Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

1985. április 26., péntek Somogyi Néplap 5 Színházak, szerepek, díjak BESZÉLGETÉS AGÁRDI GÁBORRAL — Szegeden születtem, s számomra Szeged ma is a világ egyik legszebb városa. A Széchenyi tér 3-as számú háziban laktam szüleimmel, itt nőttem fel, .ifjúságom számtalan élménye fűz e helyhez. Apám korán meg­halt, anyám három fiúval özvegy maradt. Szükségünk volit minden fillérre, ki kel­lett adniunlk az egyilk búto­rozott szobát. Azt hiszem ez döntötte el sorsomat. Beköl­tözött hozzánk a szegedi színház operaénekese, Hor­váth József, s amikor egy darabhoz gyermekszereplőt kerestek, elrvitt engem. Töb­bé elzavarni se tudtak vol­na a színiház közeléből. Sze­repet kaptam Bónyi Adorján Elcserélt ember című darab­jában, lén voltam a Tragé­diában Miljtiades kisfia. Ki­lencéves koromban, 1931 jú­niusában részt vehettem az első szabadtéri játékokon Szegeden, láthattam Csortos Gyula csodálatos Lucifer alakítását, Tőkés Annát Éva­ként. Az iskola már nem ér­dekelt, élvarázsolt, magához láncolt az a csodavilág, ame­lyet színiháznak neveznek. 15 éves koromban végleg elje­gyeztem magam Tháliával: Szikiláy Jenő igazgató a vá­rosi színháziban amolyan stúdiáflélét indított, ahova engem is fölvéttek, több fia­tallal együtt. A gyakorlat­ban szereztük meg a képesí­tést, évenként Vizsgáztunk. A táncot Erdődy Kálmántól, a zenét Komor Vilmostól ta­nultuk, szinte állandóan szín­padon voltunk. Táncoltunk az operettekben, énekeltünk az operakórusban, lestük a „nagyokat”, hogyan próbál­nak, játszanak. Első szerző­désemet 1937. szeptember 1- én ittam alá. Tóncosboy, kardalos, vagyis színházi „mindenes” lettem. Nem volt nálam boldogabb ember Szegeden. — Mi volt az első nagy szerepe? — A kisbíró a Piros bu­gyelllárislban. Ebben már szö­vegem iis volt. Be .kellett ro­hannom a színpadra, és ezt kiáltani: „A falu végén, a kocsmában a legényék nagy­ban mulatoznak.” Aliig vár­tam a .végszót, áriáéi lendü­lettel lindultam befelé. Csak­hogy csúszott a .parketta, és én .hason tettem meg az u'tat a súgólyukig. Onnan ordítot­tam: „A nagylegényék a kis­kocsmában igen mulatoz­nak.” A hatás frenetikus volt. Azt vártam, hogy a ren­dező leharapja a fejemet, ehelyett azt * kérdette, meg tudnám-e a holnapi előadá­son is csinálni ezt a mutat­ványomat. Megcsináltam. ■Minden előadáson. 1941-ig voltam a váróéi színház tag­ja, imajd különböző staggione társulatokhoz kerültem. Az­tán jött a háború, megjár­tam a frontot. — És a felszabadulás után? — Az ón életemben is nagy fordulatot jelenített a színhá­zak államosítása. 1949-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lettem, végre egziszten­ciális biztonságban érezhet­tem magam a vándorélet után. Két évet töltöttem Mis­kolcon, majd Budapest kö­vetkezett. A Fővárosi Ope­rettszínházhoz szerződtem. Egy 'idő után nem éreztem ott jól magam, mert ha mondjuk Laitabár Kálmán beteg lett, nékem kellett be­ugranám helyette a Szelis- tyei asszonyokba. Ha pedig Felieky Kamill esett ágynak, eljátszhattam Glauziusz bá­csit az Állami áruházban. Nem akartaim örökké másod- hegedűs lenni. Átmentem a Nagymező utca másik olda­lára, az If júsági Színházba. Tizenkét évet töltöttem ott, miközben a színház neve állandóan változott. De nem­csak a név, a társulat is so­kat változott, csak a portás és én maradtunk hűségesek az (épülethez. — Emlékezetes alakítások íűződnek-e ehhez az időszak­hoz? — Igen. A Koldusopera Bicska Maxija, a Svejk Katz pátere, a Liliomfiból Szel­lemű, az Optimista tragédia anarchista vezére. — 1964. Nemzeti Színház. — Akkor se mozdultam ki az épületből. Lebontották a Blaha Lujza téri színházait, s a társulat a Nagymező ut­cába költözött. így lettem a Nemzeti Színház tagja. Az­óta ott játszom (csalk éppen a Hevesi Sándor térre men­tem a Nemzetivel). Az eltelt évtizedek alatt két Jászai- díjja'l, érdemes és kiváló művész címmel tüntettek ki. Az idén megkaptam a Kos- suth-díjat. S kaptam egy in­farktust is. — Azt hiszem, Agárdi Gá­bor az ország egyik legnép­szerűbb színésze. Ismeri ezt a szót: bukás? — Sajnos, ismerem. Még­Kubik Annával a Valaki című Molnár Ferenc darabban KÖNYVES­POLC .. tizenöt éves korában már a legfelső osztályban játszott és tizenhat éves volt, amikor magára húzhat­ta a címeres mezt!” Mindez 1917-ben történt. Azóta sen­ki nem került be ilyen fia­talon a nemzeti tizenegybe. Hámori Tibor közelmúlt­ban megjelent „Régi gólok, edzősorsok” című könyve róla is szól. Róla, Orth Györgyről, minden idők egyik legjobb magyar lab­darúgójáról. Valamint még valakiről! Guttmann Bélá­ról, minden idők legsikere­sebb magyar edzőjéről. A szerző kötete a Magyar Hírlap füzeteként jelent meg, s riportjai szociografi­kus hitelességgel igyekeznek felidézni az egykori időket. Megtudhatjuk, hogy Orth Gyuri annak idején egy házban lakott József Attilá­val, hogy az ígéretes tehet­ségből miként vált nemzet­közi klasszisé labdarúgó. A vasalónő fia, a poros-szürke Egy nagy játékos Kettős munkásnegyed lakója kitört a szürkeségből. Vörösvári Weiss Ágoston, az egykori intéző így emlékezik rá: — Intelligens játékos, ab­szolút kulturált ember volt. Nagyon szerette a barátait. Kiállt értük. Bármilyen fur­csán hangzik, hiszen tökéle­tes ember nincs, mi nem találtunk benne hibát! A pályán: ragyogó játék, gólok özöne, siker, fény. Azután sérülés, újrakezdés, elbizonytalanodás, önmaga­keresés, játékosedzőskö- dés... végül külföldi szer­ződés. Olaszország. Messiná- ban játékosedző, később Mexikó, Chile, Kolumbia, Peru... majd az utolsó ál­lomás: Portugália. 1962. január 11-én szívro­ham következtében elhunyt Orth György, a sokak által legnagyobbnak tartott ma­gyar futballista. * * * Hámori Tibor könyvének második része tulajdonkép­és egy nagy edző portré pen monológok sora. Gutt­mann Béla emlékezik az életéről. Az a sportember, aki — Orthoz hasonlóan — a nemzetközi labdarúgóélet­ben is letette a névjegyét. Magyarország, Ausztria és Portugália válogatottjainak, valamint több világhírű klubnak volt az edzője. Pá­lyafutását természetesen ő is játékosként kezdte, s a válogatottságig vitte. Profi játékosként, majd edzőként barangolt a világban, közben azonban itthon is töltött jó pár évet mint az Üjpest, a Vasas, a Kispest edzője. Ke­ze alatt akkoriban olyan labdarúgók dolgoztak, mint Bozsik és Puskás. Később következett Ausztria, Olasz­ország, Brazília, Portugália, összetűzés dél-amerikai új­ságírókkal, összezördülés Eusebióval... A kötetet néhány archív fényképfelvétel teszi még érdekesebbé. Gy. L. Agárdi Gábor civilben hozzá olyan szerepben buk­tam meg, amelyet én kö­nyörögtem ki magamnak: a Liliomfiban. Azóta tudom, nem szabad szerepekért har­colni. Sőt. Éppen az a jó, ha „ellenszerepet” bíznak ránk, amit legszívesebben vissza­adnánk. 1979-ben Zsámbéki Gábor az Éjjeli menedék- helyiben Bubnov szerepét osztotta rám. Rettenetesen megijedtem. Képes vagyok-e a megújulásra? Tudok-e „gorlkijul”? LJjítani negyven­egy szezon után? Ügy érzem, sikerült. Túljutottam pályám egyik legnehezebb feladatán, jó kritikáit kaptam egy ki­sebb szerep éljátszáisáért. Azitán következett Wesker Konyhája, ahol a lezülött ét­terem élén ágáló kisfőnököt játszottam, s jött a többi szerep, Molnár Ferenc Olym- piájában, A szélmalom la­kóiban, és sorolhatnám még sokáig a feladataimat. — Most mivel tölti nap­jait? — Nyugdíjas vagyak és dolgozom. Játszom a Nem­zetiben, fellépek vendégként a Vidám Színpadon, a Ka- bos showban, rádiózom, té­vézek és — festek. Merít ez a szenvedélyem — akárcsak a színház —, úgy látszik, már életem végéig elkísér... Kárpáti György KÖR­KÉRDÉS A nyolcadik osztályos ta­nulók továbbtanulási szán­dékúikra ezekben a napok­ban kapnak választ a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyektől Néhány szülő el­panaszolta, hogy a gyereké­ről készült írásbeli jellem­zésit nem ismerte meg. Volt olyan iskola, ahol a szülői értekezleten az üres nyom­tatványt íratták alá a szü­lőkkel, ám az osztályfőnök fölhívta a figyelmet arra, hogy később az elkészült jel­lemzést elolvashatják. Az általános iskolai rend­tartás egyértelműen fogal­maz, a gyakorlat azonban nem egységes. Körkérdésünkre íme né­hány válasz: Kaposvár, Bartók Béla úti általános iskola: — A szü­lőkkel még a továbbtanulási jelentkezési lap kitöltése előtt megbeszélte az osz­tályfőnök a gyerekekről al­kotott véleményt. Természe- tepen az írásba foglalt jel­lemzést is megmutatjuk a szülőknek — kérésükre. Az a tapasztalatunk, hogy nem mindenkit érdekel. Kaposváron, a Petőfi is­kolában szintén hozzáférhe­tő a tanulók jellemzése, mi­előtt a továbbtanulási je­lentkezési lapot továbbítják. Itt a szülők élnek is az al­kalommal. Kaposvár, Kisfaludy utcai általános iskola: — Mi nem várjuk meg, hogy a szülő kérje a tanulói jellemzés megtekintését. Az osztályfőnök valamennyi szülőt értesíti arról, hogy ismerje meg a gyerekéről alkotott véleményt. A szü­A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban megtekinthető a megyei népművészeti kiállí­tás. A kiállítók, hagyomá­nyaink őrzői színvonalas anyaggal kápráztatják el a közönséget. írásos falvédők, Kapos menti ingek, buzsáki párnák, népi gyermekjáté­kok, népviseletes babák so­rakoznak a paravánokon. E hét végén zárja kapuit Csurgón S. Farkas Éva go­belinművész, Barcson pedig Csiszár Elek festőművész ki­állítása. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban ren­dezik meg szombaton dél­előtt tíz órakor az úttörő művészeti szemle bábjáték megyei bemutatóját. Sérsek- szőlősön gyermekfilmeket vetítenek. A tabi művelődé­si központ ma este hét órai kezdettel nótaestet rendez, melyen több neves előadó lép fel. Ugyanitt szombaton este 8 órakor a fiatalabb korosztály ifjúsági bálon ve­het részt, a zenét a Bonbon együttes szolgáltatja. Még egy hétig nyújt vi­zuális élményt a dél-somo­gyi amatőr képzőművészek kiállítása a nagyatádi Gá­Képünkön: gyermekjátékok a megyei népművészeti ki­állítás anyagából bor Andor Művelődési Köz­pontban. A nagyatádi gye­rekek szombaton délután két órakor papírsárkányt készí- hetnek. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthonban tegnap nyitotta meg kapuit a tava­szi könyvvásár. Szintén teg­nap nyílt dr. Schank László orvos alezredes, amatőr fes­tő képkiállítása. Ma este nyolc órakor Pitti Katalin és Leblanc Győző Áldozat vagy tigrisasszony című elő­adóestjének tapsolhat a kö­zönség. A Somogyi Képtár­ban Batári László festőmű­vész kiállítása várja a lá­togatókat. A homokszentgyörgyi álta­lános művelődési központ szombaton rock-koncertet és bált szervez a Metropol Rock Band NDK-beli együt­tes, valamint a magyar Hangár Group közreműködé­sével. Péntekenként újra műkö­dik a VBKM ifjúsági klubja a cseri gyáregységnél levő klubhelyiségben. Ma este diszkóprogram várja itt a fiatalokat. Vasárnap délelőtt 10 óráig a távolsági buszpályaudvar 9-es állásánál várják azokat az érdeklődőket, akik a si- monfai turistaház ünnepé­lyes megnyitásán részt kí­vánnak venni. HÉTVÉGI tájoló A továbbtanulók jellemzéséről lök eleget is tesznek az osz­tályfőnök kérésének. Egy meglepő válasz. Kaposvár, Tóth Lajos ál­talános iskola: — Iskolánkban hagyo­mány, hogy nem hívjuk föl a szülők figyelmét a tanulói jellemzések elkészültére. Ha valaki nagyon ragaszko­dik hozzá, hogy lássa, nem zárkózunk el előle, de pe­dagógiai meggondolásból azt tartjuk, hogy jobb, ha a tanuló nem tudja, miit ír­tunk a jelentkezési lapjára. Jó szándékúak az osztályfő­nökeink. Fókezővé válhat a jó vélemény a tanuló továb­bi munkájában. Még fél év áll előttünk, tanulni kell a második félévben is! Mi tör­ténik, ha a tanuló elbízza magát? A kadarkúti általános is­kola pályaválasztási felelő­se: — Amikor a rendtartás még másképp fogalmazott, mint most, nekem akkor is az volt az alapelvem, hogy a gyerekek és a szülők igen­is ismerjék meg a jellem­zést. A szülők és a tanulók egyébként nem a nyolcadik osztály féléve után ismerhe­tik meg először az osztály­főnök véleményét a gyere­kek tanulmányi munkájá­ról, a személyiség fejlődésé­ről, hanem folyamatosan év­ről évre. Nem okozhat csa­lódást, meg nem értést a nyolcadik félévékor, a to­vábbtanulási jelentkezési lap kitöltésekor a tanuló jellemzése sem a szülőnek, sem a gyereknek. ~ Homókszentgyörgyön is fontosnak tartják a tanulói jellemzés megismertetését, megbeszélését a gyerekeik­kel és a szülőkkel. A kadarkúti pályaválasz­tási felelős hívta föl a fi­gyelmet arra, hogy a Köz­nevelésben is foglalkoztak a tanulók jellemzésének elké­szítésével, annak nyíltságá­val. Tehát nemcsak a rend­tartást kellene jobban is­merni ott, ahol másképp gondolkodnak a továbbtanu­ló diákok jellemzésének is­mertetéséről. Sajnos, a me­gyei irányítás is kétséget ha­gyott bennem abban, hogy egységesen értelmezik-e a következő előírást, melyet - rendtartás 1983-as jogszabá­lyai közül jegyeztem fel: . „Az osztályfőnök a tanu­lók személyiséglének alaku­lásáról feljegyzéseket ve­zet. A továbbtanuló nyolca­dikos tanulókról — az egyé­ni feljegyzések fölhasználá­sával — pedagógiai értéke­lést készít, s ezt a szülők­kel, gondozókkal kérésükre ismerteti.” Eddig az idézet. Csupán annyit fűzhetünk hozzá, hogy az előírás a jogot em­líti, ám ha a szülő figyelmét nem hívjuk föl rá, aligha élhet vele. A legújabb je­lentkezési lap egyértelműen fejezi tó, hogy a szülő kö­teles megismerni a gyere­kéről alkotott véleményt, mivel a jellemzés alá az is­kola igazgatója, osztályfő­nöke mellett neki is oda kell Írnia a nevét. S nem a ta­nulói jellemzés elkészülte előtt, hanem utána. Horányi Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom