Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
6 Somogyi Néplap 1985. május 11., szombat SZOMBATI MAGAZIN Hátizsákkal Kínában Pénzért vett halál Küzdelem a kábítószer ellen Az amerikai legfelsőbb bíróság a legsúlyosabb társadalmi problémának minősítette, hogy az iskolákban egyre többen fogyasztanak kábítószert, s részben ennek hatására jelentősen nőtt a bűnözés. E szomorú tény miatt a jövőben a pedagógusok bármilyen gyanú esetén megmotozhatják a diákokat. Ez a hír is alátámasztja az ENSZ kábítószer bizottságának éves jelentését, amely megállapítja : a kábítószertermelés,-kereskedelem és -fogyasztás 1984-ben az eddiginél is komolyabb problémát jelentett. Szomorú rekordok A világszervezet fokozott együttműködésre hívja föl a kormányokat ,a narkotikumok visszaszorításában. Ez érthető. Csak tavaly másfélezernél többen váltak a kábítószer áldozatává világszerte, s példátlan méreteket öltöttek a fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények. Minden korábbi rekordot megdöntött a csempészés. Az illegális úton beszerzett heroin, kokain, hasis, marihuána életek ezreit teszi tönkre — miközben eladóiknak hatalmas hasznot hajt. Az Egyesült Államokban a „fehér halál” kereskedői évente százmilliárd (!) dollárt vágnak zsebre. Az Amerikai Egyesült Államok egyben a legnagyobb felvevőpiac kétes értékű elsőségével dicsekedhet. A tőkésvilág vezető országában a becslések szerint nap nap után 50 millióan mérgezik magukat. S a mámor mindennapos biztosításához szükséges pénzt egyre többen bűnözés útján szerzik meg. é 60 ezer narkós A bódító por Nyugat- Európától ' Ázsiáig hódít és leigáz, nyugatnémet egészségügyi szakértők szerint az NSZK-ban 1,1 millió 11—15 év közötti gyerek már megismerkedett a szerek valamelyikével, hogy később gondjait a marihuánás cigaretta füstjével űzze el. Ázsiában Thaiföld vezet a listán, 600 ezer nyilvántartott „nankóssal”, s a felkelő nap országát, Japánt is eléri napjaink egyik rákfenéje. Rejtett, ismert utakon Nehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, hogy az illegális kereskedelem az Atlanti-óceán mindkét oldalán szervezett bandák kezében van. A kábítószer csaknem mindig pontos menetrend szerint kerül rendeltetési helyére a Laosz, Burma, Thaiföld határán húzódó „arany háromszög”-nek nevezett térségből. A kokainexportban nagyhatalom Kolumbiából hetente indul a kis magánrepülőgép az Egyesült Államok déli határai felé. Ott már nagyban folyik az eladás: a helyi maffiák osztják el a szállítmányokat. Az általuk küldött áru nemritkán Európában köt ki... A rendőrség gyakorlatilag tehetetlen: a szorgalmas „hangyákat” letartóztatja, de a szellemi irányító „keresztapák” sértetlenek maradnak. Kiúttalanság? Ennyire sötét és kilátástalan a helyzet? Alapjában véve, sajnos, igen. Bár némi reménysugár is feltűnik a borús égbolton. Napjainkra a kormányok mindinkább fölismerik, hogy a narkotikumokkal való visszaélés súlyos fenyegetést jelent lakosságukra, gazdasági életükre, társadalmi rendjükre, nemzeti biztonságukra. A bolíviai és a kolumbiai kormány már elszánt küzdelembe kezdett, s ennek keretében például hozzáláttak a kábítószerültetvények megsemmisítéséhez, a laboratóriumok felszámolásához. Nemzetközi hitelnyújtó szervezetek kölcsönök révén az agrártermelőket arra ösztönzik, hogy hagyjanak föl a mák és egyéb, a narkotikumok alapanyagát tartalmazó növények termesztésével. Az ópiumhoz nélkülözhetetlen mák termelésében élenjáró Pakisztániban már bizonyos eredményeket is elértek. Ez azonban még minidig csak egy csepp vagy stílszerűb- ben: gramm — a fehér por- tengerben. D. Z. Hátizsákkal beutazni Kínát — napi néhány dollárnak megfelelő összegért... Elidőzni ott, ahol a madár se jár, s akár autóstoppal eljutni Tibetbe: manapság már nem álom. Valóság a „házukkal a hátukon” felkerekedő világjáró fiatalok számára is. Kína, amely évtizedekig szigorúan elzárkózott a külföldiek elől, 1978- bam hirtelen szélesre tárta kapuit, jelentős devizabevételt hoz ez az országnak. A kínai határok azonban még zárva maradtak a kis-- pénzű, „csellengő” turisták előtt. E tekintetben csak nemrég történt változás. Kínának gyakorlatilag nincs olyan sarka, ahova ne juthatnia el az odalátogatni akaró. Feltéve, ha elég vál- lalkozószéllemű és jó fizikai állóképességgel rendelkezik. Hivatalosan Kína egyes részeit, főleg határtérségieket vagy Dényugat- Kína bizonyos hegyvidéki körzeteit nem kereshetik föl külföldiek. Valójában, mint egy Kínát bejárt francia fiatal mesélte, a külföldiek bármilyen messzire, még a ha- tártérség'be is elkalandozhatnak. Sőt, a hadsereg legtöbbször még szállást is kínál 'nekik. „Két hónapja már Tibet is elérhető az egyéni turisták számára” — mondta, utalva arra, hogy ők magúk (kínai származású barátnőjével) néhány fillérért egy kamionon jutottak «1 a félsivatagos területen levő Golmoból Lhaszába, Tibet fővárosába. A 2500 kilométeres, éjjel- nappal megállás nélkül tartó utazás olykor több mint ötezer méteres magasságban, mínusz tíz fokos hőmérsékleten, jelentős fizikai erőpróba volt. De bőven kárpótolta őket az egyedülálló élmény, amiben akkor volt részük, mikor a haj na1 első óráiban lassan leereszkedtek a tibeti síkságra. Csupán egyre panaszkodtak: a csillagászati szállodaárakra. Ezek _ a kispénzű turistáik számára elérhetetlen luxus- szállók gombamódra szaporodnak a kínai nagyvárosokban, ahol ©gy éjszaka többe kerül, mint amennyit a „hátizsákosok” egy hónap álatt az úton elköltenek. De emellett Kínában most már mind több a kispénzű turisták számára elfogadható olcsó közlekedési lehetőség és szálláshely is. ök tudatosan kerülik a turista- csoportok által elkoptatott útirányokat. A HANGYÁK HASZNA Az állatvilágban a rovaroknak csaknem egymillió fajtáját ismerjük. Ez kétszer több, mint az összes többi állaté együttvéve. Az említett milliónyi faj közül a túlnyomó többség egyedenként, magányosain él. A közösségben élő rovarok — mintegy 6000 fajuk van — a milliónak csaík elenyészően csekély részét teszik ki. A rovarok — például a hangyák, darazsak, méhek — társas élete a legérdekesebb látványok közé tartozik. Egyes hanigyafaj oknál nem csupán a munkások és a királynő, illetve a hím szervezeti felépítése különbözik, de a munkásak között is találhatunk egymástól alakban eltérő csoportokat. S vannak-,.katona” hangyák is. Ezek nagy hévvel pusztítják a kártevő rovarokat. Egy hangyacsalád mintegy negyed hektárnyi erdőt vén szellőzését, vízellátását, juttatott szavas anyagoktól termékenyebbé válik a föld, ezért például a hangyiaibo- lyok közelében levő fák és bakrak magasabbra nőnék a többinél. A hangyák a hulladékok szorgalmas és fáradhatatlan eltaka-rítói, s e tevékenységük közben — a képen látható módon — a testméretüknél jóval nagyobb hulladékdaxaboík ösz- szegiyűj.tésére, elszállítására is vállalkoznak. Az utóbbi időben világszerte sok százezer hangyabolyt telepítenek mesterségesen is. A paradicsom dala Kecses szobrok a színház kertjében Hatalmas fehér épület Phenjan közepén, a Mansu- de művészszínház. Előtte impozáns szökőkút-rendszer — esténként a szivárvány színeiben pompázik. A szökőkút közepén fehér márvány szoborcsoport, táncoló kecses nőalakokkal. A fényárban úszó színház elé már jóval az előadás megkezdése előtt odagördülnek a külföldi delegációkat, vendégeket, olykor turistákat árasztó buszok. Hiszen nemcsak az előadás, a színház is külön attrakció. A 60 ezer négyzetméteres színház a korai főváros reprezentatív épülete. A főbejáraton belépve szikrázóan pompás mesevilágba kerülünk. Márvány, féldrágakövek, kristályok csillognak, tükrök verik vissza sokszorosan a fényeket... A termek, amelyekben pihenhetünk, gyönyörködhetünk, pazarul díszesek. Az 1972-ben épült épületben egy nagy- és egy kisszínház, öltözők, pihenők, vendégszobák vannak, próbatermek és egy sztereohanglemez-stúdió. A nagyszínház színpada 2 ezer négyzetméteres — több mint 1000 elektromotorral, 500 csőrlővel, 30 emelhető és 2 forgószínpaddal. Az emelhető, forgatható, csúsztatható színpad távolról irányítható. A paradicsom dala című előadás, amelyet láttam, története a koreai háborúban kezdődik, amikor is egy katona a lángokban álló épületből kimeniti csecsemő gyermekét. Odaadja a szomszédasszonynak. Ő maga hősi halált hal. S mikor bajtársai keresik az elveszettnek hitt leányt, végigjárják Észak-Korea legszebb tájait ... Hamisíthatatlan hitelkártya Hamisíthatatlan hitelkártyát hoznak forgalomba jövőre Franciaországban — jelentették be Párizsban az érdekelt bankok. A lapos műanyag lapocskába épített mikroszámítógép és memória a tulajdonos adatait tartalmazza, és gyakorlatilag meghiúsítja a hamisítást, tovább növelve ezzel a hitelkártyába vetett bizalmat. Az új hitelkártyával kapcsolatos kutatások költségeit ipari, kereskedelmi és távközlési vállalkozások közösen fedezik. A következő kát évben 3 millió ilyen „okos” hitelkártyát hoznak forgalomba, 1988-ban pedig már 10—12 milliót szándékoznak értékesíteni. A mikroszámítógéppel egybeépített kis kártya a már elterjedt mágnescsíkos elődjét váltja majd fel. Ez utóbbi a nehézkes készpénz- és a csekkforga'lmat szorította vissza. Az „okos” kártya előállítása 75 frankba kerül majd eleinte, de az elterjedéssel párhuzamosan ára 25—30 frankra mérséklődik. A jelenlegi mágnescsíkos hitelkártyához 8—120 frankért lehet hozzájutni. Vannak-e még kalózok? Azt hihetnénk, hagy a kalózkodásnak még a fogalma is a régmúlté. De nem ... Napjaink leghíresebb kalóza egy hatvan éves kínai nő. Vang asszany hol a Fülöp- szn'g,eteken, hol Hágában, hol pedig Hongkongban tűnik föl, de megjelenik a framcia Rivierán vagy a Monte Oar- ló-i játékbarlangokban is. A Fülöp-szigetieki és a szingapúri rendőrség hiába próbált nyomozni utána., még a fényképét sem tudta megszerezni. Akit ezzel, a feladattal csak megbíztak, rövid idő múlva gyilkosság áldozata lett. Végül a CIA vette kezébe az ügyet, s hamarosan össze is állított egy vaskos dossziét a kalóz- nő viselt dolgairól. Vong asszony azonban mind a mai napig szabadlábon van. Talán a CIA még számít szolgálataira. Ide kívánkozik, hogy napjaink kalózai — nem a véletlen szerencsének köszönhetően — a legmodernebb fegyverekkel rendelkeznék, beleértve pánoólloselihárító ágyúkat, aknavetőket sitb.... A tengeri kalózkodás kezdetei az idők homályába vesznek. Aznap, amikor az első kereskedő árukká) megra - kott csónakjába szállt, már üldözte az első kalóz. A régi Rómának külön „kalózelhárító” flottája volt. A középkorban virult igazán a tengeri rablás; a Don Quijote írója, Cervantes is kalózok fogságába esett egyszer, s csak ötévi raboskodás után váltották ki. A kalózok vadászterülete nem korlátozódott az európai vizekre. Miinmegtámadtak, mások csak az ellenséges államok kereskedelmi hajóit. A XX. század elején megjelent egy harmadik kalóz- fajta: saját' kormánya szolgálatában áll. Nem azzal a feladattal, hogy kirabolja, hanem, hogy elsüllyessze az ellenséges országok kereskedelmi hajóit. Nemrég egy kubai hajó legénysége egy kísértethajóí észlelt, amely teljes gőzzel haladt. Oldalát lövések nyomai tarkították, fedélzetét vér borította. Későbo kiderült; ez a Khalil’s jacht, amely korábban rádión jelentette, hogy ismeretlen jel- Ziésű naszád niögibámad ta. Egy másik eset: nemrég Haherszáilító hajót...
