Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

Somogyi Néplap 1985. március 11., hétfő 10 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET A megyei pártbizottság alakuló ülése A megyei pártbizottság Szigeti Istvánnak, a megyei pántbizottság tagjának el­nökletével megtartotta ala­kuló ülését. Losonczi Pál a Politikai Bizottság .nevében tett javaslatot ja megyei pártbizottság első titkárára, titkáraira és a végrehajtó bizottság tagjaira. A testület ezután titkos szavazással .megválasztotta a tisztségviselőket és a végre­hajtó bizottság tagjait. A megyei pántbizottság első titkára Klenovics Imre, tit­kárai: dr. Gyenesei István, Tanai Imre és Tóth János, ők egyúttal a végrehajtó bi­zottság tagjai is. A megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jai: Boros József, Dévényi Zoltán, Gál József, Horváth László, Koczka Jánosné, dr. Széles Gyula és Tolnai Sán­dor. A megyei pártbizottság ez­után megválasztotta a fe­gyelmi bizottság, valamint a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A fegyelmi bizottság elnöke Szigeti István, a párt- építési és az ifjúsági munka- bizottság vezetője Tanai Im­re, a gazdasági és szövetike- zatpoLiitilklai munkabizottság - vezetője dr. Gyenesei István. az laigitációs- és propaganda- munkábizattságé Tóth János lett. A megyei pártbizottság ez­után kinevezte az apparátus osztályvezetőit, az oktatási igazgatóság igazgatóját és a Somogyi Néplap főszerkesz­tőjét. A propaganda- és mű­velődési osztály vezetője dr. Horváth Sándor, a gazda­ságpolitikai osztályé dr. Ex- ner Zoltán, a közigazgatási és adminisztrlatív osztály ve­zetője dr. Túri Imre, a párt­ós itömegszervezetek osztályá nak vezetője Kovács József, a pártgazdasági és ügykeze­lési osztályé Szenes Imre lett. A megyei pártbizottság dr. Nagy Lajos nyugállományba vonulására való tekintettél az oktatási igazgatóság igaz­gatójává Eredics Károlyt, a Somogyi Néplap főszerkesz­tőjévé pedig ismét Jávori Bélát nevezte ki. Az álakutló ülésen Loson- czi Pál a Politikai Bizottság- nevében köszöntötte a meg­választottjaikat, és külön kö­szönetét fejezte ki azoknak a munkájáért, akik kimaradtak a testületekből. Hangsúlyoz­ta, hogy eddig is tapasztalt odaadó, áldozatos politikai tevékenységűkre, segítségük­re továbbra is számít a párt. Plenáris ülés A megyei pártbizottság alakuló ülését követően Lo- sonczi Pál és Klenovics Im­re ismertette a pártértekez­let küldötteivel az első párt­bizottsági ülésen lezajlott választás eredményeit. Ez­után Klenovics Imre az új megyei pártbizottság nevé­ben köszönetét mondott a bizalomért. Hangsúlyozta: a bizalom arra kötelez, hogy átgondoltan, reális alapokról kiindulva biztosítsák So­mogy további fejlődését. Fontos feladat, hogy fejlesz- szék az alkotó légkört So­mogybán, hasznosítsák a külső és belső tartalékokat. Legjobb tudásuk szerint ar­ra törekszenek, hogy a so­mogyi emberek élete jobb, munkájuk gyümölcsözőbb legyen. A körülményekhez igazodva magasra állítják a mércét, s a teljesítésben szá­mítanak valamennyi somo­gyi ember támogatására. A megyei pártbizottság el­ső titkára megköszönte a testületekben hosszú évekig eredményesen dolgozók munkáját. Tanai Imre zárszavát kö­vetően a megyei pártérte­kezlet az Internacionáléval ért véget. Beszélgetés a vita szünetében Igazodnak a kör Kiss János, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatója elsősorban — érthető módon — „gazdafüllel" hallgatta a pártértekezleten a szóbeli kiegészítőt, a beszámoló fö­lötti vitát. A megyei pártér­tekezlet második napján az egyik szünetben arról be­szélgettünk. mit adott a bár­dibükkieknek, miben erősí­tette meg gazdasági elképze­léseiben az igazgatót ez a fórum. — A beszámoló és több fölszólaló foglalkozott a me­zőgazdaság egyik fontos, ná­lunk is jelentős helyet el­foglaló ágazatával, az állat- tenyésztéssel. Az a tény, hogy a megye legmagasabb pártfórumán ez a téma ilyen nagy figyelmet kapott, két dolgot jelez. Azt. hogy ez a ma oly gyakran napirendre kerülő gond tényleges prob­léma és mielőbb megoldásra vár. A másik: a megyei párt­it sz tály társak Érdekes találkozáisoik szín­helye volt a folyosó mind a két napon. Dánffy Sándor színművész örömmel tálalta ,miagát szemközt Varjú Már­ton siófoki mumkásőrparancs- n okkal. — Padtársaik voltunk Död- recenben huszonöt évvel ez­előtt, a mezőgazdasági tech­nikumban. Együtt játszot­tunk, fociztunk — mondja a színház párttitlkára . .. értekezlet kereste a kivezető utat, sok jó javaslattal és megállapítással segíti a ki­bontakozást, s ez megnyug­tató számunkra. Nem ez az első megyei pártértekezlet, amelyen küldöttként részt veszek, s ahogyan az eddigi fórumok, a mostani is hoz­zájárul ahhoz, hogy mun­kánkat még- eredményeseb­ben végezhessük. Ezúttal igencsak nehéz leckét kapott a mezőgazdasági ágazat, de éppen az itt tapasztalt reá­lis helyzetértékelés, az ala­pos feladatmeghatározás mozdíthatja elő a kibontako­zást. Nálunk a gyümölcsös tavaly az egy évvel korábbi, szinte kilátástalannak látszó állapot után megnyugtatóan javult, a szarvasmarha-te­nyésztés helyzete azonban, sajnos, nem ilyen kedvező. Ennél az ágazatnál is iga­zodnunk kell a megváltozott közgazdasági körülmények­hez, s ennek megfelelően te­szünk lépéseket.. . Több, mint egy szál virág öltöztetők Desztiics Gyulámét a barcsi városi pártértekezleten vá­lasztották meg küldöttnek, s ezúttal harmadszor vesz részt megyei pártóntekezle- tan. — A városi pántéritekezie- ten felszólaltam. A ;nők etet­és munkakörülményeinek változásáról 'beszéltem a dél­somogyi falvak fejlődésének tükrében. Örülök, hogy a megyei pártértekezleti be­számolóban hasonló kérdé­sekről olvashattam. Jólesett, hogy bennünket, nőket vi­rággal köszöntötték és az értekezlet megnyitójában kü­lön lis megemlékeztek ró­lunk. Azt hiszem, ez a szál virág több volt puszta fi­gyelmességnél : munkánk megbecsülését, elismerését is jelentette. Deszticsné a báb ácsai Ha­tárőr Tsz 'balhói cémázó üze­mének vezetője, a babócsai pártvezetőség tagja. Küldött­ként ott volt a XII. kong­resszusom és aizt az eseményt azóta is őrzi emlékezetében. A mostani megyei pártónte- kezilet ugyancsak sok él­ménnyel szolgált. — Otthon élőször a párt- vezetősíégnék, majd taggyű­lésen számolok be mindar­ról, amit 'haLlottam. Sok is­merőssel találkoztam, sok hasznosítható gondolatot je­gyeztem föl. Lesz miről me­sélni ! Azonos hullámhosszon — Amikor a termelőszö­vetkezetekről és közöttük is az alacsony hatékonysággal gazdálkodókról, a kedvezőt­len termőhelyi adottsógúak- ról esett szó, mintha csak bennünket említettek volna. Megerősítettek abban, hogy a kiutat jó helyen keressük, ezen kell továbbhaladni... Sárái Lajos, a kaposfői Kossuth Tsz elnöke meghí­vottként vett részt a párt- értekezleten, és a két na­pon hállottak alapján mond­ta ezt. — 1957 óta tagja vagyok a pártnak, de ez az első eset, hogy ilyen magas pártfórumon vehetek részt. Már az első nap estéjén ösz- szeültünk néhámyan, meg­hívottak, és értékeltük az őszinte hangvételű beszá­molót, a szókimondó vitát, Nekem különösen Nádorfal­vi Nándor kisgyaláni és Ba­logh Andor vései tsz-elnök felszólalása tetszett, hiszen amit ők elmondták, nagy­részt ránk is vonatkozik. Klenovics Imre vitazárója különösen megragadott, mert mondandójában az előttünk álló feladatokra, a legfőbb tennivalókra hívta föl a figyelmet. A kaposfői elnök azt mondta: a megyei pártórte- kezlet tapasztalatai bizta­tást adnak a kezdeménye­zésire, arra, hogy a vezetők bátrabban éljenek a fejlő­dést célzó lehetőségekkel. A Kossuth Tsz-ben például készek az új módszerek, korszerű technológiák fo­gadására. — Tőlünk függ, miként álljuk meg a helyünket, de jó tudni, hogy megkülön­böztetett figyelem kíséri az alacsony hatékonysággal dolgozó tsz-ak sorsát, és ségítenek, h,a kell. Örömmel hallottam a pártértekezle­ten, hogy erre a jövőben is nagy gondot fordítanák. Ezt a törődést érezhetjük min­dennapi munkánkban. Virágh Józsefeié, a Ka­posvári Ruhagyár varrónője fejtette -ki hozzászólásában, hogy a ruházati iparban dol­gozók tulajdonképpen az egész országot öltöztetik. A szünetben kérdeztük dr. Vá­rni János igazgatótól: nehéz feladat ez? — Termékeinknek egyre kisebb hányáda kerül hazai piacra. Az export növelése népgazdasági követelmény, s mi az elmúlt két évben 12 százalékról 42 százalékra növeltük a tőkésexport ará­nyát. Ennek előfeltétele az volt, hogy legyenek jó fa­zonjaink és korszerű tech­nológiánk. A nagyteljesít­ményű gépekhez viszont olyan emberekre van szük­ség, akiknek szakértelme biztosíték a gazdaságos működtetéshez. Nálunk a dolgozók 85 százaléka lány és asszony, akik jó ízléssel ítélik meg, hogy egy mo­dellnek sikere lesz-e a pia­con. Az a tény ugyanis, hogy külföldre kerül az áru mind jelentősebb há­nyada, azzal a veszéllyel is jár, hogy későn kapunk csak visszajelzést a piac érték­ítéletéről, szükségünk van hát munkatársaink vélemé­nyére is. Nehéz munkát végeznek dolgozóink: a gyárban min­den munkahely teljesít­ményhez kötött, s a gyako­ri rrnodellválto'zás — amely divatcikkről lévén szó, el­kerülhetetlen — nem köny- nyíti a tejesítménynövelést, Az is tény, hogy a gyári munika után otthon újabb műszak várja őket. A pedagógus példája Varga Sándor, a kaposvári Táncsics gimnázium igazga­tója idő hiányában nem ka­pott szót. — Miről beszélt volmia? — Arról, hogy a diákja­ink tehetségesek, szorgalma­sak; megvan a képességük arra, hogy elsajátítsák mind­azt, ami az életbe indulás­hoz kell. Képességeik ki­bontakoztatásában azon­ban meghatározó a pedagó­gusok, a tantestület szere­pe. Egy jó képességű tan­testület többet tud produ­kálni, mint egy közepes színvonalon dolgozó. Azt ta­pasztaltuk a mi diákjaink­nál, hogy a következetesség és a szigor példaként is szolgál, s nemcsak a közép- iskolás években. Ezért tar­tom fontosnak, hogy a ta­nár ne csak a szakmai is­meretanyag átadásával, ha­nem a példájával is nevel­jem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom