Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 9., kedd Katonai hatalom­átvétel Szudánban (Folytatás az 1. oldalról) A Szudán déli részén ki­tört felkelés titkos rádió­adója közölte: parancsno­kuk — John Garamg tár­gyalt a hadsereg vezetetve! a .békülésről, de nem fog tárgyalni Nimeri elnökkel. A déliek autonómiát és gazda­sági könnyítéseket követel­nék. Szudánban váitozaiüiam/ul hírzárlat van, a távközlési vonalak nem működnek, az ott .dolgozó külföldi tudósí­tók jelentései nem jutnak ki az országból. Szünetel a polgári légiíorgalóm is. Szavar El-Daihab szudáni hadügyminiszter, a kor­mányzó katonai junta veze­tője hétfőn Kartúmban ma>- gához kérette az amerikai ideiglenes ügyvivőt, és „re­ményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai a jö­vőben is jók lesznek” — je­lentették be az amerikai külügyminisztériumban._ Szavar Bl-Dakab egyúttal köszönetét mondott az ame­rikai diplomatának azért a segítségért, amelyet az Egyesült Államok az utób­bi években Szudánnak nyúj­tott. Az amerikai külügymi- nisriériiumnák a szudáni eseményekkel kapcsolatos, a hét végién nyilvánosságra hozott állásfoglalása leszö­gezte: Washington figyelem­mel kíséri a szudáni esemé­nyeket és továbbra is diplo­máciai kapcsolatokat szán­dékozik fenntartani aiz afri­kai országgal. Az állásfogla­lás hangsúlyozta: a kato­nai hatalomátvétel semmi­lyen alapvető változást nem okoz Washingtonnak Szu­dánnal kapcsolatos politiká­jában. Hasonlóan nyilatko­zott a szudáni—amerikai kapcsolatokról Robert McParlane, Realglan elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója és Larry Speakes, a Fehér Hálz szóvivője is. Nimeri amerikai, illetve egyiptomi távollétében a hadsereg átvette ia hatalmat Szudánban. Képünk még Reagan és Nimeri tárgyalásai idején készült (Telefotó: AP—MTI—KS) Zavaros a helyzet NŐ A FESZÜLTSÉG LIBANONBAN A hetek óta tartó feszült­ség átterjedt Bej rútra, va­lamint a főváros környéki hegyvidékre is. Keresztény és muzulmán mildcásták ösz- szecsapásai, illetve orvlövé- szek szórványos támadásai miatt a főváros három át­kelőhelyén hasszabb-rövi- debb időre le kellett zárni. Szűk El-Garbnál> és Altatnál, a Bejrúttól délkeletre levő hegyekben szintén kiújultak a tüzérségi összecsapások. Kisebb lövöldözések voltak Ikflim El-Harub térségében is, ahol — valószínűleg emi­att — elszakadt a zsijei hő­erőművet az országos háló­zattal összekötő két nagyfe­szültségű vezeték. Emiatt Libanon nagy részén s fő­ként Bejrutban újabb 5-8 órás kényszerű napi áram­szünetet jelentettek be. Minden politikád kezde­ményezés legfőbb akadálya jelenleg a vezető keresztény körök megosztottsága, a fa- langdsta milícia lázadása nyomán kialakult zavaros helyzet. Ezt tisztázandó, az államfőhöz hű erők most minden erejükét egy „ke­resztény kongresszus” ösz- szehívására összpontosítják: ez, szerintük, megfelelő mo­rális alapot teremtene a so­káig nem halogatható dön­tésekhez. Camille Samun miniszter, a veterán jobboldali politi­kus bejelentette: a megbe­szélésre kedden kerül sor Bkerkében, Horais maronita pátriárka elnöksége alatt. A lázadók rádióadói vi­szont* közölték: e tanácsko­zás sorsa még nincs eldönt­ve. A SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT 1985. május 15-től 1990. május 14-ig terjedő ötéves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja állandó jelleggel üzemelő Kupa presszó, II., Kaposvár, Május 1. u. 14. sz. alatt működő üzletét, valamint bérleti üzemeltetésre hirdeti Kaposváron, a vásárcsarnok területén lévő 21 m- alapterületű üzlethelyiséget, ami jelenleg pecsenyesütő. A pályázatokat legkésőbb 1985. május 8-ig kérjük le­adni a vállalat központjában: Kaposvár, Ady E. u. 2., 1/2. szám alatt. A versenytárgyalás 1985. május 9-én 9 órakor lesz a Kapos komplexum bárhelyiségében, közjegyző jelen­létében. Szükséges tájékoztató adatokat és bővebb felvilágo­sítást Regős Istvánná gazdasági igazgatóhelyettes és Lukács Vera közgazdasági osztályvezető ad. (73591) Moratórium ax európai rakétatelepitésre Van lehetőség a fegyverkezési hajsza megszüntetésére INTERJÚ MIHAIL GORBACSOVVAL Az alábbiakban közöljük — kissé rövidítve — annak a /beszélgetésnek a szövegét, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára folytatott a, /Pravda szerkesztőjével. — Lapunk sok levelet kap ia szovjet emberektől és külfölről egyaránt. Ezek nemzetközi ikérdésekkel foglalkoznak. Hogyan jelle­mezné a nemzetközi hely­zetet? — Számomra érthető 'az emberek megmövekedett ér­deklődése a nemzetközi kér­dések iránt. A széles nép tö­megek valamennyi konti­nensen igyekeznék tevéke- kenyen befolyást gyakorol­ni a mai világ sorsára. Ez nem véletlen'. A világ tele van politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal. Reálisan létezik két egy­mással ellentétes társadalomi rendszer: a szocializmus és a topitaüzmus. A nemzetkö­zi színtéren aktívan tevé­kenykedik több tucatnyi új állam, amelyeknek saját tör­ténelmük, hagyományaik és érdekeik vannak. Ez is rea­litás. A nemzetközi kapcsolatok­nak a jelenlegi világban történő alakítása során nem lehet mindezzel nem számol­ni. r.em lehet figyelmen kí­vül hagyni más államok ér­dekeit. és még inkább nem lehet megfosztani őket attól a jogtól, hogy maguk vá­lasszák meg fejlődésük út­ját. Ez a tág értelemben vett békés egymás mellett élés politikája, amelynek során a társadalmi rendsze­rek mindegyike példája ere­jével és nem a fegyverek erejével fogja bebizonyíta­ni, hogy mélyik közülük a jobb. A másik, ugyanennyi­re időszerű következtetés- a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének szükségessé­ge. Nagy szükség van a nem­zetközi együttműködésre a párbeszéd megteremtésében az olyan ésszerű döntések kimunkálásában, amelyek csökkentenék a világban ki­alakult feszültséget, segíte­nék a fegyverkezési hajsza útjainak eltorlaszolását. Eb­ben minden államnak részt Vasárnap délelőtt Téhe- rániba érkezett Javier Pérez de Cueüar, az ENSZ főtitká­ra, hogy közvetítési kísérle­tet tegyen az ötödik éve tartó öböl-hálboriú befejezése érdekéiben. Az iráni fővá­rosban Ali Akbar VeLajati külügyminiszter fogadta a világszervezet főtitkárát. Mint az ENSZ vezetője el­indulása előtt közölte: tehe- ráni megbeszélései után Bagdadot is fölkeresi. Irak már koraibban egyér­telműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy tárgyalá- sokait kezdjen a konfliktus átfogó rendezéséről. A hétvégén egyébként folytatódott Irak és Irán kö­zött a „városok háborúja”. Bagdadból jelentették: iráni kell vennie: mind a na­gyoknak, mind a kicsiknek Országunk aktív és konst ruktív külpolitikát folyta­tott, és folytat a jövőben is a béke megszilárdítása érde­kében. Ezt erősítette meg az SZKP KB nemrég megtar­tott ülése, amelyen kifejtet­ték a szovjet állam külpoli­tikai élveit. — A világban sokminden függ össze a szovjet—ame­rikai kapcsolatok állapotá­val. Az ön véleménye sze­rint mutatkoznak-e lehető­ségek e kapcsolatok javítá­sára? — A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­ta a nemzetközi politika alapvetően fontos tényezője Ám mi korántsem csupán ezeknek a kapcsolatoknak a prizmáján keresztül szem­léljük ;a világot. Tudatában vagyunk annak, mekkora a többi ország súlya a nem­zetközi kapcsolatokban^ s ezt figyelembe vesszük, ami­kor a világban kialakult ál­talános helyzetét értékeljük. Hogy mutatkoznak-e lehe­tőségek a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására? Er­re a kérdésre nincs egysze­rű válasz. Van, ami alapot ad a reménykedésre, ám a korábbiakhoz hasonlóan mám kevés, sőt so,k olyan té­nyező van, amely aggóda­lomra ad okot. Genfben új szovjet—ame rikai tárgyalások kezdődtek a nukleáris- és űrfegyver­zetről. Ez kedvező tény. Most realizálni kell a meg­állapodásban foglaltakat. A tárgyalások fontosak. Erről mindenekelőtt azért szólok, mert most dől el, milyen irányban fejlődnek továbbá szovjet—amerikai kapcso­latok és általában hogyan alakul a világ sorsa. A vá­lasztási lehetőség a követ­kező: vagy fegyverkezési hajsza minden területen, a háborús veszély növekedése, vagy pedig az általános biz­tonság erősödése és tartó­földnföld rakéta csapódott be a fővárosba, majd vá­laszcsapásként egy-egy ráké“ tát lőttek ki Bahtaran és Iszlámábád, ilűjefttve két ra­kétát Ilam iráni városokra. A téheráni rádió szombat reggeli híradása, szerint Te­herán egyik déli külvárosát hajnalban iraki bombatalá­lat érte. Ugyanakkor meg­erősítették a Bahtaran és Ilárn elleni éjszakai rakéta­támadás hírét, de nem szól­tak arról, hogy Iszlámábád is célpontja lett volna az iraki légierő akciójának. A harci cselekmények folytatódása közepette nincs jele annak, hogy elmozdult volna a holtpontról a diplo­máciai rendezés ügye. Javier Perez de Cuellar, sabb béke mindenki számá­ra. Vannak bizonyos mozgá­sok a szovjet—amerikai kapcsolatok más területein is, ám ezek igen csekélyek. Egészében véve a kapcsola­tok továbbra is feszültek. Washingtoniban az erőre he­lyezik a hangsúlyt, s ezt nem is titkolják. Olyan erőfölény­re törökszenek amelynek ré­vén az Egyesült Államok ura­lomra tehetne szert a világ többi része felett... Véde­lemről beszélnek, és táma­dásra készülnek. A kozmikus pajzsot reklámozzák, és koz­mikus kardot kovácsolnak. A nukleáris fegyver felszámo­lását ígérik, a gyakorlatban pedig növelik, tökéletesítik. Stabilitást ígérnek a világ­nak, de az, amit csinálnak a katonai erőegyensúly meg­bontásához vezet. Mivel az emberek ösztönö­sen érzik a „csillagháborús” tervek veszélyét, e tervek ké­szítői azt akarják elhitetni, hogy — úgymond — csak ár­tatlan tudományos kutatá­sokról van szó, amelyek még technológiai előnyöket is ígérnek. Ezt a csalétket fel­használva szövetségeseiket is be akarják vonni e veszé­lyes tervekbe. Azt is állítják, hogy a koz­mikus fegyverzet létrehozása révén el lehet jutni a nukle­áris fegyverek felszámolásá­hoz. Ez félrevezető módszer. Ahogy a nukleáris fegyver megjelenésié nem szorította ki a hagyományos fegyverfaj­tákat, csupán erőltetett fegy­verkezési hajszához vezetett a nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverek terén, úgy a kozmikus fegyverzet létreho­zása is csak egyhez vezethet: a fegyverkezési hajsza még erőteljesebbé válik, és új te­rületekre terjed ki. Azokat az elemieket emel­tem ki, amelyek leginkább megterhelik a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat s időn­ként erősen feszültté teszik. Ráadásul úgy hat, mintha az Egyesült Államokban egye­Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára április 7-én, vasár­nap Teheránba, érkezett, s fogadta Ali Akbar Velajati külügyminiszter az ENSZ főtitkára még pén­teken Mániáméban bejelen­tette, hogy ez idő szerint nem utazik Teheránba, mi­vel Inán továbbra is olyan feltételekhez ragaszkodik, amelyek nem mozdítják élő az átfogó rendezésit. A főtit­kár a sajtokonfenencián ki­jelentette: mihelyt Irán be­jelenti hajlandóságát a há­borúival' kapcsolatos összes probléma megvitatására, örömmel utazik az iráni fő­városba. .. sek normálisnak tartanák ezt a helyzetet, ás a konfrontá­ciót csaknem e kapcsolatok természetes állapotának tar­tanák. Mi nem így véleke­dünk! A konfrontáció nem kapcsolataink születési hibá­ja. Ez sókkal inkább a nor­málistól eltérő jelenség. Nem kell elkerülhetetlenül fenn­maradnia. A szovjet—ame­rikai kap csőlátóik javulását nemcsak alapvetően szüksé­gesnek, de lehetségesnek is tartjuk. Természetesen a köfosőnösség nélkül ez nem megy. — Nagy az érdeklődés az iránt, lehetséges-e az ön ta­lálkozója az Egyesült Álla­mok elnökével. Milyenek ennek |az esélyei? — Egy ilyen találkozó kér­dése felvetődött a Reagan- elnökkel folytatott levélvál­tásunkban. Elmondhatom, hogy mindkét részről kedve­zően viszonyultunk a találko­zó létrejöttének gondolatá­hoz. Megtartásának idejét és helyszínét további egyezteté­sek során fogjuk meghatá­rozni. — ön miben látja a je­lentős változást előidéző leg­fontosabb eszközt? — Az intenzív kölcsönös erőfeszítésekben. És valóban sokirányú erőfeszítésekben! Kedvező hatással lenne a szovjet—amerikai és a nem­zetközi kapcsolatokra annak kölcsönös felismerése, hogy együttműködés szükséges a világban kialakult konflik- tushelyzetek megoldásához. Nem keveset lehetne tenni a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében is, mindkét fél hasznára. — Milyen konkrét do­loggal lehetne e területen kezdeni? — Ha már leültünk a tárgyalóasztalhoz azzal a céllal, hogy megállapodjunk a fegyverzetek csökkenté­séről, ékkor legalábbis nem kell azokat növelni. Ezért azt javasoljuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások tel­jes időtartamára hirdessen moratóriumot a csapást mé­rő kozmikus fegyverzetek kidolgozására, beleértve a tudományos kísérleti mun­kálatokat, e fegyverzetek ki­próbálására és fejlesztésére, mindkét ország fagyassza be hadászati támladófegyvere­it. Egyidejűleg be kéM szün­tetni a közepes hatótávolsá­gú amerikai rakéták euró­pai telepítését, és ezzel össz­hangban á mi válaszintéz­kedései nket. Az amerikai vezetők azt mondják, hogy a fegyverze­tek radikális csökkentése mellett vannak. Ha ez így van, akikor logikus, hogy először megállítsuk a fegy­verkezési hajszát, és azon­nal hozzálássunk a csökken­téshez. Mi a becsületes párbeszéd hívei vagyunk. Készek va­gyunk ismét jelét adni jó­akaratunknak. És a mai naptól a Szovjetunió —sze­retném hangsúlyozni — mo­ratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak te­lepítésére, leállítja Európá­ban egyéb válaszintézkedé­seinek megvalósítását. A moratórium hatálya ez év novemberéig tart. Hagy ezt követően milyen döntést fo­gunk hozni, az attól függ, követi-e az Egyesült Álla­mok a példánkat: leállítja, avagy sem saját közepes ha­tótávolságú rakétáinak te­lepítését Európában. összefoglalva a követke­zőket mondhatom: a szov­jet—amerikai kapcsolatok javítására és az általános nemzetközi helyzet egészsé­gesebbé tételére vannak le­hetőségek. Ezeket a lehető­ségeket nem szabad elsza- iasZtani. Át kell vinni azo­kat a konkrét politika, a gyakorlati döntések síkjára. Az ENSZ-főtitkár közvetít

Next

/
Oldalképek
Tartalom