Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
Somogyi Néplap 1985. április 12., péntek Az erdőkről,fásításkor Hír: Ma tartják Somogybán a hagyományos tavaszi fásítási hónap kiemelkedő rendezvényét, a megyei fásítási ankétot. 1985-ben az emberiség figyelme fokozott mértékben fordult az erdők felé. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világszervezetének, a FAO-malk a kezdeményezésére 1985 az erdők éve. Mint minden hasonló felhívásnál^ ennek is az egész emberiséget érintő okai vannak. Ezekről beszélgettünk Szántó Gáborral az Erdőfelügyelőség igazgatójával. — Milyen körülmények késztették a nemzetközi szervezetet, hogy az emberiség figyelmét az erdőkre irányítsa? — A második világháború befejezése óta — mondta Szántó Gábor, — negyven békés év telt el. Ezalatt a világ számos térségében, így Európában is, óriási változások történtek. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a közlekedés robbanásszerű fejlődése és a tudományos forradalom eredményeként elterjedt új technológiák nagyszerű eredményeket hoztak, ugyanakkor mindez a természeti környezetünkben egy sor károsodással járt. A víz, a levegő, és a talaj növekvő szennyezése hovatovább az élőlények egyes fajainak, csoportjainak létét fenyegeti. Ennek a sajnálatos folyamainak egyik jól észlelhető tünete a vtilág érdéinek fogyatkozása. A károk mérsékléséihez, illetve megszüntetéséhez ma már nemzetközi összefogás szükséges. Ezért fordult tettrehívással is a FAO az emberiséghez. Hazánk is csatlakozott ehhez a programhoz. Már az év eddig éltéit néhány hónapjában is számos kiemelkedő rendezvényre került sor. Például februárban volt az Országos Erdővédelmi Konferencia, márciusban a MÉM és az akadémia tudományos ülésszakot tartott. Agándon Faluvégi Lajos, a kormány elnökhelyettese nyitotta meg a fásítási hónapot. Szeptemberben Somogy lesz a gazdája a VII. Országos Termelőszövetkezeti Erdészeti Napoknak, amelynek a főtémája az erdővédelem. Lehetne sorolni továbbá azokat az eseményéket, melyek végsősoron erdeink védelmét, gyarapítását, egészségének megóvását hivatottak szolgálni. — Milyen környezeti károsodások tapasztalhatók nálunk? — Hazánkban általában, nem véglegesen feltárt okok miatt, a kocsánytalan tölgyesek pusztulnak. Ennek jeléi — nem számottevő mértékben — Somogybán is tapasztalhatók. Nálunk a fenyvesek hónyomás okozta károsodásai a jelentősebbek. Somogyiban 190 négyzetkilométer a fenyvesek területe és 1984-iben hetvenkilenc négyzetkilométernyi fenyvest károsított a hó. Központi támogatással, hároméves program során szüntetik meg az erdőgazdálkodók ezeket a károkat. És közben csak a remény marad, hogy újabbak nem keletkeznék. — A hókárök ellen emberileg nem sokat lehet tenni. Mi az, arrii az emberre vár? — A legfontosabb az erdőtelepítések folytatása. Az elmúlt negyven évben negyvenhatezer hatszáz hektárnyi új erdőt telepítették Somagyban; megyénkben akkor is nagy figyelmet fordítottak erre, amikor nem irányult ilyen figyelem az erdőkre. A bélföldi fakitermelés több, mlint egytizedét adja Somogy. Külön kiemelt feladatot jelent számunkra a Balaton üdülő övezetének és vízgyűjtő területének fásítása. Kétezerig itt több, miint négyezer hektár új erdőt kell telepíteni. Ez elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál. — Az erdőtelepítés, -felújítás tervszerű végrehaj tása elsősorban az erdőgazdálkodók szervezett féladata. Miit tehetnek a tömegszervezetek, a lakosság az erdők éves céljainak éléréséért? — Most van születőben az erdővédelmi szolgálat tevékenységének korszerűsítése. Ennek célja károsodások megelőzése, az előrejelzés, a gazdálkodók, a tervezők és a felügyeleti szervek együttműködésével. A munkában sokat segíthet a lakosság, mindenekelőtt úgy, hogy óvja az erdőt a szeméttől, a tűzkároktól, a vegyszeres ártalmaktól. — A hagyományos tavaszi fásítási hónap milyen feladatokat jelent Somogybán? — Húszmillió csemetét kell elültetni, összesen 821 hektár erdőt telepíteni, ezen kívül több, mint két és félezer hektáron kell elvégezni az erdőfelújítást. A késői kitavaszodás miatt erre meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre. Éppen az erdők évének eszmei tartalma int arra, hogy tegyenek mindent a gazdálkodók e célok teljesítéséért. A települések, a közterületek fásításához csaknem negyven szerv kért támogatást. Meghaladja a kiét millió forintot azoknak a osemetéknék az értéke, melyeket ingyenesen kapnak a gazdálkodók, a társadalmi szervezetek. Az utak mentán, a majorokban, a településeken ezekben a napokban, hetekben új csemetéket ültetnek, új erdők születnek és újulnak meg a következő generációk számára. De a faültetés csak az első lépést Ápolni, neveim, őrizni is kell a kis fákat, máskor is, de az idén még inkább. Erre is int az erdők éve. V.M A dolgozó anyagi felelőssége A dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az általános, a vétkességen alapuló, úgynevezett kárfelelősség mellett ikivé- telesen, a jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett, sor kerülhet a vétkességre tekintet nélküli felelősségre vonásra is. A vétkességien alapuló felelősség csak akkor állapítható meg, amikor a károiko- zás szándékos, vagy gondatlan magatartásból ered. Szándékos, ha a dolgozó előre látni cselekményének vagy mulasztásának károsító következményeit és kívánja azt, vagy belenyugszik abba. Gondatlan a károkozás, ha a káir bekövetkezését a dolgozótól elvárható gondosság mellett el lehetett volna kerülni. Ha nem lehet megállapítani, hogy a kárt a dolgozó vétkes magatartása idézte elő, a dolgozót sem lehet kártérítésre kötelezni. A vétkességet egyébként a munkáltatónak bizonyítania kell. Milyen magatartások vezethetnek károkozáshoz? Mindenekelőtt a munkaköri feladat hanyag ellátása-, az ellenőrzés vagy irányítási elmulasztása. Károkozó az olyan magatartás is, amely a vállalatot indokolatlan költséggel terheli, az eredményességet hátrányosan befolyásolja, vagy csökkenti a nyereséget. Ilyen károkozás lehet a társadalmi tulajdon terhére elkövetett lopás, a sikkasztó», a rongálás, a csalás, a társadalmi tulajdon hanyag vagy hűtlen kezelése. Ezeket a magatartásokat meg kell különböztetni a kockázatért való felelősségtől. Az ésszerű kockázatvállalás mértékéig — amely a hasonló gazdálkodás keretében szükséges és elvárható intézkedésekben mutatható ki — nem lehet felelőssé tételről beszélni. A vétkes magatartással nem harmadik személynek okozott kárért a munkáltató a felelős a károsulttal szemben. A saját dolgozójával szemben ezután érvényesítheti a munkáltató a kárigényét. Tisztázni kell a kár körülményeit. Jegyzőkönyvet felvenni csak akkor lehet, ha nem jelentős a kár, vagy olyan hivatalos eljárás van folyamatban, amelyben a tényállás egyébként tisztázódik. Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a felelősség korlátozott, a kártérítés a dolgozó egyhavi átlagkeresetének legfeljebb feléig terjedhet. Kirívóan súlyos gondatlansággal vagy gondatlan bűncselekménnyel okozott karért a felelősség felső határa a hat havi átlagkereset. Ha a kárt többen együt- t esen okozták, vétkességük arányában felelnek. Ha több dolgozónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiánya a kár, a dolgozók munkabérük arányában felelnek. Egyetemleges a kártérítés, ha a kárt többen anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták, illetőleg, ha többek részére megőrzésre átadott dolgokban keletkezett a hiány és ennek megtérülése veszélybe kerülne vagy aránytalan késedelemmel járna. íNem kell a dolgozónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében álloitt elő. Kártérítésre kötelezni csak az elévülési időn belül kellően megindokolt írásbeli határozattal lehet, amely ellen biztosítani kell a jogorvoslatot. A kártérítés az előírt mértéknél alacsonyabban is megállapítható, illetve mellőzni is lehet, ha az eset összes körülményei indokolják ezt és a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekében ez látszik helyesnek. Dr. Hegedűs György főmunkatárs Rakoncátlan gépek Kosárban a porszívó A hazai gépkocsik állományához hasonlóan a háztartási géppark is öregszik. Hozzájárul ehhez, hogy mostanában többen javíttatják meg a hibás készülékekét, mint régebben, s nehezebben válnak meg gazdáik a régi masináktól, a drágább. új kedvéért. Kaposváron, több helyütt is foglalkoznak házítartiási- gép-javítással. Az egyik legismertebb szerviz a Májusi, utca elején a vasipari szövetkezetté. Újlaki Csaba szervizvezetőt kérdeztük: milyen gépekkel foglalkoznak? — A porszívótól a varrógépen keresztül a kávédarálóig mindennel. Még fejő- gépeket is behoznak hozzánk. Legtöbb a javításra váró vasaló, porszívó és kávéfőző, ezeket szinte naponta mindenütt használják. Érthető; hogy sűrűbben romlanak el. A hazai kereskedelemben kaphatókon kíNem lesz a te talpadnak nyugalma vül mindenféle külföldi osudabogarat is hoznak az emberek. Turistautakon szereznek be ilyesmit. Nem értem, miért hoznak annyian vasalót Olaszországból, az NSZK-iból és még sok országból, almikor a hazai üzletekben nagy a választék a jó minőségű készülékeikből. De hát hozzák... s azután javíttatják. Meg is csináljuk, ha van alkatrész. — Találkoznak-e furcsaságokkal1? — Tulajdonképpen már nem furcsa, mert sűrűn előfordul, de mindenesetre érdekes, hogy a rengeteg rakoncátlan gép azután kerül hozzánk, hogy a tulajdonos már „megbütykölte”. Kosárban hozzák a porszívót, szétszedni sikerült, de összerakni már nem... Kevesebbe kerülne a gazdájának, ha nem próbálná otthon „megjavítani”. A szervizben hat szakember évente 2 és fél millió forint értékű javítást végez. Közeleg az idő, amikor a műhelyből költözniük kell a belvárosi rekonstrukció miatt. Az itt dolgozók remélik, hogy a belvárosban maradhatnak, s jó helyen folytáthatják a munkát. Vágyuk érthető, keresetük is függ attól, hogy hol van a szerviz. A nagyközönségnek szintén jó lenne, ha továbbra is könnyen elérhetnék a javítóműhelyt. Ez mostani otthonába valóban nem illik, de mindenképpen a központban lennie helye. L. P. NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A szamóca ápolása 53. Aznap éjjel a hazafelé baktató tanítót ismeretlen tettesek belökdösték az árokba, az iskola ablakait beverték, és kocsikenőcsöt loccsantottak be rajta. A mester ajtaján horogkereszt fehéredéit. Éva is látta, amikor hamvazószerdán a templomiba igyékezett az anyósával. Bürger Ottó akkor már nem volt a faluban: vitte egy ponyvás teherautó vissza a frontra a ,„Nord” SS hegyi hadosztályhoz. VI. 1. „A magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítését akadályozó egyes cselekmények meg- gátlása és a korábbi rendelkezések megváltoztatása tárgyában kormányrendelet jelent meg a hivatalos lapokban. A rendelet értelmében az olyan magyar állampolgár, aki kivonja magát a Németországba való áttelepü- lés kötelezettsége alól, azon a napon veszti el állampolgárságát, amelyen az ország területét el kellett volna hagynia. Ilyen elbírálás alá esik az is, aki lakóhelyét rendőrségi engedély nélkül elhagyja. A rendelet öt évig terjedő fogházzal bünteti azt, aki Németországba áttelepü- lésre kötelezett személyt az áttelepítés megakadályozása vagy megnehezítése céljából rejteget.” Somogyvánmegye, 1947. szeptember 3.) 2. IRánkvertók az .ajtót valami kemény tárggyal. Ruhástól dőltünk le, ez a szerencsénk. Bódultak vagyunk, csak hajnalra ígérték az indítást, mii addigra árkon- bokron túl lettünk volna: 4- re állítottuk be a csörgőórát. Álmatlanul forgolódtam, hajnalban (biztosan hittem volna, hogy szemernyit sem szunnyadtam, és most mégis álomból riadók: tüzesre izzdtt, rohanó vonatszerelvényben perZselődtem, orromban a saját pörkölődő húsom szagával. A robogó tűzvonat leugrott a sínről, erdőben vágtatott tovább, fákat tördelve. Az álommá fordult Valóság: Verik az ajtót erősen, talán fegyvertussal. Lucskoson rezzenek fel, testem izzadton tüzel a szel- lőzatlen szoba forróságától — az ablakot minden eshetőségre zártuk: ne hallaíszon kii a zaj belülről —, és a rajtam lévő ruhától is izzók. Ravaszabbak a halászok, mlint a hal. Nem a kidobóit időpontban, reggel 6-kor terelnek hálóba minket, hanem még éjszaka, néhogy kiiosússzanjon a lyukon a zsákmány. Tele a szemünk sötétséggél; vakon tapogatózunk, egymásba ütközünk. Menekülni! Valami megnevezhetetlen tolakszik a torkomba a gyomromból, szerencsére eltariaszolja a sikoltás útját. Testemen bor- zolódlik a sémi. Hans terelget bennünket, de a lábamból kiszáll az erő, erre megkarol, szinte felemel erős karjával. Apám beveri a térdét valamibe, elnyomott szitkában az istennel perel. Meg volt beszélve minden előre — Hans gondolta ki az egérútunkat —, most mégis botolgiumk; .váratlamuil verték ránk az ajtót. S már törték is volna... — Nyissák ki! Tudjuk, hogy bent vannak, Mayerék. (Folytatjuk.) ízletes gyümölcsünk a szamóca, megérdemli és meghálálja a szakszerű növényvédelmet. A tavaszi tóltepí- tés .esetén is vegyük figyelembe az alapvető növény- védelmi szempontokat. Az idei tavaszon az erősödő drótféreg, cserebogárpajor, vincellérbogár lárva miatt elengedhetetlen feladat a telepítések előtti talajfertőtlenítés, 100 négyzetméterenként a Díazinon 5 G-vel, (Basudin 5 Gs-vel) 35 dekiás adagban. Telepítésre csak jó minőségű, egészséges, vírustól, szamó- caatkától mentes szaporítóanyagot használjunk! A betegségek a levelek elpusztításán (kívül veszélyeztetik a gyümölcs minőségét és mennyiségét. Ellenük való védekezés során elsődleges fontosságú a terület gyommentesen tartása, valamint a beteg, elszáradt levelek korai eltávolítása. Gereblyézzük át ezért szamóca- ágyásaimkat (vigyázva, hogy a sarjadó töveket ne tépjük ki) és a gondosan összegyűjtött száraz leveleket, növényrészeket haladéktalanul égessük el. A tő levelek fejlődésének megindulásakor kezdik meg táplálkozásukat, illetve fejtik ki károsító hatásukat a sodrómolyok áttelelt kis hernyói is. Ellenük használjuk a Zi- nab 0,2—0,3 százalékos vagy az 50 WP 0,2—0,3; a Bi 58 EC 0,1, a Sinaratox 40 EC 0,1 százalékos ölőszer valamelyikét.
