Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 11., szombat Kísértetek talos látogatás eseményei egyrészt a megbékélést let­tek voilmia (hivatva jelképez­ni, másrészt az USA éí az NSZK szövetségének erejét. A bit'bourgi katonai temető­ben megfordulva azonban Reagan és Kohl (meg a két világháborús tábornok, Ridgway és Steinhoff) ke­vésbé tudta a feledést szol­gálni, annál inkább új vi­hart kavart. <D.. _ Egyesült Államok Nicaragua elleni embargójának? Szinte megfoghatatlan, mi­ért rendelte el Reagan a Nicaragua elleni embargót épp nyugat-európai kőrútjá­nak első állomásán, úgy, hogy a döntésről szóló köz­lés így kezdődött: „Fehér Ház, Bonn ...” talán azért, gyanítja a hírmagyarázók egy része, mert nyomban le akarta mérni a csúcstalálko­zón ennek a kihívó lépésnek a következményeit. A vissz­hang ott annyira negatív voilt, hogy az állam- és kor­mányfőik — állítólag — ma­guk nem is tárgyaltak róla, hanem átengedték a vitát külügyminisztereiknek. A francia államfő mindeneset­re ismét csak rendkívül ha­tározottan utasította vissza az embargónak, mint politi­kai eszköznek a használatát. Az oiliaszok is siettek kifeje­zésre juttatni ellenzésüket. Londoniban sem talállt meg­értésre Reagan közép-ame­rikai politikájának ez az új, az angol szövetségest is meghökkentő eleme. A mos­tani hét végén Belgium is Az események címszavakban Hétfő: Reagan NSZK-beli kör­útja végén Hambach- ban kommunistaellenes beszédet mondott. — Bu­dapesti tárgyalásai után Prágába utazott Dániel Ortega. — Szudáni—lí­biai és szudáni—palesztin megbeszélések Khar- tumban. * Kedd: Életbe lépett a Nicara­gua elleni amerikai blo­kád. — Reagant Mad­ridban tüntetők fogad­ták. — A csehszlovák főváros felszabadulásá­ról százezres tömeggyű­lésen emlékeztek meg. Szerda: Mihail Gorbacsov mon­dott beszédet a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulóján. — Rea­gant a strasbourgi euró­pai parlamentben a kép­viselők egy része tilta­kozó feliratokkal fogad­ta. — Ortega Varsóban. Csütörtök: Gorbacsov-távirat Rea- gannek a győzelem év­fordulója alkalmából. — Az amerikai elnök Lisz- szabonban fejezte be európai körútját. — A Biztonsági Tanács vitája a Nicaragua elleni ame­rikai embargóról. FÖLD ALATTI PALOTA Amellett, hogy Moszkva legfontosabb közlekedési eszköze, idegenforgalmi lát­ványosság is. Dalokat írtaik, albumokat adtaik ki róla — szimbólummá vált. A moszk­vai metró fogalom. Van, akit az új állomások, a Ba- rikadmja vagy a Puskinsz- kája modem szépsége, van akit a régi csarnokok díszí­tettsége vonz inkább. A föld alatti palotáknak becézett állomások falát vörös és fe­kete gránit, rózsaszínű tufa, fehér mészkő, uráli jáspis és sok különböző színű már­ványlap borítja. Fontos épí­tő- és díszítőanyag az üveg, a majolika, a bronz, az acél és az öntöttvas. A főváros és az ország egyik büszkesége, a moszk­vai metró ötvenéves: 1935. május 15-én indult meg, reggel 7 órakor, az utasfor­galom. Négyszázezer embert szállított az első napon. Vo­nalának hossza 11.6 kilomé­ter volt. Ma nyolc sugárirányú és egy körvonal üzemel; hosz- szuk 203 kilométer. A 126 állomásból több mint negy­ven átszállóhely. Forgalma­sabb napokon a moszkvai metró nyolcmilliónál töbü utast szállít, a város teljes tömegközlekedésének 40—50 százalékát bonyolítja. A működő vonalak hossza még ebben az évben eléri a 213 kilométert, az állomá­sok száma további hattal gyarapszik. A legforgalma­sabb vonalakon 80 .másod­percenként követik egymást a kék expressziek. A sokak által a világ leg­szebb és — zsúfoltsága elle­nére >— legkényelmesebb föld alatti vasútjának tartott moszkvai metrót számos újabb követte a Szovjet­unióban. Ma már metrón utazhatnak az emberek Le- mingrádban, Rijevben, Tbili­sziben, Bakuban, Harkov­ban, Pasikén tben, Jereván­ban, Minszkben. S még ez évben megnyílik a gorkiji és a novoszibirszki metró, épül a föld alatti Szverd- lovszkban, Kujbisevben, D n yeproipe trovszkb an. Az­után Riga és Alma-Ata kö­vetkezik. A mostani ötéves terv során összesen százhúsz kilométer metróvonal épül a Szovjetunióban. A hét két © George Shultz missziója Kiilönutas rendezés George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap Iz­raelbe érkezett és ezzel a látogatással megkezdte kö­zel-keleti körútját. Shultz Portugáliából repült Tel Av.ivba. Holnap várják Kai­róba — ez rövid látogatás­nak ígérkezik —, Egyiptom­ból pedig Jordániába uta­zik tovább. Az amerikai vendég Iz­raelbe érve mit sem árult el missziójáról, amit Ri­chard Murphy külügyi ál­lamtitkár készített elő. Egy különutas rendezésről lenne szó, amiből ki akarják hagy­ni a nemzetközi értekezletet a Szovjetuniót és — izraeli követelésre — a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet is. A tanácskozáson szóba kerül a különutas tervek mellett Izrael másfél milli­árd dolláros sürgősségi se- gólykérelme. Pénteken Kairóban az AL Ahram napilap bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy „megcsontosodott né­zeteket vall” a Palesztinái Felszabadításj Szervezetről, és hogy a PFSZ tagjaival nem akar szóba állni a Hoszni Mubarák elnök su­gallta háromszakaszos tár­gyalások első menetében, holott ott lenne a helyük a jordániaiaklkal közös delegá­cióban. A cikket Ibrahim Nafeh főszerkesztő, Muba­rak bizalmi embere írta. Péntek: Arafat vezetésével közös jordán—palesztin kül­döttség tárgyal Pering­ben. — Belgium sem csatlakozott az amerikai­ak Nicaragua elleni em­bargójához. — Reagan hazautazott, külügymi­nisztere, Shultz, közel- keleti körútra indult. A Reagan-kormányzat po­litikája ellen tüntettek Wa­shingtonban is. szöntöft a világ. Odaát v;- szont nem egy helyen és nem egy vezető szájából olyasmi hangzott el, ami korántsem szolgálta a béke ügyét. Döntő voks — tolókocsiról <D Milyen alapvető kü­lönbség jelentkezik a 40. évforduló keleti és nyugati megünneplése között? A második világháborúnak Európában véget vető fegy­verszünetről, a fasizmus fö­lött aratott győzelem 40. év­fordulójáról mindenütt meg- emüékieztók. Keleten és nyu­gaton ünnepségeket és gyű­léseket rendeztek, elhangzot­tak beszédek, a sajtóban te­mérdek írás jelent meg, a teíeivíziió képernyőjén itt :s, ott is a 40 évvél ezelőtti ese­ményeket felidéző műsorokat láthattak a nézők. Alapvető különbség per­sze jelentkezett a kétféle ün­neplés között. A mii Vilá­gunkban az kapott hang­súlyt, hogy az emberiségnek mekkora szüksége van a bé­kére, amelyet 40 esztendeje annyi áldozat, annyi szenve­dés után dlyan lelkesen kö­Régen volt Reagan szerep­lése ennyire Vitatott az ame­rikai sajtóban, mint mostani nyugat-európaii körútja so­rán. A Fehér Ház urának viszont az lett volna a fon­tos, hogy a hazai közvéle­mény többségét nyerje meg magának minden szavával, minden tettével. A bonni nyugati csúcstalálkozón azt szerette volna elérni, hogy partnerei kapcsolódjanak be az USA „csillagháborús” programjába, de nyílt kiál­lásra egyikük sem volt haj­landó, a francia elnök kere­ken el is utasította a rész­vételt! Volt még egy igénye az amerikai diplomáciának: a többiek egyezzenek bele egy 1986-ban meginduló GATT-forduló, a „Reagan- round” megszervezésébe, amelyen a világkereskede­lem amerikai szájíz szerinti megkönnyítéséről lenne szó. A bonni csúcstalálkozó után Reagan az NSZK álla­mi vendégévé változott: a nyugat-németországi hiva­Minden eddiginél hevesebb harcok folytak a libanoni fő­városban a keresztény és a muzulmán erők között. A képen: Bejrút egy utcája az összecsapások után. Az amerikai külügyminiszter közel-keleti kőrútjának első állomása Izrael. A képen: Shultz Samir izraeli külügyminisz­terrel azokhoz csatlakozott, akik — nem csatlakoznak az embar­góhoz, hanem a Nicaraguá­val vailó normális kapcsola­tok fenntartása, sőt fejlesz­tése mellett állnak ki. A nyugati ellenvélemé­nyekben fel-felbukkan az a gondolat, hogy Reagan „a kommunisták karjaiba ta­szítja Nicaraguát”. A kom­mentátorok .közül számosán figyeltek fel Daniéi Ortega kőrútjára a szocialista fővá­rosokban. Mindenütt a leg­teljesebb segítségnyújtás szándékával találkozott az új Nicaragua vezetője. Az európai szocialista államok végiglátogatása után Ortega az öreg földrész olyan „la­tin” országaiba is elmegy, amelyek nyelvi vagy érzel­mi kötődés folytán sem ér­zéketlenek az iránt, ami Kö­zép-Amerikában végbe­megy. Köziben pedig a Biz­tonsági Tanács vitájában Is fejére lehet olvasni az USA- nak, hogy képtelenek az olyan washingtoni állítások, amelyek szerint a kicsiny Nicaragua a hatalmas USA ‘ biztonságát fenyegetné! Remélni kell, hogy mindez kijózanító hatással lesz . az erőpólitika washingtoni meg­szállottjaira. Pálfy József Az amerikai szenátus teg­nap hajnalban 50:49 arány­ban elfogadta a Reagan amerikai elnök által is tá­mogatott új költségvetési törvénytervezetet. Az új re­publikánus tervezet szerint a következő költségvetési év­ben az eddigi magas szinten tartják — azaz az infláció mértékének megfelelően emelik — a katonai kiiadá- sókiat és egy évvel elhalaszt­ják a társadalombiztosítási nyugdíjaknak és más szoci­ális juttatásoknak az inflá­cióhoz történő kiigazítását. Az eredeti tervezet a ka­tonái kiadásoknak az inflá- éió üteménél 3 százalékkal nagyobb arányú növelését és a szociális juttatások szám­szerű összegének nagymérté­kű csökkentését irányozta elő. A szenátusi szavazás ér­dekesen zajlott le. Pete Wil­son kaliforniai republikánus szenátort, aki szerdán egy sürgős vakbéllműtéten esett át, kollégáinak hangos ová­ciója közepette éjfél után to­lókocsin, kezében infúzióval tolták be a szenátusi te­rembe, hogy leadja döntő je­lentőségű szavazatát. így a szavazatok aránya 49:49 volt. Egyenlő szavazaitszám esetén viszont a szenátus el­nökének, az amerikai alel­nökinek a szavazata dönt. George Bush szavazatával így allakulit ki az 50:49-es végső arány. Robert Dole, a szenátus republikánus többségének vezetője, aki a költségvetési tervezet legújabb változatát kidolgozta, elmondta, hogy a tervezet 13 szövetségi prog­ramot szüntetne meg, négy­gyei kevesebbet, mint amennyit Reagan elnök ere­detileg akart. Elindult Japánban békemenet... a Tökióban. útnak indult az immár hagyományosnak szá­mító hirosilmaíi és nagaszaki békemenet. Az atom- és bid- rogénfegyverek ellen küzdő Japán országos tanács fel­hívására mintegy ezer béke- harcos gyűlt össze, hogy há­rom hónap alatt eljusson az amerikai atomtámadások ál­tal sújtott két városiba. A békemenet az atomtámadá­sok 40. évfordulójának nap­ján érkezik mind Hiroslimó- ba, mind Naigaszaküba, s köz­ben a résztvevők száma — csakúgy, mint az elmúlt években — várhatóan több ezerre növekszik. Bonn a magas állami vendégeket általá­ban a Gymnich-kastélyban szokta elszállá­solni. Az magántulajdonban van. Egy báró adja bérbe az NSZK-kormányának. Ez rend­ben is van, illetve eddig rendben is volt. A Reagan-látogatás kapcsán ózonban az újságírók (amerikaiak és nyugatnémetek egymással versenyben) mindent és minden­kit körülszaglásztak. A derék báróról kide­rült, hogy — Hitler Adolf volt a keresztapja, mivel hogy az ő apja Nümbergben a náci rezsim egyik magas rangú személyisége volt. Egy amerikai újságíró megkérdezte Reagant, tudta-e, hogy a kastély olyasvalakinek a tu­lajdona, aki a führer keresztgyereke? Reagan így vágta ki magát:- Én csak azt tudom, hogy a kastélyban nincsenek kísértetek! Az amerikai lapok egyikében-másikában erre olyan megjegyzések láttak napvilágot, hogy - sajnos - az elnök a bitburgi katonai temetőben sem fedezte fel, hogy ott a fa­sizmus kísértett. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom