Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11., hétfő Somogyi Néplap 7 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET LÉBER GYULÁNÉ ________ l ábodi tanácselnök Utat a társközségekbe KAMERA TIBOR,________ a Medicor iharosberényi üzemének dolgozója Ingáznak a fiatalok Az alig egy éve bekövetkezett változások új viszonyokat, másfajta együttműködést teremtettek megye és község, város és község kapcsolatában. A megyéhez való tartozás előnyt jelent a községek számára, mert az országos irányelvekről, megyei feladatokról és elgondolásokról közvetlenül információt szerzünk napi munkáinkhoz. A községek önállóságának. felelősségének kibontakozását éljük. Ez nagymértékben függ' a megyei tanács osztályainak munkastílusától. Kedvező a titkárság szervezési és jogi osztálya által bevezetett területfelelősi hálózat, mert lehetőség van a helyszínen történő látogatásra és konzultációra. A községekből úgy ítéljük meg, hogy hasznos volna e módszer szélesebb alkalmazása, mert föltételezi a rendszeresebb találkozást a községekben. Néhány megyei dolgozó olyan nézetet vall, hoigy a városi tanácsok folyamatosan vegyék át a volt járási hivatalok szerepét. Az ilyen közreműködés gátolja a községek önállóságának, felelősségének kibontakozását, nem segíti a kétlépcsős igazgatási rendszer megvalósulását. Sokam vitatják a kis települések, népességmegtartó képességét. A települések fejlődése nagymértékben függ a helyi párt- és tanácsi szervek munkájának színvonalától, és attól, hogy milyen szintű az ellátás, a szolgáltatás. Nagyatád térségéből sok ezer községi lakos Ingázik naponta a városba. A közútra terelt nem megfelelő közlekedés sok embert késztetett a városba áramlásra. A kulturált, jó színvonalú közlekedés viszont elősegítené a Községeik, különösen a társiközségek népesség- megtartását. Az alapellátást — orvosi rendelés, szociális gondoskodás, gyermekintézmények létesítése, kereskedelem stb. — helyi erőforrások révén megoldják a tanácsok. A kisközségek közlekedési lehetőségeinek fokozásához, a hírközlésbe való bekapcsolásához a helyi tanácsoknak azonban nincs lehetőségük, pedig ez a legsúlyosabb gond. Ezen a helyzetem ésszerűbb, igazságosabb fejlesztési arányokkal változtatni kell. Ihiarosberény egyik társközségében, Inkén Iákom, és a Medicor üzemében, dolgozom. A közelben levő városok, Nagyatád és Nagykanizsa mégha tározóák leiepülé- séinik életében. Iharusberóny térségéből a munkaképes korúak, köztük a fiatalok nagy része Nagykanizsán talál munkai ehetőséget. Ez behatárolja azokat a körülményeket, aimelyelk között mi, falun élő líjúkommunisták tevékenykedhetünk. Taggyűlésekén, küldöttórte- kazlfeteken és ifjúsági parlamenteken gyakran szóvá teszik a fiatalok a /pályakezdés, a munka szerinti bérezés, az ingázás, a családalapítás, az otthonteremtés és gyermeknevelés nehézségeit. Ezek a gondok a kis lel épülésén élőket gyakran még jobban sújtják. Egyre magasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik az életkörülmények, a iközellátás, az egészségügy, a közlekedés, a hírközlés hátrányos föltételei miatt, elhagyva a kis községet közeli (városokban, nagyközségekben alapozzák meg jövőjüket. Ezért sürgetjük mi, még ott élő fiatalok a kisközségeik megtartó képességének minél gyorsabb fejlesztését. Társközségeink társadalmi, politikai élete is beszűkül, egyre jobban hiányoznak a társadalmi szer- övezeteik működési feltételei. "A KlSZ-íszervezetek munkájába is kihat, hogy ezeken a telep üléséken zömében idős korúnkat tömörítő, alacsony létszámú .lakóterületi párt- áliaipszervezaték működnek. Ezek gyakran nem tudják az igényelt és szükséges elvi-politikai és (gyakorlati támogatást, irányítást! megadni a JXISZ-szarvezeteknek, Ennek a következménye az is, hogy a 'lakóiterületi alapHAMAR ÁRPÁD,___________ a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat csoportvezetője Program az eredménynövelésre TÓTH LAJOS, _____________ a Kaposvári Húskombinát igazgatója A hetvenes évek végére a hazai beruházási piac jelentősen átrendeződött, s ez hátrányosain érintett bennünket. Ezt időben felismerve, tevékenységi körünk szélesítésével és korszerűsítésével kívántuk helyzetünket rendezni. Létrehoztuk folyamkotró-egységün- ket, így ezeket a munkákat nem kellett más vállalkozónak kiadni, és nem kellett speciális gépláncot bérelni. Az egység tevékenysége már az első két évben kifizetődő volt, és jelentősen hozzájárult a vállalat nyereségéhez. Központi és tröszti kezdeményezésre meghonosítottuk vállalatunknál a helyszíni technológiai szerelést, napjainkban is részt veszünk a paksi atomerőmű építésén. Jelentős beruházással modem, nagy termelékenységű ívcsőgyártó kapacitás létrehozását kezdtük meg Siófokon, s ennek eredményeként itt jött létre az ipari háttere a paksi erőmű minőségi ívcsövekkel való ellátásának. Ez a munkánk is jelentős tőkés importot pótol. Két vezeték megépítésére vállalkoztunk Irakban. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, módunk nyílt a legközvetlenebb nemzetközi összehasonlításra. Tapasztalatainkat már hasznosítani tudtuk a kuvaiti gázvezeték - ép í tés műs zaki -ga z d a - sági előkészítésénél, a munkák megszervezésénél. Az idén életbe léptetett új szabályozók még nagyobb erőfeszítéseket követelnek vállalatunk minden dolgozójától. Akcióprogramot dolgoztunk ki, ezt dolgozóink széles körben megvitatták. Lényegesebb feladataink közé tartozik — egyebek között — az, hogy maximálisan kihasználjuk a gazdasági megélénkülésből adódó lehetőségeket, ennek érdekében új kapacitást is létrehoztunk a lakossági igények kielégítésére. Programunk megvalósítása alapos szervezőmunkát, politikai érvelést kíván. Azt kértük, hogy a vállalat párt- és gazdaságii vezetése végezzen alapos helyzetfeltáró munkát, a célok elérésére pedig adjon világos programot. Ez megtörtént. Hatására mindenkiben feszül az akarat, a tennivá- gyás. Ebből is látható, hogy bízunk a talponmaradásban, mert a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál képzeljük el a jövőnket. Erőfeszítések növeléséért Az 1980. évi pártértekezle- ten .ígéretet tettem arra, hogy az 1979-ben elkészült ■exportüzem, valamint az 1982. július 1-vel átadott nagy kapacitású belföldi húskészítménygyártó üzem termékei révén javítjuk a megye és Budapest ellátását, exporitikötelezettségemkat pedig 'teljesítjük. Közösségünk az elmúlt őrt évben nagy erőfeszítések árán megfelelt ennék a feliadatnak; több, amerikai exportra alkalmas terméket készítettünk, és bővítettük a 'választékot is. A belföldi üzemet viszont a piaci igény hiánya, valamint kereskedelmi munkánk fogyatékosságai miatt nem tudtuk kihasználni. Az évi tízezer itonnányii termék fele került a somogyi bálitokba. Az exportbevételi tervet évről évre nehezebb felt ételek, rosszabb piaci viszonyok között teljesítettük úgy, hogy növeltük a termékek meny- nyiségét, itöbb munkát fékaz export tettünk be és nagyobb költségeket fordítottunk rá. A vállalat nyeresége évről évre csökkent, 1984-ben pedig veszteség keletkezett. Dolgozóink bem értik, imáért van ez. Eredménytelenségünknek nemcsak külső, hanem belső ókiai is vannak. Az elmúlt hónapokiban sokat foglalkoztunk 'ezzel és a hibák kijavítására feladattervet dolgoztunk ki, lehetőségeinken belül ösztönzési rendszerünket is korszerűsítettük. Szólni kívánók néhány, helyzetünktől független nehézségről is. A nagy eszközérték* valamint a magas technikai és higiéniai színvonal többletköltségekkel jár. Ezt az exporttermékek árában nem tudjuk felszámítani. Célszerű volna, ha a termelői érdekeltséget nem a legalacsonyabb színvonalú és korszerűtlen eszközöket használó üzem szintjén állapítanák (meg, hanem úgy, hogy biztosítsa az átlagosnál DR. SZERÉNYI JÁNOS, az SZMT vezető titkára Az érdekképviselet felelőssége DR. NOVAK FERENC _______ m egyei népfronttitkár Több fiatalt a közéletbe A pártbizottság beszámolója értékeli a tömegszervezeti munkát, köztük a szak- szervezetek tevékenységét is. Megállapítja, hogy a szak- szervezetek elkötelezetten kiveszik részüket a kongresszusi határozatok, a megyei célok megismertetéséből és megvalósításából, hozzájárultak a párt tömegkapcsolatának erősítéséhez. Sikerrel fáradoztak a tömegeik mozgósításában és nevelésében. Ebből is, valamint a munkánkat ért jogos bírálatból is világosan következik a szakszervezeti mozgalom feladata. A Központ; Bizottság 1983. októberi állásfoglalásában fölfoecsül- hetetlen segítséget adott a magyar szakszervezeti mozgalomnak:. A szakszervezetek kidolgozták az állásfoglalásból eredő feladataikat; gazdálkodást segítő munkájuk középpontjában a hatékonyság, a minőség, az anyag- és energiatakarékosság jól isimert követelményeinek teljesítése áll. Ezt a legalapvetőbb dolgozói érdeknek tekintik. S egyre nagyobb jelentőségűnek tartják az emberi tényezők szerepét. Tevékenységünk sokat fejlődött, de még nem elég hatékony. Az 1985. évi gazdálkodást segítő munkánk kialakítása során megkezdődött .az a folyamat, amely a munka hatékonyságának jelentős fejlesztését szolgálja, ez támaszkodik majd a vállalatok nagyré- szénél kialakuló új irányítási és szervezeti rendszerre. A módszer lényege, hogy a feladatok és az érdekeltségi rendszer között szorosabb legyen a kapcsolat. A sokoldalú érdekképviselet és érdekvédelem mindig fontos helyet foglalt el a szakszervezeti munkáiban. Tevékenységünk eredményeivel nem lehetünk elégedettek. A jelentés és a határozati javaslat is megfogalmazta azt az igényt, hogy még nagyobb felelősségtudattal végezzük ezt a munkát. Ehhez hozzáteszem még: a felelősségtudat többirányú követelményt foglal magába. A szakszervezeti mozgalom ugyanis sona nem lehet gazdaságilag megailap ázattam 'követelés zászlóvivője. Állami és gazdasági partnereink ugyanezt a felelősséget viselik. Hisizen megalapozatlanul nem mondhatják ki valamiről, hogy az az igény nem reális. Az eltelt öt év alatt a mozgalom amúgy sem szürke palettája tovább színesedett. Újabb lehetőségeket teremtettünk az állampolgárok számára, hogy érdeklődésük szerint részt vehessenek a közéletben. Sokféle tevékenyégi körünkből a szocialista demokrácia kibontakoztatását helyeztük teendőink élére. Több, a lakosság széles körét érintő jogszabálytervezet előzetes társadalmi vitájának voltunk szervezői, részesei. A legutóbbival példálózva: az oktatási törvényjavaslatról csaknem annyi módosítást jegyeztünk föl, mint a tervezet terjedelme volt. Tapasztalatainkra hivatkozva ■ezért javasoljuk, hogy az országos hatáskörű szervek még több törvénytervezetet és alacsonyabb szintű, az állampolgárok sokaságát érintő jogszabályt bocsássanak előzetes véleményezésre. Ebből készséggel rélszt vállalunk. Ezzel az áltam- poflgárok a bosszúságoktól, a jogalkotók és -'alkalmazók pedig az utólagos magyarázkodástól mentesülhetnek. A közéleti demokrácia gyakorlásának próbái lesznek az idei általános választások. Közismerten új módon, három és fél évtizedes beidegződéseket félretéve, kötelező lesz a kettős jelöléis. A választópolgárok túlnyomó többsége a törvénnyel egyetért, ám a lehetőségből csak úgy lesz valóság, ha megértetjük a politikai szándékolt, azt, hogy nem a választás módijia, hanem a népképviselőt továbbfejlesztése az elsődleges követelmény. Ennek elfogadtatásában, valamint a vesztes jelöltekről — tagadhatatlanul élő — kedvezőtlen értékítéletek feloldásában is számítunk a szervezeteinkben bevés a kommunista KISZ-tag. A KISZ-álapszervezetefc szervezeti életét nehezíti az a tény, hogy KISZ-tagjaink mind ingázók. így kevés a mozgalmi életre, közéleti munkára jjutó idő. S egyre kevesebb fiatal vállal a lakóhelyén akár a KISZ-ben. akár más társadalmi szervekben társadalmi 'tisztséget. magasabb színvonalú eszközköltség mellettit is a továbbfejlesztést. A másik gondunk az alapanyag. Az elmúlt öt évben 130 000-rel több sertést vágtunk le. A megye nagyüzemeiben megvásárolt sertések száma az 1981. évi 256 000 darabról 189 000-re csökkent. Az idei export teljesítéséhez 250 000 sertést kell behozni más megyéből. Ha tovább csökken a sertésállomány, imég nehezebben és csák nagyabb költségekkel tudjuk biztosítani az alapanyagot. megye kommun,istáira. Segítsék úgy formáLni a közhangulatot, hogy természetesnek fogadjuk e nyilvános versengésiben, ha valaki előbbre vagy hátrább végez. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a meg nem választottaknak a párt-, állami és társadalmi szervek közös felelősségével teremtsünk további lehetőséget a közélet színterein való munkálkodásra.
