Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

•n Kö/vv Uj-o Világ proletárjai, egyesüljetek I Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP1A XLI. évfolyam, 89. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 17., szerda Levelek Milyen haszonnal járhat egy névtelen levél? Írója át­gondolt mondanivalót veit-e papírra, vagy éppen rossz­indulat, személyes sértődés, helytelen információ vezeti a magát megnevezni nem aka­ró ismeretlen kezét. A népi ellenőrzési bizottságok szin­te naponta kapják az ano­nim bejelentéseket. A barcsi NEB példáiul az összes: beje­lentési felét aláíró nélkül kapta. Ez bizonyára közre­játszott abban, hogy a bi­zottság az éves munka ér­tékelésiékor a bejelentések kétharmadát tartotta alap­talannak. A vállalatokhoz, üzemek­hez, szövetkezetekhez beko­pogtató népi ellenőr kény­telen a fogadaUan prókátor gúnyáját viselni, amikor a gazdálkodó egység vezetőjé­nek egy-egy ilyen levéllel hozakodik ellő. Percek alatt megindul a találgatások la­vinája.: ki lehetett a panasz­áradat írója, ki az, aki „nem a mi kutyáink kölyke”? A levélíró személye — bármi­lyen, vállalatot károsító sza­bálytalanságra hívja is fél a figyelmet, például az eJő- s zárni ázás és a készletgaz­dálkodás hibáira, a szabály­talan anyageládásra, a közü­leti korrupciókra — pillana­tok alatt degradálódik. Ha szint kell vallania, már nincs sok esélye a vállalatnál ma­radásra. Éppen a közelmúlt­ban panaszolta, az egyik fő­városi kerület NEB elnöke: a bejelentők közül vajmi ke­vesen dolgoznak tovább az általuk „vizsgálatra fogott” vállalatnál. Ez Somogybán sincs más­ként. Csak a Dráva-parti kisvá­rosban a vizsgálatra fordí­tott napok száma, több mint 530 volt. A város 130 népi ellenőre 60 egységeit keresett meg, hogy országos, megyei vagy saját megjelölésű vizs­gálatot végezzenek el. El­lenőrzési munkájuk a várost érintő legfontosabb kérdé­sekkel foglalkozott. A ma­gánerős építkezések helyze­te, az időskorúak ellátása, a város és a városkörnyék egészségügyi hálózatának működése, a közművelődés fejlesztésének ügye, a mun­kaerőgazdálkodás, a számvi­teli és a közgazdasági mun­ka hatása a tsz-ek gazdálko­dására, az ipari üzemek egészségvédelme és a gazda­ságos anyagfelhasználás — szerepelt a programjukban. Az idei ellenőrzési feladat­tervük sem könnyített prog­ram. Az ivóvízellátástól a pályakezdő értelmiségiek be­illeszkedéséig, az ifjúsági törvény végrehajtásnak szá­monkérésétől a kisgazdasá­gok állategészségügyéig min­den hónapra beiktattak egy- egy fontos ellenőrzést. Hálátlan munka az övéké, hiszen fizetés nélkül, leg­többször saját dolgaikat fél­retéve próbálnak igazságot tenni, kutatni, keresni és ki­mondani olyan valódi vagy vélt hiányosságokat, amelye­ket magunk is naponta ta­pasztalunk, de sokszor rále- gyinitve megyünk el mellet­tük. Vívmányaink megbecsülé­se, megőrzése nemcsak vá­lasztott képviselőink érdeke, önbecsülésünk pedig ott kez­dődik, ha a NEB-mek cím­zett levél végén a név áll jót a mondanivaló fontossá­gáért. Békés József Nemzetközi sajtóértekezlet a választásról Kedden a Magyar Sajtó Házálban Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke tá­jékoztatta a külföldi sajtó képviselőit az országgyűlési és tanácsi választásokhoz kapcsolódó politifcai és tár­sadalmi tevékenységről. A konferenciát Szabó L. Ist­ván, a KüUügymániis'ztériU'm sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg. A sajtóérte­kezleten tizenöt országból több mint fiélszáz újságíró vett részt i mm LOSONCZI PÁL FOGADTA MIMÉ GAMÁT Magyar—portugál megállapodást írtak alá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben, hivataléban fogadta Jaime Gama portu­gál külügyminisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Magyarországom. A szí­vélyes légkörű találkozón át­tekintették a nemzetközi helyzet allalkuiását, valamint a 'két országot érintő, köl­csönös érdefcDödésre számot tartó kérdéseket. A megbe­szélésen jelen volt Esztergá­lyos Ferenc kütügyminiszter- hélyetotesi, valamint Böbvos György hazánk lisszaboni és Jósé Joaquim De Mena e Mendonca, Portugália bu­dapesti nagykövete. A portugál küMgyminisz- ter programja Veresegyhá- zán folytatódott, ahol Jaime Gama a Hunigarókork—Anno- rim Kft. parafa-feldolgozó magyar—portugál vegyes vállalatot tekintette meg; az üzem Portugáliából1 érke­ző alapanyagból készíti ter­mékeit. Jaime Gama ezután a Nemzeti Múzeumban megte- kántette a magyar koronázási ékszereket bemutató kiállí­tást. A portugál külügymi­niszter ezt követően az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem portugál tanszékét kereste fel. A vendéget Rát- kai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes fogadta. Jaime Gama és vendéglá­tója, Váükonyii Péter dél­után a Külügyminisztérium épületében zárómegbeszé­lést tartott, majd aláírták a magyar—portugál gazdasági és műszaki együttműködési ímegáBapodást. A portugál külügyminisz­ter eziutáln sajtókonferencián találkozott a hazai és a kül­földi újságírókkal a Duna Intercontinental Szállóban. A sajtókonferencián, tett bevezető nyilatkozatában Jaime Gama emlékezett rá, hogy a portugál—magyar diplomáciai kapcsolatok fel­vétele óta, az utóbbi évtized­ben már sor került magas szintű látogatásokra, igy a két ország államfőjének ta­lálkozóira. Magyarországi megbeszéléseinek eredmé­nyeiről szólva elmondta: a partnerével, s más magyar vezetőkkel folytatott nyílt, őszinte tárgyalások során po­litikai, gazdasági és kultu­rális kérdéseket egyaránt megvitattak. Jaime Gama hangsúlyozta: e megbeszélé­seken mindkét fél kinyilvá­nította, hogy érdekében áll a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése. A külügyminiszter este megtekintette Verdii Simon Boooanegra című operájának előadását az Operaháziban. Országgyűlési bizottságok tanácskoztak Kedden befejeződött a parlamenti bizottságoknak az országgyűlés soron követke­ző ülésszakát előkészítő ta- nácsfcoizás-sorozata. Együttes ülésen' az ország- gyűlés kulturális, valamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága az oktatási törvényjavaslatról tárgyait, Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése alap­ján. Az oktatási rendszerről szóló, jelenleg hatályos tör­vény elfogadása, 1961 óta — mondta a miniszter — lé­nyegesen megváltoztak az oktatás, a nevelés iránti igények, változtak a tárgyi és a személyi feltételek is. Ugyanakkor a társadalmi- gazdasági viszonyokban be­következett változások, va­lamint az oktatási rendszer­rel kapcsolatos, már koráb­ban felgyülemlett tapaszta­latok az 1970-es évek elejé­től a nevelés és az oktatás fokozatos reformját tették szükségessé, s ennek során jelentős tartalmi fejlesztés történt. Fontos állomásához érkezett a nevelés és az ok­tatás továbbfejlesztése 1984 tavaszán, amikor az orsizág- gyűlés megvitatta, majd a Minisztertanács elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját. E program a nevelés és az ok­tatás céljában, tartalmában, módszereiben, valamint a nevelési-oktatási intézmé­nyek működésében olyan korszerűsítő változtatáso­kat jelöl meg, amelyek jo­gi szabályozást is igényel­nek. Mindezek a tényezők — mondta Köpeczi Béla — szükségessé teszik az egész nevelési-oktatási rendszert átfogó, olyan új oktatási törvény megalapozását, amely épít az eddigi ered­ményekre, tekintetbe veszi a fejlesztési program céljait, ugyanakkor alapul szolgál­hat a nevelési-oktatási rend­szerre, illetőleg intézmé­nyeinek tevékenységére vo­natkozó, mintegy 750 külön­böző szintű jogszabály kor­szerűsítéséhez, egyszerűsí­téséhez is. 1 A vitában felszólalt töb­bek között Simon Ernőné Somogy megyei képviselő is. Zárszavában az együttes ülésen elnöklő Óvári Mik­lós, a kulturális bizottság elnöke ígéretesnek mondta a születőben lévő törvényt, mert tervezett rendelkezé­seivel elősegítheti a neve­lés-oktatás minőségi javítá­sát, szervezeti korszerűsíté­sét. «ti A kulturális bizottság ez­után — ugyancsak Óvári Miklós elnökletével — önál­lóan folytatta munkáját: az idegen nyelvek iskolai ok­tatásának helyzetéről, a nyelvoktatás fejlesztésének irányairól tájékozódott, a Művelődési Minisztérium előterjesztése alapján. Az ülésen Gazsó Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes fűzött kiegészítést az anyag­hoz. Legfőbb teendőként azt jelölte meg, hogy minden szinten és formában úgy kell megszervezni és prog­ramozni a nyelvtanítást, hoev a tanulók, hallgatók végül is majd értsék, be­szélni is tudják a szóban forgó nyelvet. * « « A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság külön ülé­sen foglalkozott a tanácsi gazdaságirányítás új rend- szeróvel, a Minisztertanács elé kerülő előterjesztés ter­vezetével. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese adott tájékoz­tatásit a képviselőknek, akik közül többen kértek szót A bizottság a tájékoztatást egyetértőleg tudomásul vet­te. * « « Az országgyűlés külügyi bizottsága keddi ülésén meg­hallgatta Várkonyi Péter külügyminiszter tájékozta­tóját időszerű nemzetközi kérdésekről. Ezután Dar­vast Istvánnak, a bizottság titkárának előterjesztésében értékelték az elmúlt öt év­ben végzett külügyi bizott­sági munkát. Felszólalások után az ülés az elnöklő Gyenes András zárszavával ért véget. Vegyszeres gyomirtás földön és levegőből Jóllehet korábban elkez­dődött az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben, a munka mégis ezekben a napokban vett igazán lendületet. Somogy­bán négy helikopter és egy repülőgép mellett számos szántóföldi permetezőgép látja el ezt az időszerű nö­vényvédelmi tennivalót. Növényvédelmi munkák folynak a szántóföldeken és a gyümölcsösökben is. Most végzik például a gazdasá­gokban a napraforgóvetési megelőző gyomirtást, a gyü­mölcsösökben pedig a vara­sodás, a takácsatka és egyéb kártevők ellen véde­keznek vegyszerekkel, „be­vetve” ennél a munkánál a rendelkezésre álló szántó­földi permetező gépeket. Sok a tennivaló és az idő sürget: az őszi és a tavaszi vetésű gabona területe So­mogybán az idén 1,2 száza­lékkal nagyobb lesz, mint tavaly. A napraforgó magja is csaknem 15 ezer hektáron kerül a földbe ezen a tava­szon, s még ezt megelőző­en sort kell keríteni a ter­melőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban a gyom­irtás első ütemére. r Éljen pártunk és népünk egysége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom