Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11., szombat Somogyi Néplap 9 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Föld és Külföld A LEGKORSZERŰBB MAGYAR FESTŐ 1 Kovács István könyve- 1 * lő íiatalkorában grafi- i kus szeretett volna lenni, | csakhogy a „képzőművésze­tire” nem vették föl. Je­lentkezési lapját automati­kusan átirányították egy közgazdasági gimnázium­ba, amit az anyja firkan- tott a rubrikába — mint mondta — a biztonság ked­véért. A gimnáziumban erős szimpátiái érzeti Bakos Ág­nes nevű diáktársa iránt, o fiút viszont Juhos Aranka, a korpás hajú, csámpás eminens szemelte ki magá­nak. Bakos Ágnes elutasí­totta. miután Arankának megkérte a kezét,' s felesé giil vette. Két gyereket akart, egy fiút meg egy lányt. Aranka viszont tartott a terhesség­től, az alakját is féltette; a férj: hallgatón, nehogy megbántst. így azián nem lett gyereke. Sem fiú, sem pedig lány. Munkahelyén kedvelték ugyan a halk szavú köny­velőt, ám rendszerint ki­hagyták mindenből: előlép­tetésből, fizetésemelésből, még az ünnepek előtti dá- ridőkből is. Családi házra váavott Mediterrán nyes Adolf Teremben mu­tatta be újszellemű alkotá­sait. Az ötvenes években .mint-'a iegfranciásabb festő körül — megritkult körülöt­te a .levegő. Minden keserű­ség nélkül mondja: „Hiába próbálkoztam bárhol, 'kópéi­mat: többé sdböl sem vették A város be (kiállításra. Hogy meg tudják élni, vidéki kiállítá­sokat 'rendeztem és restau­ráltam. 1955-ben Tihanyban telepedtem le, s ezzel festé­szetemben új korszak kez­dőit. ” A kényszerű hallgatás éveiben a modern nyugati törelkvélsekfcél szinkronban a jeges BaUlaton látványából Tardi Gábor Nem sikerül semmi... konyhakerttel, mégis egy panellakásba költöztek be. Házasságuk huszadik év­fordulóján eddigi szállás­adójuk, az anyós savanyú szagú bútoraival. A három­ajtós szekrény szállítása­kor nem fért be a lépcső­házba. szét kellett szedni; az újdonsült lakástulajdo­nos összerakni többé nem tudta. Arankának az évek mú­lásával egyre nagyobb szá­ja lett: sipító hangon pe­relt, utasításokat adott. S ha ezeket idősödő férje olykor elmulasztotta vég­hezvinni, általában két kéz­zel mellbe taszította. Egy ízben sípcsonton rúgta. Ak­kor a férfi megelégelte, s ütésre emelte a kezét. Ez-, után olyan pofont kapott, hogy rázuhant a . kisasztal­ra, s az összetört. A javí­tási költséget Aranka le­vonta a zsebpénzéből. Kovács István azon a • délutánon üresen talál­ta a lakást. Nemcsak kép­letesen: Arankán kívül hiánuzott a részletre vásá­rolt perzsaszőnyeg, a bútor, a televízió. A falon ellen­ben ott volt a grafika, a „Báb és acsa”. Ezt a fiatal­kori próbálkozását Aranka lekicsinylőén csak párzó pondrónak nevezte. Kifordult az ajtón, leszé- delgett az utcára. Elindult valamerre. Egy kirakat­üvegben meglátta a képmá­sát: fáradt, öregedő arc, szeme mintha omló falú gö­dörből nézne vissza rá. A múló időre gondolt, - mely becserkészte őt is. Pedig nem ivott, nem éjsza­kázott, barátnőket se tar­tott. Utólag kicsit bánta. De most már úgyis mindegy. Minden. A folyó felé vette az út­ját. Jó széles folyó volt legalább nyolcszáz méter. És mély. örvény is keve­redett a vízben, tehát ép­pen megfelel a számára. Rálépett a hídra, lassan közeledett a középtáj irá­nyába. Gondolatai tompáb­bak lettek, a múlt sikerte­lensége távolabb és távo­labb került a tudatától. Amikor elérte a kiszemelt pontot, már olyan könnyű­nek érezte magát, mint kis­korában. Nem esett nehe­zére fellépni a korlátra. Vetett egy pillantást az alant hömpölygő vízre, s el­rugaszkodott a hídtól. Néhány másodperces • zuhanás után össze­csaptak a feje fölött a hul­lámok. Nem vesztette el az eszméletét; érezte a merü­lést. Talpa elérte az aljza­tot, kemény, apróköves ta­lajt fogott. Szinte ugyanak­kor a teste emelkedni kez­dett fölfelé. Kibukott a víz­ből, és bármennyire nem akart, lélegzetet KELLETT venni. Az áramlat a part felé sodorta. Hiába próbált bel­jebbjutni, az örvényekhez úszni, tehetetlen volt. Az­tán már nem is kapálózott, hagyta, hogy a hullámok partra vessék. Felhorzsolta a derekát a gátat védő kö­veken. A part mentén sokan sé­táltak, de nem vettek tu­domást róla. Ez ingerelte: kirohant az emberek közé. — Én meg akartam halni! — kiáltotta. — Belevetet­tem magam a folyóba, csakhogy hiába! — Miket beszél ez a fél- nótás? — hallatszott innen- onnan, — Méghogy a fo­lyóba! Március elején ... Kicsit hideg a víz, nem gondolja? Kovács István kétségbe­esetten állt a csöpögő kon- fekcióöltönyében. Egyre in­kább dühbe jött: — Köve­telem, azonnal értesítsék a tűzoltókat és a mentőket! — ordította. — Legalább ahhoz jogom van, hogy tisztességesen kimentsenek! — Bolond horgász — le­gyintett valaki. — Melyik szökőkútban fürdött a bácsi? — érdeklő­dött egy kisfiú? — Lehet, hogy csak ösz- szevizelte magát! — véle­kedett a kutyáját sétáltató éltesebb úrihölgy. Kovács István megfor­dult. összehúzta testén a vizes zakót, lassan elindult. — Nem sikerül semmi... — dünnyögte hazáig. Lengyel József regényéről Bartha 1951. március 18-án Len­gyel József tervezeteit ké­szített árrá’., hogy mi kerül­ne be összegyűjtött munkái közé. Elképzelése az volt, hogy a versek alkotnák az első kötetet, aztán a Viseg­rádi utca, a Kulcs, Prenn Ferenc hányatott élete kö­vetkezne. Érdekesség, hogy a 6. kötet tervben’’kétszer is szerepeit. Először cikkek gyűjteményeként, másod­szor a Föld ás Külfölddel. Az utóbbi mellett nagy kér­dőjel van a kézzel írt ter­vezetem. Miért. Az előzmé­nyek közel húsz évvel ko­rábbra nyúlnak vissza ... 1. Hidas Antall 1933. július 26-án írta. le (Moszkvában) a véleményéi. Javaslata egy­értelmű : „Lengyel elvtárs regénye a Szovjetunióiba került ide­gen ajkú, különösen német specialistáikkal es munká­sakkal foglalkozik ás ugyan­akkor, amikor a háttérben megrajzolja az első ötéves terv óriási erőfeszítéseit — eredményeit ennék átalakító tűzében — tűzótol a külföldi specialistáik sem maradnak változáste.lanu.1. Ezt a válto­zást, utat eleven embereken, eleven .kapcsolatokon át raj­zolja meg a regény, s mi­vel állapjában ez az első munka, amely ezt a kér­dést Hlyen szélességiben fel­vetette, a munkának kettős jelentősége van: először megmutatja az első ötéves tervet úgy — ahogyan azt. külföldi specialisták és munkások látták, másodszor: megmutatja az első ötéves terv közvetlen átalakító ha­tását még a külföldi, sőt részben ellenséges indulaté specialistákra is, s közvetve az ötéves terv nemzetközi jelentőségét. A munkának úgy orosz fordításiban, mint anya és egyéb nyugati nyelven való kiadása fontos, ment a szov- jatunióbelieknék visszatük­rözi az építés fényét és »idegen« szemeken át a kül­földieknek az építés forrósá­gát és átalakító hatását a hozzájuk közelálló »kapita­listák« .bonén, A regény nyelve egyszerű, tömegek számára való, köz­vetlen nyelv, konstrukciója jó.” 2. Azit tudni kell, hogy a ki­adásihoz, a munkák elkezdé­séhez egy javaslat kevés. Természetes így, hogy mások is elolvasták a kéziratot. S mindjárt feilouerült, -hogy • a Föld és Külföld főhőse tu­lajdoniképpen független éle­tet ólt, a mellékfigurákkal csak véletlenszerű csomó­pontok hozták össze. Kifogá­solták, hogy inkább csalt állította, s nem bizonyította, hogy a központi alak (Rei­sig/ a sokféle hatás nyo­mán fejlődött. A bizonyítás nyilván a megtett külső és belső út részletes Mimutatá- sa lett voinia. Ez a kritikus véleménye szerint nem tör­tént meg, olyannyira nem, hogy Reisig már nem is élő ember, hanem csak árnyék vagy báb, aki .sodródik. Ez­zel a kifogással tulajdonikép­pen egy elmélet, ideológiai, tétel vált á • megítélés alap­jává. A marxista rnűvésze.t- félfogás kulcskérdése, hogy a giesellitscriaíttiches Sein (a társadalmi tudat) és a Be­wusstsein (az értelmi tudat) milyen viszonyban, kölcsön­hatásban van egymással. A körülmények fokonként meg­változtatják az egyén tuda­tát, amiből az is követke­zik, hogy az én kezdi más­ként látni a társadalomban tevékenykedő önmagáit. Ezt az író Reisig alakjában tö­rekedett ábrázolni: amíg a környezet, a munka csak unalom volt számára, addig viszonya volt egy asszony- nyail (Gíoíbiitzné), de amint az előbbiek (főleg a munka) érdekesek, a kapcsolat el alakította Iki új képi rendjét, mely *imndinlkátob a konst­ruktiv absztrakció forma­képzéséit mutatta azzall a lényeges különbséggel, hogy a látvány nyújtotta érzelmi- gondolati - élményeket termé­szetes biztonsággal fordította le a mindinkább elvonatkoz­tatott jelek nyelllvére. A vo­nalak szilárd struktúrájára felépített, síkban tartott, nagy színkultúrájú képei a harbvanas évék elejének íz­lésváltásában először bot­rányt kavarták, de a mű­vész egy csapásra a haladó festői szemlélet vezető 1 mes­terei közé került. Jellegze­tes, a jég szarlkezeténék geo­metrikus, kristályos törésvo­nalaiból felépített, kék és zöld tónusokban tartott ké­pedért akkor sokan zarándo­koltak hozzá tihanyi felleg­várába. Kompozíciói Kőszegen mindinkább leegyszerűsöd­nek, színskálája gazdagodik. Ma a legkorszerűbb magyar festők egyike. Bantha László • élete értel­mének a festésben valló örö­met és a művészet, a terem­tés iránti ‘ nem csökkenő alázatot tartja, „ha megállók a vászon előtt, úgy érzem, mintha életem első képét festeném”. Az utóbbi tíz évben fes­tett képeiből most a Mű­csarnokiban látható kiállítás. kezdte zavarni. Nem arról van szó, hogy deklaratív .ki­jelentéseket tett volna. A kortársi vélekedés szerint az író nem ábrázolta a válto­zások miértjét és hogyanját. Ezék a kifogások késztették arra Lengyel Józsefet, hogy újabb lektori véleményt kér­jen. 3. Gergely Sándor 1933. ok­tóber 3-án írta a Föld és Külföldről, hogy tárgyilagos kísérlet a szovjet élet- meg­mutatására. így indokolta véleményét: „A Szovjetunióba emigrált proletáVírók egy része szülő- országuk proletárforradalmi mozgalmaiból veszi írása tárgyát — féltül ózva — a prodetároptimiamuson túlme­nő iárgyiaitlansággail. Ugyan­ilyen hibába esnek gyakran írók, akik külföldön a Szov­jetunió életénél? a megírásá­nál túlságosan szubjékitívek. Előbbiek szerint a Szovjet­unió haltára in tói csak egyetlen petárda felrobban­tása szükséges és holnapra már áll a győztes Európai Pro.letárforradalom... A második csoportnál: a Szov- jetuinUfcan, a szocialista tár­sa dal om felépítésénél a munka minden nehézség nélkül, az áradó anyagi jó­lét. sínéin zökkenéstelenül halad az élet. M'indkét faj­ta beállítás súlyos hiba. Lengyel József magyar proletáríró nem esett a túl­zók eme súlyos ,politika i té­vedésébe. Megmutatja ebben az új könyvében a szocia­lista építés nagy nehézségeit, a külföldről »importált« szakemberek egy részének tudatos szabotázsát és kato­nai s ipari kémkedését — de ez a tényírás mégsem lehangoló. Ellenkezőleg. A nehézségeket legyűri — a Párt ébersége. Ez a tény ad­ja a regény konstrukciójá­nak, főhőseinek és magának a proletár olvasónak is a nagy önbizalmat, hitet a szocialista felépítés, a prole­tár világfoirradailomniak a végleges sikeréhez. Hibái nagyrészt kijavítha­tok. 4. László 'Bartha László, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, a legrangosabb ma­gyar festőik közé .tartozik. Csaknem két évitizede a Kő­szegét övező lankás hegyek közt él, a Kiraiyvöigyben, melynek hangulata szülővá­rosára, Kolozsvárra emlé­kezteti, ahol ‘ 1908-ban szüle­tett. Festőnek készült. A bu­dapesti Képzőművészeti Fő­iskolán folytatta itanulmá- nyaiit.' Benikhardt, Ágostnál, akiinek később tanársegédje lett. Igen korán, már 1936- ban kiállító 'művész. Hamar nemzedéke legtehetségesebb­jei közt tartották számon, a tekintélyes KÚT (Képzőmű­vészek Űj Társasága) azon­nal tagjai közié választotta. 1936—38-ban rómaii ösztön­díjat kapott. Pályája gyor­san) ívelt felfelé. 1942-ben a festők legnagyobb díjának, a Szinyei-díjnak is tulajdono- nosa lett, amely akkor- a Kossuth-díjhoz volt hasonla­tos. * 1946—48-ban pedig a francia kormány ösztöndíja­saként Bál-fzsfoan dolgozott. Kifejezésmódja első korsza­kában a posztimpresszioniz- mushoz állt1 legközelebb, a Gresham kör .legtehetsége­sebb (fiatalja volt. Párizsból hazatérve a' Fé­Üvegtetők A két kedvező vélemény sem volt elegendő a Föld és Külföld 1933-as megjelente­téséhez. A regényt csak az író végleges hazatérése után adták. Iki magyar nyelven. 1979 óta az életmű szerves része, Neve: Bemard Reisig címmel. Laczkó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom