Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 121. szám Ára: 2,20 Ft ____________________________________________1985. május 25., szombat M inden nap gyermeknap Amikor eszembe ötlik ez a szó, ez a fogalom: gyermek­nap, sohasem a saját gyer­mekemre gondolok. Még csak nem is a szűkebb-tágabb környezetemben élő fiúkra, lányokra. Híradókockák, saj­tófotó-kiállítások felvételei, illusztrált újságcikkek je­lennek meg szemem előtt, rádióriportok mondatfoszlá­nyai kattognak fülemben, fis ezek a kép- és hangemlékek nem szép emlékek. A fotókon, a filmeken éh­ségtől elgyötört, csonttá aszott, a hiányos táplálkozás­tól kegyetlen kórokban szen­vedő, háborúban elhalt szü­léikért zokogó vagy éppen háborúban sérült gyermeke­ket látok, a riportokban ar­ról esik szó, hogy széthullott a család, hogy iszákos, dur­va szülők bántalmazzák, sőt olykor el is pusztítják gyer­mekeiket. Lehet, hogy túlságosan sö­tétek ezek az emlékek, s pont gyermeknapkor felidézni őket talán ünneprontásszám­ba is megy. Jobb lenne ilyen­kor mosolygós gyermekekre gondolni, akik apukájuk, anyukájuk kezét fogva, csuklójukra tarka nyuszilég­gömböt kötve sétálnák a li­getben, akik villogó fogak­kal harapnak szép cirmos almába vagy foszlós, puha kenyérbe, akik jól világított, gazdagon fölszerelt tanter­mekben hallgatják a tanító elmét gazdagító, szívet me­lengető jó {szavát. Ámde ahhoz, hogy e szin­te idilli képek legyenek a hétköznapi valóság lenyoma­tai, mindent meg kell ten­nünk azért, hogy a ma ko­mor képek, a sötétség raj­zolatai semmivé váljanak, s még a múlt kísértő árnyai­ként is elhessentsük őket. De hát mit tehetünk mi ezért, egyszerű emberek, két­kezi munkások, kishivatal- nokok, hivatásukra még ké­szülődőben levők vagy ép­penséggel már nyugdíjasok? A világ sorsa nem a mi ke­zünkben van — menthetjük magunkat. Az egyén szava valóban halk, egy nemzeté már han­gosabb, s ha egyszer az egész emberiség közös torokból mennydörögne egy észtvesz­tő dühös kiáltást, az volna az igazi ... Ne mondjunk le e közös kiáltás igényéről. Ez iá kötelesség elsősorban a példaadás kötelessége. A gyermek mindent tőlünk ta­nul, még hajlamokat is tő­lünk örököl. E hajlamokat befolyásolná a tudomány je­lenlegi állása szerint még nincs módunkban, de jó pél­dával szolgálni a minket kö­vető nemzedéknek: igen. A gyermek, az ifjú hadd lássa tőlünk a szorgalmas, az oda­adó munkát, a szabadság vágyát s az elnyeréséért ví­vandó harc bátorságát, az egymás iránti megértést, ta­pintatot és tiszteletet. Igen. Tiszteletet! Kölcsönös tiszteletet! Tiszteletet a gyermekeink iránt is! Azt hiszem, meg kellene fordíta­ni a bibliai parancsolatot ekképpen: „Tiszteld fiaidat és leányaidat, hogy hosszú ideig élj a földön!” Tiszteld bennük a jövő felnőttjét, tiszteld bennük a saját éle­ted folytatóját, és e tisztelet jegyében sohase feledd: te vagy a példa. Nincs egy pillanatod, ame­lyet vigyázó szeme sugarán kívül élhetnél. Minden nap — gyermek­nap. Morvay István BJELOVÁRI SZAKEMBEREK A KAPOSGÉPNÉL Lehetőség az együttműködésre Jugoszláviai testvérme­gyénk, iBjeloivár kaposvári bemutatkozása során szak­mai napokat is tartanak. Tegnap a gépgyártás veze­tő szakemberei találkoztak, hogy az együttműködés le­hetőségeiről tanácskozza­nak. A vendégeket dr. Kassai János, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra fogadta. A tapasztalatcse­rén dr. Orosz László, a me­gyei tanács ipari osztályve­zetője, Boros József, a Ka- posgép vállalat igazgatója, valamint a gépgyártással fog­lalkozó somogyi váltanátok vezetői is részt vettek. A Ibjelovári delegáció Mi­lan Usumovicnak, a Tomo Vinkovic vezérigazgatójá­nak a vezetésével tett lá­togatást a Kaposgép vállalat törzsgyárában, ahol Csiky Antal tenmelési igazgatóhe­lyettes adott tájékoztatót. Többek között ismertette a gyár szervezeti felépítését, beszámolt a kaposvári és a hat vidéki gyáregység tevé­kenységéről, (majd rövid filmvetítésre hívta a vendé­geket, melyen a legfonto­sabb termékeket mutatták be. Ezután gyárlátogatás kö­vetkezett. A délutánt program kere­tében Bjelovár két legna­gyobb fémfeldolgozóipari vállalatának tevékenységé­vel ismerkedhettek meg a somogyi sziákemberek. A To­mo Vmkovic traktorgyár ne­ve nem ismeretlen előttünk. A hat és fél ezer dolgozót foglalkoztató gyár a trakto­rokon kívül szivattyúikat, si­lókat, szállítóberendezése­ket, radiátorok kapcsoló be­rendezéseit és még sok mást készít. Termékeik 14,4 száza­lékát értékesítik külföldön az idén, de a lehetőségeik ennél sokkal nagyobbak. Há­rom típusú traktoraikból szállítottak többek között az NSZK-ba, Ausztriába, Ke­nyába, a szocialista országok közül pedig Lengyelországba és Csehszlovákiába. A Tomo Vinikovic gyár és a Kapos­gép szakemberei elképzelhe­tőnek (tartják az együttmű­ködést, de jelenleg még nem tisztázott, hogy pontosan milyen konkrét lehetőségeik vannak. Ezt mielőbb részle­tesen ,meg kell beszélniük az érintett feleknek. Hasonló a helyzet a má­sik nagy fémipari vállalat és a somogyi gyárak eseté­ben. Az emelővillás targon­cáiról ismert Cselik válla­lat képviselője például gyü­mölcsöző kapcsolat lehetősé­gét látná az alkatrészeik cse­réjében, amit jelenleg drá­ga nyugati importból vásá­rodnak. A közös kooperáció sajnos ez esetben is csak az elképzelés szintjén van, pe­dig lenne olyan termék, amelyet szívesen vásárol­nának. A szívéilyes, baráti légkö­rű megbeszélésen Milan UsumoViic és dr. Kassai Já­nos hangsúlyozta, hogy a ki­állítások — bármilyen hasz­nosak is, nem pótol j ák a ter­melői kapcsolatokat. Mivel a két megye által gyártott gépipari termékekre mindkét megye lakosságának szüksége van, ezért közös érdekük a vállalatoknak, hogy például az egyre Szélesedő élelmi­szeripari kapcsolatok mel­lett a gépgyártásban is ki­alakítsák az együttműködés valamilyen — mindkét fél számára előnyös — formá­ját. A vendéglátó szakembe­rek körében általános tet­szést aratott a Tomo Vinko­vic vezérigazgatójának ja­vaslata, mely szerint június végéig részletes tájékoztatást adnak gépgyártásuk termé­keiről, és konkrétan megha­tározzák, hogy részűkről mi­lyen lehetőségei vannak az együttműködésnek. Ugyan­ezt kérik a somogyi szakem­berektől is. Ez bizonyára a termelési kapcsolatok felvé­teléhez vezet. ■ ■ illést tartott tegnap az országos választási elnökség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa benyújtotta az országos választási el­nökségnek az országgyűlési választókerületi képviselő- jelöltek névsorát. Az orszá­gos választási elnökség meg­vizsgálta a jelölések törvé­nyességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A tanácstagi jelölőgyűlé­seken jelölt személyeket a helyi választási elnökségek fogadták el; ezek döntésüket május 29-én hirdetmény út­ján teszik közzé. Az országos választási lis­tán induló képviselőjelölteket az országos .választási elnök­ség korábbi ülésén már elfo­gadta. Somogy megye képviselő­jel öltjei: 1. Kaposvár Dr. Horn Péter, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatója Kosa Ferenc, a Ka-hyb vál­lalat igazgatója 2. Kaposvár Kosztolánczi Jánosné, a Ka­posvári Ruhagyár varrónő­je Metzger Istvánná, a Kapos­vári Húskombinát diszpé­csere 3. Kaposvár Pál László Istvánná, aszent- balázsi óvoda vezető óvó­nője' Tálasné Pandúr Rózsa, a Ka­darkúti Általános Iskola igazgatóhelyettese 4. Kaposvár Endrődi László, a somogy- isárdi Haladás Mg. Tsz nö­vénytermesztési ágazatve­zetője Pásztohy András, a szentgá- loskéri Béke Mg. Tsz el­nöke 5. Tab Poth Géza, a Tab és Vidé­ke Áfész munka- és tűz­védelmi előadója Reidl János, a Videoton ta­hi gyáregységének cso­portvezetője 6. Siótok Topscháll József, a Dunán­túli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója Dr. Vida Kocsárd, a Pan­nónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat Balatoni Igazgatóságának igazgatója 7. Siófok Fenyvesi Henrik, a balaton- szátrszói Vörös Csillag Mg. Tsz elnökhelyettese Jani Józsefné, a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igaz­gatóságának könyvelője Lohr Jenőné, a Költéséi Ál­talános Iskola tanítója 8. Boglárlelle Klabuzai Miklós, a tonyódi Magyar Tenger Mg. Tsz el­nöke Mészáros Győző, a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója 9. Marcali Dr. Borsos Sándor, a mar­cali Városi Kórház osz­tályvezető főorvosa Sugár Imre, a Somogy Me­gyei Tanács elnöke 10. Csurgó Dr. Horváth Ferenc csurgói körzeti főállatorvos Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke 11. Nagyatád Harcz Józsefné, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárának szakmun­kása 12. Barcs Plecskó Ferenc, a Kemikái barcsi gyárának energia üzemvezetője Tóth Tamás Csaba, a So­mogy Megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság barcsi gyárának üzemvezető- helyettese Kiváló termelő- szövetkezetek Űj erőfeszítésre buzdító siker VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS Szegeden és Székesfehérváron A dolgos mindennapokat ismét ünnepi órák követték tegnap délután a barcsi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet életében. A művelődési házban ezúttal tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a nagy hírnevű közösség kül­döttei, hogy múlt évi ered­ményes munkájuk elismeré­seképpen átvegyék a kiváló címet. Együtt ünnepeltek a közösséggel a megye, a vá­ros párt-, állami, társadal­mi szervezeteinek vezetői, el­jöttek a környező tsz-ek el­nökei. Az elnökségben fog­lalt helyet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Bogó László, a tsz- szövetség titkára. A Himnusz elhangzása után Lendvai Géza, a szö­vetkezet pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg az ünnepi küldöttgyűlést, me­lyen Böhm József, a szövet­kezet elnöke mondott (beszé­det. Emlékeztette a jelen­levőket: a tartósan jó gazr dasági eredményeknek kö- szöiihető, hogy a Vörös Csil­lag több mint három és fél évtizedes történetében most tizenhatodszor is elnyerte a kiváló címet, s ezzel együtt összesen huszonötször része­sült kormány- vagy minisz­teri szintű elismerésben. A múlt év minden korábbinál nagyobb feladat elé állította a közösséget, mivel a köz- gazdasági szabályozók húsz­millió forinttal csökkentették a képezhető nyereséget. Hogy ilyen feltételek mellett még­is történetük legnagyobb, hatvanhárommilliós ered­ményét érték el, az csak a .jól szervezett, fegyelmezett munkának, az összetartásnak, az önzetlen áldozatvállalás­nak köszönhető. Az elnök beszédében utalt azokra a gyengeségekre is, amelyek megszüntetése a to­vábbhaladás biztosítéka. (Folytatás ia 3. oldalon.) Választási nagygyűlést tartottak pénteken a szege­di sportcsarnokban. A mint­egy kétezer résztvevő kö­zött ott voltak Csongrád megye és a város politikai és társadalmi életének ve­zetői, országgyűlési képvi- iő- és tanácstagjelöltj ei. A Himnusz elhangzása, a megnyitó után Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke mondott beszédet. Felidézte annak a négy évitizedes útnak a főbb jel­lemzőit, amelynek során Magyarországon kiteljese­dett a néphatalom, külön is szólva Szegedről, arról a városról, amely 40 esztende­je szinte elsőként mozdult a háborús bénultságból. — Azt a szocialista felfo­gást valljuk — mondotta többek közt —, hogy mind eddigi eredményeink,, mind további gyarapodásunk for­rása a jól végzett, felelős­ségteljes munka. Ez ma az egész társadalom 'elsőrendű ügye. Életszínvonal-politi­kánk, szociális, művelődési, oktatáspolitikai és minden más — a pártkongresszuson is megjelölt — célunkat csak akkor tudjuk elérni, ha a munkánk hatékonysá­gát állandóan javítjuk, ha a magasabb minőségi köve­telményeknek minden te­kintetben megfelelünk. A munka azonban nemcsak anyagi létünk forrása, ha­nem szocialista erkölosisé- günk alapja is. Emberré bennünket a munka tett, és továbbra is a munka adja a teljes emberi élet értékét számunkra. Sorsunk további alakulása tehát attól függ, hogy mennyire tudjuk erő­síteni a közgondolkodásban a munka becsületét. Ezt követően Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központ­ja Enzimodógiai Intézetének igazgatója, a Hazafias Nép­front országos listáján sze­replő országgyűlési képvi­selőjelölt szólalt fel. Választási nagygyűlést rendeztek pénteken Székes - fehérváron ás, az Alba Re­gia Építőipari Vállalat sportcsarnokában. A nagy­gyűlésen mintegy kétezren vettek részt, ott volt a me­gye és a város politikai és társadalmi életének számos vezetője. Itt dr. Csehák Ju­dit, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott be­szédet. Gazdasági, társadalmi fel­adataink megoldása — a szerkezeti váltás, az inten­zív fejlődés, a demokrácia szélesítése — nem képzelhe­tő el az emberi tényező szerepének növekedése, a műveltség, a szakmai és ter­melési kultúra színvonalá­nak emelése nélkül, — emel­te ki a Minisztertanács el­nökhelyettese. A gazdasági és a kulturális fejlődés fel­tételezi egymást, népünk műveltsége nem választha­tó el anyagi előrehaladá­sunktól. Biztató, hogy mind többen felismerik, a tudás pótolhatatlan erőforrás, olyan feltétel, ami nélkül nem állhatunk helyt a ki­élezett versenyben. Ezután Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyu­galmazott vezérigazgatója, a Hazafias Népfront országps listáján szereplő képviselő- jelölt szólt a nagygyűlés résztvevőihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom