Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

I\ fi AZ MSZMP SO H0OY HEGYEI BIZOTTS >ÁGÁNAK LÁP] A ŰsM ­XLI. évfolyam, 111. szál TI Ára: 1,80 Ft 1985. május 14., kedd KÜLDÖTTEK TIZENHAT ORSZÁGBÓL Rádióskonfereticia kezdődött Siófokon Célunk: a béke védelme Ünnepi megemlékezés a Varsói Szerződés aláírásának évfordulóján A Varsói Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmá­ból május 13 -15. körött Budapesten rendezték meg u tag­államok parlamentjei képviselőinek találkozóját. Az ünne­pi tanácskozásra tegnap megérkeztek a delegációk, és es­te megtartották az ünnepi megemlékezést. Siófokon a Siotour üdülő­helyi klubjában tegnap megkezdődött a Nemzetközi Rádió- és Tv-társaságok Szervezetének (az OIRT- nak) a harmadik nemzetkö­zi oktatási és nevelési kon - fenenciája. Ezt a Magyar Rá­dió rendezte, az UNESCO támogatásával. Az egyhetes tanácskozáson tizenhat or­szág — az OIRT tagorszá­Hatékonyság és műszaki haladás Dr. Hetényi István pénzügyminiszter előadása A somogyi műszaki és közgazdasági hónap egyik kiemelkedő jelentőségű ren­dezvényére került sor teg­nap Kaposváron, a Techni­ka Házában. A nagyszámú érdeklődőt Sugár Imre az MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke köszöntötte. Ott volt a rendezvényen dr Gyenesei István, a megyei pártbizottság titkára és dr. Sarudi Csaba, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese is. Elsőként dr. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter a VII. ötéves tervben megvalósí­tandó gazdasági és költség­vetési pénzügypolitikánkról szólt. Utalt azokra az elvi alapokra, melyekkel az MSZMP XIII. kongresszusa szolgált a gazdaságpoliti­kánk időszerű feladataira vonatkozó határozataival, Az előadó felhívta a fi gyeimet arra, hogy a jövő­ben fokozott mértekben szükség lesz a hatékony versenyképességre, a piac­orientáltságra való tö ek~ vésre, enélkül ugyanis vál­lalataink nem képesek meg­felelni a gazdasági kihívás­nak. Emlékeztetett rá, hogy a gazdasági folyamatok kéz­ben tartása, a gazdasági fejlesztés menetét helyes irányban befolyásoló intéz­kedések elengedhetetlenek. A pénzügyminiszter szélt arról ás, hogy a következő tervidőszakban szükség less» ^— egyebek között — tuda­tosabb munkaerő-politiká­ra, és nagyobb gondot keit fordítani az átképzési lehe­tőségek biztosítására. Kör­vonalazta azokat a célokat, melyek a következő öt év­ben elsőbbséget élveznek a fejlesztések, a népgazdasági feladatok sorában, figye­lembe véve a körülménye­ket esetleg befolyásoló té­nyezőket is. Legbonyolul­tabb tennivalóként a halé konyság növelését, e prog­ram folyamatának sürgető teendőit említette. Elmbnd- ta, hogy pénzügypolitikánk sajátos módón és eszközei­vel segíti a műszaki hala­dást. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadást követően az Országos Műszaki Informá­ciós Központ és Könyvtár főigazgatója, Ágoston Mi­hály adott filmvetítéssel szem'éietesebbé tett tájé­koztatót az intézmény tevé­kenységéről, a szakemberek­nek kínált szolgáltatásairól, a tudományos, technikai ha­ladás és a magyar gazdaság kapcsolatáról. gok közül Bulgária, Cseh­szlovákia. Finnország, Kuba, a KNDK, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió, a nem OIRT tagor­szágok közül pedig Auszt­ria, Dánia, Hollandia, Nagy- Britannia. az NSZK, Olasz­ország, Svédország — egy- egy rádióállomásának, va­lamint különböző magyar pedagógiai intézmények képviselői és a Magyar Rá­dió Iskolarádiójának szer­kesztői vesznek részt. A megjelenteket Kiss Kál­mán, a Magyar Rádió ' el­nökhelyettese köszöntötte, majd Orestes Gispert, a konferencia elnöke, a Ku­bai Rádió és Televízió el­nökhelyettese nyitotta meg az eszmecserét. Elmondotta, hogy a tanácskozás célja és feladata a korszerű rádiós pedagógiai módszerek be­mutatása és propagálása. Szólt arról, hogy »az utóbbi évtizedben számos OIRT tagországban oktatási-neve­lési reformokat vezettek be: ez a rádiós ismeretterjesz­tőket is arra késztette, hogy felülvizsgáljak és módosít­sák programjaikat, módsze­reiket, újrafogalmazzák he­lyüket és szerepüket a köz­oktatás rendszerében. A konferencia résztvevői tapasztalatcserét is folytat­nak. A Varsói Szerződés aláírá­sának 30. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar- Nép- köztársaság Minisztertaná­csa ünnepi megemlékezést rendezett hétfőn a Vígszín­házban. Az elnökségben he­lyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai; Kállai Gyula, az Elnö­ki Tanács tagja, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke, Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Vár- konyi Péter külügyminisz­ter, valamint Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő.- paranesnokának magyaror­szági képviselője. Konsztan- tyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoka, s ott voltak a VSz tagállamok parlamenti képviselőinek budapesti talMilkozójám ér­kezett küldöttségek vezetői is. Jelen volt az ünnepségen a párt-, az állami és társa­dalmi szervek több vezető­je. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai tes­tület több képviselője. A Himnusz elhangzása után Faluvégi Lajos, a Mi­nis zt e rtan á cs elnök hely et t e - se üdvözölte a vendégeket. Megnyitó beszédében han­goztatta: a Varsói Szerző­dés betöltötte és betölti tör­ténelmi hivatását. Az el­múlt évtizedekben megta­nultuk, hogy a békét nem elég óhajtani, azt védeni is kell, s azt is megtanultuk, hogy a jobb életre és a biz­tonságosabb életre egyaránt kell törekednünk. Mindeh­hez szilárd gazdasági hát­térre van szükség. — Meg­győződéssel valljuk — hang­súlyozta —, hogy a Varsói Szerződés politikai, katonai támasza' védelmezője szo­cialista építőmunkánknak és részvételünk e közösségben megfelel nemzeti érdekeink­nek. Ebben a szellemben foglalt állást pártunk XIII. kongresszusa, az országgyű­lés és legutóbb a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Ezután Czinege Lajos mi­niszterelnök-helyettes mon dott ünnepi beszédet. Ki­emelte, hogy a Varsói Szer­ződés aláírását, intézmény- rendszerének megteremté­sét és kiépítését — egész létét — egyetlen eszme, egyetlen alapvető cél hatá­rozza meg: a béke védelme, a résztvevő országok külpo­litikai tevékenységének ösz- szehangolása, a 'szocialista közösség védelmi képességé­nek megfelelő szinten tartá­sa. A szerződés megkötése kétségtelenül új fejezetet nyitott földrészünk történel­mében, hiszen most már de facto két pölitikai-katonai szövetségi rendszerre tago­zódott a Hitler-ellenes koalí­ció idején egységesnek kép­zelt és remélt Európa. A Varsói Szerződés azon­ban nem a NATO választot­ta utat járja. Az aláíró or­szágok már a történelmi je­lentőségű okmány első be­kezdésében leszögezik: „olyan európai biztonsági rendszer megteremtésére tö­rekszenek, amely valameny- nyi európai állam részvéte­lén alapulna, társadalmi és államrendszerükre való te­(Folytatás a 2. oldalon) új létesít­menyek Gyors tempóban pavilo­nok, üzletsorok épülnek Siófokon, hogy a főszezon­ban már új szolgáltatások­kal várják az üdülni vá­gyókat. A legjelentősebb ezek közül a’ kórház előtt épülő, 182 méter hosszú, kétszintes szolgáltató pa­vilon, amelyet negyven magánszemély közös for­rásból épít. Műhelyek, üz­letek, fodrász, cukrász kap helyet az épületben. A másik pavilonsor a stran­don épül. Fotó: Makai Károly Magyar felszólalás Az ENSZ Leszerelési Bi­zottságának ülésszakán fel­szólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője. Mint rámutatott: a bizottság napirendjén sze­replő kérdések közül ki­emelkedő fontosságú az atomháború megeLőzése, az imperialista körök által szí­tott fegyverkezési, különö­sen az atomfegyverkeziési hajsza megfékezése, vala­mint a világűr militarizálá- 'sának megakadályozása. — Amikor az antifasisz­ta koalíció által kivívott győzelemre emlékezünk, amelyben meghatározó sze­repet játszott a Szovjetunió, különleges jelentőséget és értelmet kap a leszerelésért folytatott küzdelem — hang­súlyozta. A Magyar Népköztársaság — a szocialista országokkal egyetemben — kezdeménye- zoleg lép föl a béke meg­óvása, a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása és a le­szerelés előmozdításáért. - • Országaink késizek — az ENSZ keretén bélül és azon kívül is — Olyan komoly le­szerelési tárgyalások folyta­tására, amelyeken figyelem­be veszik minden érintett fél érdökeit, atoelyek az egyenjogúságon és az egyen­lő biztonságon alapulnak, és végső soron elvezetnek a teljes és általános leszere­léshez fejezte be felszó­lalását Rácz Pál. Kedvez az idő Meleget hoztak a fagyos­szentek: a hirtelen nyárias- ra forduló idő országszerte kedvező körülményeket te­remtett a növények fejlődé­séhez. A korábbi kiadós esők segítették a magok csí­rázását, a főiméiegiedett ta­lajban pedig meggyorsult a növények növekedése. A téli fagyoktól leginkább megvi­selt gyümölcsösökben és sző­lőültetvényeken a meleg elősegíti a növények rege­nerálódását. Baranyában hétfőn befe­jeződött az egyik legjelentő­sebb tavaszi munika, a vetés, összesen 95 ezer hektáron került földbe a szemes- és silókukorica magja. A me­zőgazdászok határszemíléi szerint a több mint 70 ezer hektárnyi őszi kalászos nö­vény is biztató képet mu­tat, úgy vélik: régen volt már ilyen szép a már szár­ba szökött májusi búza és a kálászoló őszi árpa. Miután kedvezőre fordult az időjá­rás, az agnonómusok abban bíznak, hogy a hosszú tél és a hűvös tavasz miatti ké­sésből sikerül valamelyest lefaragni segítségével, s en­nek majd a betakarításkor lesz jelentősége. Pest megyében tegnap szinte valamennyi gazdaság­ban végeztek a vetéssel. Az utóbbi napokiban felázott, s a hét végére felmelegedett talajban gyorsan fejlődésnek indultak a növények. A szö­vetkezetekben és az állami gazdaságokban nagy lendü­lettel fogtak hozzá a nö^ vényvédelmi munkáikhoz, mivel a fülledtebb időjárás következtében megnöveke­dett a gombabetegségek okozta veszély/ A Duna—Tisza (közén ka­lászba szökkent az őszi ár­pa és a rozs; szépen fejlődik a búza, virágba borultak a borsóültetvények. A jó idő kedvez a munkának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom