Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985. május 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 koronatitok nyitja Kopári Dénes A Lapunk tegnapi száma közölte a cikk első részét, amelyben a görög koronáról volt szó. Most a felső résszel, az ún. latin koronával foglalkozunk. A latin koronáról azt tartják a kutatók, hogy eredeti- ieü olyan tárgy részs volt, amely nem koronának készült. Egyeseik szerint misekönyv vagy biblia díszes borítójának sík lemezeiből készült, mások szerint kupola formájú kegytárgy, esetleg koponyaereklye-tartó volt. Abban azonban csaknem mindenki egyetértett, hogy a tárgyon, amelyből a latin korona készült, eredetileg 12 apostolképnek kellett lennie, melyek közül négyet levágtak. E nézetek képviselői szerint a barbár módon megcsonkított tárgyat applikálták a jelenlegi formájában is hiteles görög koronára. Voltak, akik azt igyekeztek bizonyítani, hogy nyolc apostollal is teljes a kompozíció. Ezek az érvek sem voltak meggyőzőek, hiszen éppen ők vontak párhuzamot a korona és a palást között, amelyen ugyanakkor 12 apostol képe foglalt helyet. Vajon igaz-e, hogy hiányzik négy apostolkép, s tényleg egy durván megcsonkított tárgy része-e csupán a latin korona? Alapos vizsgálatok és bibliai összefüggések keresése vezetett el a latin korona ékítményei sajátosan szimbolikus rendjének felismeréséhez. Feltűnt, hogy a keresztpánt ágain a felső és alsó apostolképeket nem azonos számú, alig észrevehetően eltérő kiosztású kövek és gyöngyök keretezik. Lefelé ritkuló ritmusukat követi a filigrándíszítés hasonló vál4-'../., Az eredeti latin korona tozása is. Amennyiben a pántok végeinél további egy-egy apostolkép lett volna, azokat az ékítmények tovább ritkuló ritmusának kellene követnie, s ez a pántok semmivel sem magyarázható, aránytalan el- dísztelenedéséhez vezetne. Feltűnt az is, hogy a latin koronán ábrázolt nyolc apostol közül heten ahhoz a csoporthoz tartoznak, amelynek Jézus halála után megjelenve átadta az egyház feletti földi hatalmat. Egyedül Pál nem tartozott ehhez a csoporthoz, de nem volt tagja a Jézust életében körülvevő tizenkettőnek sem. Sőt, nem is ismerte Jézust, s csak második római püspökként végzett kiemelkedő egyházszervező tevékenysége miatt tekinti az egyház második fő apostolának. A hét apostolnak való megjelenéseikor Jézus csodával bizonyította kilétét: a tóról sikertelen halászat után visszatérő tanítványok hálója — amit az ő biztatására merítettek újból a vízbe — 153 db hallal telt meg. A latin koronát pedig éppen 153 kő és gyöngy díszítette, ha feltételezzük, hogy hozzá tartoztak a nyolc áttetsző oromdísz csúcsán lévők, valamint egy olyan, kilenc kővel-gyönggyel ékesített „liliomszerű” kereszt is, amelynek egykori létezéséről tudunk, s amelyet Izabella királyné tört le róla. E fel- tételezés önkényes következtetésnél alig látszana többnek, ha nem erősítené meg Szt. Bertalan megkülönböztetett szerepe a koronán és a paláston egyaránt. Képe a koronán is (elöl) és a paláston is (István fölött) szembeötlően előkelő helyet foglal el. Ki is volt hát Bertalan? Egyike volt az előbb említett hét tanítványnak. Örményországban — az uralkodócsalád tagjait is beleértve — országrésznyi terület népét térítette meg. Ott, Albanopolis (Fehérszékváros!) nevű városban halt vértanúhalált, majd 983-ban III. Ottó császár parancsára maradványait Rómába vitték és a Tiberis szigetén emelt templomban helyezték el. Különös becsben tartották koponyáját; ezt szent ereklyeként 1238-ban a pápa Frankfurt városának adományozta. Ennek a Szt. Bertalannak a képe található a paláston Szt. István feje fölött, Jézus oldalán, az apostolok sorában elsőként, fején a pán- tos, oromdíszes, tetején a maival azonos formájú, jobbra dőlő ferde kereszttel díszített latin koronával! Az nyilvánvaló, hogy a keleti ország nagy térítőjéSokarcú festői világ Tavaszi tárlat a megyei múzeumban A jövő tervei, két év tapasztalatai Köpeczi Béla Kaposváron Az idei tavaszi tárlatot, a megyében élő festőművészek kollektív kiállítását a felszabadulás jegyében állították össze a rendező szervek. „A közérthetőség kritériuma már régen nem a vulgárna- turalizsnus” —. hirdeti a tárlat katalógusa, összegezve az elmúlt negyven év művészeti fejlődését. Valóban, a kiállítás .arról tanúskodik, hogy festőink java része egy ilyen tendenciózusan meghirdetett pályázaton sem tagadja meg egyéni arculatát, ragaszkodik sajátos stílusához és tematikájához. S ez így helyénvaló. A szabadság érzetéit, a szülőföldhöz való ragaszkodást vagy akár a történelem eredményei előtti tisztelgést is sokkal őszintébben fejezi ki a fesitő azzal, ha saját leikéből fakadó, belső világát vetíti a vászonra. Néhány alkotónk mégis megpróbálkozott azzal, hogy illusztráeiószarű hiteleséggel ábrázoljon bizonyos közéleti témákat, jelenségeket. Ezeken azonban látszik, hogy a művésznek nem sikerül megtagadnia önmagát, az önmagára erőszakolt tematikában nem tud maradandót nyújtani. Hiteltelen, hatástalan marad például a Kaposvár felszabadításáról pla- kátszerűen, álpropagandisz- tiikus felhanggal megfestett kompozíció vagy az — egyébként kétségtelenül nagy jelentőségű — Guba Sándorra emlékeztető bizarr portré. Leitner Sándornak inkább azok az alkotásai kerülhettek közelebb a közönséghez, amelyek személyes élményből, belső átéléssel születtek. Különösen kiemelkedik Panellakó című festménye, melynek témáját több rajzában is körüljárja. Mai és sokakat érintő a kőrengetegben lakó ember magánya. A merev falak közé zárt figura arca elszürkült, keze is a por színét viseli, a színek, a nap, a madár csak álomként lebegnek körülötte. Az ember nyoma című képe megdöbbentően gondolkodtat el: az emberi beavatkozás kiszakított valamit a tájból, megzavarta a természet nyugalmát. Ebben a sorban említhetjük Szabados Jánost is, akinek szintén nem a ‘keleti szelet jelképező alkotása a legsikeresebb. Új technikája, a nyersvászon alapra felvitt festék és szénrajz különleges, plasztikus hatást kait. A Zsákban a mag című képén például a gyakorlott művész biztos kezevo- násávat, sikeresen használja ki az új technika adta lehetőséget. Csiszár Elek azzal próbálkozott, hogy a tragikusan korán elhunyt néprajztudós, Együd Árpád emlékének tisztelegjen. Képe, melyén törött széken árválkodik a népdalgyűjtések nélkülözhetetlen eszköze, a magnó, s a háttérből a tudós portréja sejlik fel, él is nyerte az első díjat. Mégis úgy érzem, Otthonban című festménye nem kevésbé figyelemre méltó. A komor szürke háttér előtt görnyedezve botra támaszkodó, csontvázzá sová- nyodatt aggastyán képe sokkal áttételesebben bár, de hangot ad egy nyomasztó körünkben gondnak: az öregkorral járó megpróbálta iá- soknaik. Honty Márta hatalmas gobelinje is jó példa arra, hogy szép eszméket, közéleti nek István fölötti ábrázolása kettőjük küldetésének azonosságára utal. Hogyan került azonban Bertalan fejére a latin korona? Erre egyetlen magyarázat van csak. Helyes volt azoknak a kutatóknak a véleménye, akik szerint a latin korona valamilyen ereklyetartó része volt. Valójában Szt. Bertalan koponya-ereklye- tartója volt vagy legalábbis annak készült. Ezért van rajta fő helyen a Bertalan- kép, mely előtt a kultuszának tárgyi emlékeihez tartozó, az örményországi analógiákra utaló kereszt lehetett. A Bertala.n-kultusz íel- támasztója pedig — és minden bizonnyal az ereklyét ártó készíttetője is — ugyanaz az Ottó, áki legfőbb támogatója volt István kérésének, hogy részére II. Szilveszter pápa koronát küldjön. Ezt az ereklyetartót alakították át Rómában, hogy koronaként Istvánnak küldjék. Azt nem tudhatjuk, hogy az ereklyetartó pántjait és oromdíszeit hordozó abroncs milyen volt s azt kellett-e alakítani. Az viszont bizonyos, hogy ez alkalommal helyezték a kupola tetejére a máig is rajta lévő keresztet. Erre azért volt szükség, hogy az átalakított ereklyetartó koronajellegét kidomborítsa és egyházi eredetét hangsúlyozza. A kor keresztény uralkodóinak zárt koronáin a kereszt használata általános volt. Hogy ez a kereszt eredetileg ferde volt-e vagy sem, azt nem tudjuk. Any- nyi azonban bizonyos, hogy még István életében nyerte el mai formáját. E ponton bizonyító erővel esnek egybe a történelmi hitelességű események és azok kultikus, illetve tárgyi összefüggései. A sűrű homály eloszlott. Most már tudjuk, hogy a latin korona Istváné volt, s nem valamely Istvánhoz kapcsolódó tárgy része csupán. Jóllehet eredetileg nem koronának készült, de az ő részére alakították azzá egy ereklyetartóból. Mai koronánk tehát két önálló korona egybeépítése révén jött létre, ennek hiteles képi ábrázolásai a koronázási jelvényeken felismerhetők. Hogyan jött létre akkor mai koronánk, s kialakulása mely történelmi személyekhez és eseményekhez kapcsolódik ? Erről szól lapunk következő számában a cikk befejező része. témákat is meg lehat áttételesen szépen, művészien fogalmazni. Béke című hatalmas szőttese a kék és sárga színek szelíd harmóniájává!, a népies állat- és Virágmotívumok szemet gyönyörködtető szimmetriájával árasztja a béke nyugalmát. A kiállításon a megszokottnál nagyobb teret kaptak a tájképek. Ruisz György vízparti sorozatának darabjai, Gerő Kázmér ouja színekben tobzódó vidám tavaszi lankái, Szikra János nagy ecsetvonásokikial megfestett borongós látképei a somogyi táj ezerféle arcát mutatják. Az eddiginél melegebb tónusok köszönnek ránk Bagó Bertalan Égő tarló című képéről. Az egymásba mosott színek és megfoghatatlanul lenge alakok ábrázolójaként tűnik ki most is Horváth János. Hajnal című lírai fogadtatású pasztelljén zöldes, kékes, barnás színek go- molygásából dereng fel a halvány reggeli fény. Viszonylag kevés a kiállított képek között az elvon- tabb, nonfiguratív alkotás. Ilyenek Kertész Sándor jól ismert szárnyas, látomásszerű alakjai vagy Ungvári Károly geometrikus elemekből építkező olajképei. A linómetszet műfaját egyedül Harangozó Ferenc képviseli, többek között Szeptemberi hajnalok című sorozatával. Tegnap délelőtt Kaposvárra érkezett Köpeczi Béla, művelődési miniszter. 'A megyei tanácson Sugár Imre, a megyei tanács elnöke és Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára fogadta a vendéget és kíséretében a minisztérium munkatársait. A művelődési miniszter sorra látogatja a megyéket, tájékozódik az utóbbi két év oktatási és közművelődési terveinek végrehajtásáról, a művészeti életről. Célja a látogatásoknak az is, hogy egyeztessék a helyi elképzeléseket és a minisztérium álláspontját a VII. ötéves terv k i dolgozásában. Köpeczi Béla először tájékoztatót hallgatott meg Sugár Imrétől Somogy iparáról és mezőgazdaságáról, a lakosság élet- és munkakörülményeiről. A miniszter élénken érdeklődött a megyében ólő értelmiség helyzetéről. Sugár Imre elmondta, Somogybán mind több fiatal értelmiségi letelepítése szükséges. A megye általános fejlődése ezt megköveteli. írásos beszámoló készült a megye oktatási és közművelődési helyzetéről, az utóbbi két év tapasztalatairól. Ennek ismeretében folyt a tanácskozás. Dr. Balassa Tibor szóbeli kiegészítőjében a legfontosabb kérdésekre irányította a figyelmet. Szólt az óvodahálózat ellentmondásos fejlődéséről: a gyerekeik 97,5 százaléka jár óvodába. de csupán a települések 52 százalékában működik gyerökintézmény. Az általános iskolai hálózat a VI. ötéves terv időszakában rohamosan bővült, ám még sok tanteremre van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a zsúfoltság egyes — főleg városi — iskolákban. Túlterheltek a középiskolák is, a növekvő tanulólétszám miatt egyre több középiskolai tanárra lesz szükség. A köz- művelődési intézményékben folyó munkát értékelve dr. Balassa Tibor kiemelte a levéltárban és a megyei könyvtárban folyó kutatómunka eredményességét, szólt a Csiky Gergely Színház rékonstrúkciójániák haA kiállításnak két sokoldalú művészére is érdemes odafigyelni. Weeber Klára alkalmi bronziplakeibtjei és régi korokból fennmaradt leletek hatását keltő kő torzói mellett különösen érdekes Születés című gipszdomborítása, melyen keittérepedt rongydarabból szakad ki egy tiszta, sima gömb — talán a nap. Gera Katalin Kaposvári ablakokat örökített meg gipsz domborművein. Bánat című pátinázott gipsz kisplasztikája jellegzetes görnyedő testtartással tükrözi az emberre nehezedő csapás s-úilyát. A felszabadulási pályázat és kiállítás, akt hiszem, hiteles képet ad a megye képzőművészeti életéről. Híven tükrözi hiányosságait, legfőképpen talán a kisplasztika és egyéb alkotói műfajok meglehetősen csekély arányát. De a képek sokszínűségével a tártat azt is bizonyítja. hogy a megyében élő festők a legváltozatosabb alkotói módszerek és stílusok mellett kötelezték el magukat. Nem utolsósorban pedig bizonyítéka annak, hogy az illusztrációnak, meghatá- .rozott tematika szerint festett alkotások, mivel az említett esetekben épp az egyéniség lényegétől, a szubjektumtól szakadnak el — áf- élés nélkül — csak ritkán lehetnek sikeresek. Tersztyánszky Krisztina laszthataitlanságáról, a tanító- képzés javuló feltételeiről. Köpeczi Béla kifejtette: a kis települések helyzetével komplex módon kell foglalkozni. Javasolta, hogy Somogybán rendezzenek e témában országos tanácskozást. Továbbra is kiemelt feladat az általános és középiskolai hálózat fejlesztése — utalt a VII. ötéves terv egyik fontos feladatára. Somagyban magas a képesítés nélküli gyógypedagógusok száma — hívta föl a figyelmet a művelődési miniszter. Javasolta, hogy több szakembert telepítsenek le a megyébe. Foglalkozott a gyermek- és ifjúságvédelemmel is, felhívta a figyelmet a gyámhatósági munka színvonalának javítására. A pedagógusok élet- és munkakörülményei javultak az utóbbi években, presztízsüket tovább kell növelni. A múzeumi hálózat tervszerűbb, fejlesztésére utalva a tudományos munka fokozását szorgalmazta. A Csiky Gergely Színház rekonstrukciója mellett foglal állást a minisztérium is. Szólt a Ba- laton-parti kiemelt rendezvények támogatásának szükségességéről. Az országos feladatokat :s- martetve az oktatás hatékonyságának növelését hangsúlyozta, fölhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok önállóságát fókozni kell. A minisztérium szorgalmazza az idegennyelv oktatás, a technikusképzés fejlesztését. Júniusra elkészítik a felsőfokú oktatási intézmények fejlesztési koncepciójukat. Köpeczi Béla javasolta, hogy ezeket a dokumentumokat széles körű helyi Vitával csiszolják. Elkészült a pedagógus- továbbképzésről szóló rendelet. Jövőre kétezer-háromszázán vesznek részt szervezetit képzésiben, de emellett fontos az önképzés, a tudományos tevékenység is. A közművelődós ellőtt álló feladatok közül az intézményhálózat, az irányítás szerkezeti átalakításának fontosságát emelte ki a művelődési miniszter. Szólt a tanácsok önállóságának fokozásáról, a társadalmi szervek feladatainak egyeztetéséről, az együttműködés hatékonyabb összehangolásáról. Köpeczi Béla a tanácskozást követően ellátogatott a megyei könyvtárba, a Táncsics gimnáziumba és a megyei pedagógiai intézetbe. Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Tegnap újabb osztály ülésekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A föld- és bányászati tudományok osztályának nyilvános ülését az Akadémia székházéban tartották. Az osztály elmúlt ötévi tevékenységét Martos Ferenc akadémikus, osztályéinak értékelte. Napjaink gazdasági körülményei között különösen megnőtt a jelentősége a hazai természeti erőforrások pontos feltárásának, számbavételének, minél gazdaságosabb, hatékonyabb ' kitermelésüknek. Az erőforrások fokozottabb kiaknázása számos környezet- és természetvédelmi problémát is felvet. Az MTA közgyűlése ma zárt ütéssel folytatódik,
