehette, a város­ban építkezett vagy lakást vásárolt. A jelek szerint azonban az elvándorlás már a múlté. Költöznek haza is azok, akik korábban városlakó­ként aiiapozgatták jövőjüket, öröm is, gond is ez egy­szerre. Öröm, mert nem néptelenedifc el a falu, aon-d, mert sok minden hi­ányzik Bolháson. Peterdi Ferenc érvelésében hinni kelil, hiszen ha valaki, ő igazán jól ismeri a falut. Itt született, itt kezdett dol­gozni a termelőszövetkezet­ben. Mikor a konzervgyár­ba a termeltetési osztályra került körzeti agronómús- nak, megismerkedhetett az ingázók sorsával is. — Nehéz önt megtalálni... — A munkám miatit, Ez a beosztás együtt jár azzal, hogy szinte állandóan úton vagyunk. Főképpen most, hogy késett a tavasz, két hetet csúsztunk a borsó ve­tésével, s még mindig kér­déses, hogy mi lesz a zöld­babbal. Áztán más kötele­zettségem is van: párttitkár vagyok a gyár egyik alap- szervezetében. — Marad-e ideje a falu­jára? — Kéül időt sziaikítanom erre is. Ha néha későn is, de esténként általában ott­hon vagyok. Szombaton-, va­sárnap és ünnepnapokon mindig megtalálnak. — Ha most számba ven­nénk, hogy mi történt az elmúlt években Bolháson, bizonyára hosszú sor kere­kedne belőle. Mit tett a népfrontbizottság a gyara­podásért? — Azt hiszem, egyetlen kis településen sem lehet azt mondani, hogy ezt én csináltam, amazt meg más. Mi a somogyszobi közös községi tanács, a helyi ta­nácstagok és a pártalapszer- vezet összefogásával tudtuk megvalósítani elképzelése­inket. így létesült gázcsere­telep, öregek napközi ottho­na, így lett ha nem is asz­faltozott, de sóderes utunk a sártenger helyén, és sor került a művelődési ház felújítására. A tervek meg­valósításához szükség volt a falu társadalmi munkájá­ra. — Az utóbbi napok a ta­nácstagi jelölőgyűlésekkel teltek el. A bolhásiak mi­ként vélekedtek a népfront jelöltjeiről, elfogadták-e őket? — Nem egyértelműen. Él­tek demokratikus jogukkal, s két körzetben is három jelöltet állítottak. Bízunk abban, hogy a június 8-i választásokon a bolhásiak azokat fogják megválasztani itianácstagnak, akikben bíz­nak, akik képviselni tudják falujuk érdekeit. Nagy Jenő DINNYÉSEK A mézízű, vérszínű, omlós, bő levű diny- nyék termesztése kü­lön tudomány. Azt mondják, hogy a csányiak nagyon ér­tik, miként kell „bánni” a dinnyével. Bárhol szívesen látják őket az országban, ahol néhány hónapra letele­pednek. — Hat éve járunk Bu- zsákra — mondja Kovács Lajos, a Hevesből idejött dinnyések egyike. — A föld­re nem panaszkodhatunk, de még egy olyan év, mint a tavalyi... Az idén sem in­dult valami jó a szezon: hi­deg volt, így a szokottnál később kezdtünk. — Megéri, hogy ilyen messzire jönnek? — Ez a negyedik hely éle­temben, ahol dinnyézek. Nem szeretem változtatni a helyet, de otthon már sokan voltunk. Mi úgy mondjuk: ki volt dinnyézve a föld. Hogy továbbra is ebből akartam megélni, kicsit tá­volabb kellett földet keres­ni. Ide már hatodik éve visszajárunk. Itt van a fe­leségemen kívül a fiam és a menyem is. A Munka Har­cosa szövetkezettel szerző­dést kötöttünk, s még ed­dig meg vagyunk elégedve egymással. Kovács Lajos a nyáron tötti be ötvenedik évét, de aligha gondolnánk negyve­net elkerülőnek. A feleségé­vel ül most a „nappaliban”, az összkomfortos faház egyik szobájában. — Nem most kezdtük a ^inn^ézést .Az ur?.m is, is 30 éve foglalkozunk már vele. A családomban min­denki ezt csinálta, így én is ebben nőttem fel; aztán folytattam. Itt vagyunk egé­szen szeptember elejéig; ha végeztünk, megyünk haza, Csányba. Azért csak az az otthonunk. Egyébként nem­csak mi vagyunk ilyen két- lakiak: Csányban lagalább 3—400 család költözik el minden tavasszal és ősszel vissza. Megszoktuk ezt az életet, és szeretjük is, — Azért ne higgye, hogy a szeretet elég — veszi át a szót ismét a férj. — Na­gyon sok a munka, és ha megkezdődik a szüret, éj­szaka is szedjük a dinnyét. Meg aztán arra is figyelni kell, hogy milyen földbe mi­lyen mag kerüljön. Kipró­báltam több fajtát is, de áll- lítom: a legtöbb mégis a földtől függ. Ez jónak bizo­nyult. — Hagy-e szabad időt a dinnye? — Mindig van mit tenni — mondja a gazda, minden panasz nélkül —, de azért jut idő másra is. Például a vendégeskedésre. Szinte mindig vannak nálunk a fa­luból ismerősök, barátok. S kell legyen idő az unokánk­ra is, hiszen ő is itt van. Másfél éves. — Én korábban egy buda­pesti tüzép-telep vezetője voltam, de nem mennék vissza oda — mondja a fia­talasszony. — Ez a harmadik nyár, amit itt töltök, és már egészen megszerettem ezt a munkát. z idősebb Kovács és a fia — aki kitanulta az autószerelő szakmát és — míg az asszonyokkal be­szélgetünk, kint már a mun­kát osztják el. Búcsúzunk. A fiatalasszony is kesztyűt húz a munkához, a nagymama pedig elindul a fiatalok faháza felé, megnéz­ni, hogy alszik-e még az unoka. — Aztán nyáron jöjjenek ám el! — kiált utánunk a háziasszony. — Akkor majd megkóstolhatják a csányiak híres dinnyéjét. Nagy Zsóka. Az egyik legnagyobb munka a palántázás. A Kovács családnak ilyenkor alkalmi segít­ségre is szüksége van. Kaposvár várja Bjelovárt Hatvankét vállalat készül a bemutatóra — Szakmai tapasztalatcsere A kaposvári sportcsar­nokban május 23. és 26. között jugoszláviai test­vérmegyénk, Bjelovár mu­tatkozik be. A múlt évi kiállításihoz hasonlóan, amelyen Somogy megye mutatkozott be Bjelová- ron, ez alkallommall is mintegy 60 vállalat állítja ki termékeit. A háromna­pos program keretében sport és kulturális ren­dezvényekre, a megye több településén szerb- horvát nemzetiségi vaaso- raestekre is sor kerül. A sportcsarnokbeli kiál­lítás megrendezésében a házigazdákon kívü/l a zág­rábi Interpublic szervező vállalat is -részt vesz. Dol­gozói már május 15-<től megkezdik az előkészülete­ket, hogy miire a különbö­ző vállalatok termékei megérkeznek, minden ké­szen álljon a fogadásukra. A rendezvény a mintegy két évtizedre visszatekintő baráti és üzleti kapcsola­tok szélesítését, szorosabbá válását jelzi. A sport- és a kulturális élet kölcsönös -megismerése után az ipari és a kereskedelmi együtt­működés is mind széle­sebb körű lett. Eredmé­nyeivel a kiállítás résztve­vői is találkozhatnak. A bjelovári cégek érdek­lődését bizonyítja, hogy a korábbi 25-itel szemben 62 vállaltat készül a kaposvári bemutatkozásra. A köny- nyű- és élelmiszeripart 17, az erdő- és fafeldolgozó ipart 6, a textil- és bőripart 7, az építőipart öt vállalat képviseli. Népes lesz a fémipari termékeket be­mutató üzemek sora, 12 résztvevőt várnak a ren­dezők, köztük a népszerű kistráktorok gyártóját, a Tomo Vinkovic céget. Raj­tuk kívül még kilenc kis­ipari, egyedi termékeket gyártó vállalat, is bemu­tatkozik. Jó hír a numiz­matika 'barátainak, hogy a zágrábi bank Vtroviticai fiókja régi pénzérméket is kiállít. A bemutatóval egyidő- ben szakmai napokat ren­deznek, többek között Somogy megye és Bjelovár gazdasági helyzetéről _ és fejlesztésének lehetőségei­ről, a kapcsolatok további bővítéséről. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán a búzanemesítésről és a szarvasmarha-tenyésztés­ről tartanak előadást, a Kaposgépnél pedig a trak­torgyártással és a kapcso­lódó gépek gyártásával is­merkedhetnek meg a bje­lovári szakemberek. A kulturális programok keretében fúvószenekarok, tánccsoportok és énekka­rok lépnek föl a megye különböző településein. A sportrendezvények a kiállítás megnyitásának előestéjén a Kaposvári Rákóczi és bjelovári Csesz- ma labdarúgóinak találko­zójával kezdődnek. Csur­gón és Tabon női kézi­labda- és férfi röplabda- meccs lesz. A nemzetiségi vacsora- estek néhány nappal meg­előzik a kiállítást, május i 9-től 26-ig tartanak. A gasztronómiai napokon a szerb-horvát népi konyha ízeivel a Park és a Cser vendéglőben ismerkedhet­nek meg a kaposváriak. Barcson és Nagyatádon is rendeznek hasonló este­ket. A bogiári és az igali gasztronómiai napok ren­dezéséről ' a tárgyalások még folynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom