Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 93. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 22., hétfő Távlatok Az országgyűlés tavaszi ülésszaka után egy kicsit plakátszöveg ízű a megfogalmazás: jórészt tőlünk függ, hogyan, milyen körülmények között él majd az utánunk jövő nemzedék. Lehet, hogy valóban szólamnak tetszik, de így igaz, mert ez a belülről fakadó kötelességtudat érződött ki az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott hozzászólásokat, s ilyen szellemben alkottak törvényt, fogadtak el határozatot a most ötödik esztendeje közös ügyünkért felelősségteljes szolgálatot vállaló képviselők. Igen fontos kérdésekről volt szó a parlament ülésszakán, ezért nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a képviselőknek még a széles körben megtárgyalt és tisztázott kérdések után is volt jó néhány módosító javaslatuk. Már csak azért is, mert mindegyiküket az a szándék vezette: társadalmi elvárásainkhoz hosz- szabb távra igazodjon az oktatási törvény, ne kelljen időről időre kiigazítani. Abban mindenki' egyetértett — s ez az oktatási törvény sok új vonása közül az egyik —, hogy az új törvény rendet teremt az oktatással kapcsolatos különböző színtű rendelkezések szinte áttekinthetetlen szövevényében. Pontosan rögzít bizonyos jogokat és kötelességeket — a diákokét és a pedagógusokét is — állást foglal amellett, hogy az iskola nevelve oktasson együtt mindenkivel, aki felelősséggel tartozik a felnövekvő nemzedék jövőjéért. Ehhez nyilvánvalóan jól felkészült, hivatásszerető pedagógusokra van szükség — viszont arra is, hogy a diákokat tanítók, oktatók jobban megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak. Ugyancsak hosszabb távra tekintett előre az országgyűlés, amikor a terület- és településfejlesztés feladatairól szóló javaslat került megvitatásra. A téma fontosságát leginkább azok érzékelhették, akik az ország valamelyik eldugott sarkában, kis településeken élnek. Mert erős túlzás lenne azt állítani, hogy az ő életkörülményeik legalábbis közelítően azonosak akár a kisvárosokban élőkével. Törődtünk velük eddig is: sokféle intézkedés, kezdeményezés szolgálta az aprófalvakban élők alapellátásának javítását, az emberi szempontokon túl felismerve azt a társadalmi érdeket is, hogy — különféle okokból — szükség van a kis településekre, akkor viszont az sem lehet közömbös számunkra, hogy milyen körülmények között élnek az ott lakók, milyen a közérzetük. Az arányosabb vagy — mondjuk ki nyíltan — igazságosabb településfejlesztést szolgálja az a távolabbi céljainkat is megfogalmazó javaslat, amelyet az országgyűlés elfogadott. Ebben benne van az is, hogy kapjanak, kaphassanak több támogatást a kedvezőtlen adottságú területeken levő települések. Kónya József Ellenőrzik a földek hasznosítását Tavaszi határszemlék A mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonában, kezelésében és használatában levő területeken, továbbá a tanácsi kezelésben levő állami földeken a jövő héten megkezdődnek a tavaszi határszemlék. A földhivatalok munkatársai azt vizsgálják több mint egy hónapig Somogy mezőgazdasági rendeltetésű földjeim, hogyan szereznek érvényt a művelési kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályoknak. — A belterületeken beépített, illetve az 1500 négyzet- méternél kisebb, be nem épített területek kivételével a megye összterületére kiterjed a szemle — tájékoztatott Rada Antal, a Somogy megyei Földhivatal földvédelmi és fökiértékelési osztályvezetője. — Hétfőn a nagyüzemi és a tanácsi földekkel kezdünk. Egy héttel késeibb lesz az ellenőrzés a magánszemélyek és egyéb földhasználók területein, ezt a munkát a községeikben a helyi tanácsok szakigazgatási szervei, a városokban a földhivatalok munkatársai végzik. Somogy 603 630 hektáros összterületének zömére kiterjed a tarvaszi határszemle. Ez a munka külterületeken 332 144 hektár mezőgazdasági rendeltetésű földet érint, s ebben nem szerepelnek az erdőik, a halastavak, a mezőgazdasági művelésiből kivett területek. A szemle során a zártkertekben 16 892 hektárt ellenőriznek, s megvizsgálják a belterületen !s azokat az 1500 négyzetméternél nagyobb földterületeket, melyeket a tulajdonosok, a használók nem építettek be. — Milyen szempontok vezérlik a földhivatalok munkatársait, a határszemle-bi- zottságokat az ellenőrzés során? — Mindenekelőtt a művelési kötelezettség teljesítését néziik meg, azt, hogy az adott területen a nyilvántartott művelési ágnak megifelelő, rendeltetésszerű használat folyik-e; felszámolják-e az elhagyott, romos tanyákat; miként élnek a 'tanácsi kezelésű állami földek nagyüzemi használatiba adásának lehetőségével. Ennek a határszemlének a f eladata az is, hogy a rekultivációs program megvalósulását, illetve az újonnan feltárt újrahasznosítási lehetőségeket megvizsgálja. Tavaly például mintegy 270 hektár mezőgazdasági művelésből kivett, több éve hasznosítatlan gyep került isimiét szántóföldi művelésben Somogybán. Júniusban lesznek az ellenőrző határszemlék: a szemlebizottságok visszatérnek laz első szemlék megállapításaira. Megnézik például, hogy azok a nagyüzemeik., amelyeknél az első alkalommal mulasztást 'tapasztaltak, megtették-e a szükséges intézkedést a pótlásra. Számot kell adnliiik a vetet- len, hasznosítatlan területekről, a művelés illetve az időszerű mezőgazdasági munkák lényeges elmaradásának okáról. Újólag Vizsgálják azoknak az egyéni földtulajdonosoknak a területeit is, akiknek a parcelláját az első szemlén műveletlenül találták. Ha a felszólítás ellenére sem tettek eleget művelési kötelezettségüknek, és a mulasztás a tulajdonost, a használót terheli, nem marad el a következmény: a föld államli tulajdoniba kerül. Évente hatvan- nyakvan olyan tulajdonos akad Somogybán, aki nem tesz eleget művelési kötelezettségének, és alkalmazni keli vele szemben a szankciót. A hatáirszemlék során fölmérik az üzemek területén levő vízli létesítményekkel — öntöző- és elvezető csatornákkal, tározókkal — okozott másodlagos károkat is: A vizsgálódás kiterjed az el- vizesedett. belvizes területekre, amelyeken mezőgazdasági művelés nem, vagy csak korlátozott mértékben folyhat. Ezt a munkát a megyei földhivatal irányításával a földhlivafalok, a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok ; a növényvédelmi és agrokémiai állomás képviselődből álló munkabizottságok végzik. H. F. Tizedszer is kiváló a csurgói Napsugár Dél-Somogynak legpatinásabb ipari szövetkezetei közé tartozik a csurgói Napsugár, amelyet 1957-ben huszonnégy lelkes kisiparos hozott létre. Közülük ma, sajnos, már csak hatan élnek. Nyugat-Európától Ázsióig szinte mindenütt ismerik a csurgóiak márkajegyét, nemcsak azért,*, mert számtalan országba exportálnak, hanem azért is, mert kooperációs szerződésük van a ju- goszlávokkal, a törökökkel és a vietnamiakkal. A szerteágazó kapcsolatok a jó munka révén jöttek létre. Erről esett a legtöhb szó szombaton délelőtt a nagyközség művelődési házában, ahova ünnepelni jöttek el a szövetkezet dolgozói: tizedszer lett kiváló a Napsugár. A szombati ünnepségre eljött dr. Tóth József, az OKISZ szövetkezetpolitikai főosztályvezetője, Biczó Péter, a KISZÖV elnöke és Kovács Béla, az OTP megyei igazgatója, a megyei pártbizottság tagjai, valamint dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője, Hauptmann László, a csurgói városi jogú nagyközségi pártbizottság első Hidraulikus présgépek készülnek 160 darab PHG—60-as hidraulikus présgépet készítenek a Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nebézgépgyárában. A nagyméretű géptestet Skoda Horizontál számki jelzésű vezérlő gépen munkálják meg. ...a földet néztem Ha gondjaim fölé hajolok, kirajzolódik komorodó arcom képe. Micsoda sietség! Látom magamat, amint borostatüskéimre várok egy kollégiumi tükörben, önfeledt kamasz; jobbról a polcon egy tinédzserarcszesz, mellette pedig az az amodent fogkrémtubus, amivel Che Guevara arcmását ragasztottuk a nyolclelkes fiútanya falára ... Kedvez-e a jelen idő? Fürdőszobám van, ahol görnyedt alakként állok, s erősödő arcpihéimre éles zsilettek várnak. Odacsempészett kilók mosolyognak hasamon, bár még nincs kiengedve a nadrágderék. Lányom topog körülöttem, tört fülű húsvéti csokinyuszival. Két éve tán, hogy főiskolai barátom éppen a harmadik x előestéjén kórházba került. Valami vérrög duzzadt pufogó, nyakasmakacs kövületté benne, nem férve át az artériákon. Keveset mozogsz — bátorítottam a fehér folyosón. Rossz szemmel nézett rám, előhalászva egy szu- rőtlen szimfóniát cigaretta- tasakjából. Rágyújtott sárgás arccal, elkeseredve, s hiába idéztük amatőrlábú megmozdulásait barna dor- cóban egy azóta már nem létező pályán, nem tudott fölengedni. — Könnyű neked — bújtak ki belőle a fáradt, irigy szavak —, öltözőkben nőttél fel, kaszálásokban, pecabottal mankóztad végig falusi ifjúságodat. Ez legalább harmincéves gyógyszer... El is felejtettük, hogy a kórházban volt, de újra odakészültem és újra nem magam miatt. Anyámat látogattam, kezemben egy üveg befőtt, hogy majd valamelyik kedves ápolónőé legyen, amikor volt gimnazistatársammal sodort ösz- sze a befelé igyekvő tömeg. Csapnivaló arca volt, lógott rajta a ruha, fáradtan kereste a szavakat. Az idegosztályon volt kedves neurózisok és ahogy C mondta: ellenséges mangánok miatt. „Emlékezz csak rá — kérte számon rajtam az elpörgött időt —, te is fe-lehúztál velünk egy-egy korsó sört... Én meg észre se vettem, hogy ké*z. menthetetlenül piás vagyok Emlékeztem rá, de nem az eltűnt időből. Beszélgettünk az uszoda sarkán. — Nem iszom többet, majd meglátod, csak nehogy el kelljen válnom... — Egy biciklinek támaszkodott, éppen új munkahelyet keresett. Együtt jöttünk a vasúti felüljáróig. — Nem iszom, majd meglátjátok — mondta a kézfogáskor Megvárta, amíg eltűnők a keskeny, magas hídon és a kerékpárt — az utolsó húszasát kutatva — a sarki kocsma falához lökte. Látom, ahogyan lecsúszott öreg piások között a kórház alagsorában ül, talán vérvételre vár, talán egy szóra. A kórházból kifelé jövet falfeftéren azt mondta: három hónapja tartja magát, a felesége 'adott egy utolso sanszot. — Mit gondolsz, meg tudom játszani? — Mért ne tudnád? — Ezt feleltem neki, de o földet néztem.^ Lassan engedtek csak föl gondolataim; micsoda nehéz küzdelem lesz. Hogyan lehet elfeledni azt, hogy az ajtón belépőt azért csókolja meg a hitvese, hogy illatmintár vegyen a délutánból. Milyen kínkeserves, gyötrC csók az ilyen. Hogyan l? nyeli le az összefutó nyála* például a Honvéd utcában, ahol méterenként lehetne nyeldekelni. Hét végén a cseresznye- fáknak szurkoltam, hogy legyen szerencsénk a má- jüs'i piros, ropogós szemektitkára és Pápa Imre tanácselnök. Ifjabb Radnóti László, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében nem idézett számokat, adatokat, hiszen a márciusi küldöttgyűléseiken már beszámoltak a múlt év eredményeiről, a hibákról és az idei feladatokról. Csupán egyetlen kérdésre tért M. — Az idő bizonyította, hogy az export nélkül szövetkezetünk technológiai színvonala, termékeink minősége, gépi felszereltségünk nem állna azon a szinten, mint ahol most tartunk. Az exportnak köszönhető, hogy a szakmai vezetés a legfejlettebb technológiákkal ismerkedhetett meg a tőkés országokban. Többek között ennek is köszönhető, hogy eszköz- és bérarányos nyereségüket harmincnégy százalékkal növelhették, s készleteik forgási sebessége nem haladja meg az ötven napot. Hogy a tervezett huszonhatmilliós nyereség helyett ma csaknem harmincmillióról beszélhetnek, az elsősorban a jó munka eredménye. Erről beszélt felszólalásában dr. Tóth József is. Miután átnyújtotta az ipari miniszter és az OKISZ elnöke nevében a magas elismerést, kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Fekete János kereskedelmi oszály- vezető és Kovács József gyártáselőkészítő. Huszonkettőn kiváló dolgozó jelvényt kaptak, míg tizenöt nyugdíjas, illetve alapító tag emlékplakettet vehetett át. A csurgóiak ugyancsak emlékplakettet adtok a nagyatádi honvédség és a nagykanizsai határőrkerület képviselőinek. Kovács Ernő határőr ezredes ifjabb és idősebb Radnóti Lászlónak, valamint Fekete Jánosnak kiváló határőr jelvényt adományozott. hez. Későn bontottak szirmot. Oltásokkal próbálkoztam kora tavasszal, vizet hordtam hát a beletűzött ágú apró fákra. Egy beszélgetés foszlányai doromboltak bennem arról, hogy miért nincs a harmincéveseknek társaságuk. Miért mászkálunk magányosan mozikba, ereszkedünk le a családi otthoni társmagányba. Intő jel arra, hogy kispolgárak legyünk, hallottam most vissza a szavakat. Hordtam a vizet, tekere- dett fel a vödör a mély kútból. Tiszta április volt a dombon, a sűrű egymáshoz ragasztott pincék Között nem éreztem nyomasztó kábulatot. Ahogyan c. félbemetszett fa tövéhez loccsantottam a vizet, tükrében mintha oltott faágamon levél gyöngyözött volna elő, s a domboldalon harsány gyereknevetést véltem hallani... Békés József Békét, biztonságot a világnak!
