Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLI. évfolyam, 124. szám Ára: 1,80 Ft 1985. május 29., szerda Jogsegély mindenkinek Egyre többen fordulnak a jogsegélyszolgálathoz a so­mogyi üzemekben. Nyolc év alatt a dolgozók megismer­ték, megszerették, sőt igazi szakszervezeti vívmánynak tartják, hiszen ingyen adnak tanácsot, felvilágosítást, kép­viseletet, intézik az ügyeket — bárkinek. Az országos átlaghoz ké­pest valamelyest kevesebb munkáltatónál van jogse­gélyszolgálat Somogybán, így az átlagnál mintegy kilenc százalékkal kevesebb dolgo­zó élvezi az előnyeit. A múlt év végi adat szerint 78 szak- szervezeti alapszervezetnek volt jogsegélyszolgálata, és tevékenysége a dolgozók 56 és fél százalékára terjed ki. A gyakorlatban a helyzet ennél kedvezőbb, hiszen a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa mellett működő jogse­gélyszolgálatot elsősorban a nyugdíjasok, és azok láto­gatják, akiknek a vállalatá­nál nincs ilyen szervezet. A vállalatok többsége min­den támogatást megad, gon­doskodik önálló helyiségről vagy fogadószobáról, meg­rendeli a nyomtatványokat, közlönyöket, jogi kiadványo­kat, lehetővé teszi, hogy használhassák a gépkocsit, amikor arra szükség van. Az igény és az érdeklődés az ügyfélforgalom növekedé­sén mérhető le. Ehhez elég két adat: 1977-ben 2840 ügyet vettek nyilvántartásba a somogyi jogsegélyszolgála­tok, tavaly pedig 4194-et. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szóbeli felvilágosí­tások, tanácsadások többsége ezen felül van! S hogy mivel fordulnak azokhoz, akik mindig szíve­sen állnak a jogsegélyszol­gálat ajtaján bekopogok rendelkezésére, pontos, szak­szerű válaszokat adva? A legtöbben polgári peres ügyeikben kérnek tanácsot, utána következik a családjo­gi ügyek száma. Figyelmet érdemel, is ezzel a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa is foglalkozik, hogy még mindig kicsi a munkajogi ügyek aránya. Ez nem ma­gyarázható azzal, amire a legtöbbször hivatkoznak: a vállalati szakemberek, első­sorban a munkaügyesek, a rendészek szintén fölkeresik tanácsért a jogsegélyszolgála­tot, s ezzel tulajdonképpen megelőzik a munkaügyi vi­tákat, ezzel együtt természe­tesen azt is, hogy a dolgozó ugyanoda forduljon támoga­tásért. Ezt elfogadva is szükséges, hogy ez a terület nagyobb figyelmet kapjon az egész munkán belül, mind a vállalatok, mind a dolgozók érdekében. Sokszor az egyes ügyfaj­ták arányának csökkenése csöppet sem jó. Így van ez az államigazgatási ügyekkel. Sajnos, még mindig túl sok dolgozót engednek el mun­kaidő alatt a munkahelyről, ahelyett, hogy a jogsegély- szolgálattal intéztetnék el az ügyet. Ez -azért kirívó, mert például a családjogi ügyek száma csaknem megkétsze­reződött, ugyanilyen gyorsan emelkedtek a polgári peres ügyek is. Milyen út áll a most pol­gárjogot nyert jogsegélyszol­gálat előtt? Elsősorban az, hogy számuk tovább növe­kedjen Somogybán. A kisebb vállalatok közösen is fenn­tarthatnák, s fontos lenne, hogy a szakmaközi bizottsá­gok mellett is megalakulja­nak. Ezzel ismét új ügyfe­leket lehetne bevonni a szolgálat hatósugarába. Lajos Géza Nyolc egymást követe évben kiváló Tovább nőtt a Kahyb világhírneve bán többek között említésre A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Országosain sem sok gaz­dálkodó szervezet mondhat­ja él. hogy 1977 óta minden érvben, így május táján ün­nepelni gyűlnek össze dol­gozói, mivel előző évi mun­kájuk alapján kiérdemelték a kiváló szövetkezeti társu­lás címeit. A Kahyb válla­lat közössége tegnap dél­előtt ilyen okiból találkozott a Kaposvári Városi Tanács nagytermében. Eljött az ünnepi alkalom­ra Pozsgay Imre, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Ha­zafias Népfront főtitkára, dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Sallai Márta, a MÉM munkatársa, Pfeiffer Ele­mér, a tsz-sző vétség titkár- helyettese. Köttő Józsefnek, a válla­lat szib-titkárának megnyi­tója után Kása Ferenc igaz­gató emlékezett meg az újabb sikereket hozó mun­kájukról. A nyolc év ót.a so­rozatban elérjt elismerés ta­núsítja, hogy megújulásra, szüntelenül többre képes ez a szövetkezeti vállalat. 229- ről 244-re növekedett .tavaly a Kahybhoz tartozó üzemek köre, melyek csaknem két és negyed millió vágóser­tést adtak 8,37 milliárd fo­rint értékben, Magyaror­szág sertéstenyésztésében ma meghatározó fajta a Kahyb, az irániba megnyilvánuló nö­vekvő üzemi érdeklődés szá­mos kedvező tulajdonságá­nak köszönhető. Ezek sorá­méltó, hogy a Kahyb-tele- pek állategészségügyi hely­zete az országos átlagnál kedvezőbb. Amíg általában romlott az országiban a ser­téságazat jövedelmezősége, ez a hibrid minőségben is, értékesítési árban is az át­lagosnál többet hozott a gazdaságoknak. A jó talkiar- mányértékesítésből, az érté­kesítési ártöbbíetiből mint­egy kétszáznegyvenmillió forint többletbevételhez ju­tattak tavaly a Kahybot tartó gazdaságok. Ám nemcsak belföldön, a határokon túl is tovább nö­vekedett a kaposvári hib­ridfajta hírneve. Tavaly a hazai és a külföldi tenyész­tőkhöz, a kistermelőkhöz csaknem húszezer tenyész- sertés került. Tíz országgal tart folyamatos kapcsolatot a közös vállalat, előrehala­dott tárgyalásiakat folytat­nak a Kahyb sertések kí­nai és Fülöp-sziigeteki ex­portjáról — és lehetne so­rolni tovább a fokozódó nemzetközi érdeklődés té­nyeit. Csak a munkáját, a szakmáját szerető, egyetér­tésben, jó összhangban dol­gozó közösség képes a nem könnyű közgazdasági körül­mények között ilyen telje­sítmények elérésére. Pozsgay Imire is ezekről a gondoláitokról szólt köszön­tő szavaiban. A vállalat or­szágosan is példás működé­sével összefüggésben a nép­gazdaság helyzetéről, fejlő­déséről szólt. Hangsúlyozta, hogy a dinamikus gazdasá­gi növekedés igényével munkálkodó társadalmunk közérzetét több tényező is javította ebben az évben. A felszabadulásunk negyve­nedik évfordulójára való ké­szülés jegyében elmélyült, történelmi elemző munka ment végbe hazáinkban, a adatot, programot adott tár- XIII. pártkongresszus fel- sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk céljainak eléréséhez. — Az emberben, az_ em­ber szellemi tartalékaiban rejlik a kibontakozás lehe­tősége — mondta Pozsgay Imre. — A mai gazdasági problémák megoldásának kulcsa nem magában a gaz­daságban, hanem azon kí­vül, az emberben, a társa­dalomban van. Erkölcsi, tár­sadalmi mozgatórugókra van szükség, hogy ez az erő jobban hasznosuljon. A népfront főtitkára1 az­zal a gondolattal adta át Kósa Ferencnek az okleve­let, hogy a Kahyb vállalat tevékenysége nemcsak üzle­ti, gazdasági körökben pél- dia, hanem követésre méltó társadalmi, közösségi élete is. A nagy kollektívát ént el­ismerés, után a kiemelkedő munkát végző dolgozóknak miniszteri, TOT- és válla­lati kitüntetéseket adtak át. KISZ Központi Bizottsá gának képviselői Lázár Györgynek, a kormány el­nökének és Hámori Csabá­nak, a KISZ KB első titká­rának vezetésévél tegnap megbeszélést tartottak a Parlamentben. A tanácskozás résztvevői áttekintették az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpo­litikai állásfoglalása alapján elhatározott, illetve terve­zett kormányzati intézkedé­seket. A KISZ képviselői, méltányolva az ifjúság hely­zetének javítására tett lé­péseket, különösen sürgető­nek ítélték a fiatal csalá­dok lakáshoz jutási föltéte­leinek további javítását, va­lamint a gyermek- és ifjú­ságvédelem fejlesztését. A kormány képviselői — nem vitatva az igények jogossá­gát — kifejtették, hogy azok kielégítésére a népgazdasági lehetőségek bővülésének arányában -kerülhet sor. Megerősítették azt a szán­dékukat, hogy a hetedik öt­éves terv kidolgozása során külön feladattervbe foglal­ják össze az ifjúságlpoliitika kormányzati tennivalóit. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy — figyelembe vélve növekvő önállóságukat — a tanácsoknak, a válla­latoknak és a szövetkeze­teknek, továbbá az érdek- képviseleti és a mozgalmi szerveknek is mind na­gyobb szerepe van az ifjú­ságpolitikai feladataik vég- réhaj fásában. A tanácskozáson a KISZ képviselői ismertették az ifjúsági szövetség újabb kezdeményezéseit, akcióit, amelyeket a társadalmi- gazdasági feladatok megol­dása érdekében tett. A kor­mány élismer-te és tovább­ra is igényli a KISZ-.nek azokat a törekvéseit, ame­lyek hozzájárulnak a szo­cialista épttée sikeres foly­tatásához, népgazdasági ter­veink teljesítéséhez. Külön' is nagyra értékeli az ifjú­munkások, a fiatal szakem­beriek becsületes helytállá­sát, a fiatal újítók kezde­ményezőkészségét és vállal­kozó szellemét, amely fon­tos hozzájárulás a műszaiki- technikai haladás meggyor­sításához, a gazdasági haté­konyság javításához. Ugyan­csak üdvözli a diákok köz­hasznú munkavégzésének bővítését szolgáló kezdemé­nyezéseket. A megbeszélés résztvevői véleményt cseréltek az ál­lami Ifjúsági munka tovább­fejlesztésének feladatairól. & megállapodtak abban, hagy erősíteni, tartalmában gazdagítani kell az ifjúsági szövetség és az állami szer­vek — egyébként hagyomá­nyosan jó — együttműködé­sét. Választási nagygyűlés Szigetszentmiklóson, a MOM-bars és Kecskeméten Országos tanácskozás Győrben Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban Gazdaságpolitikánk a vál­lalati gyakorlatban címmel kedden országos propaganda tanácskozás kezdődött Győr­ben, a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, gaz­daságpolitikai osztályának és az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának ren­dezésében. Résztvevőit: vál- laláti, gazdasági és mozgal­mi vezetőket a tudományos kutatásiban, az oktatásiban és a tömegtájiékoztatásban dol­gozókat Lakatos László, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának • első tit­kára köszöntötte, majd La~ katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osz­tályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Az első napon 12-en tar­tottak előadást: Tatai Ilo­na, a Taurus Gumiipari Vál­lalat vezérigazgatója; Pál János, a Magyar Alumí­niumipari Tröszt pártveze­tőségi titkára; Martos Ist­ván, a Medicor Művek ve­zérigazgatója ; Mezei Gábor, a Hungarocamion vezér- igazgatója; Steiner Arnold, a Magyar Hajó- és Daru­gyár pártbizottságának tit­kára; Demján Sándor, a Skála-Coop vezérigazgatója; Horváth Ede, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója; Pónya Jó­zsef, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója; Köveskuti Lajos, a Híradás­technika Szövetkezet elnö­ke; Kiss József, az Alba Re­gia Állami Építőipari Válla­lat vezérigazgatója; Tóth Imre, a Fémmunkás Válla­lat vezérigazgatója és Mát­rai Zoltán, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatóhelyettese. Az előadásokat vita követte. Az előadók bő teret szen­teltek annak, hogy a sike­res vállalati gazdálkodás alapja a távlatokban való gondolkodás, a jól kimun­kált hosszútávú stratégia. Rámutattak, hogy ez nem áll ellentétben a rugalmas üz­letpolitikával, a piaci viszo­nyok változásaihoz történő gyors alkalmazkodással. Ép­Többen szóltak arról, hogy napjainkra nyilvánvalóvá vált: nagyobb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető el. A legfontosabb feladat ezért éppen az, hogy a ve­zetők megtalálják a stabili­tás és a kockázat helyes ará­nyát. Az előadók többsége rész­letesen elemezte azokat az emberi tényezőket, amelyek felismerése, hasznosítása, vagy éppen megváltoztatása a magyar gazdaság fejlődé­sének egyik kulcskérdése. A Szóba került a tanácsko­záson az is, hogy az új vál­lalatirányítási formák beve­zetésével jóval nagyobb sze­rephez jutnak a kollektívák, s ez a tény a munkastílus továbbfejlesztését igényli a mozgalmi munka helyi irá­nyítóitól. A tanácskozás ma foly­tatja munkáját. Választási nagygyűlést tar­tottak tegnap Szigetszent' miklóson, a Csepel Autó­gyárban. A többezres nagy­gyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. — A választások során egész népünk szavaz sorsá­nak eddigi alakulásáról, mai helyzetéről, és hitet tesz jö­vőjéről — mondotta, rámu­tatva, hogy a közügyekbe va­ló beleszólás demokratikus jogát gyakorolva az állam­polgárok lehetőséget kapnak a közös töprengésre az élet által feltett kérdésekről. — Valamennyiünket ugyanazok az alapvető kérdések fog­lalkoztatják: milyen lesz az ország jövője, hogyan alakul a termelés, az életszínvonal mit kell tennünk ahhoz, hogy gyorsabbá váljék fejlő­désiünk. — Az alapkérdések mögött — akár a gazdálkodást, az életmódot, a kultúrát vagy a szociálpolitikát érintőek is azok — első helyen az em­ber van, a cselekvő, az al­kotó ember, akinek gon­dolkodását, magatartásfor- málásáit a szakszervezetek mindig és napjainkban is központi feladatuknak te­kintik. Tekintik azért, mert ezzel segítik a szocialista nemzeti egység megteremté­sét, a nemzeti közmegegye­zés elmélyítését, a közös célok és feladatok végrehaj­tását — mondotta befejezé­sül Gáspár Sándor. Ezután Réger Antal, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének elnö­ke, a Hazafias Népfront or­szágos listáján szereplő kép­viselőjelölt szólt a nagygyű­lés résztvevőihez. A Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Házában tölbfo száz válasz­tópolgár részvételével tartot­tak választási nagygyűlést. Több előadó után Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szólt a választópolgá­rokhoz : — Politikai intézmény- rendszerünknek fontos eleme az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasz­tása — mondta, s a jelöltek nevében kifejtette: mi olyan politikát képviselünk, amely nemcsak ötévenként egyszer mérettetik meg, hanem fo­lyamatosan igényli népünk részvételét a politika alakí­tásában és megvalósításában. Óvári Miklós végül rá­tért arra, hogy szocialista céljainkkal összhangban elő­térbe kell kerülniük a ha­gyományos szocialista érté­keknek. Választási nagygyűlést rendeltek tegnap Kecske­méten, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola sportcsarno­kában. A több mint 1500 résztvevő között ott voltak Bács-Kiskun megye, s a vá­ros párt- ás tanácsi vezetői, a társadalmi szervezeték képviselői, az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöl­tek. Itt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott be­szédet. — Az elmúlt négy évtized­ben mi Magyarországon olyan államot teremtettünk, amely békepárti — mondot­ta egyebek között. — Olyan kormányunk van, amelyről a magyar közvélemény tud­ja : mindent megtesz, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus közötti kibékíthetet­len ellentmondás ne vezes­sen az emberiség létét fe­nyegető világháborúhoz. A nemzetközi küzdőtéren po­zíciónk er ős és ügyünk igaz­ságos, nemzeti érdekeinket követve hatalmas és erős védelmi rendszerhez tarto­zunk, a Varsói Szerződéshez. — A mi pártunk — hang­súlyozta az MSZMP KB titkára — a nehezebb évek­ben is kitartott és a jövő­ben is kitart történelmi programja és vállalása, a szocialista demokrácia fej­lesztésié mellett. Azt tartjuk szem előtt, hogy a legjobban bevált ösztönzés, hogy ha javítjuk a szocializmusért tevékenykedő emberek alko­tókedvét. Bízunk benne, hogy a mostani választások nyomán a közügyekre gya­korolt állampolgári befolyás erősödni fog — mondotta befejezésül Horváth István. Ezután Mardity Marin, a Magyarországi -Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt szó- - Iáit fal. Alkotmányos jogaival élve horvátul, illetve szerbül szólt a választópolgárokhoz Mán- dity Marán. Ä nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom