Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 51. szám Ára: 2,20 Ft 1985. március 2., szombat Ma kezdődnek a megyei pártértekezletek Jó munkalégkör jellemezte az eddigi tanácskozásokat Tervszerűen haliadnak az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészületei. Alig több mint három héttel a legfel­ső pártfórum megnyitása előtt kezdődnek meg a me­gyei pántérbekezletiak. Az eddigi tanácskozásoik- ról elkészültek az első ösz- szesítiések, értékelések. Ezek szerint ,ió munlkalégkör, ak­tív vitaszellem jellemezte a kongresszusi felkészülés fon­tos állomásait: az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati, a községi, a városi, a városi jogú és a budapes­ti kerületi, illetve kerületi jogú pártértekezleteket. A múlt hét végén befejeződött tanácskozásokon megtár­gyalták a pártbizottságok beszámolóját a XII. kong­resszus óta végzett munká­ról. Megvitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, és megválasztot­ták a pártbizottságok tagja­it, a felsőbb szintű pártér - tekezletdket, illetve a XIII. kongresszus küldötteit. Ezek a tanácskozások megerősítették a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek értékelését a szocialista építőmuntoa öt­éves tapasztalatairól, egyet­értettek a célkitűzéseikké]. Egyöntetűen állást foglaltak abban, hogy az MSZMP előtt álló feladatok megva­lósításának legfőbb bizto­sítéka a párt vezető szere­pének, egységének és fe­gyelmének erősítése, vala­mint a határozatok követ­kezetesebb végrehajtása a gazdasági, a társadalmi, a politikai élet minden terü­letén. A pártértékezletek összegezték a taggyűlések, a párttagok sok irányú javas­latait és észrevételeit, s a kongresszusi irányelvek szellemében őszintén, kriti­kusan elemezték az elmúlt öt évben végzett helyi po­I Külügyminiszter-helyettesi találkozó Moszkvában A Varsói Szerződés tagállamainak kü'lügymmiszter-lhelyet- tesei március 1-én Moszkvában munkatalálkozót tartottak, amelyen magyar részről Roska István vett részit. A tárgyszerű, elvtársi légkörű találkozón Véleményt cse­réitek a nukleáris és űrfegyverzetről március 12-én kezdődő szovj et—amer iikiaii tárgyalásokról. Tanácselnökök értekezlete 1985 mező­gazdasága A változások jegyében kezdődött az idei esztendő. Ezek a változások persze a korábbi eredményekre ala­pozódhatnak, hiszen a ked­vező irányba mutatnak. Hat esztendő után most irányoz­za elő először a népgazda­sági terv a belföldi felhasz­nálás szerény mértékű nö­velését, amiből az is követ­kezik, hogy megállhat a be­ruházások és a reálbérek csökkenésének folyamata, E terv teljesítésének per­sze feltétele a külgazdasági egyensúly további javítása és a termelés hatékonyságá­nak növelése. A népgazda­sági terv a nemzeti jövede­lem 2,3—2,8 százalékos emel­kedésével számol, ami nem sokkal nagyobb, mint 1984- ben volt. Teljesítése mégis lényegesen nagyobb felada­tot jelent, hiszen például a mezőgazdaságban mérséklő­dik a fejlődés üteme. A csökkenés érthető, ma­gyarázható az elmúlt évek kiegyensúlyozatlan időjárá­sával. Az idei szerényebb, egy­százalékos növekedés is nagy feladat elé állítja a mező- gazdaságban dolgozókat. E növekedésnek ugyanis nagy­részt a növénytermelés ered­ményeire kell támaszkodnia, hiszen a népgazdasági terv az állattenyésztés szinten- tartásával számol, s a kiegé­szítő tevékenység fejlődési üteme sem éri el a koráb­ban megszokottat. Az állat­tenyésztés termékei ugyan­is nehezen és alacsony áron értékesíthetők a világpiacon. Miután a hazai ellátás esz­tendők óta biztonságban van, a felesleget csak a külpiacon lehet eladni, nem célszerű a termelés bővítése. A mezőgazdaságban tehát a növénytermesztők felé fordul a figyelem, nekik 2 százalékkal kell növelniük a termelést. Nincsenek köny- nyű helyzetben, mert alap­vető termelési szerkezetvál­tozással nem számolhatnak, így az elmúlt évi, kedvező eredményeket kell túlszár­nyalniuk. Az ágazatot rég­óta, meghatározza a gabona- termelés, hiszen gabonafélé­ket 2,9 millió hektáron, a szántóterület 62 százalékán termelnek. A tavalyi, 15 minió tonnás gabonaterme­lési tervet túlteljesítették, s az idén legalább az ismétlés kellene. Csak a növénytermelésből egyetlen gazdaság sem tud megélni, s az állattenyésztés tervezett szintentartása is átgondolt, összetett feladatot jelent. Ez mindenekelőtt a termelési arányokra vonat­kozik. Ismeretes, hogy a sertéshús ára csökkent a vi­lágpiacon, a legfrissebb ta­pasztalatok szerint viszont a baromfi iránt élénkül a ke­reslet, s az árak is ^ emel­kednek. E változások a ter­melési szerkezet módosításá­ra figyelmeztetnek. A baromfi javára történő eltolódás közvetett haszon­nal is jár. A baromfi ugyan­is kevesebb takarmányt fo­gyaszt ahhoz, hogy egy kilo­grammal gyarapodjon a sú­lya, mint a sertés, tehát az abrakfogyasztás mérséklő­dése a gabonaexport növe­kedésével is együtt járhat. A sertés és a baromfi pél­dája jól érzékelteti, hogy a tervek teljesülésének egyik feltétele a gyors helyzetfel­ismerés, az alkalmazkodás, ehhez pedig nélkülözhetetle­nül szükség van a naprakész információkra. Ezt várják a gazdaságok vezetői, kivált­képpen most, amikor önálló­ságuk erősödött, döntési sza­badságuk növekedett. V. Farkas József Az idei első negyedévben több megrendelést kell tel­jesítenie a Budaíilax tabi kempingoiikfcgyárának, mint tavaly az első három hónap­ban. És nemcsak az évkez­det biztatóbb, mint 1984-ben volt, hanem a továbbiakra is kedvezőbb jelzéseket kap­tak a táblák. íÉlénfcüil tehát a piac, bár még mindig kisebb a keres­let, mint a néhány évvel ez­előtti fölfutás idején, de a hullámvölgy után már ennek a mérsékelt pezsgésnek is örülnek a sátorgyártők. 1985- re a kempingciklkgyár 225 millió forintos árbevételt tervezett s ebből közel 27 millió forint értékű termék exportra kerül, a kivitelnek pedig majdnem a fele dol­lárért kel él. A külföldi partnerek első­sorban a nagyobb 5—8 sze­mélyes túrasétratat veszik, főképpen ifjúsági táborok számára keresik ezekét. Az NSZKnba és Hollandiába szállítanak nagyobb tétele­ket. A belföldi kereslet vál­tozatosabb, viszont kisebb sorozatok gyártását teszi le­hetővé, mart nagyon sóksá- tortípusiból rendéinek, a hazai kereskedők. Természetesen a gyár ezeket az igényeket is kielégíti; a kisebb sorozato­kat miképpen gazdaságosan, litiikai munka tapasztalata­it. A pártértekezletek beszá­molói és vitái egyértelműen tükrözték, hogy a területi pártszervek elmúlt öt évi munkájának középpontjá­ban a XII. kongresszus ál­tal meghatározott gazdasági, társadalmi és politikai fel­adatok végrehajtása állt. Ar­ról is számot adhattak, hogy a területen végzett politikai munka igazodott a körülmé- , nyékhez, figyelembe vette a megváltozott s változó kö­vetelményeket. Egy-egy pártértekezleten átlagosan 20—25 küldött szólalt fel, a végzett munka értékelése, a napirendekhez kapcsolódó állásfoglalás élénk vitában alakult ki. Értékeink megőrzéséről, ennek biztosítékairól szólva a hatékonyabb munka kö­vetelményeire helyezték a hangsúlyt. Megkülönbözte­tett figyelmet kapott a rend, a fegyelem megszilárdítása, a közéleti tisztaság megőr­zése. Az ipari üzemek pártértekezletein a figyelem elsősorban a termelési fel­tételek javítására, a műsza­ki fejlődésre, a termékszer­kezet korszerűsítésének gyorsítására összpontosult. A városi és a nagyközségi párté riekezleteken a mező­gazdasági üzemekben folyó politikai munka és gazdál­kodás került reflektorfény­be. Egyebek közt jelezték, hogy a termelőszövetkezetek egy részénél az elért gazda­sági eredmények megőrzé­séhez és továbbfejlesztésé­hez hiányoznak a szükséges anyagj feltételek. A pártértekezletek sokol­dalúan foglalkoztak az életszínvonal és az életkö­rülmények alakulásának összetett kérdéseivel. Ele­mezték a különböző társa­az anyaggal takarékoskodva igyekeznek előállítani. Az anyagtakarékosság a kempiingciikkgyár létérdeke, mert a sátor rendkívül anyagigényes termék, s ko­dalmi rétegek helyzetét, s a kongresszusi dokumentu­mokhoz kapcsolódva sok hasznos észrevétel és ja­vaslat hangzott el. Az állás- foglalások egyebek között az ellátás, a szolgáltatás, a közlekedés helyi feszültsé­geinek megoldását szolgál­ják. Napjaink valóságával összhangban foglalkoztak a küldöttek a pártiélet aktuá­lis kérdéseivel. Megerősí­tették és méltatták a kong­resszusi irányelvek megál­lapításait a pártmunka moz­galmi jellegének fejlesztésé­ről, a pártdemokrácia to­vábbi kiszélesítéséről, a kommunisták példamutatá­sáról, kiállásának szüksé­gességéről. A vezető testüle­tek újjáválasztása során el­ismeréssel szóltak a párt választási rendszerének né­hány új vonásáról, így pél­dául a pártértekezletek előtt létrehozott bizottságok túlnyomó többsége eredmé­nyesen tevékenykedett a je­lölések előkészítésében. Mintegy kétszáz esetben több jelölt közül választot­ták meg a pártbizottsági ta­gokat. A választott testüle­tekben egészséges cserélődés történt: a pártbizottsága ta­gok csaknem 40 százaléka, a végrehajtó bizottságig tiagok mintegy 30 százaléka újon­nan került a testületekbe. A pártértekezletek elismerés­sel. köszönettel méltatták a leköszönő tagok munkáját, s gondoskodtak arról, hogy lehetőségeikhez mérten to­vábbra is részt vehessenek a párt előtt álló feladatok végrehajtásában. Az értekezletek sok hasz­nos észrevétellel, javaslat­tal gazdagították a pártot, az állásfoglalások útmuta­tásul szolgálnak a megújí­tott testületek munkájában. rabbi külföldi piacveszltesé- gük épp abból’ adódott, hogy a drága alapanyag miatt nem bírták az árversenyt, egy-egy sátor árából ugyanis körülbelül 70 százalékot tesz Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének vezetésével a fővárosi, me­gyei és megyei városi ta­nácselnökök pénteken érte­kezletet tartottak a Parla­mentben. A tanácskozáson Horváth István belügymi­Szovjet kőolajtermékek ez évi magyarországi szállítá­sáról írt alá megállapodást pénteken Budapesten Tóth József, a Mineralimpex kül­kereskedelmi vállalat vezér­igazgatója és Jurij Harla- mov, a Szojuznyeftyekszport Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgató-helyettese. Az aláírásnál megjelent Viktor Ocseretin, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi képviselője. ki az anyag értéke. A csak­nem húszéves sátorgyártási tapasztalat is segíti a tabi gyárat abban, hogy gazdasá­niszter adott tájékoztatást a belügyi munka időszerű kér­déseiről, . az állam és köz- biztonság megóvására irá­nyuló tevékenységről. A bel­ügyminiszter tájékoztatta a tanácselnököket a határőr­ség és a tűzoltóság munká­járól is. A szerződés szerint a Szovjetunió 300 millió rubel értékben szállít különböző kőolajtermékeket — benzint, gázolajat, repülőgép-üzem­anyagot, világító petróleu­mot, fűtőolajat stb. — ha­zánkba, s így jelentősen hozzájárul a magyar nép­gazdaság energiaellátásá­hoz. A benzin és a gázolaj túlnyomó része az összefo­gás-csővezetéken érkezik az országba. Tabon senytképes árú termékeket kí­náljanak, hiszen a nagy gya­korlattal rendelkező gyárt­mányfejlesztők a mindenna­pi termelésben ellenőrizhetik elképzeléseiket. Tavaly sok új modellel uklkolt ki a gyár, mert a piacot akkor kell friss kíná­lattal bombázni, amikor a vásárlási kedv csökken, s hamar megtalálja a vevő a kifogást: „Hiszen ez egy le­futott típus”. Az idén — mi­vel már hetiven sátortípust kínál a cég — kevesebb új modellel foglalkoznak, a ta­valyi fejlesztőmunkát kíván­ják beénlelmii. Sikerre szá­míthat a könnyű, fölfújható, vázas sátor, valamint a kent ponyvás kerti fürdőmeden­ce, amelyet tavaly fémváz­zal készítettek el, az idén pedig kifejlesztik műanyag- vázas változatát. Űj elkép­zelés az is, hogy nemcsak sátrakat kíné Inaik, hanem komplett kempingfölszers- lésit dobnak piacra, amely a sátortól az ágyig, az aszta­lig mindent tartalmaz. A tavalyi jó tapasztalatok után természetes, hogy az idén nyáron is foglalkoznak majd sátorkölcsönzéssel. Ez a szolgáltatás piadkutátó funkciót is betölt, mert azon­nal jélzi, hogy melyik sá- tortípusoteat kedvelik az emberek. gasabb megoldásokkal meg­felelő nyereséggel is ver­.— mm — ...... ^ ■ □ Dollárért varrnak * S zovjet — magyar olajszerződés

Next

/
Oldalképek
Tartalom