Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
Somogyi Néplap 1985. március 25., hétfő KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Elkészült az első kísérleti példánya annak a 365-ös jelű, 40 ülőhelyes távolsági autóbusznak, amelyet a székesfehérvári Ikarus gyárban és a budapesti gyárban közösen terveztek. Az új busz március végén indul a Szovjetunióba tesztelési útjára. A tervek szerint 1986- ban 15 darabot gyártanak, majd 1981-től megkezdik a sorozatgyártást. Tárgyalás a japánokkal .................... ..........................................................................................................................................................................................................- -.....................—...............................................................-........ ................. A MAGYAR VIDEO JÖVŐJE Az elektronikai szórakoztató cikkek világforgalma folyamatosan növekszik: a nemzetközi prognózisok szerint az évtized végén az emberiség már 180—190 milliárd dollárt, csaknem háromszor annyit költ ezekre a termékekre, mint 1980- ban. Az érdeklődés egyre inkább a videotechnika felé fordul: a forgalom 60 százalékát már most a képmagnók, kamerák és kazetták adás-vétele teszi ki. A hazai videózás 6—8 évvel ezelőtt kezdődött, s becslések alapján jelenleg 40—45 ezer készülék üzemel : háromnegyed részük magánkézben, a fennmaradó hányad az oktatás és a köz- művelődés területén. A videomagnók, kamerák és kazetták döntően egyedi import útján kerülnek az országba, s bár a Belkereskedelmi Minisztérium mindeddig nem biztosított devizát a vásárlásra, támogatja a kedvező árucsere lehetőségek kihasználását. Anyanyelvi szinten örvendetes, hogy az eddig beérkezett, valamint a lakosságtól bizományi értékesítésre átvett videomagnók 95 százalékát a közüle- tek vásárolták meg. Gondot okoz ugyanakkor, hogy — a koordinálatlan beszerzés következtében — pillanatnyilag három, egymáshoz nem illeszkedő rendszer szerint működő, rendkívül sokféle márka és típus van használatban, ami a javítást és a műsoros kazetta- ellátást egyaránt nehezíti. felhasználási módjai, rugalmassága, viszonylag egyszerű, könnyen elsajátítható kezelése, és még számos más egyéb előnye folytán a társadalmi gyakorlat legkülönbözőbb területein igen jelentős. Első a közösség Ennek ismeretében nyilvánvaló, hogy a kormányzat a video-kuLtúra fejlesztése során elsősorban a közösségi, csoportos felhasználási formákat támogatja, amelyek az általános és középiskolákban, a pedagógus- képzésben, a nyelvoktatásban, a tanulók készség- és képességfejlesztésében eddig is szép eredményeket hoztak, szinte nélkülözhetetlenné váltak. A magyar vi- deoművek és programok létrejöttének szorgalmazása, a magyar játékfilmek video- változataimak elkészítése és kölcsönzésük bővítése azt a célt szolgálja, hogy a videózás mielőbb váljék nemzeti kultúránk szerves részévé. Miután a termelés-korszerűsítés, az oktatás, a szellemi élet, valamint a lakosság igénye alapján a videotechnikai eszközök iránti kereslet jelentős növekedésére lehet számítani, a kormányzat arra is figyelmet fordít, hogy a hazai videózás rendszere egymáshoz jól illeszkedő, előnyösen működtethető elemekből épüljön fel és a hazai gyártás megfelelő műszaki színvonalon fejlődjön ki. Miközben a vállalati és az egyedi külföldi beszerzés csatornái továbbra is járhatók maradnak, a Videoton és a japán AKAI cég kooperációjában az elmúlt év végén már megindult a videomagnó hazai összeszerelése. Egyelőre ezer darabról van szó, de a tervek szerint a jövő évben évi 3000 készülék összeszerelésével folytatódhat a közös munka. A licenc, illetve a know- how vásárlást és beruházást igénylő esetleges saját gyártásról a magyar cég csak alapos megfontolás után, a későbbiekben dönt. Gyártás és szerviz Az Orion is japán vállalattal, a Matshushitával kezdett tárgyalásokat évi 50— 100 ezer darab képmagnó gyártásának elindítására — licenc és kmow-how vételével. Bár még nem lehet számot adni konkrét megállapodásról, bizonyos, hogy az évi ötmillió készüléket, s annak valamennyi alkatrészét egyedül előállító cég szakemberei az Oriont alkalmasnak találták a gyártásra. A hordozható színes kamerák, valamint a videokazetták hazai gyártására ugyancsak vannak sikerrel kecsegtető elgondolások, s örvendetes, hogy a Ramo- vill, valamint a Gelka felkészül a videotechnikai eszközök és berendezések garanciális, illetve azon túli javítására. Grenitzer Róbert Keresetszabályozás „Jelenléti díj" helyett teljesítménybér 1985 talán fordulatot jelent a hazai bér- és keresetszabályozás történetében: egyre inkább az adott év teljesítménye, az elért nyereség, a vállalat teherviselő képessége szabja meg a kereseteket, és nem az előző évben elért bér-, illetve kereseti színvonal. Emellett az sem lebecsülendő jellemzője az új szabályozás szellemének, hogy a bért, a korábbi „jelenléti díjat” valóban a teljesítmény elismerésének díjává változtatja. Bér és kereset Korábban mindig bérszabályozásról beszéltünk. Ennek oka az volt, hogy a bérek szabályozása állt a rendeletek alkotóinak szándékában. A keresetek és a bérek különbségét főként a részesedési alapból fizethető összeg tette ki. Most januáritól az egységes, osztatlan érdekeltségi alap (lásd előző heti magyarázatunkat) felhasználása szabad, tehát ha ezt a dolgozók jutalmazására, premizálására óhajtják felhasználni, akkor azt — többnyire — újabb adó nem terheli. A szabályozás tehát bizonyos értelemben összemossa a béreket és az egyéb, főállású munkából származó jövedelmeket. Ezért jogos a bérek helyett inkább keresetekről beszélni. A dolgozó oldaláról is értelmetlen kettéválasztani a két tételt, hiszen a borítékban megkapott forint sincs megpántlikázva: ez a bér, ez pedig kereset. Az már más kérdés, hogy a vállalat milyen belső ösztönzést alkalmaz, a kifizetésre rendelkezésre álló ösz- szegből mekkora részt ad alapbérben, és mekkora részt mozgóbérként, jutalomként, prémiumként. Mindazonáltal a januártól életbe lépett különböző keresetszabályozási formák a vállalatnak a korábbinál nagyobb szabadságot adnak abban, hogy milyen bérpolitikához milyen kereteket használ fel. Keresetszint szabályozás Ez a forma a mindenkori keresetek szintjét adóztatja, függetlenül attól, hogy mekkora volt a vállalatnál az előző évi kereset színvonala. Jellegzetessége, hogy már az első kifizetett forintnyi keresethez is teljesítménykövetelményt kapcsol. Ez a szabályozási forma a jövő ígérete, de már most is a versenyszféra, tehát elsősorban a feldolgozó ipar, valamint az építőipar jellemzője. A vállalat munkavállalóként, személyenként mutatja ki, mekkora a kereset, és ennek személyenkénti adója, amelyet progresszívan emelkedő mérték szerint fizet. Például az évi 48 ezer forintos kereset után az adó 4200 forint, 96 ezer forintnyi kereset után pedig 17 400 forint. Tehát amíg a kereset az előzőnek duplája, addig annak adója — amelyet a vállalat fizet! — majdnem négyszerese. A keresetek emelkedése ebben a formában a vállalat nyereségességétől, más szóval adóviselő képességétől függ. Ha alacsony a bérhez viszonyított nyereség, akkor előfordulhat, hogy a vállalat kénytelen az elért kereseteket is csökkenteni, esetleg a felesleges munkaerőtől megszabadulni. Keresetnövekményszabályozás Ez a forma hasonlít a korábbi bérszínvonal szabályozáshoz, attól azonban lényegesen különbözik is. A hasonlóság abban áll, hogy itt is a már elért (bázis) kereseti — tehát nem bér! — színvonal adómentes, újabb adó nem terheli. (A fenti szabályozási formával ellentétben.) A növekmény után kell adózni. A korábbi színvonalszabályozáshoz képest a különbség elsősorban abban jelentkezik, hogy itt nem a bér, hanem a kereset a számítás alapja, valamint egyénenként kell kiszámítani a növekményt. A rendszer a kereseteknek a korábbinál nagyobb növelésére teremt alkalmat, hiszen az adókulcsok enyhébbek, viszont nincs adómentes emelés. (A bázisbér, illetve kereset korrekciója itt nem lehetséges.) Elsősorban azoknak a vállalatoknak volt érdemes ezt a formát választaniuk, amelyek már magas kereseti színvonalat értek el. Szigorított központi keresetszabályozás Ezt a formát az illetékesek a versenyszférában működő, de gazdálkodási gondokkal küszködő vállalatok részére találták ki. Lényege: a már élért kereseti színvonalat a vállalat adómentesen 2 százalékkal emelheti, és egy újabb százalékpontnyit már adóteherrel. Ha ezt a vállalat valamilyen oknál fogva túllépné, akkor köteles az első két százalék után is adót fizetni. Feltételezhető, hogy a kereset- szint-szabályozásba sorolt vállalatok csak akkor választják a szigorított formát, ha létszámcsökkentéssel, fejlesztési forrásaik egy részéről történő lemondással sem tudnak akkoraadó- terhet vállalni, amely a keresetszint- vagy keresetnövekmény-szabályozásban legalább 3 százalékos keresetnöveléshez szükséges. Azt is látni kell, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a szigorított formát választják, a dolgozók nem képesek keresetük reálértékének megőrzésére, így feltehetőleg jelentős részük lemorzsolódik, elvándorol a jobban fizető, perspektivikusabb vállalatokhoz. Központi keresetszabályozás Ebben a modellben központilag meghatározott, adómentes keresetnövelésre nyílik lehetőség. (Ebben az évben például 5,5 százalék.) Ha a vállalat még e mérték fölött is emelni óhajtja a kereseteket, akkor azt adóteher vállalásával megteheti. Az adó progressziója — miközben magasabb szintről is indul — erőteljesebb, mint a keresetnövekményszabályozásban. Központi keresetszabályozásba kerülnek azok a vállalatok, intézmények, amelyek nem a versenyszféra résztvevői (például a vízgazdálkodás, a vasút, a posta, a lakás-, a város- és községgazdálkodási szolgáltatások), vagy ahol a nyereségesség lehetőségei korlátozottak, esetleg nem kívánatos a túl nagy ösztönzés a minél magasabb nyereség elérésére. (Ez a helyzet például a kulturális szolgáltatásoknál.) A vezetők érdekeltségi rendszere Az idei és a jövő esztendő az áttérés időszaka az új vállalatirányítási formákra. A vállalatok legnagyobb hányadánál a vezetők kiválasztása, jutalmazása a vállalati tanácstól, a közgyűléstől függ majd. Ez másfajta érdekeltségi rendszert kíván. Erősödik a vagyon arányában kiszámított nyereség szerepe a jutalmazásokban, erre épül a központilag előírt rendszer — képletekkel, pontos számításokkal —, és visszaszorulóban vannak az egyéb célok teljesítéséért adott jutalmak. A komplex jutalmazási rendszer már az idén megszűnik és várhatóan a vezetői prémium háromnegyed részét a már említett központilag előírt rendszer alapján fizetik ki. A vezetők prémiuma azonban könnyen veszélybe kerülhet, amennyiben a vállalatnál a keresetek gyorsabban emelkednek, mint a teljesítmények. A vállalatnál az első számú vezető prémiumának forrása az egységes érdekeltségi alap, a helyettesek prémiumát a többi dolgozóval azonos forrásból kell fizetni. Gazdasági növekedés KAKAÓKONFERENCIA Napjainkban már senki sem vitatja, hogy a videó — a számítógéppel együtt — az információk továbbításának, megértésének, hasznosításának kulcseleme. össztársadalmi érdek, hogy a felnövekvő generációk anyanyelvi szinten ismerjék a legújabb technika „nyelvét”, mert csak így lesznek képesek eszmei és konkrét gazdasági értelemben véve kifizetődő módon bánni ezekkel a médiákkal. Ha meggondoljuk, hogy a videó nyelvén igazi művészi értékek, tartalmak is közölhetőek, teljesen kézenfekvő, hogy az információcsere, a nyilvánosság eszközekénti — a kulturált, művéltető szórakozáson túl — használata közelehb vihet társadalmi-gazdasági céljaink eléréséhez is. A videó alkalmazhatósága — rendkívül sokoldalú A közöspiaci országok gazdaságának növekedési üteme tavaly 2,4 százalékos volt, valamivel gyorsabb a korábban vártnál — állapítja meg az európai közösségek bizottságának jelentése. Az infláció kiszűrésével készült számítások szerint 1983 folyamán csupán 1, egy évvel korábban pedig mindössze fél százalékkal nőtt a tíz tagállamban a nemzeti össztermék. A tavaly októberi előrejelzések az 1984-es év egészére vonatkozóan 2,2 százalékos növekedést jósoltak. Bár ennél végül is 0,2 százalékkal gyorsabb volt a tempó, a többi fejlett tőkés országhoz képest még így is jelentős a nyugat-európai lemaradás. Az Egyesült Államokban tavaly 6,8 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, Japánban 5,6 százalékkal, Kanadában pedig 4,6 százalékot jegyeztek fel. A jelentés szerint az idén a közös piaci tagállamokban elsősorban a belső kereslet megélénkülése lesz a növekedés motorja, s így valamelyest csökkenni fog az országcsoport exportnövekedésének dinamikája. Az infláció üteme 1984 folyamán a tavalyelőtti 7,6- ról 6,1 százalékra fékeződött, s immár negyedik éve lassul. Ennek legfőbb okaként a jelentés a bérköltségeknek a korábbinál szerényebb növekedését jelölte meg. Az idén várhatóan 5,1 százalékra lassul a drágulási tempó a közös piaci tagállamokban. Ami a külkereskedelmet illeti; az 1983-as évi 9 milliárd dolláros többlet egy- milliárddal csökkent tavaly, de az idén várhatóan 15 milliárdra emelkedik, mivel valószínűleg érezhetően csökken majd az import növekedési üteme. A tagállamok tavalyi hitelfelvétele az 1983-as szinten maradt; a nemzeti össztermék 5,5 százalékával volt egyenértékű. Az idén az arány várhatóan 5 százalékra csökken — áll a brüsszeli bizottság jelentésében. Genfben már harmadik tárgyalási fordulón sem sikerült tető alá hozni a kakaótermelő és fogyasztó országoknak az új nemzetközi kakaóegyezményt. Tanácskozásukat újabb időpont kitűzése nélkül elnapolták ... Az előző kakaóegyezmény érvénye a múlt év szeptemberében lejárt, de eredményes tárgyalások híján egy évvel meghosz- szabbították. Az ENSZ égisze alatt folytatott négyhetes megbeszélések azért fulladtak kudarcba, mivel a termelők és a fogyasztók változatlanul nem tudtak egyetértésre jutni az árakról. A termelők a fogyasztók által javasolt alapárnál csaknem másfélszerte magasabbat tartanának elfogadhatónak. Mind a termelők, mind a fogyasztók egyetértenek abban, hogy az új egyezményben is egy úgynevezett ütköző-készlet szükséges az árak stabilizálására, amelybe, illetve amelyből a mindenkori piaci helyzet alapján intervenciós vásárlásokat vagy eladásokat eszközölnek. Eltér azonban a felek véleménye az ütköző- készlet feltöltésére visszatartott nyersanyagtartalék nagyságát illetően. A termelők 600 ezer tonnás, az importőr országok viszont csak 100 ezer tonnás tartalékot tartanak szükségesnek.
