Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

1985. május 7.. kedd Somogyi Néplap 5 Zene­iskolások vonós­versenye Nagy­atádon Hiánycikk manapság az igazán kiemelkedő hegedű- művész Reményi, Joachim, Szigeti és Zathureczky ha­zájában — olvashattuk a véleményt, s hozzá az érve­ket néhány éve Strém Kál­mán könyvében, majd az azt követő sajtóvitában, ígéretes tehetség azonban bőven van. Ezt bizonyította a somogyi zeneiskolások számára rendezett színvona­las vonósverseny, amelyre szombaton és vasárnap ke­rült sor Nagyatádon a vá­rosi tanács, a helyi zeneis­kola és a művelődési köz­pont rendezésében. Megyénk hat zenetanodájából három tucatnyi hegedűs- és csellós- jelölt adott reményt klasz- szikus és kortárs alkotások ízléses bemutatásával arra, 'hogy a magyar vonósok „el­tűnése” csupán ideiglenes állapot. Vajon hasonlóan látja-e az esélyeket Friss Gábor, a zsűri elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nára? — Az eredményeket meg­nyugtatónak érzem. Jónak a hangszerkezelés techniká­ját, elfogadhatónak a dina­mikai megoldások többsé­gét, kitűnőnek a gyermekek muzikalitását. Lehetséges persze, hogy az apróságok zöme nem lesz hivatásos muzsikus, „csak” kedvtelés­ből veszíts majd kézbe oda­haza a hangszerüket, ám úgy gondolom, három-négy gyermekre nagyon oda kell figyelni, hiszen kiemelke­dően tehetségesek. Külön is meg kell említenem a me­gyei szakfelügyelő igen nagy érdemeit. A szakfelügyelő Kenedi Tiborné Mészáros Mária, a nagyatádi zeneiskola tanára. Nemes megszállottságát és tehetségét országos fórumo­kon is méltányolják, s nyil­ván méltányolni fogják azt is, hogy a hétvégi versenyen tizenegy növendéke vett részt — közülük négyen kaptak helyezést vagy dicsé­retet. Elismerés illeti több tanítványának sikeréért a barcsi Kerdiné Tausz Beá­tát, a marcali Juhászné Mo­gyorósi Juditot, a kaposvári Gyánó Bélánét, Kuti Bélát és Horváth Lászlót is. L. A. A Szovjetunió — a turizmus országa A világ legnagyobb orszá­ga, a több mint 22 millió négyzetkilométernyi terüle­tű Szovjetunió idegenforgal­mi lehetőségei kimeríthetet- lenék. A külföldi vendégek számtalan fölfedezéssel gazdagodhatnak itt. A fe­lejthetetlen élményt az In- tourist szovjet utazási iroda egyik kiadványa is garantál­ja az utazóknak. S ezenkívül még vagy egy tucat szovjet- unióbeli látnivalót felsora­koztató prospektusba lapoz­hatnak bele az érdeklődőka Kaposváron tegnap nyílt — és a hét végéig látogatható — kiállításon. A rendezvény az Intourist tevékenységének ismerteté­sén kívül ízelítőt ad az Aeroflot munkájáról is, és a szovjet utazási iroda egyik legrégibb, legjobb partnerét, a Volámtourist utazási irodát is bemutatja. — A Volántourist szerve­zésében évente 12—15 ezer vendéget fogad a Szovjetunió — hallottuk Jurij V. Peron­tól, az Intourist Rt. magyar- országi ’képviseleténék igaz­gatójától. — -Ezenkívül ter­mészetesen más utazási iro­dákkal is jó kapcsolatot tar­tunk fenn. Évente mintegy 85 ezer magyar turista láto­gat a Szovjetunióba, és majd­nem ennyien, 75 ezren kere­sik föl a Szovjetunióból Ma­gyarország tájait. A kölcsö­nös látogatások számát sze­retnénk már ettől az évtől százezerre emelni. Reméljük, ezek a kiállítások újabb és még változatosabb progra­mokra is fölhívják a figyel­met, s a látogatók kedvet kapnák egy rövidebb vagy akár hosszabb kirándulásra, pihenésre, városnézésre Szovjetunió valamelyik szép táján. — Milyen új programokat, útvonalakat ajánlanák az idén ? — A magyar turisták na­gyon sok útvonalat bejárhat­nak. Kedveltek a .kaukázusi, a közép-ázsiai és a szibériai utak. Az utóbbi években megnőtt a kereslet a téli Fe­kete-tengeri üdülésre; itt kell megemlítenem azt is, hogy az utazókban egyre nagyobb a jelentősége az Aeroflotnak. A nagy távolságok miatt a repülőgépes utaztatásnak nálunk fontos szerep jut. Ér­dekességként megemlítem: a téli programok, közé felvet­tük a sífutást is. Ezekben a pihenés mellett egy-egy vá­ros .környékén a sportolási lehetőség kihasználása is célunk. Újdonság lesz az idén a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évforduló­jának iiszleletére összeállított út: a honvédő harcokban kiemelkedő hős városokat kereshetik föl a magyar tu­risták. — Ez hazánkban a negye­dik hely, ahol bemutatják a kiállítást. Milyen tapasztala­tokat szereztek eddig? Mindenhol szívesen fogad­ták a bemutatkozásunkat, és nagyon sokan látogatták: ed- dig több mint 30 ezren te­kintettek meg. Kaposvár kör­nyékén, és általában Somogy megyében sok a termelőszö­vetkezet, többek között ezért is tartottuk fontosnak, hogy itt is bemutatkozzunk. Sze­retnénk, ha például szakmai tapasztalatszerzés céljából mezőgazdasági dolgozók föl­keresnék országunkat. Ha­sonló programokat fémipari dolgozóknak és bányászoknak is szervezünk, de a kifeje­zetten nyelvtanulás céljából utazni kívánók is találnak megfelelő utakat. Holló Péter, a Volántourist osztályvezetője házigazda­ként vett részt a kiállítás megnyitásán. — Azt hiszem, e kiállítás és a mögötte levő munka ki­fejezi egy, a megalakulás óta másfél milliárdos nagyválla­lattá váló utazási iroda te­vékenységét. A szovjet uta­zási irodával kezdettől fogja jó a kapcsolatunk. Ez az év pedig számunkra különösen fontos: két jeles ünnep — a győzelem napja és felsza­badulásunk évfordulója — mellett még egy harmadikat is köszöntünk, a vállalat 15 éves fennállását. Ezt a for­galom növelésével, vagyis a Volántourist által szervezett jó programokkal kívánjuk megünnepelni. N. Zs. _________________________l —--------------------------------------------------------------------------------——-----------------­N em lesz a te talpadnak nyugalma 73. Henrik vezette a népmoz­galmi nyilvántartást és a katonakötelese'k nyilván­tartását is. Az utolsó utasí­tás azonban meghiúsította reményeiket: aki német anyanyelvűnek vallotta mar ,gát, az nem térhetett ki a sorozás elől, és a népnyil­vántartó lapokon ott volt a? anyanyelvi rubrika is, benne Hvaikairhatatlanul a „né­met”, vagy „magyar” szó! Vankék azt követelték Kiss Albert jegyzőtől, hogy min- * den erdősi polgár németként szerepeljen ezeken a lapo­kon, így a fegyverképesek mind sorozhatok legyenek, a jegyző azonban még délután Dékocsizott a főszolgabírói hivatalba, hogy bár neki ne kelljen ujjat húznia a voílks- bundistákkal, a kívánságuk mégse menjen teljesedésbe, főszolgábírói szó tiltsa el őket a törvénytelenségtől. Isme­retlen kezek a sorozás előtti napon Hauserók (kapujára kockás irkalapot szögeztek e szöveggel: „Ha Peter Som­mer nem jelenik meg hol­nap a .katonaorvos előtt, el­bánunk veled is!” De Nyári 41-ben már a nevével is megvallotta hovatartozását; nem volt SS-be sorozható, bár Zwuik doktor mostaná­ban egyre többször hangoz­tatta. hogy nem a szavak te­szik németté az embert, ha­nem karaktere, népiségi je­gyei, az ereiben száguldozó német vér, (következésképpen minden erdősi legényre jog­gal tart számot az SS. A körorvos viselkedésén nem érződött, hogy a .német vere­ségek megroppantottak ben­ne valamit. De inni ebben az időben kezdett. A lakk­asszony — született Martha Wolf — sokat panaszkodott rá á húgánák. A körorvos feleségében Tillmann ébresz­tett kételyeiket férje szárma­zását illetően: a kán.tortaní- tó szerint a zvuk szláv szó. Talán ezért akart németnél is németebb lenni az ura ... Halott nélküli gyász ural­kodott el a Mayer portán a sorozás előtti napon. A fiú mindig is érezte, hogy ő az anyja kedvence: egy-egy jobb falat, báli zsebpénz fél­titkos, somolyosan cinkos odacsúsztatása bizonyította ezt újra és újra Szép In ek. Mayerné nem sírt, de belül remegett, s a reszketés szag­gatottá tette sóhajtásait. Az ura csúnyán káromkodott, hogy a munka dandárjában — aratásidőben — hitlere- lik el a fiát, amikor a leg­nagyobb szükség volna rá. Joseph tudta, hogy az apja szeretete szemérmesebb an­nál, hogy kimondja, ezért csomagolja durva szavakba. Hisz’ azt a kis gabonát játszva levágja egyedül is. Aznap —t— mintha véletlenül — félórácskára hazaszaladt a nővére: Éjivel egy pilla­natig sem .maradtak maguk­ra, de a nénje könnyel telt szeme beszédesebb volt a pletykálkodó piacolóknál. A vegyes bizottság veze­tőit — egy SS-Ober- strumbannführer* és egy ma­gyar alezredes — a köror- vosná.1 szállásolták be. Nyári Péter és Biéber Lorenz ak­kor már nem volt a falu­ban : szőlőhegyi présházuk­♦Alezredes bán húzták meg magukat. Állítólag maga Sziklay csendörparancsnok üzent nekik Hauser Henrik által, hogy kössenek útilaput, mert a Gestapo is érdeklődik irán­tuk. Ez a Sziklay sohasem állt nagy németbarát híré­ben. Éjfél előtt fáklyák éget­tek sárga sebeket az éjsza­kába: Jáksic kocsmájából egyenesen dr. Jakob Zwuk háza felé indultak a Pécsről vis.szatoloncolt erdősi legé­nyék. A sorozótiszteknek ad­tak fáklyás zenét, borral lo­csolt keserűséggel bömbölve a csukott ablakok .alatt: Inkább leszek betyár a pusztában, Mintsem leszek Hitler katonája! A magyar hadsereg alez­redese másnap kifejezéstele­nül üres szemmel asszisztál­ta végig, hogy negyvenkét erdősi férfi kiskabátjának metlényzsöbére tűzzék azt a posztódarabkát, melyen ez a két, villámot formázó betű állt: SS. Köztük volt Mayer Joseph is. (Folytatjuk.) Fesztiválok előtt A Somogy képviseli hazánkat Dijonban Megszaporodtak a Somogy Táncegyüttes próbái az utóbbi időben. A táncos lá­bú lányok és fiúk hetenként négyszer gyakorolnak a La- tinca művelődési házban. Nagy erőpróbára készülnek: harmadszor kaptak meghí­vást a szolnoki néptáncfesz­tiválra. Az országos verse­nyen minden együttesnek új műsorral kell bemutat­koznia, ennek alapján ítélik oda a legjobb együttesek­nek, koreográfusoknak, ze­neszerzőknek és előadóknak a nívódíjakat. — Kemény megméretés­nek számít ez a kétéven­ként rendezett fesztivál — mondja Mosóczi Isiván, a Somogy Táncegyüttes vezető koreográfusa. — Az ilyen erőpróbákra mindig meg kell újulnunk, nem szabad ismételni önmagunkat. Az a célunk, hogy tiszta lelkiis­meret,tel állhassunk a kö­zönség elé, hogy kihozzuk magunkból mindazt, amit tudunk. Abban is sokat se­gítenek ezek a találkozók, hogy megismerjük más cso­portok műhelymunkáját, hogy önkritikusan el tudjuk helyezni magunkat a hazai mezőnyben. — Milyen műsorral ké­szülnék a fesztiválra? — A/ kiírásnak megfelelő­en tizenötperces blokkot ál­lítottunk össze. Az első rész Rossa—Mosóczi Ballada cí­mű kompozíciója. Ezt Ros- 'sa—Mosóczi Röviden című vidámabb hangvételű tánca követi. — Alighogy lezajlik a májusi fesztivál, az együt­tesre újabb nagy munka vár, franciaországi vendég- szereplésre készülnek. — Augusztus végére meg­hívást kaptunk Dijonba, a nemzetközi follklórfesztivál- ra. Évente ötven ország leg­jobb táncosai mérik össze tudásukat. Felelősségteljes feladat, hiszen Magyaror­szág képviseletében utazunk oda. Nagy öröm számunk­ra, hogy a SZOT kulturosz- tálya minket kért fel, hi­szen az együttes több mint húsz éve járt utoljára kül­földi fesztiválon. — A nemzetközi bemuta­tón mit várnak a csoportok­tól: népülk legjellegzetesebb táncait vagy tematikus ko­reográfiákat? — Két kategóriában lehe­tett nevezni, hagyományos vagy stilizált tánccal. Mi az utóbbiban indulunk, tdzen- kétperces versenyprogram- mal. Ezenkívül egyórás szó­rakoztató programot és ön­álló zenekari .produkciót is vinni kell. A díjon,i színház­ban és sportpalotában zaj­• laniak a versenyek. Minden­nap lesz menettánc, közös fellépés, és részt veszünk a burgundiai szüreti ünnep­ségeken is. — A két nagy fesztivál mellett marad idejük itt­honi fellépésekre? — Természetesen nem fe­ledkezünk meg a hazai kö­zönségről sem. A nyáron a Balaton partján, különböző SZOT-üdülőkben lesznek fellépéseink. T. K. Szovjet filmnapok Díszelőadással kezdődtek meg a szovjet filmnapok tegnap a fővárosi Kossuth moziban. A második világ­háború befejezésének '40. év­fordulója alkalmából meg­rendezett ünnepi filmsorozat nyitóelőadásán Alekszej Szi­monov A csapat című alko­tását mutatták be. A dísz­előadást — amelyen négyta­gú szovjet művészdelegáció is részt vett — Kőhalmi Fe­renc, a Művelődési Minisz­térium filmfőigazgatósá­gának vezetője nyitotta meg. Egy igaz barát­Két öregedő, őszes, még jó tartású férfi ölelgeti egymást az alma mater egykori tantermében. Eve­kig, még az érettségijük esztendejében is padtársak voltak, j óban-rosszban együtt, örömben, izgalom­ban osztozva. Tíz éve, a leg­utóbbi érettségi találkozó óta nem látták egymást. Egyszerűen nem keresték a találkozást. Most mégis örvendenek a viszontlátás­nak. Szótlanul vizsgálgatják egymást, csillog a szemük: talán az örömtől, talán a meghatottságtól fényesebb a tekintetük. Aztán 'szokványos kérdés töri meg a csendet: — Hogy vagy, öreg harcos? — Ne is kérdezd! Nem szeretek panaszkodni, az én bajom maradjon csak az enyém, Olyan keserves két évet vészeltem át, amely egy egész életre elegendő megpróbáltatást hozott. Ve­zekeltem minden bűnömért, ha volt. — Mi történt veled? Sem­mit sem hallottam felőled — érdeklődik a régi barát. — Nem emlékszel Jókai gondolatára? A szerencsét­lenségnek nincsenek bará­tai... Persze, hogy nem hallottál a bajaimról. — Mesélj! — Csak sorjában. A múlt télen, pontosan december 11-én a kapunk előtt el­csúsztam, hat hétig gipsz­ben kínlódtam .lábszár­csonttöréssel. Kitörött há­rom fogam, a bordarepedés már csak ráadásnak lát­szott. — Rosszabb is lehetett volna — sajnálkozik a ba­rát. — Várj csak! A lányom egyik est_ meglátogatott a kórházban. A folyosóka­nyarban találkozott a férjé­vel. aki egy diáklányt ölel­getett. Már el is váltak. — Hát rosszabb is lehe­tett volna. — Lett is! A feleségem mindenért engem hibázta­tott. Elestem, mert világéle­temben ügyetlen voltam, mert ilyen emberhez ad­tam a lányomat. Nincs egy nyugodt napom; teljesen megromlott a házasságunk, már csak cérnaszál tart össze bennünket. — Na, rosszabb is lehet­ne... — Várj csak, még nincs vége! Márciusban infark­tust kaptam, majdnem el­patkoltam. S most, 49 éves koromban rokkantsági nyugdíjban sétálgatok. — Ez bizony baj, de rosszabb is lehetett volna. — . Sajnos, igazad van. Mire hazaértem a kórház­ból. teljesen kirabolták a lakásomat; koldusszegény lettem, szinte csak az ma­radt meg, ami rajtam volt. — Rosszabbul is történ­hetett volna. — Ez már több a soknál! — fakadt ki a panaszos ba­rát. Eltörtem a lábam, el­vált a lányom, megromlott a házaséletem, infarktust kaptam, rokkanttá nyomo­rogtam, kiraboltak és te, a jóbarát csak annyit tudsz mondani, hogy lehetett vol­na rosszabb is? Köszönöm a megértésedet! Ugyan mi lehetett volna ennél rosszabb? — Ha mindez velem tör­ténik meg — válaszolja az igaz barát. Kellner Bernát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom