Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

2 Somogyi Néplap 1985. május 7., kedd Megkezdődött az Akadémia száznegyvenötödik közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Az Akadémia elnöke a to­vábbiakban emlékeztetett a nagy értékű tudományos tel­jesítményiek jelentőségére, gazdasági-társadalmi húzó­hatásukra. Lukács György munkássága kapcsán utalt rá, hogy a valóban értékes, eredeti alkotás nemcsak itt­hon, érezteti hatását, hanem a világban is észreveszik és nagyon hamar jegyzik is. Szükség volna, hogy a va­lóban kiugró teljesítmények kiemelt támogatást kapjanak. A múlt éviben már érvénye­sült a tudományos alapkuta­tásokra biztosított külön-hi- telek szétosztásánál az az elv, hogy a kutatások támo­gatását nem feltétlen intéz­ményeknek, hanem konkrét kutatók konkrét terveinek megvalósításához adják. Az első ilyen jellegű biztató lé­pések mellett azonban látni kell, hogy a reális igények és a szűkös lehetőségek kö­zötti aránytalanság miatt ma még nem kevés érdemes ku­tatónak keserű a szája íze. Ezt követően Láng István tartotta meg beszámolóját. Az elmúlt öt év tudományos kutatásáról szólva emlékezte­tett! rá, hogy az anyagi esz­közök hiánya kihatott az akadémiai kutatási tevékeny­ség eredményességére is. A költségvetési támogatás és a beruházási ráfordítások reál­értéke csökkent, s mindez akadályozta a tervük teljes körű végrehajtását. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, valamint a támogatott egye­temi kutatóhelyek az 1980. évi közgyűlés óta e nehéz­ségek ellenére is számos je­lentős tudományos kutatási eredményt értek el. 1980—83 között az MTA kutatóhelyein dolgozó szakemberek össze­sítve keréken 700 könyvet és 1Ö 500 tudományos közle­ményt publikáltak, az utób­biból 3500 külföldi folyóirat­ban jelent meg. Nőtt az évente itthöh és külföldön megadott szabadalmak szá­ma. Számos kutatási prog­ram társadalmi, gazdasági hasznossága — a tudományos eredményesség mellett — fflát- most is egyértelműen bizonyított. A társadalomtudományok­ban ilyenek például a köz- igazgatás fejlesztését meg­alapozó, valamint a telepü­lésfejlesztést szolgáló kuta­tások; á szociálpolitikai prog­ram, valamint a gazdasági szervezetrendszert vizsgáló kutatások eredményei. A természettudományok terü­letéh gazdasági hatásaiban jelentős eredményeket értek el a kutatók a búzanemesí­tésben. A Paksi Atomerőmű határidőre történt, biztonsá­gos üzembehelyezését előse­gítették az akadémiai intéze­tek' is. A Halley-üstökös megfigyelésére 1984 decem­berében elindított szovjet űrszondán négy magyar mű­szer található. A főtitkár ugyanakkor rá­mutatott, hogy az akadémiai intézeteknél még mindig ma­Bejrúti harcok Tucatnyi ágyúlövedék csa­pódott be a bejrúti nemzet­közi repülőtér kifutópályájá­ra: a tüzérségi támadás kö­vetkeztében a repülőtér négy alkalmazottja megsebe­sült. Csak kisebb károk ke­letkeztek, mivel a légikikö­tőt éjszakáira biztonsági okokból lezárják. Az UPI hírügynökség je­lentése szerint a libanoni ál­lamfő megbeszélésre hívta össze a hadsereg vezetőit, hogy új biztonsági tervet dolgozzanak ki a főváros nyugalmának biztosítására. gas a tudományos értelem­ben igénytelen munkák, nagy felkészültségeket nem igény­lő szerződéses vállalások aránya. A főtitkár a hetedük öt­éves terv időszakában vég­zendő kutatási feladatokról szólva aláhúzta: nem lehet társadalmi méretekben elsa­játítani és terjeszteni a kü­lönböző tudományágak leg­újabb vívmányait, a tudás, a műveltség és a gondolkodás fejlesztése, valamint megfe­lelő alapkutatási bázis nél­kül. Éppen ezért a követke­ző tervidőszakban az akadé­mián növelni kívánják az ilyen kutatások jelentőségét, súlyát. összhangban a hetedik öt­éves tervi országos koncep­cióban megfogalmazott cé­lokkal, a következő időszak­ban a tudományos kutatás fő területei az anyagtudo­mányok, a biológia és a társadalomtudományok lesz­A díjak átadása után Ma­róthy László emelkedett szólásra. Bevezetőben tol­mácsolta a Központi Bi­zottságnak, személy szerint Kádár Jánosnak, asz MSZMP főtitkárának, és a Minisz­tertanácsnak az üdvözletét és jókívánságait, s külön kö­szöntötte Szentágothai Já­nos^ a kiemelkedő tudomá- hyos és közéleti tevékenysé­géért kapott Akadémiai Aranyérem elnyerése alkal­mából. Elismerését fejezte ki az Akadémiai Díjban ré­szesült tudósoknak, kutató kollektíváknak színvonalas és eredményes munkájukért. — Az Akadémia mostani közgyűlése megkülönbözte­tett figyelmet érdemel, mert az MSZMP nemrégen lezaj­lott kongresszusa után az első olyan szakmai, tudomá­nyos tanácskozás, amelyen az értékelő számvetés mel­lett a kongresszusi határo­zatok ismerétében a teen­dők, a feladatok meghatá­rozása van napirenden. A kongresszus előkészítéseben és munkájában széles körű demokratizmus, társadalmi méretű közös gondolkodás érvényesült. Elismeréssel és köszönettel szótok arról a nagyfokú felelősségtudatról, kritikai szellemről,, áz érde­mi javaslatokról, amelyek az Akadémiának a kongresszu­si irányelvekhez fűzött ész­revételeiben megfogalma­zódtak. A politika és a tu­domány párbeszéde ezúttal is fejlődésünk fontos, s egy­ben érzékeny kérdéseit tár­ta fel — mondotta a mi­niszterelnök-helyettes. — A kongresszus jövőn­ket formáló elhatározásai t a Hazafias Népfront nem­zeti programként állította a tanácsi és országgyűlési vá­lasztások középpontjába. A Választási jelölőgyűlések minden korábbit meghala­dó aktivitása bizonyítja, nek. Kiemelt figyelmet for­dítanak — egyebek között — a műszaki fejlesztési priori­tásokat alátámasztó kutatá­sokra mindenekelőtt a gaz­daságos anyag- és energia­felhasználást segítő techno­lógiák fejlesztésére az elekt­ronizálás széles körű elter­jesztésére, a mikroelektroni­kán alapuló technológiákra, valamint a biotechnológiák fejlesztésére és alkalmazásá­ra. Láng István végezetül az akadémiának a nemzetközi tudományos munkameg­osztásban való részvételét értékelte. A Magyar Tudo­mányos Akadémia jelenleg 47 külföldi partnerrel tart kapcsolatot. Ezen belül a szoaialista partner-akadé­miák száma 21. Az MTA to­vábbra is kiemelt fontosságot tulajdonít a szocialista orszá­gokkal és elsősorban a Szov­jetunióval folytatott tudomá­nyos együttműködésnek — hangsúlyozta. hogy népünk azonosul pár­tunk politikai programjával, mint előremutató nemzeti programmal. Ügy látjuk, hogy a választás demokra­tizmusának fejlesztése a társadalmi közmegegyezés elmélyítését, a szocialista nemzeti összefogás erősíté­sét, a közösségi alkotó erők kibontakoztatáisát szolgálja. Még egy tapasztalata van a választása eseményeknek: a szocializmustól idegen erek­nek nincs talaja a Magyar Népköztársaságban. Szilárd, konszolidált , belpolitikai helyzetünk alapot ad arra, hogy sikerrel haladjunk to­vább a szocializmus építésé­nek útján — mutatott rá Maróthy László, majd tár­sadalmunk boldogulásának kulcskérdéséről, a gazdaság intenzív fejlesztéséről szólt. Számolunk a KGST ke­retében az együttműködés tartalmi bővülésével; a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink biztonságot adó és a további kibontako­zást szolgáló erősödésével. Különösen fontos, hogy a gazdaságirányítás rendszeré­nek korszerűsítésében előbbre jussunk. — A műszaki fejlesztés fő irányai nálunk is a gazda­ságos anyag- és energiafel­használást elősegítő techno­lógiák, az elektronizálás és a biotechnológia fejleszté­se. E fő irányokkal szinte egyenértékűnek kell tekin­teni a széles körűen értel­mezett infrastruktúra fej­lesztését és ezen belül kü­lönösen a különböző műsza­ki szolgáltatásokat, a mű­szaki fejlesztés sajátos ok­tatási, képzési, továbbkép­zési féladatait, információs és propaganda rendszerét. A következő évek tudo­mány- és műszaki fejlesz­téspolitikájának fő törekvé­se kell, hogy legyen az of­Ezt követően Somos And­rás átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadé­miai Díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1985. évi Akadémiai Aranyérmet Szentágothai Jánosnak ítélte oda a neuroanatómia, az ideghálózatok elemzése, az idegi szabályozások funkciós anatómiája területén végzett kutatómunkája nemzetközi­leg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkájáért, négy évtizedes kiemelkedő Oktatói tevé­kenységéért, és az Akadé­mia vezető testületéiben mintegy 20 évein át — ezen belül az Akadémia elnöke­ként csaknem egy évtizeden keresztül — kifejtett magas színvonalú tudománypoliti­kai, tudamányirányítói tevé­kenységéért. Kilenc tudós részesült Akadémiai díjban, tizen­egyen megosztott Akadémiai díjat kaptak. fenzív, kezdeményező köz­reműködés a gazdaság kor­szerűsítésében — fejtette ki Maróthy László, majd arról szólt, rnilyen fontosak a tu- dótnányos kutatás eredmé­nyei jövőnk szempontjából is. Ezek a gondok, feladatok a kutatásfejlesztés irányítá­sának további javítását is igénylik. Elengedhetetlen az állami, a vállalati, az intéz­ményi és a tudós testületi feladatok jobb megosztása, elhatárolása és ellátásuk ér­demi összehangolása. Áz irányításnak sokrétűen kell alkalmazkodnia a tudomá­nyos munka funkcióihoz, sa­játosságaihoz. A hatékony­ság, a színvonal emelését ezekhez igazodóan kell elő­mozdítania — mutatott rá Maróthy László. Végezetül Maróthy Lász­ló a Központi Bizottság es a kormány elismerését fe­jezte ki az Akadémia lekö­szönő elnökségének, a tu­dományos osztályok és bi­zottságok, a szerkesztőbi­zottságok vezetőinek, tagjai­nak, akik — mint mondotta — nehéz, olykor kritikus idő­szakban voltak a tudomány ügyének közmegbecsü­lést kiváltó, elhivatott kép­viselői. Őszinte reményét fejezte ki, hogy a most megválasztandó tagok és tisztségviselők tovább öreg­bítik a magyar tudomány jó hírét, előmozdítják tár­sadalmi -gazdasági fejlődé­sünk sokoldalú tudományos megalapozását, előbbre vi­szik közös ügyünket: né­pünk szolgálatát, a szocia­lista társadalom építését. Az Akadémia 145. közgyű­lésén* programja tudomá­nyos, illetve osztályüléssel folytatódott. Az Akadémia 145. közgyű­lése ma újabb tudományos üléssel, illetve osztályülések- kél folytatja munkáját. Jövőnket formáló határozatok Reagan-ellenes tüntetések Madridban Spanyolország történeté­neik legnagyobb Amerika- ellenes tüntetéseire került sor Reagan elnök Madrid­ba érkezésékor. Az ibériai ország városaiban több mint egymiillióan vonultak az ut­cákra, tiltakozva Reagan el­nök látogatása, az Egyesült Államok agresszív politiká­ja ellen. A legnagyobb tömegmeg­mozdulásra a fővárosban került sor, ahol mintegy fél­millióan követelték az or­szág kilépését a NATO-ból, s az amerikai katonai tá­maszpontok felszámolását. A különböző békemozgal­mak szervezésében a tünte­tők a Colon térre vonultak, ahol Kolumbusz Kristóf emlékművére kitűzték a ni- caraguai sandinista zászlót, s tiltakoztak Washington embargós politikája ellen. SZKP KB PB-ülés Az SZKP KB Poüitiikai Bizottsága legutóbbi ülésén maradéktalanul jóváhagyta annak a szovjet küldöttség­nek a tevékenységét, amely április 26-án a lengyel fő­városban részt vett a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok párt- és állami ve­zetőinek találkozóján. A testület megállapította, hogy a Varsói Szerződés érvé­nyességi idejének meghösz- szábbításáról hozott döntés egyhangú elfogadása újabb jelentős hozzájárulás a szö­vetséges testvéri országok biztonságának erősítéséhez, az európai és az egyetemes béke megőrzéséhez és meg­szilárdításához. A testület meghallgatta Mihail Gorbacsov é& Andrej Gromiko beszámolóját azok­ról a megbeszélésekről, ame­lyeket Kim Jóiig Námmal, a Koreai Munkapárt KB PB tagjával, a közigazgatási ta­nács (kormány) elnökhe­lyettesévéi, ia KNDK kül­ügyminiszterével folytattak. Megvitatta a Politikai Bi­zottság azoknak a tárgyalá­soknak az eredményeit is, amelyeket Mihail Gorbacsov és más szovjet vezetők a Daniel Ortega vezette nica- raguai küldöttséggel foly­tattak. A testület ismét megerősítette, hogy a Szov­jetunió szolidáris a nicara- guai nép önfeláldozó harcá­val, amelyet hazája szabad­ságáért és függetlenségéért vív. Ratifikálták a szerződés meghosszabbítását A Kremliben tegnap együt­tes ülést tartottak a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizott­ságai. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács bizott­ságai javasolták a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének, hogy ratifikál­ják a Varsói Szerződés meg­hosszabbításáról 1985. április 26-án a lengyel fővárosiban aláírt jegyzőkönyvet. A ja­vaslatot Borisz Ponomartjov, a legfelsőbb tanács nemzeti­ségi tanácsa külügyi bizott­ságának elnöke, az SZKP KB Politikád Bizottságának pót­tagja, a központi bizottság titkára tette meg. Ponomarjov rámutatott, hogy a szocialista országok­nak a védelmi képességük és biztonságuk megerősítésére tett lépéseit az imperializ­mus agresszív politikája vál­totta kii, amely forradalmi Vívmányaikat fenyegeti. A szocialista országok képviselői egyöntetűen dön­töttek úgy, hogy meghosszab­bítják a Varsói Szerződés ha­tályát. Borisz Ponomarjov megállapította: az egyhangú állásfoglalás kifejezi a részt­vevő államok szilárd elszánt­ságát, hogy szavatolják a szövetséges országok bizton­ságát és szoros együttműkö­dését a nemzetközi kérdé­sekben. Azit jelenti, hogy to­vább folytatják a népek bé­kéjének és biztonságának megvédésére irányuló politi­kájukat. Szovjet tábornokok halála Május 3-án szolgálati fel­adatainak teljesítése közben tragikus körülmények kö­zött elhunyt a szovjet had­sereg Kárpátok környéki katonai körzete légierőinek több tábornoka és több tisztje — jelentette hétfői számában a Krasznaja Zvez- da, a Szovjetunió Honvédel­mi Minisztériumának lapja. Az elhunytak között van Jevgenyij Krapivin vezér­őrnagy, a Kárpátok környé­ki katonai körzet légierői­nek parancsnoka, Viktor Docenko vezérőrnagy, a kör­zet katonai tanácsának tag­ja, légierőinek politikai fő­csoportfőnöke és Sztanyisz- lav Volkov ezredes, a kato­nai körzet légierői törzsé­nek főnöke, a légierők pa­rancsnokának első helyette­se. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom