Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 121. szám Ára: 2,20 Ft ____________________________________________1985. május 25., szombat M inden nap gyermeknap Amikor eszembe ötlik ez a szó, ez a fogalom: gyermeknap, sohasem a saját gyermekemre gondolok. Még csak nem is a szűkebb-tágabb környezetemben élő fiúkra, lányokra. Híradókockák, sajtófotó-kiállítások felvételei, illusztrált újságcikkek jelennek meg szemem előtt, rádióriportok mondatfoszlányai kattognak fülemben, fis ezek a kép- és hangemlékek nem szép emlékek. A fotókon, a filmeken éhségtől elgyötört, csonttá aszott, a hiányos táplálkozástól kegyetlen kórokban szenvedő, háborúban elhalt szüléikért zokogó vagy éppen háborúban sérült gyermekeket látok, a riportokban arról esik szó, hogy széthullott a család, hogy iszákos, durva szülők bántalmazzák, sőt olykor el is pusztítják gyermekeiket. Lehet, hogy túlságosan sötétek ezek az emlékek, s pont gyermeknapkor felidézni őket talán ünneprontásszámba is megy. Jobb lenne ilyenkor mosolygós gyermekekre gondolni, akik apukájuk, anyukájuk kezét fogva, csuklójukra tarka nyusziléggömböt kötve sétálnák a ligetben, akik villogó fogakkal harapnak szép cirmos almába vagy foszlós, puha kenyérbe, akik jól világított, gazdagon fölszerelt tantermekben hallgatják a tanító elmét gazdagító, szívet melengető jó {szavát. Ámde ahhoz, hogy e szinte idilli képek legyenek a hétköznapi valóság lenyomatai, mindent meg kell tennünk azért, hogy a ma komor képek, a sötétség rajzolatai semmivé váljanak, s még a múlt kísértő árnyaiként is elhessentsük őket. De hát mit tehetünk mi ezért, egyszerű emberek, kétkezi munkások, kishivatal- nokok, hivatásukra még készülődőben levők vagy éppenséggel már nyugdíjasok? A világ sorsa nem a mi kezünkben van — menthetjük magunkat. Az egyén szava valóban halk, egy nemzeté már hangosabb, s ha egyszer az egész emberiség közös torokból mennydörögne egy észtvesztő dühös kiáltást, az volna az igazi ... Ne mondjunk le e közös kiáltás igényéről. Ez iá kötelesség elsősorban a példaadás kötelessége. A gyermek mindent tőlünk tanul, még hajlamokat is tőlünk örököl. E hajlamokat befolyásolná a tudomány jelenlegi állása szerint még nincs módunkban, de jó példával szolgálni a minket követő nemzedéknek: igen. A gyermek, az ifjú hadd lássa tőlünk a szorgalmas, az odaadó munkát, a szabadság vágyát s az elnyeréséért vívandó harc bátorságát, az egymás iránti megértést, tapintatot és tiszteletet. Igen. Tiszteletet! Kölcsönös tiszteletet! Tiszteletet a gyermekeink iránt is! Azt hiszem, meg kellene fordítani a bibliai parancsolatot ekképpen: „Tiszteld fiaidat és leányaidat, hogy hosszú ideig élj a földön!” Tiszteld bennük a jövő felnőttjét, tiszteld bennük a saját életed folytatóját, és e tisztelet jegyében sohase feledd: te vagy a példa. Nincs egy pillanatod, amelyet vigyázó szeme sugarán kívül élhetnél. Minden nap — gyermeknap. Morvay István BJELOVÁRI SZAKEMBEREK A KAPOSGÉPNÉL Lehetőség az együttműködésre Jugoszláviai testvérmegyénk, iBjeloivár kaposvári bemutatkozása során szakmai napokat is tartanak. Tegnap a gépgyártás vezető szakemberei találkoztak, hogy az együttműködés lehetőségeiről tanácskozzanak. A vendégeket dr. Kassai János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fogadta. A tapasztalatcserén dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője, Boros József, a Ka- posgép vállalat igazgatója, valamint a gépgyártással foglalkozó somogyi váltanátok vezetői is részt vettek. A Ibjelovári delegáció Milan Usumovicnak, a Tomo Vinkovic vezérigazgatójának a vezetésével tett látogatást a Kaposgép vállalat törzsgyárában, ahol Csiky Antal tenmelési igazgatóhelyettes adott tájékoztatót. Többek között ismertette a gyár szervezeti felépítését, beszámolt a kaposvári és a hat vidéki gyáregység tevékenységéről, (majd rövid filmvetítésre hívta a vendégeket, melyen a legfontosabb termékeket mutatták be. Ezután gyárlátogatás következett. A délutánt program keretében Bjelovár két legnagyobb fémfeldolgozóipari vállalatának tevékenységével ismerkedhettek meg a somogyi sziákemberek. A Tomo Vmkovic traktorgyár neve nem ismeretlen előttünk. A hat és fél ezer dolgozót foglalkoztató gyár a traktorokon kívül szivattyúikat, silókat, szállítóberendezéseket, radiátorok kapcsoló berendezéseit és még sok mást készít. Termékeik 14,4 százalékát értékesítik külföldön az idén, de a lehetőségeik ennél sokkal nagyobbak. Három típusú traktoraikból szállítottak többek között az NSZK-ba, Ausztriába, Kenyába, a szocialista országok közül pedig Lengyelországba és Csehszlovákiába. A Tomo Vinikovic gyár és a Kaposgép szakemberei elképzelhetőnek (tartják az együttműködést, de jelenleg még nem tisztázott, hogy pontosan milyen konkrét lehetőségeik vannak. Ezt mielőbb részletesen ,meg kell beszélniük az érintett feleknek. Hasonló a helyzet a másik nagy fémipari vállalat és a somogyi gyárak esetében. Az emelővillás targoncáiról ismert Cselik vállalat képviselője például gyümölcsöző kapcsolat lehetőségét látná az alkatrészeik cseréjében, amit jelenleg drága nyugati importból vásárodnak. A közös kooperáció sajnos ez esetben is csak az elképzelés szintjén van, pedig lenne olyan termék, amelyet szívesen vásárolnának. A szívéilyes, baráti légkörű megbeszélésen Milan UsumoViic és dr. Kassai János hangsúlyozta, hogy a kiállítások — bármilyen hasznosak is, nem pótol j ák a termelői kapcsolatokat. Mivel a két megye által gyártott gépipari termékekre mindkét megye lakosságának szüksége van, ezért közös érdekük a vállalatoknak, hogy például az egyre Szélesedő élelmiszeripari kapcsolatok mellett a gépgyártásban is kialakítsák az együttműködés valamilyen — mindkét fél számára előnyös — formáját. A vendéglátó szakemberek körében általános tetszést aratott a Tomo Vinkovic vezérigazgatójának javaslata, mely szerint június végéig részletes tájékoztatást adnak gépgyártásuk termékeiről, és konkrétan meghatározzák, hogy részűkről milyen lehetőségei vannak az együttműködésnek. Ugyanezt kérik a somogyi szakemberektől is. Ez bizonyára a termelési kapcsolatok felvételéhez vezet. ■ ■ illést tartott tegnap az országos választási elnökség A Hazafias Népfront Országos Tanácsa benyújtotta az országos választási elnökségnek az országgyűlési választókerületi képviselő- jelöltek névsorát. Az országos választási elnökség megvizsgálta a jelölések törvényességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A tanácstagi jelölőgyűléseken jelölt személyeket a helyi választási elnökségek fogadták el; ezek döntésüket május 29-én hirdetmény útján teszik közzé. Az országos választási listán induló képviselőjelölteket az országos .választási elnökség korábbi ülésén már elfogadta. Somogy megye képviselőjel öltjei: 1. Kaposvár Dr. Horn Péter, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója Kosa Ferenc, a Ka-hyb vállalat igazgatója 2. Kaposvár Kosztolánczi Jánosné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője Metzger Istvánná, a Kaposvári Húskombinát diszpécsere 3. Kaposvár Pál László Istvánná, aszent- balázsi óvoda vezető óvónője' Tálasné Pandúr Rózsa, a Kadarkúti Általános Iskola igazgatóhelyettese 4. Kaposvár Endrődi László, a somogy- isárdi Haladás Mg. Tsz növénytermesztési ágazatvezetője Pásztohy András, a szentgá- loskéri Béke Mg. Tsz elnöke 5. Tab Poth Géza, a Tab és Vidéke Áfész munka- és tűzvédelmi előadója Reidl János, a Videoton tahi gyáregységének csoportvezetője 6. Siótok Topscháll József, a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója Dr. Vida Kocsárd, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának igazgatója 7. Siófok Fenyvesi Henrik, a balaton- szátrszói Vörös Csillag Mg. Tsz elnökhelyettese Jani Józsefné, a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának könyvelője Lohr Jenőné, a Költéséi Általános Iskola tanítója 8. Boglárlelle Klabuzai Miklós, a tonyódi Magyar Tenger Mg. Tsz elnöke Mészáros Győző, a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója 9. Marcali Dr. Borsos Sándor, a marcali Városi Kórház osztályvezető főorvosa Sugár Imre, a Somogy Megyei Tanács elnöke 10. Csurgó Dr. Horváth Ferenc csurgói körzeti főállatorvos Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke 11. Nagyatád Harcz Józsefné, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárának szakmunkása 12. Barcs Plecskó Ferenc, a Kemikái barcsi gyárának energia üzemvezetője Tóth Tamás Csaba, a Somogy Megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság barcsi gyárának üzemvezető- helyettese Kiváló termelő- szövetkezetek Űj erőfeszítésre buzdító siker VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS Szegeden és Székesfehérváron A dolgos mindennapokat ismét ünnepi órák követték tegnap délután a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életében. A művelődési házban ezúttal tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a nagy hírnevű közösség küldöttei, hogy múlt évi eredményes munkájuk elismeréseképpen átvegyék a kiváló címet. Együtt ünnepeltek a közösséggel a megye, a város párt-, állami, társadalmi szervezeteinek vezetői, eljöttek a környező tsz-ek elnökei. Az elnökségben foglalt helyet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Bogó László, a tsz- szövetség titkára. A Himnusz elhangzása után Lendvai Géza, a szövetkezet pártbizottságának titkára nyitotta meg az ünnepi küldöttgyűlést, melyen Böhm József, a szövetkezet elnöke mondott (beszédet. Emlékeztette a jelenlevőket: a tartósan jó gazr dasági eredményeknek kö- szöiihető, hogy a Vörös Csillag több mint három és fél évtizedes történetében most tizenhatodszor is elnyerte a kiváló címet, s ezzel együtt összesen huszonötször részesült kormány- vagy miniszteri szintű elismerésben. A múlt év minden korábbinál nagyobb feladat elé állította a közösséget, mivel a köz- gazdasági szabályozók húszmillió forinttal csökkentették a képezhető nyereséget. Hogy ilyen feltételek mellett mégis történetük legnagyobb, hatvanhárommilliós eredményét érték el, az csak a .jól szervezett, fegyelmezett munkának, az összetartásnak, az önzetlen áldozatvállalásnak köszönhető. Az elnök beszédében utalt azokra a gyengeségekre is, amelyek megszüntetése a továbbhaladás biztosítéka. (Folytatás ia 3. oldalon.) Választási nagygyűlést tartottak pénteken a szegedi sportcsarnokban. A mintegy kétezer résztvevő között ott voltak Csongrád megye és a város politikai és társadalmi életének vezetői, országgyűlési képvi- iő- és tanácstagjelöltj ei. A Himnusz elhangzása, a megnyitó után Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott beszédet. Felidézte annak a négy évitizedes útnak a főbb jellemzőit, amelynek során Magyarországon kiteljesedett a néphatalom, külön is szólva Szegedről, arról a városról, amely 40 esztendeje szinte elsőként mozdult a háborús bénultságból. — Azt a szocialista felfogást valljuk — mondotta többek közt —, hogy mind eddigi eredményeink,, mind további gyarapodásunk forrása a jól végzett, felelősségteljes munka. Ez ma az egész társadalom 'elsőrendű ügye. Életszínvonal-politikánk, szociális, művelődési, oktatáspolitikai és minden más — a pártkongresszuson is megjelölt — célunkat csak akkor tudjuk elérni, ha a munkánk hatékonyságát állandóan javítjuk, ha a magasabb minőségi követelményeknek minden tekintetben megfelelünk. A munka azonban nemcsak anyagi létünk forrása, hanem szocialista erkölosisé- günk alapja is. Emberré bennünket a munka tett, és továbbra is a munka adja a teljes emberi élet értékét számunkra. Sorsunk további alakulása tehát attól függ, hogy mennyire tudjuk erősíteni a közgondolkodásban a munka becsületét. Ezt követően Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központja Enzimodógiai Intézetének igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő országgyűlési képviselőjelölt szólalt fel. Választási nagygyűlést rendeztek pénteken Székes - fehérváron ás, az Alba Regia Építőipari Vállalat sportcsarnokában. A nagygyűlésen mintegy kétezren vettek részt, ott volt a megye és a város politikai és társadalmi életének számos vezetője. Itt dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Gazdasági, társadalmi feladataink megoldása — a szerkezeti váltás, az intenzív fejlődés, a demokrácia szélesítése — nem képzelhető el az emberi tényező szerepének növekedése, a műveltség, a szakmai és termelési kultúra színvonalának emelése nélkül, — emelte ki a Minisztertanács elnökhelyettese. A gazdasági és a kulturális fejlődés feltételezi egymást, népünk műveltsége nem választható el anyagi előrehaladásunktól. Biztató, hogy mind többen felismerik, a tudás pótolhatatlan erőforrás, olyan feltétel, ami nélkül nem állhatunk helyt a kiélezett versenyben. Ezután Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgatója, a Hazafias Népfront országps listáján szereplő képviselő- jelölt szólt a nagygyűlés résztvevőihez.
