Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 27., szombat Jegyzőkönyv a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról A Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége — elhatározták e jegyző­könyv aláírását és a következőkben állapodtak meg: 1. cikk A Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés további húsz évre érvényben marad. Azon szerződő felek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvél nem nyilvánít­ják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondására irányuló szándékukat, a szerződés még tíz évig érvényben marad. 2. cikk Ezt a jegyzőkönyvet meg kell erősíteni. A megerősítő ok­iratokat a Lengyel Népköztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. A jegyzőkönyv az utolsó megerősítő okirat letétbe helye­zésének napján lép hatályba. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya minden egyes megerősítő okirat letétbe helyezéséről értesíti a szerződés többi tagállamát. Készült Varsóban, 1985. április 26-án, egyetlen bolgár, cseh, lengyel, magyar, német, orosz és román nyelvű pél­dányban, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A jegyzőkönyv hitelesített másolatait a Lengyel Népköztár­saság kormánya eljuttatja a jegyzőkönyv valamennyi szer­ződő feléhez. A Bolgár Népköztársaság nevében: Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében: Wojeiech Jaruzelski a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságánák első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára A Német Demokratikus Köztársaság nevében: Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében: Nicolae Ceauseseu a Román Kommunista párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevéhen: M- Sz. Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagországai legfelsőbb színtű párt- és állami vezetőinek találkozójáról A Varsói Szerződés tagor­szágainak legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői 1985. április 26-án találkozót tar­tottak Varsóban. A találkozón részt vettek: A Bolgár N épköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője; Grisa Filipov, a BKP KB Po- Litikai Bizottságának, tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a BNK külügy­minisztere; Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a BNK nem­zetvédelmi minisztere; Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a küldött­ség vezetője; Lubomir Strou- gal, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a CSSZSZK kor­mányának elnöke; Vasit Bilak, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere; Milan Vaclavik, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere; a Lengyel Népköztársaság részéről: Wojeiech Jaruzels­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központtá Bizottságá­nak első titkára, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a küldött­ség vezetője; Henryk Jab- lonski, az LNK Államtaná­csának ellnölke; Józef Czy- rek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára; Zbigniew Messner, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az LNK Minisztertanácsának elnökhelyettese; Stefan QI- szowski, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere; Fló­rián Siwíczki, a LEMP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, az LNK nemzetvédel­mi minisztere; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára; a küldöttség vezetője; Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; Várkonyi Péter külügy- és Oláh István honvédelmi mi­niszter, az MSZMP KB tag­jai; a Német Demokratikus Köztársaság részéről; Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezető­je; Willi Stoph, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke; Hermann Axen, a NSZEP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a NSZEP KB titkára; Heinz Hojfmann, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja; az NDK nemzetvédelmi minisiztere; Egon Kreuz, a NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a NSZEP KB titkára, az NDK Államtaná­csának elnökhelyettese; Gün­ter Mittag, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a NSZEP KB titkára, az NDK Államtanácsának el­nökhelyettese; Oscar Fi­scher, a NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köz­társaság részéről: Nicolae Ceauseseu, a Román Kom- mnnista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke, a küldöttség ve­zetője; Constantin Dasca­Dís/ebéd a találkozó résztvevőinek tiszteletére Vqjoiech Jaruzelski po/hár- köszönitője elején a szocia­lista országok egységéről be­szélt. Rámutatott, hogy a Varsában aláírt jegyzőkönyv ékesen bizonyítja a létező szocializmus országainak egységét, politikai és védel­mi erejét. Határozott szán­dékunk, hogy érvényesítsük az emberi jogok legfontosab­bikát: az amlberék jogát ah­hoz;, hogy békében élhesse­nek — mondotta Jaruzelski. A LEMP KB első titkára emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 30 évben a saoöialis- ta közösség számos békekez­deményezést tett. Mégegy- szer kinyilvánítjuk azt a készségünket, hogy haladék­talanul feloszlatjuk a Var­sói Szerződést, amennyiben feloszlatják az észak-atlanti szerződést Is — hangsúlyoz­ta. A továbbiakban kiemelte, hogy a Varsói Szerződés cél­ja a tagállamokban élő né­pék békés munkájának és történelmi vívmányainak vé- deltnezése. A Varsói Szerző­dés egysziersmind Európa statai Utasának, területi-poli­tikai rendje megőrzésének tényezője. Pohárköszönt ője további részében Vojciech Jaruzelski felhívta Európa valamennyi népét az együttműködésre, a béke megóvására. Befejezésül rámutatott, hogy a szocialista közösség országai ragaszkodnak el­veikhez, de ugyanakkor ru­galmasak js. Szüntelenül ügyelnek védelmi erejükre, de egyben mindig készek a tárgyalásra, ha ez lehetsé­ges és célszerű. Mihail Gorbacsov pohár- köszöntője bevezetéseként a szovjet delegáció és a talál­kozó minden résztvevője ne­vében szívből jövő köszöne­tét mondott a kengyel Egye­sült Munkáspárt és a len­gyel állam vezetőinek, Varsó lakóinak és az egész len­gyel népnek vendégszerete­tükért. Történelmi jelentőségű ese­ményként méltatta a har­minc esztendővel ezelőtt megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés meghosszabbítását. Nem a Szovjetunió és más szocialista országok kezde­ményezték Európa és a há­ború utáni világ megosztá­sát. A NATO megalapítói tették ezt, a mi szövetsé­günk csak hat évvel később jött létre. Azóta nem egy­szer kifejeztük készségün­ket, hogy feloszlassuk a Varói Szerződést, ha a NATO beleegyezik abba, Kádár János aláírja a dokumentumot hogy válaszként ugyanezt teszi. Ez az elvi álláspon­tunk ma is teljes mértékben érvényes. Az atom- és űrfegyverek­ről folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, mint a most véget ért első forduló tanúsítja, nehézségek mu­tatkoznak. Világos, hogy a tárgyalások sikere csak az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elvének betartása mellett, a tárgyalások vég­céljáról szóló megállapodás, a megtárgyalt kérdések köl­csönösen összefüggő megol­dása mellett lehetséges. Az SZKP főtitkára vége­zetül felszólította Európa és a többi földrész országait: tekintsenek el a nézetelté­résektől, legyenek partnerek az új, az egész emberiséget fenyegető veszély — a nuk­leáris pusztítás veszélye el­leni harcban. A Varsói Szer­ződés meghosszabbításakor a szocialista országok kife­jezik meggyőződésüket: kö­zös erőfeszítéssel el lehet és el is kell kerülni a hábo­rút. Mihail Gorbacsov vé­gezetül a Varsói Szerződés, a szocialista országok testvéri szövetségének erősödésére, a népi, szocialista Lengyelor­szágra, a találkozó minden résztvevőjének egészségére, a tartós világbékére emelte poharát. lescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányá­nak miniszterelnöke; Cons­tantin Olteanu, az RKP KB Politiikaá Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, az RSZK nem­zetvédelmi minisztere; Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titká­ra; Stejan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről: M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a küldöttség vezetője; Ny. A. Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsá­nak elnöke; A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere; Sz. L. Szokolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZSZKSZ hon­védelmi miinis-Ztiare; K. V. Huszakov, az SZKP KB tit­kára. A találkozó résztvevői át­tekintették az }055. május 14-én Varsóban megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés hatálya meghosz- sza Múlásának kérdését és jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés következő 20 és az azt követő további 10 évre történő meghosszabbításá­ról. Véleményt cserélték az európai és a világpolitika időszerű kérdéseiről is. A találkozón hangsúlyoz­ták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét. A szerződés 30 éve megbízhatóan szolgálja a tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlesz­tését és elmélyítését, garan­tálja szuverenitásukat, biz­tonságukat és határaik sért­hetetlenségét, biztosítja bé­keszerető külpolitikai irány­vonaluk közös kidolgozását és végrehajtását, kiemelkedő szerepet játszik Európa és áz egész világ békéjének megóvásában és megszilár­dításában. A találkozón képviselt ál­lamok síkraszállnak a sok­oldalú, egyenjogú és köl­csönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosz­tásának egymással szemiben- álló katonai tömbökre: je­lenleg is fellépnek szövetsé­gük ás az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szerve­zeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa bé­kéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egy­idejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámo­lásáért, A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítá­sáról hozott egyhangú dön­tésit az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatol­ják a szövetséges országok biztonságát és előmozdítsák szoros nemzetközi együtt­működésüket. A Varsói Szerződés tagállamai, a bé­két fenyegető veszélyből ki­indulva, a jövőben is meg­teszik a szükséges intézke­déseket kollektív védelmi képességük megfelelő szin­ten tartásához. A Varsái Szerződés tagállamai ismé­telten megerősítik, hogy nem törekednek a katonai fölény megszerzésére, de nem Is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Síkra száll­nak bűz erőegyensúly legala­csonyabb szinten történő biztosításáért. A találkozóra a második világháború, az emberiség történetében lezajlott leg­pusztítóbb és legvéresebb háború befejezésének 40. évfordulója előestéjén került Sor. A találkozó résztvevői kiemelték a szabadságszere­tő népek fasizmus felett aratott győzelmének nagy jelentőségét. A győzelemért nagy árat kellett fizetni. A fasizmus szétzúzásához dön­tő mértékben hOZ2ájárüló szovjet nép, számos más ország népei életek tízmil­lióit áldozták érte. Az eleset­tek emléke, a ma élő és az eljövendő nemzedékek sor­sáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulságait. A mostani nem­zetközi helyzetben — még inkább, mint valaha — szük­ség van az összes nép és ál­lam, valamennyi békeszere­tő erő erőfeszítéseinek egye­sítésére, politikai beállított­ságuktól függetlenül, azért, hogy megakadályozzák a vi­lágnak a nukleáris kataszt­rófa felé sodródását. A Varsói Szerződés tag­országainak kommunista és munkáspártjai, parlamentjei és kormányai a jövőben is azért küzdenek, hogy elhá­rítsák a nukleáris háború veszélyét, megállítsák a föl­dön a fegyverkezési hajszát, mindenekelőtt nukleáris té­ren, megakadályozzák a nukleáris fegyverkezési ver­senyt a világűrben, áttérje­nek a leszerelésre, felújít­sák az enyhülés és az együtt­működés folyamatát a nem­zetközi kapcsolatokban. E célok érdekében a találko­zón képviselt szocialista or­szágok készek továbbfejlesz­teni a békés párbeszédet más államokkal a jóakarat és a bizalom szellemében, készek a békét és biztonsá­got szolgáló széleskörű nem­zetközi együttműködésre. A találkozó a barátság és a teljes egyetértés légköré­ben zajlott le, megerősítette á résztvevők nézeteinek egy­ségét az európai- és a vi­lágpolitika kulcskérdéseiben. Megállapodás született ar­ról, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülé­sére ez év őszén, a korábbi terveknek megfelelően Szó­fiáiban kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom