Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

1985. május 8., szerda Somogyi Néplap 3 A vezető tekintélye A Kőolaj- és Földgázkutató Feltáróüzem 25 szocialista brigádja dolgozik az Alföldön az­zal a feladattal, hogy kutakat biztosítson a földgáz kitermeléséhez. Az idén tízezer méter fúrást végeznek el a tervek szerint. A brigádvállalásokban fontos szerepet ka­pott a korábbiaknál gondosabb munka, az olcsó és gyors kivitelezés. Képünkön: kút­fúró berendezés Kiskundorozsma határában. Itt 2900 méter mélységig hatoltak le Legveszélyesebb a hétfő és a péntek Megelőzhető balesetek „Nincs értelme a formális oktatásnak Gyorsan változó, nehéz időkben minden poszton tel­jes ember, igényes, lelkiis­meretes munka szükséges. Különösein sok feladat és nagy felelősség hárul a ki- sebb-nagyobb közösségeik munkáját, sorsát irányító ve­zetőkre. Egyáltalán alkalma­sak-e erre a mai vezetők? S a körülmények mennyire kedveznék a képességek ki­bontakoztatásának, a kezde­ményező magatartásnak, a szükséges változtatásoknak, a megújulásnak? A XIII. pártkongresszus határozata egyértelmű: „A vezető tisztségekre olyan sze­mélyeket — köztük nagyobb számban fiatalokat, nőket kell jelölni, akik munkájuk­kal bizonyítják, hogy elköte­lezetten szolgálják a , szo­cializmus ügyét, magas fokú szakmái ismereteik vannak, vállalják a döntést, a cse­lekvést.” A megfogalmazás­ból kitűnik, hogy a vezetők­kel szemben továbbra is az ismert hármas követelményt támasztják. S a politikai, a szakmai, a .vezetői alkalmas­ságot változatlanul a tettek minősítik. A tették pedig teljesítményiben fejeződnék ki, illetve vezetői magatar­tásban nyilvánulnak meg. Bírája: a közvélemény Érzékelhetően • szélesedik viszont a kádermunkia de­mokratizmusa, növekszik un­nák nyíltsága. Az érdemi vállalati önállósággal össz­hangban új irányítási for­mák alakulnak ki, s megvál­tozik a vezetők státusza. A vállalatok egy részénél, fő­leg az állami gazdaságokban már megalakultak és mun­kához láttak az új önkor­mányzati testületek, másutt pedig elkötelezték magúkat a három irányítási forma va­lamelyike mellett. Megszű­nik az igazgatók túlnyomó többségének közvetlen füg­gősége az irányító hatóságtól, s a vállalati, tanács, esetleg a küldöttgyűlés vagy közgyű­lés gyakorolja az első szá­mú vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, és ugyanez a testület dönt a hosszú távra kiható termelé­si, fejlesztési és szervezeti ügyekben. A vezetők kiválasztásában és munkájuk értékelésében mindinkább meghatározóvá válik a közvélemény. Az ál­lami, a gazdasági területe­ken nemcsak az igazgatói, hanem a vezető munkakörök többségét is egyre inkább választás, illetve pályázat út­Két hét múlva, május 22- én nyit a tavaszi BNV. A beruházási javak szakvásá­rán a magyar vállalatokon kívül nyolc szocialista or­szág és 19 tőkés állam, va­lamint Nyugat-Berlin cégei ismertetik termékújdonsá­gaikat. A több mint 1800 hazai és külföldi kiállító 98 ezer négyzetméternyi fedett és szabad területen állít ki. A vásárszervezők még a legutóbbi napokban is erő­feszítéseket tettek a kiállí­tási terület növelésére, né­hány rakterületet és belső parkolót átalakítottak. A jelek szerint a piac né­mi élénkülésével párhuza­mosan a nemzetközi szak­vásárok iránt is megnöveke­dett az érdeklődés. Mint a Hungexpónál elmondták, nagyon sok hagyományos kiállító számottevően növeli kiállítási területét, így a szovjet, a lengyel, az oszt­rák, az NSZK-beli, a kubai, a japán és az amerikai vál­lalatok. A nagy külföldi ér­deklődés miatt a hazai ki­állítóknak szűkebb helyen kell felállítaniuk standjai­kat, a szervezők eleve' azt szorgalmazták, hogy lehető­ján töltik be, s a megbízá­sok, a kinevezések pedig meghatározott időre, rendsze­rint 2-5 évire szólnak. S ahol a feltételek adottak, ott egy­szerre több jelöltet indíta­nak. A pályázati rendszer nem teszi feleslegessé, ellen­kezőleg feltételezi a káderek­kel való tervszerű foglalko­zást. az utánpótlás nevelését, a fiatalok bátor előlépteté­sét, a vezetőik képzését, to­vábbképzését. Népszerűség és teljesítmény A meglevő vezetők túlnyo­mó többsége megfelel az új követelményeiknek. Erre utalnak az állami gazdasá­gokban tartott eddigi igaz­gató-választások tapaszta­latai is. A dolgozók képvise­lői, az igazgató tanács tag­jai titkos szavazással száz igazgató közül 95-öt megerő­sített tisztségükben, s csu­pán öt igazgatót találtak al­kalmatlannak feladataik el­látására. Az öt közül egy igazgató felmentése akozott némi meglepetést. Nem any- nylra az érintett állami gaz­daságban, sokkal inkább a megyében, a szakmában. Mindenütt, ahol ismerték, jó szakembernek, keménykezű, szigorú vezetőnek tartották, s értékelték érdemeit a gaz­daság fejlődésében, kiemel­kedő eredményeiben. Az esetből néhányan meg­próbáltak messzemenő követ­keztetéseiket levonni. S azt igyekeztek bizonygatni, hogy a kollektíva nem képes hosz- szú távú érdékeit egyértel­műen képviselni, a vezetői teljesítménynél többre érté­keli az olcsó népszerűséget. Vagyis felelevenítették az új vállalati formákkal kap­csolatos idegenkedést. Nép­szerű legyen-e a vezető vagy pedig eredményes? A mező- gazdasági termelőszövet­kezetek elnökválasztási ta­pasztalatai nem indokolják az ilyen sarkos kérdésfelte­vést; a hozzáértő, eredmé­nyes tsz-vezetőik nincsenek ráutalva a beosztottaik ke­gyeire; nem engedékenység­gel, hanem célratörő követ­kezetességgel érdemlik ki a bizalmat. A népszerűség nem zárja kii, sőt feltételezi a teljesítményt. Tekintélyt, rangot, igazi népszerűséget a mi világunk­ban nem lehat örökölni, mint valami vagyontárgyat vagy születési előjogot, becsületes munkával, tudással viszont megszerezhető a társadalmi munkamegosztás bármelyik posztján. Az esztergályos, a leg csak a legújabb termé­keiket mutassák be az ér­deklődőknek. Az idei tavaszi BNV-n az iparcikkek 14 árucsoportban láthatók, ezek a következők: energetika, erősáramú ipar, műszeripar, híradástechni­ka, optika, bányászat, vegy­ipar, fémmegmunkálás, ko­hászat, építőipar, járműipar, vízgazdálkodás, anyagmoz­gatás és munkavédelem. A legtöbb látnivaló a fémmeg­munkálás, az energetikai gépgyátrás és az erősáramú ipar bemutatóin látható majd. A vásárra látogatók fi­gyelmét előre felhívják az ilyenkor már megszokottá váló parkolási gondokra. Annak érdekében, hogy a látogatók minél gyorsabban és kényelmesebben megköze­líthessék a vásárvárost, a Keleti pályaudvarról és a kelenföldi pályaudvarról vá­sári vonatokat indítanak Kő­bányára a BNV idején. A BKV sűríti a vásár bejára­táig közlekedő villamos- és autóbuszjáratokat is. A vi­dékről érkezőknek a MÁV 33 százalékos utazási ked­vezményt biztosít. kereskedő, a tanító, a rend­őr, a gyárigazgató tekintélye döntően attól függ, milyen színvonalon végzi munkáját. Nem pontos tehát az olyan sommás megállapítás, hogy kellő anyagi megbecsülés hi­ányában csökkent egyik-má­sik szakma társadalmi presztízse. Az anyagi meg­becsülést, az ösztönzési mód­szereket illető kifogásdk saj­nos elég széles körűek, de legföljebb ürügyül szolgál­hatnák, . felmentést senki szá­mára nem adhatnak. Az esztergályos kiemelke­dő teljesítményéhez — kö­vetkezésképpen tekintélyé­hez — elegendő a szakimai tudás és tapasztalat. A veze­tővel szemben azonban nem véletlenül támasztanák hár­mas követelményt. Az ő tel­jesítménye ugyanis csak a gondjaira bízott kollektíva eredményeiben mérhető. Eh­hez pedig egyebek közt szük­sége van vezetői adottságok­ra. Arira például, hogy mer­jen kezdeményezni, tudjon dönteni, és az emberekkel szóit érteni, bánni. A demok­ratikus vállalati irányítási formák alkalmazásával egy­idejűleg növekszik a vezetői magatartás, a közlési-kifeje- zésii mód, a stílus szerepe. Eddig sem volt hátrány, ha a vezetőt nem csak tisztel­tek, hanem elfogadták és sze­rették is. Jelenleg pedig szánté már követelmény. Nemcsak az igazgatónál, és nem csupán a szükséges volc­sóik végett, hanem minden vezetői poszton. Hátországa a vállalat Az üzemi demokrácia fej­lesztése, a jó munkahelyi közérzet igényli a meghit­tebb, emberibb kapcsolato­kat. Ne gondoljon senkii va­lamiféle napi ütközéseiktől, vitáktól mentes idilli_ álla­potokra, hanem olyan alko­tó légkörre, amelyben fel­színre kerülhetnek az életre­való kezdeményezések, a megújulást szolgáló javasla­tok csákúgy, mint az eset­leges fenntartások, aggodal­maik. A szocialista demokrá­cia rendje épp ábbain külön­bözik a vakfegyelemtől, hogy az eltérő vélemények, az üt­köző érdekek közepette ké­pes megteremteni a cselek­vési egységet, a dinamikus fejlődésnek kedvező szemé­lyi feltételeket. Az olyan sta­bil és rugalmas vállalati „hátországot”, amellyel a ve­zető egybeforrt, s amelyet maga mögött érez. Csurgó a diákszímijátszó- napok mellett számtalan szakmai verseny helyszíne is. A legutóbbit épp tegnap reggel nyitották meg a mű­velődési házban. Hazánk tizenkilenc mező- gazdasági gépészképző okta­tási intézményéiből húsz di­ák jött el, hogy összemérje tudását. Tóth Tihamér igaz­gató köszöntötte a megjelen­teket, és Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője beszé­dében méltatta a Farkas Já­nos nevét viselő, megújhodás előtt álló intézmény munká­ját. A csurgói szakmunkás- képző intéz,ebben ugyanis az elmúlt években jelentős re­konstrukció kezdődött; új helyre költöznek, s helyet adhatnak a szeptemberben induló ruhaipari szakközép­iskolának is. A tagnap kezdett hárcxm- hóruapos viadalon az ország legjobb mezőgazdasági gé­Mindnyájumk közös érde­ke. hogy a megyében csök­kenjen az üzemi balesetek gyakorisága, mindenekelőtt a halálos., a súlyos, az élet- veszélyes és a csonkulásos balesetek száma. Tavaly már sikerült megállítani az 1982-es és az 1983-as ked­vezőtlen folyamaltot. Az idén az első negyedév ada­tai szintén biztatóak. Ke­vesebb a három .napon túl gyógyuló baleset, .n.em több a halálos, és valamivel ke­vesebb a táppénzes nap is, mint tavaly. Ugyanakkor kétszer annyi a csonkulásos baleset! Sajnos., megyénkben több olyan ágazat van, ahol a megyei átlagnál jóv.ail ma­gasabb az ezer dolgozóra ju­tó balesetek száma: így a termelőszövetkezetekben hu­szoneggyel, az élelmiszer­iparban kilenccel., a kisipa­ri szövetkezetekben pedig héttel több. Érdemes megszívlelni az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség megyei felügye­lőségének tapasztalatait. Suhajda János, a felügyelő­ség vezetője elmondta: ami­pész tanulói mérik össze tu­dásúikat. A megnyitót követően írás­beli feladatokat oldottak meg. A mai munkájuk — ha az idő engedi — gyakorlati feladatclk megoldásából áll. Többek között szántóversenyt is tartanak. Mivel tegnap délelőtt eleredt az eső, így felkészültek arra is, hogy az egyes feladatök helyszíne a szerelőcsarnokuk legyen. A háromnapos verseny előkészítéséhez hozzájárul­tak a somogyi mezőgazdasá­gi üzemek is. Különböző dí­jakat ajánlották föl. A ka- posmérői Latinca Termelő­szövetkezet kupát alapított a győztes iskolák számára, a legjobbnak bizonyuló diák pedig kétezer forintos utal­ványt vehet át. A háromnapos verseny csü­törtökön az eredményhirde­téssel ér véget. kor az üzemi balesetek oka­it elemezték, megállapítot­ták: 56 és fél százalékuk nem áll oksági összefüggés­ben géppel, berendezéssel. Sok egyéb tényező mellett ez is- jelzi, hogy az üzemi balesetek csökkentésének nem kizárólagos és elsődle­ges föltétele a pénz. Sokkal fontosabb a nagyobb szer­vezettség, a hatékonyabb irányítás, a munkahelyi rend megteremtése és fo­lyamatos fenntartása. A balesetek mintegy 14 százaléka közlekedési esz­közökkel, 7 százaléka szer­számokkal, 10 százaléka emelő, és szállítóberendezé­sekkel, illetve mezőgazdasá­gi gépekkel volt kapcsolat­ban,. Az utóbbiak arra fi­gyelmeztetnek, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítani az ilyen balesetek megelőzésére. Ezek ugyanis általában nemcsak gyakori­ak, hanem súlyosak is. Saj­nos, a helyszíni ellenőrzé­sek során gyakran meg kell tiltani az anyagmozgató, szállító, emelőberendezéssk használatát, mert a vállala­tok megszegik a műszaki, a Törlesztik a lemaradást A rendkívüli tél okozta nehézségek miatt az év első hónapjaiban 90 millió tég­lával és 3,2 millió cseréppel maradtak adósak a tégla- és cserépipar dolgozói. A nagy tartozás felhalmozódásában a hideg március is közre­játszott. Az iparág üzemei egyön­tetűen vállalták a téli kiesés pótlását. Ennek érdekében módosították a munkaren­det, megszervezték a szom­bat—vasárnapi pótműsza­kokat, és megteremtették az ehhez szükséges tárgyi, mű­szaki feltételeket. Április­ban már az időjárás is ke­vesebbet kellemetlenkedett, sőt az erős szél meggyorsí­totta a hagyományos gyárak szárító színeiben tárolt nyers téglák szikkadását. így. ápri­lisban már az iparág vala­mennyi üzeme többet ter­melt, mint a múlt év azonos időszakában, s 9,3 millió téglát és 300 ezer tetőcsere­pet pótoltak a téli kiesésből. Ennek a „törlesztési ütem­nek” némi növelésével az év végéig teljesítik egész idei tervüket. karbantartási, az ellenőrzési kötelezettséget, s nincsenek meg a személyi feltételek • sem. S hogy kiikikél és mikor történik legtöbbször üzemi baleset? Az összes baleset 47 százaléka a húsztól har­minckilenc éves dolgozókkal fordul elő. A „legveszélye­sebb” a munkaidő második és negyedik órája, valamint a hétfő és a péntek. A munkahelyi vizsgálatok azt is megmutatták, hogy az üzemi baleset 214 esetben a sérült előírásellenes maga­tartása, 197 esetben fegyel­mezetlensége, 80 esetben gyakorlatlansága miatt kö­vetkezett be. Ez szintén alá­támasztja, hogy lehet vál­toztatni rajta — gyakoribb, színvonalasabb ellenőrzés­sel, a munkahelyi rend meg­követelésével. Az utóbbi időben különö­sen megnőtt a megelőzés, a személyes magatartás szere­pe. Minden helyen egy ki­csit megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy követelményeket állít­sanak a dolgozók elé, mert egyébként eléggé lebecsülik. Megmutatkozik ez például a formális oktatásiban. Ami­kor kivizsgálnak egy-egy balesetet, nem egyszer ki­derül: részt vett ugyan a dolgozó a balesetvédelmi ok­tatásban, csak éppen nem a saját munkafolyamatával , kapcsolatos tudnivalókra ta­nították meg. Annak sincs értelme a megelőzésben, ha általában oktatják a dolgozókat. Ezen elsősorban azért szükséges változtatni, mert még a ma­gas színvonalú biztonság­technikai, -technológiai uta­sítást is hatástalaníthatja a dolgozó, az előbbinek ugyan­is mindig párosulnia kell az öntudatos, magas szakmai és biztonságtechnikai ma­gatartással. A kettő csak együtt hoz eredményt. Az üzemi balesetek 42 százaléka kézzel végzett munka, 15 százaléka kézi anyagmozgatás, 13 százaléka pedig gépkezelés és -kiszol­gálás során fordult elő. Amíg nem lehet gépesíteni a nehéz fizikai és a leg­gyakrabban veszélyt jelentő munkafolyamatokat, addig csak a munka jobb meg­szervezésével, a személyes magatartás javításával csök­kenthető például a kézzel végzett munka közben elő­forduló nagyon magas ará­nyú baleset. Ezt kívánja egyébként nemcsak a meg­előzés, hanem a hatéko­nyabb termelés, sőt a jobb minőség elérése is. Lajos Géza Kovács József Két hét múlva nyit a BNV KI a legjobb? \ Szakmunkástanulók vetélkednek Csurgón

Next

/
Oldalképek
Tartalom