Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
Somogyi Néplap 1985. május 11., szombat EGY REKORDVESZTESÉG KRÓNIKÁJA Megváltozott előjelek avagy: a kányaiak speciális mérlegei A szövetkezet elnöke, Borbély István lemondott; a küldöttgyűlés a döntést tudomásul vette. Mondhatnánk, hogy a kányái Március 15. Termelő- szövetkezet most már ..sínre került”, s hogy mégsem mondhatjuk, annak az az oka: megannyi kérdés vár megoldásra ebben a jobb napokat is látott közös gazdaságban. Kereste a megnyugtató választ a közelmúltban a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is, amikor az 1984. évet veszteséggel és alaphiánnyal záró mezőgazdasági téeszek pénzügyi hiányának rendezéséről határozott. Megyéinkben mindössze két olyan közös gazdaság akadt, amely ezt a hiányt saját hatáskörében nem tudja rendezni. Az egyik a kányái, csaknem 35 millió forintos hiánnyal, de ez az összeg a most is folyó vizsgálódások szerint még tovább növekedhet... Á revízió ablakot nyit Hogyan jött össze ekkora pénzügyi hiány a kányái té- eszben? A megyei tanács két illetékes osztályénak rendezésre vonatkozó előterjesztésében a már említett tetemes összeg meghatározó részeként — több, mint 22,8 millió forinttal — a gazdálkodási veszteség szerepel, de tekintélyes summa a költ-' ségvetéssel szembeni kötelezettség és a fejlesztési alaphiány is. A gazdálkodásban a visz- szaesés tulajdoniképpen már 1981-ben megkezdődött; azt laz évet több miint ötmilliós fejlesztési alaphiánnyal zárta-a téesz. Ezt azonban ön- sizanálájssal, saját alapjaiból még rendezte. Azután a mérlegeredmények előjeleinek megváltoztatásával „varázsolták szebbé” a képet. Erre a tavaly szeptemberben tartott pénzügyi és g’az dasági revízió nyitott ablakot: a szövetkezetben 1982- foen 680 000, 1983-ban több mint 3,7 millió forint volt a gazdálkodás mérleg szerinti nyeresége, ezzel szemben a revízió több minit egy, illetve 2,3 milliós veszteséget állapított meg1. És mi következett ezután? Az adóhiányok és a jogtalan alapképzések együttes összege 11 millió forintra rúgott, ezekutám természetesen nem maradt él a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Somogy megyei Igaizgatásóigó- nak szankciója: csaknem 6,8 milliós bírság megfizetésiére kötelezte a kányái termelőszövetkezetet Egy liter tejet 12 (!) forintért Veszteség veszteség hátán — ezt tapasztalták a vizsgálatot végzők, amikor a múlt évi gazdálkodást értékelték. Elismerve az üzemet érit jégkárt — ez mintegy kétmillió forinttal vetette vissza a növénytermesztés eredményeit 4—, a növén y termesztési főágiazíat gazdálkodási gépezete is akadozott: jóltehet a termőhelyi adottságok jobbak _ az átlagosnál, a VT. ötéves terv első két évében a növénytermelés bevétele mégis stagnált. Miután a hozamok elmaradtak az adottságok kínálta szinttől, nagy ráfordítással termeltek, és heliyel-közzei az agrotechnikai kívánalmaik teljesítésével is adósak maradtak Az állattenyésztés TJavaly és tavalyelőtt is veszteséges volt; ennek összege 1984- ben például 8 millió forintot tett ki. Két év alatt a tehenenkénti tejtermelés több mint kétezer literrel visszaesett, és 3566 liternél állapodott meg. A múlt évben egy liter tejhez csak 12.03 forintos önköltség árán jutott a szövetkezet. Súlyos — 4,3 millió forintos — veszteséggel zárt a sertés- ágazat, s a gazdálkodást értékelő szakemberek véleménye szerint az idén felszámolandó juhászat is veszteségforrás lehet. Az elmúlt két évben csökkent ugyan az alaptevékenységen kívüli tevékenység bevételének részaránya, némi nyereséghez azonban hozzájuttatta a bányaiakat. Hiányrendezés segítséggel Szóltunk róla, hogy ilyen nagy összegű pénzügyi hiányt a szövetkezet képtelen rendezni saját erejéből, indokolt tehát a segítség. Ehhez aizianiban feltételeket szabott a megyei tanács-vb. A szövetkezetnél a rendezésre saját eréből alig félmillió forintra telik. Jelentős összegű fizetési kötelezettségüket felfüggesztik, ennék egy részét azonban a következő öt évben törleszteniük kell. Elengedik a bírság és az adóhiány bizonyos hányadát, ha jövőre és az azt’ követő évben nyereségesen gazdálkodnak, illetve javul a téeszben a számviteli munka. További kedvezményeknek o vágóállat- termelés növekedése a feltétele és az, hogy a téesz az idén nem zárhat költségvetésből rendezendő pénzügyi hiánnyal, illetve a bértárolót veszteség nélkül üzemelteti. Sorolhatnánk még hosz- szan a rendezés feltételeit, ám ezek közül egyik sem olyan, hogy a gazdaság ne tudna neki megfelelni. Mindenesetre a kátyúból való kilábalást szolgálja az is, hogy a nagy összegű pénzügyi hiányra és a szabálytalanságokra való tekintettel a kibontakozás időszakában évenként sor kerül pénzügyi és gazdasági ellenőrzésre a kányái Március 15. Tsz-ben. A megyei tanács-vb elrendelte a téesz négy vezetőjénél a munkabér egy részének visszatartását, a PM Ellenőrzési Főigazgatósága pedig bűnvádi feljelentést tett a felelősök ellen. Mint említettük, aiz elnök azóta lemondott. A felielős» ségrevonás, illetve további felelősség megállapítása folyik, a veszteség keletkezésének okait és körülményeit is tovább vizsgálják. Hernesz Ferenc Csutakol a turista Lovasnemzet ’85 Rozsdásan áll az udvar szegletében. Erejét nem mérheti a mai monstrumokhoz, jellegzetes alakját és hangját sokan ismerték. Hoffer traktor — így hívják. Importmegtakarífás A budapesti Prizma szövetkezet tervei alapján a Jászberényi Aprítógépgyár és a Bonsodnádasdi Lemezgyár közösen a cinkhulliadék f eldolgozására alkalmas gépsort készített. Bor.sodnádas- don most szerelik fel a gépsort, amely évente háromezer tonna cimkhulladé- kot dolgoz fel, ebből értékes alapanyagot nyer vissza és ezzel évente kétmillió dollár értékű cink importja válik feleslegessé. A Prizma Tervező Szövetkezet szakemberei a gépsor kialakításánál messzemenően figyelembe vették a környezetvédelmi előírásokat, egyebek között porelszívókkal és portalanító berendezésekkel óvják az üzem dolgozóit. A magyarokkal kapcsolatos közhelyek talán leggyakoribb változata: „lovas nemzet, a magyar...” Lehet, hogy hajdan igaz volt. De az utóbbi évtizedekben, amióta a szekerek elől is „kikopnak” négylábú barátaink, azóta legföljebb a lóversenypályán látjuk őket. Vagy egy-e.gy cttusaverseny, díjlovaglás alkalmából. Azt az embert pedig Igencsak megbámulják, aki hobbiból tart lovat, ne adj isten, lakott területem még lovagolni is próbál... Pedig világszerte tájra „divat” a ló. Nyugat-Európában is. Ez pedig már bennünket is érint, különösen idegenforgalmi szempontból. Erről beszélgettünk Varga Istvánnal, a Pegazus Tours igazgatóhelyettesével. Mint az utazási iroda neve is jelzi : lovasproigramotakal is foglalkoznak — még ha íruem is a névben jelzett szárnyas paripával ... — Mióta? — Hat-hét esztendeje villant fö(l az ötlet: nem ártana a tehetőségéket ilyen célra feltárni. Ehhez, persze, előbb >ápíteni .is kellett. Lovasfogadókat, lovasüdülőket, kiszolgáló (létesítményeiket A 'Kiskunságban, a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, Szentbékéllán már sokan jártak, de újabb tehetőségeken is törjük a fejünket.. — 'Például? — Az idegenforgalmi szezonban háromféle nagyobb programot próbálunk szervezni Az egyik: egy teljes hétig tartó .lovastúra. Négy „állomáshelyet” érint ez, s a tanyavilág hangulatát a Hortobágy romantikája ötvözi. Akár azt a nevet is adhatnánk neki: „piknik a pusztán”. Ha valáki csak néhány órát kíván vagy tud lovagolni, azt olyan üdülő- program várja, amelyben a paciháton utazás mellett teniszezés, úszás vagy más, a résztvevők áltál kedvéit szórakozási tehetőség is benn- foglal tátik. — A komolyabb túrázók? — Rájuk különleges program vár: 'ennek keretében a lovak tisztáin tartása, gondozása is a résztvevőik feladata, akik tanyáról indulnak lóháton, sátorozással egybekötött túrára. Egy-egy iilyen úton megszeretheti egymást (Ló és Havasa. Sz. J. LESKÓ LÁSZLÓ I - -- I Nem lesz a te talpadnak nyugalma inával, hámmal az új lónak. Panaszolták ;az adót, a beszolgáltatás terheit, melyek mindenkit nyomnak: íkit-kit birtoka, mezei jószága és egyéb javai arányában. Súly osaibb járom ez most a. földművesen, mint a háború előtt. Az élelmiszert jegyre poréi ózzák, és a fejadagtól nem iléhet bigömlböäyödni. Ügy, hogy a faluba érkező hivatalos emberek, agitátorok nyelhetik a nyátatet esténként vacsora helyett, ha (csak a 'Cimboráik — Nyári Péter meg a pártjabeliek —• Szerényen (meg nem vendégelik ókét, ment azért a falusi emberen a jegynendszer nem 'fog ki. Nem miniiha annak a p/árosinak csillognak fényesebb csillagként az igazsága, aki Rákosi után szajkózza a kicsit is módosabb parasztra, hogy kutyából nem .lesz szalonna! Mert esteik az tudja, aiki 'bespne van, hogy minden négyszögöl föld termőbe kényszerítéséért verejték csordul. Az állat is enni kér, amitek nem aszályos nyár heve perzselte ki a takarmányféléket, és felhők esteik a gazda homlokán gyülekeztek, nem az égen. (Folytatjuk.) PIACI KÖRKÉP Busás kínálat 77. — Panaszos ételtől csak a disznó hízik. Ettől az arató is gyarapodik, Évikém, mert ebben hús is van: a szakácsnő szíve. .. Könnyen beszél, ő már belaipátolta a magáét. Nekem mindig j óbban állt a nevetés, mint a sírás. Nevetek, hogy el ne vegyem a kedvét. Pedig sokszor azon- kapom magam, hogy még egy pillanat és a forró plat- nira zuhanók a kimerültségtől. Húz előre a hasiam is. Most már nagyon féltem azt, aki a világra készülőd ik bennem; nehogy ő is, mint Li- zikém ... ! Olyan sokszor álmodtam mostanában azt, hogy Szepl öcsém a cimboráival húsvéti főtt tojásokat gurogat lefelé a dombról. Minden húsvétvasámap délután ez volt a fiúgyerekek szórakozása Erdősön; az nyerte el a locsolással keresett aprópénzt a többiektől, akinek a tojása épen ért le' a völgybe. És ahogy ezt álmodom, egyszerre minitíha én volnék az a tojás, és gurulok, gurulok azon az iszonyú meredeken ... Ébredve riadtan kapaszkodom Hans- ba, ő átkarol, és én elfészkeliem magam a hónalj hajlatában. Alig várom, hogy Dergecz elzötyögjön a nyakergő kocsin, akikor végre van egy kíis nyuigságom. Az ember annyi hiábavalóságét beszél csak azért, mert nincs egyedül, lés úgy érzi, beszélgetnie kell a másikkal, pedig jdhban tenné, ha hallgatnia. Azt is észrevettem, hogy van olyan leimber, aki .szavak sokasága mögé rejti az igazi önlmagát, mint a bőszénfai Fogóimé. Búborékszavú. a szín® buborékok pedig szét- puiklkaninák, megfoghatatla- nok. De ki merné a másikra bízni imagát, még ha sorstársak is tettünk? Sokszor eszejn magam azon, akadna-e közöttünk Olyan, aki feladná a többieket, csakhogy ő maradhasson a famíliájával ebben a hazában? Én hogyan cselekednék?! Egyre többször rakom mérlegre cselekisdeteimet, de még a (tetteik lehetőségét fis. Azelőtt sohasem gondoltaim bele ezekbe úgy, hogy abba miások élete is beleférjen. ÍPedig minden cselekedetünk másokra is határoz jót vagy rosszat. Ezt keservesen tanultam meg, amikor mások határoztak a sorsunkról. Karó kellene, mellém, de az ón gyáimolom nincs mellettem. Korán kelnek, 'későn térnék ímeg. Sokkal 'inkább volnék velük: őrizném Hans rövid álmát, mely olyan min-t az ájulás — minden aratóé hasonló — iaz ebédet követő kis szünetben, árnyékot nyújtó fák tövében. Az arcukra borított kalap is megkülönböztethetetlenné teszi őket. Mégis faliismérném őt; sokszor kínzóm magam olyan képpel, ihogy bomba temet ibe bennünket, ás én a földből kiágazó kezek erdejében is biztosan kiválasztom a többi közül az övét, és ásom, kaparom az éltető levegőre a .páromat. Tudom, nem ]jő, Iha valaki így szeret, de nem alkarok, nem is tehetek léTtena. Bamsi szerzett valakitől kölcsönbe 1 egy rozoga kerékpárt, ás vasárnap néha haza- kairikázott Erdősre kis reményért. De a jónemónység nem a kertek alatt járók pátrónájá. Odahaza sem fonják még kolbászból a kerítést ; a miixbrotiak éppen csak összeszedték ikicsit magúikat a juttatott földön. Ki- pótdlgatták a hiányos felszerelésüket vetőgéppél, boroEgy 1,60—1,80 tojást sem lehetett volna leejteni tegnap a már nyáriasan nyüzsgő kaposvári hetipiacon. Szemkápráztatóan bő volt a választék, s több cikk esetében elviselhetőbbek az árak. Élesedik a primőrárharc a kiskereskedők és a Zöldért között. Az előbbiek a karfiolt 80 forintért adták, a pavilonban csak 100-ért kapható. Ugyanitt 8-ért szebb hónaposretek-csomót adtak, mint a kiskereskedők 12-ért. A termelőknél 5 forintért is volt szép fejes saláta, miközben a „hivatásos árusok” 7—8 forintot kértek érte. Ugyanennyiért néhányan már megkockáztattak egy- egy darab hegyes erőspaprikát. is A 10—13 forintos, fehér húsú még csemegének is drága volt. Egyaránt 65—70 forint a fürtös és a kígyóuborka. Makacsul tartja magát a paradicsom 180 forintos ára. 10 forint az új karalábé darabja, 30 a kínai kelé. Az utóbbi még mindig kelendőbb, mint a 20-ért kínált fony- nyadt téli maradványok. Már 2 forintért is volt zöldhagyma, s újra csak egyet kérnek a petrezselyem csokráért. Egy zsenge új sárgarépacsomó 5 forint. Kétszer ennyi a zöldség. Pénztárcakímélőbb a hétköznapi zöldségfélék ára. 5- ért is meglehetős burgonyát mérnek. 11—14 forint a főzőhagyma kilója. Példátlanul gazdag volt a kínálat zöldségpalántákból, 2—3 forintos áron. Egy hét alatt a felére mérséklődött a csíbegomba ára. Most 20-ért tukmálták literét. Mégis kapósabb volt a kilónként 85-re tartott sampinyon. Az alma 3 és 20 forint között váltakozó ára jól tükrözte a minőségkü- lönbségeket. A baromfipiac árai alig változtak. 60 forint a vörös pecsenyeesirke kilója. Egy jó húsformát mutató tyúkért 140-et kértek; 160-ért alkudtak egy kukásra. ~ Színorgiás volt a virág- piac. Bódító illatú orgonát csokronként 8-ért adtak. Újdonság a 15 forintos törökszegfű. Az üvegházi szegfűből ugyanennyiért 1 szálat adtak. 8-ért fogyott a gyöngyvirág. B. F.
