Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
1985. május 11., szombat Somogyi Néplap 9 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Föld és Külföld A LEGKORSZERŰBB MAGYAR FESTŐ 1 Kovács István könyve- 1 * lő íiatalkorában grafi- i kus szeretett volna lenni, | csakhogy a „képzőművészetire” nem vették föl. Jelentkezési lapját automatikusan átirányították egy közgazdasági gimnáziumba, amit az anyja firkan- tott a rubrikába — mint mondta — a biztonság kedvéért. A gimnáziumban erős szimpátiái érzeti Bakos Ágnes nevű diáktársa iránt, o fiút viszont Juhos Aranka, a korpás hajú, csámpás eminens szemelte ki magának. Bakos Ágnes elutasította. miután Arankának megkérte a kezét,' s felesé giil vette. Két gyereket akart, egy fiút meg egy lányt. Aranka viszont tartott a terhességtől, az alakját is féltette; a férj: hallgatón, nehogy megbántst. így azián nem lett gyereke. Sem fiú, sem pedig lány. Munkahelyén kedvelték ugyan a halk szavú könyvelőt, ám rendszerint kihagyták mindenből: előléptetésből, fizetésemelésből, még az ünnepek előtti dá- ridőkből is. Családi házra váavott Mediterrán nyes Adolf Teremben mutatta be újszellemű alkotásait. Az ötvenes években .mint-'a iegfranciásabb festő körül — megritkult körülötte a .levegő. Minden keserűség nélkül mondja: „Hiába próbálkoztam bárhol, 'kópéimat: többé sdböl sem vették A város be (kiállításra. Hogy meg tudják élni, vidéki kiállításokat 'rendeztem és restauráltam. 1955-ben Tihanyban telepedtem le, s ezzel festészetemben új korszak kezdőit. ” A kényszerű hallgatás éveiben a modern nyugati törelkvélsekfcél szinkronban a jeges BaUlaton látványából Tardi Gábor Nem sikerül semmi... konyhakerttel, mégis egy panellakásba költöztek be. Házasságuk huszadik évfordulóján eddigi szállásadójuk, az anyós savanyú szagú bútoraival. A háromajtós szekrény szállításakor nem fért be a lépcsőházba. szét kellett szedni; az újdonsült lakástulajdonos összerakni többé nem tudta. Arankának az évek múlásával egyre nagyobb szája lett: sipító hangon perelt, utasításokat adott. S ha ezeket idősödő férje olykor elmulasztotta véghezvinni, általában két kézzel mellbe taszította. Egy ízben sípcsonton rúgta. Akkor a férfi megelégelte, s ütésre emelte a kezét. Ez-, után olyan pofont kapott, hogy rázuhant a . kisasztalra, s az összetört. A javítási költséget Aranka levonta a zsebpénzéből. Kovács István azon a • délutánon üresen találta a lakást. Nemcsak képletesen: Arankán kívül hiánuzott a részletre vásárolt perzsaszőnyeg, a bútor, a televízió. A falon ellenben ott volt a grafika, a „Báb és acsa”. Ezt a fiatalkori próbálkozását Aranka lekicsinylőén csak párzó pondrónak nevezte. Kifordult az ajtón, leszé- delgett az utcára. Elindult valamerre. Egy kirakatüvegben meglátta a képmását: fáradt, öregedő arc, szeme mintha omló falú gödörből nézne vissza rá. A múló időre gondolt, - mely becserkészte őt is. Pedig nem ivott, nem éjszakázott, barátnőket se tartott. Utólag kicsit bánta. De most már úgyis mindegy. Minden. A folyó felé vette az útját. Jó széles folyó volt legalább nyolcszáz méter. És mély. örvény is keveredett a vízben, tehát éppen megfelel a számára. Rálépett a hídra, lassan közeledett a középtáj irányába. Gondolatai tompábbak lettek, a múlt sikertelensége távolabb és távolabb került a tudatától. Amikor elérte a kiszemelt pontot, már olyan könnyűnek érezte magát, mint kiskorában. Nem esett nehezére fellépni a korlátra. Vetett egy pillantást az alant hömpölygő vízre, s elrugaszkodott a hídtól. Néhány másodperces • zuhanás után összecsaptak a feje fölött a hullámok. Nem vesztette el az eszméletét; érezte a merülést. Talpa elérte az aljzatot, kemény, apróköves talajt fogott. Szinte ugyanakkor a teste emelkedni kezdett fölfelé. Kibukott a vízből, és bármennyire nem akart, lélegzetet KELLETT venni. Az áramlat a part felé sodorta. Hiába próbált beljebbjutni, az örvényekhez úszni, tehetetlen volt. Aztán már nem is kapálózott, hagyta, hogy a hullámok partra vessék. Felhorzsolta a derekát a gátat védő köveken. A part mentén sokan sétáltak, de nem vettek tudomást róla. Ez ingerelte: kirohant az emberek közé. — Én meg akartam halni! — kiáltotta. — Belevetettem magam a folyóba, csakhogy hiába! — Miket beszél ez a fél- nótás? — hallatszott innen- onnan, — Méghogy a folyóba! Március elején ... Kicsit hideg a víz, nem gondolja? Kovács István kétségbeesetten állt a csöpögő kon- fekcióöltönyében. Egyre inkább dühbe jött: — Követelem, azonnal értesítsék a tűzoltókat és a mentőket! — ordította. — Legalább ahhoz jogom van, hogy tisztességesen kimentsenek! — Bolond horgász — legyintett valaki. — Melyik szökőkútban fürdött a bácsi? — érdeklődött egy kisfiú? — Lehet, hogy csak ösz- szevizelte magát! — vélekedett a kutyáját sétáltató éltesebb úrihölgy. Kovács István megfordult. összehúzta testén a vizes zakót, lassan elindult. — Nem sikerül semmi... — dünnyögte hazáig. Lengyel József regényéről Bartha 1951. március 18-án Lengyel József tervezeteit készített árrá’., hogy mi kerülne be összegyűjtött munkái közé. Elképzelése az volt, hogy a versek alkotnák az első kötetet, aztán a Visegrádi utca, a Kulcs, Prenn Ferenc hányatott élete következne. Érdekesség, hogy a 6. kötet tervben’’kétszer is szerepeit. Először cikkek gyűjteményeként, másodszor a Föld ás Külfölddel. Az utóbbi mellett nagy kérdőjel van a kézzel írt tervezetem. Miért. Az előzmények közel húsz évvel korábbra nyúlnak vissza ... 1. Hidas Antall 1933. július 26-án írta. le (Moszkvában) a véleményéi. Javaslata egyértelmű : „Lengyel elvtárs regénye a Szovjetunióiba került idegen ajkú, különösen német specialistáikkal es munkásakkal foglalkozik ás ugyanakkor, amikor a háttérben megrajzolja az első ötéves terv óriási erőfeszítéseit — eredményeit ennék átalakító tűzében — tűzótol a külföldi specialistáik sem maradnak változáste.lanu.1. Ezt a változást, utat eleven embereken, eleven .kapcsolatokon át rajzolja meg a regény, s mivel állapjában ez az első munka, amely ezt a kérdést Hlyen szélességiben felvetette, a munkának kettős jelentősége van: először megmutatja az első ötéves tervet úgy — ahogyan azt. külföldi specialisták és munkások látták, másodszor: megmutatja az első ötéves terv közvetlen átalakító hatását még a külföldi, sőt részben ellenséges indulaté specialistákra is, s közvetve az ötéves terv nemzetközi jelentőségét. A munkának úgy orosz fordításiban, mint anya és egyéb nyugati nyelven való kiadása fontos, ment a szov- jatunióbelieknék visszatükrözi az építés fényét és »idegen« szemeken át a külföldieknek az építés forróságát és átalakító hatását a hozzájuk közelálló »kapitalisták« .bonén, A regény nyelve egyszerű, tömegek számára való, közvetlen nyelv, konstrukciója jó.” 2. Azit tudni kell, hogy a kiadásihoz, a munkák elkezdéséhez egy javaslat kevés. Természetes így, hogy mások is elolvasták a kéziratot. S mindjárt feilouerült, -hogy • a Föld és Külföld főhőse tulajdoniképpen független életet ólt, a mellékfigurákkal csak véletlenszerű csomópontok hozták össze. Kifogásolták, hogy inkább csalt állította, s nem bizonyította, hogy a központi alak (Reisig/ a sokféle hatás nyomán fejlődött. A bizonyítás nyilván a megtett külső és belső út részletes Mimutatá- sa lett voinia. Ez a kritikus véleménye szerint nem történt meg, olyannyira nem, hogy Reisig már nem is élő ember, hanem csak árnyék vagy báb, aki .sodródik. Ezzel a kifogással tulajdoniképpen egy elmélet, ideológiai, tétel vált á • megítélés alapjává. A marxista rnűvésze.t- félfogás kulcskérdése, hogy a giesellitscriaíttiches Sein (a társadalmi tudat) és a Bewusstsein (az értelmi tudat) milyen viszonyban, kölcsönhatásban van egymással. A körülmények fokonként megváltoztatják az egyén tudatát, amiből az is következik, hogy az én kezdi másként látni a társadalomban tevékenykedő önmagáit. Ezt az író Reisig alakjában törekedett ábrázolni: amíg a környezet, a munka csak unalom volt számára, addig viszonya volt egy asszony- nyail (Gíoíbiitzné), de amint az előbbiek (főleg a munka) érdekesek, a kapcsolat el alakította Iki új képi rendjét, mely *imndinlkátob a konstruktiv absztrakció formaképzéséit mutatta azzall a lényeges különbséggel, hogy a látvány nyújtotta érzelmi- gondolati - élményeket természetes biztonsággal fordította le a mindinkább elvonatkoztatott jelek nyelllvére. A vonalak szilárd struktúrájára felépített, síkban tartott, nagy színkultúrájú képei a harbvanas évék elejének ízlésváltásában először botrányt kavarták, de a művész egy csapásra a haladó festői szemlélet vezető 1 mesterei közé került. Jellegzetes, a jég szarlkezeténék geometrikus, kristályos törésvonalaiból felépített, kék és zöld tónusokban tartott képedért akkor sokan zarándokoltak hozzá tihanyi fellegvárába. Kompozíciói Kőszegen mindinkább leegyszerűsödnek, színskálája gazdagodik. Ma a legkorszerűbb magyar festők egyike. Bantha László • élete értelmének a festésben valló örömet és a művészet, a teremtés iránti ‘ nem csökkenő alázatot tartja, „ha megállók a vászon előtt, úgy érzem, mintha életem első képét festeném”. Az utóbbi tíz évben festett képeiből most a Műcsarnokiban látható kiállítás. kezdte zavarni. Nem arról van szó, hogy deklaratív .kijelentéseket tett volna. A kortársi vélekedés szerint az író nem ábrázolta a változások miértjét és hogyanját. Ezék a kifogások késztették arra Lengyel Józsefet, hogy újabb lektori véleményt kérjen. 3. Gergely Sándor 1933. október 3-án írta a Föld és Külföldről, hogy tárgyilagos kísérlet a szovjet élet- megmutatására. így indokolta véleményét: „A Szovjetunióba emigrált proletáVírók egy része szülő- országuk proletárforradalmi mozgalmaiból veszi írása tárgyát — féltül ózva — a prodetároptimiamuson túlmenő iárgyiaitlansággail. Ugyanilyen hibába esnek gyakran írók, akik külföldön a Szovjetunió életénél? a megírásánál túlságosan szubjékitívek. Előbbiek szerint a Szovjetunió haltára in tói csak egyetlen petárda felrobbantása szükséges és holnapra már áll a győztes Európai Pro.letárforradalom... A második csoportnál: a Szov- jetuinUfcan, a szocialista társa dal om felépítésénél a munka minden nehézség nélkül, az áradó anyagi jólét. sínéin zökkenéstelenül halad az élet. M'indkét fajta beállítás súlyos hiba. Lengyel József magyar proletáríró nem esett a túlzók eme súlyos ,politika i tévedésébe. Megmutatja ebben az új könyvében a szocialista építés nagy nehézségeit, a külföldről »importált« szakemberek egy részének tudatos szabotázsát és katonai s ipari kémkedését — de ez a tényírás mégsem lehangoló. Ellenkezőleg. A nehézségeket legyűri — a Párt ébersége. Ez a tény adja a regény konstrukciójának, főhőseinek és magának a proletár olvasónak is a nagy önbizalmat, hitet a szocialista felépítés, a proletár világfoirradailomniak a végleges sikeréhez. Hibái nagyrészt kijavíthatok. 4. László 'Bartha László, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a legrangosabb magyar festőik közé .tartozik. Csaknem két évitizede a Kőszegét övező lankás hegyek közt él, a Kiraiyvöigyben, melynek hangulata szülővárosára, Kolozsvárra emlékezteti, ahol ‘ 1908-ban született. Festőnek készült. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta itanulmá- nyaiit.' Benikhardt, Ágostnál, akiinek később tanársegédje lett. Igen korán, már 1936- ban kiállító 'művész. Hamar nemzedéke legtehetségesebbjei közt tartották számon, a tekintélyes KÚT (Képzőművészek Űj Társasága) azonnal tagjai közié választotta. 1936—38-ban rómaii ösztöndíjat kapott. Pályája gyorsan) ívelt felfelé. 1942-ben a festők legnagyobb díjának, a Szinyei-díjnak is tulajdono- nosa lett, amely akkor- a Kossuth-díjhoz volt hasonlatos. * 1946—48-ban pedig a francia kormány ösztöndíjasaként Bál-fzsfoan dolgozott. Kifejezésmódja első korszakában a posztimpresszioniz- mushoz állt1 legközelebb, a Gresham kör .legtehetségesebb (fiatalja volt. Párizsból hazatérve a' FéÜvegtetők A két kedvező vélemény sem volt elegendő a Föld és Külföld 1933-as megjelentetéséhez. A regényt csak az író végleges hazatérése után adták. Iki magyar nyelven. 1979 óta az életmű szerves része, Neve: Bemard Reisig címmel. Laczkó András
