Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. március 9., szombat 10 Somogyi Néplap HATÁROZATI JAVASLAT A pártértekezlet megállapítja, hogy a politikai munka, Somogy gazdasági, társadalmi élete a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és az 1980. évi páriértekezlet határozatai alapján toyább fejlődött. Elismerését és köszönetét fejezi ki a megye kommunis­táinak, valamennyi szorgalmas és be­csületes dolgozójának helytállásáért, eredményes munkájáért. A fejlődés feszültségek, ellentmondá­sok keletkezése és megoldása közepet­te ment végbe. A termelés, a kultúra, az életkörülmények és a közélet eredmé­nyesebb fejlesztését, hátrányaink leküz­dését több objektív körülmény akadá­lyozta. Egyes területeken az irányítás és a szervezés mulasztásai, a demokratiz­mus formalitásai, az egységes és a ha­tékony cselekvés hiánya, az újtól való félelem, a felkészületlenség, az emberi tényezők felszínes kezelése nehezítette a végrehajtást. A politikai célok eléré­séhez, a közügyek intézésének javításá­hoz, a lakosság szükségleteinek kielégí­téséhez a megye kommunistáinak állan­dó kezdeményezésére, határozott, pél­damutató kiállására, cselekvésére lesz szükség. Továbbra is nehezebb feltéte­lek között kell dolgoznunk; politikánk realizmusa, céljaink megvalósítása ezért megköveteli tartalékaink alaposabb fel­tárását, lehetőségeink kiaknázását. Er­re sokrétűbb ösztönzéssel, a közösségek és egyének érdekeltebbé tételével keli mozgósítanunk. Gazdasági életünk, politikai intéz­ményrendszerünk reformfolyamataiban tovább növekszik a tudati tényezők sze­repe, a rugalmas alkalmazkodóképes­ség és az elméleti igényesség jelentő­sége. Eredményeink megőrzése és gya­rapítása, a társadalmi viszonyok, az esélyek fokozatos kiegyenlítése a jobb minőség sokoldalú szükségletén alapul. Ez feltételezi a központi feladatok ha­tékonyabb megvalósítását, az önkor­mányzat lehetőségeinek jobb kihaszná­lását, a települések fejlesztését, a tevé­kenyebb helyi közélet megteremtését. A várospolitikai feladatok végrehajtása mellett dinamikusabb és differenciál­tabb községpolitikát kell folytatnunk. Gazdasági és társadalmi céljaink va­lóra váltásához a megye kommunistái­nak és párton kívüli szövetségeseinek összpontosított erejére lesz szükség a bizalom jegyében, nyílt párbeszéddel és alkotó együttműködéssel. Előrehaladá­sunk csak az állampolgári és munkafe­gyelem megszilárdításával, a cselekvé­si egység fokozásával biztosítható. Társadalmi, politikai rendszerünk fejlesztése A szövetségi politika megvalósítása mozdítsa elő a társadalmi közmegegye­zést, erősítse a szocialista nemzeti egy­séget, a proletár internacionalizmust. Tartalmasabbá kell tenni a szocialista demokráciát. A közéleti, a lakóhelyi fó­rumokon mellőzni kell a formalitásokat; a tájékoztatással együtt nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a döntés-előkészí­tésben való részvételre és az érdekelt­ség megteremtésére. A jogok és a köte­lezettségek összhangjából kiindulva át­gondoltabbá kell tenni a témaválasz­tást. A lakosság véleménye nélkülözhe­tetlen a döntésben és a végrehajtás­ban. A szocialista demokrácia kibontako­zását a pártdemokrácia fejlődése segít­se elő. Tovább kell erősíteni a párttag­ság aktivitását, öntevékenységét, fokoz­ni részvételét a politika alakításában. A társadalmi és tömegszervezetek, -moz­galmak is jobban használják ki sajátos lehetőségeiket. A vállalati, munkahelyi önállóság növelése szükségessé teszi a dolgozók aktivitásának kibontakoztatá­sát, a munkahelyi demokrácia tökélete- sitését. Az irányítási rendszer korszerűsítése megköveteli az új vezetési formákat: a körültekintő igazgatóválasztást, az igaz­gató tanácsok ésszerű kialakítása felté­teleinek megteremtését úgy, hogy azok igazodjanak a helyi viszonyokhoz. Biz­tosítani kell a dolgozók megfelelőbb képviseletét a vezetésben, a döntések meghozatalában, a végrehajtás ellen­őrzésében és a vezetők munkájának megítélésében. Javítani kell tájékozta­tásukat, az érdekek egyeztetését. Társa­dalmi intézményrendszerünk segítse elő a fizikai dolgozók megbecsülésének, politikai súlyának fokozását, az esély- egyenlőség javítását, a protekcioniz­mus és az összefonódás felszámolását. Helyre kell állítani mindenütt a közéle­ti szerepvállalás tekintélyét és megbe­csülését. A megye fejlődése érdekében szük­ség van az értelmiségpolitika követke­zetesebb megvalósítására. Meg kell te­remteni azokat a feltételeket, amelyek között az értelmiség képzettségének, te­hetségének megfelelő munkát és na­gyobb közéleti aktivitást tud kifejteni. Összehangolt politikai munkát kíván a társadalom számára hasznos család­eszmény elfogadtatása, vonzóvá tétele. Célszerűbb helyi intézkedések szüksé­gesek a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek érzékelhető javításához. To­vábbra is elő kell segíteni, hogy javul­jon az ifjúság helyzete, s kielégíthesse megalapozott igényeit. A nyugdíjasok szociális gondjainak enyhítése mellett hasznosítani kell társadalmi, politikai és termelési tapasztalataikat. A pártirányítás jobban segítse elő a tanácsok politikai és társadalmi szere­pének növelését. Erősödjék népképvise­leti, önkormányzati jellegük. Javuljon a képviseleti munka és a döntéshozatal mechanizmusa. Fejlődjék a testületek munkája a helyi, a területi érdekek fel­tárásában, egyeztetésében és érvénye­sítésében. Növelni kell a tanácsi bizott­ságok önállóságát, összehangoló és el­lenőrző szerepét. Eredményesebb mun­kát igényel a testületi határozatok vég­rehajtásának szervezése és ellenőrzése, a bürokratikus vonások megszüntetése. Biztosítani kell a létrejövő elöljáróságok közreműködését a társközségek érde­keinek képviseletében és a falvak köz­élete aktivitásának fokozásában. A ta­nácsok és a lakosság kapcsolatát a tájékoztatás és az információcsere javí­tásával is tartalmasabbá kell tenni. A helyi tanácsok és az ágazatok me­gyei irányítását, felügyeletét hatéko­nyabbá kell tenni. Erősíteni kell a ható­sági munka megelőző, feltáró jellegét, hogy eredményesebben járuljon hozzá az állampolgári fegyelem szilárdításá­hoz, a társadalompolitikai célok meg­valósításához. Kiemelt feladat a tanácsi vei-tők és a szakigazgatási dolgozók politikai, szakmai felkészültségének gyarapítása, képességük kibontakoztatása, a munka­helyi légkör javítása. A továbbképzés rendszere a változó körülményekhez igazodva jobban töltse be szerepét. Fő­ként a községekben kell nagyobb fi­gyelmet fordítani a vezetésre alkalmas káderek kiválasztására, felkészítésére és az apparátusok megerősítésére. összehangoltabb, célratörőbb legyen az ellenőrzés az állami, a társadalmi, a gazdasági szerveknél; a szervezési, gaz­dasági, jogi eszközök együttes alkalma­zásával növelni kell hatásfokát. Váljék eredményesebbé a belső ellenőrzés. Szélesíteni kell a negatív jelenségek el­leni küzdelem társadalmi bázisát. A pártszervek és az alapszervezetek segít­sék elő az ellenőrzés alaposabbá téte­lét, a kommunisták mozgósítsanak a munkahelyi és az állampolgári fegyelem szilárdítására. A szocialista rendszerünket sértő ma­gatartás, a negatív jelenségek elleni küzdelem megköveteli a határozottabb társadalmi fellépést. Az állami szervek legyenek kezdeményezőek az okok fel­tárásában, jelzésében, a felelősség ér­vényesítésében. Az állami törvényességi felügyelet és a népi ellenőrzés szolgál­ja hathatósabban a társadalmi vagyon védelmét. Fel kell lépni az alkoholiz­mus, a települések rendjét, a dolgozók életét, pihenését zavaró jelenségek el­len. A veszélyeztetett fiatalokról való ál­lami gondoskodást szervezettebbé kell tenni. A bűnüldöző és igazságügyi szervek minden törvényes eszközzel törekedje­nek a közrendet sértő magatartás, a bűnözés növekedésének visszaszorítá­sára. A bűnüldözés fő iránya a kirívóan súlyos társadalomellenes magatartás­sal és cselekményekkel szembeni fellé­pés legyen. Ezért következetesebb eljá­rásra, a területek bűnügyi fertőzöttsé- géhez jobban igazodó elbírálásra van szükség. Főként a korrupciós és a gaz­dasági bűncselekmények felderítését kell fokozni. Szigorítani kell a bűnözők ellenőrzését, a közbiztonságra veszélyes elemekkel szembeni kényszerintézkedé­seket. Gazdaságfejlesztés A megye gazdaságpolitikai feladatait a népgazdaság egyensúlyának megszi­lárdításához való további hozzájárulás határozza meg. Ezt a gazdaság teljesí­tőképességének növelésével kell meg­alapozni. Elsőrendű követelmény az in­tenzív fejlődés elemeinek kibontakozta­tása, a minőségi és hatékonysági ténye­zők javítása. A termelés jobban igazod­jék a piac igényeihez, emelkedjék ter­melékenysége, korszerűsödjék szerkeze­te, fokozódjék versenyképessége és jö­vedelmezősége. A gazdaságtalanul mű­ködő üzemeket gazdaságossá kell ten­ni, vagy ha erre nincs lehetőség, esz­közeiket jövedelmező területekre kell átcsoportosítani. A beruházások segítsék elő a műsza­ki színvonal emelkedését, az eszközál­lomány kihasználását. A termelő ága­zatokban előtérbe kell helyezni a re­konstrukciókat és a technológiai beren­dezések korszerűsítését. Az infrastruk­túra fejlesztésével folytatni kel! társa­dalmi, gazdasági programjaink végre­hajtását és mérsékelni az elmaradott­ságot. Meg kel! teremteni a megye hosszú távú fejlődését, az életszínvonal és az életkörülmények javítását meg­alapozó gazdasági hátteret. Növekedjék az ipar exportképessége, korszerűsödjék a gyártmányszerkezet, javuljon a belső tartalékok kihasználá­sa, fokozódjék az anyag- és energiata­karékosság. Elsősorban az élelmiszer- és a gépipart kell fejleszteni. Előnyben kell részesíteni a megye adottságai szempontjából legkedvezőbb áruk, va­lamint az értékesebb szellemi és fizikai munkát igénylő termékek előállítását. Szükséges a hatékonyság növelése, a minőség és a versenyképesség javítása, a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű alkalmazá­sa. A rekonstrukciók járuljanak hozzá a fejlettebb termelési kultúra meghonosí­tásához, a termelő kapacitások bővíté­séhez, a termelési folyamat aránytalan­ságainak felszámolásához. Az üzemek fegyelmezett kooperációs kapcsolatok­kal segítsék elő a termelési folyamatok egymásra épülését. Támogatni kell az önállóságra törekvő üzemek megalapo­zott kezdeményezéseit. Az építőipar fejlessze vállalkozási készségét, rugalmasabban alkalmaz­kodjék az igényekhez. Terjessze el az anyag- és energiatakarékos építési mó­dokat, javítsa szervezettségét és mun­kája minőségét. A tervezők és a kivite­lezők az eddiginél jobb munkával ve­gyenek részt társadalompolitikai célja­ink megvalósításában, vállaljanak na­gyobb szerepet a felújítási, a városre­konstrukciós feladatok megoldásában, a magánerős lakásépítésben. Az építő­anyag-ipar gondoskodjék a folyamatos és az igényeknek megfelelő anyagellá­tásról. A Kaposvár környéki új tégla­gyár felépítése nélkülözhetetlen. A mezőgazdaság fő feladata a lakos­ság élelmiszer-szükségletének kielégíté­se és az export-árualapok növelése. To­vább kell folytatni a gyenge adottságú termelőszövetkezetek segítését. Javítani kell a gazdaságosságot és a hatékony­ságot, előtérbe helyezve a minőséget, a hozamok növelését. A növénytermesz­tésben kapjon elsőbbséget az áruter­melés, a színvonal emelése. Az állatte­nyésztésben a legfontosabb a jövedel­mezőség javítása, az üzemen belüli és az üzemek közötti szakosítás folytatása. Továbbra is szükség van a piac igényei­hez igazodó kiegészítő tevékenység fej­lesztésére. Törekedni kell a szántóterü­let csökkenésének megállítására. Üte­mesen kell folytatni az erdők telepíté­sét és ápolását, gondot fordítva a ki­termelt fa célszerűbb felhasználására. Erőfeszítéseket kell tenni a föld ter­mőképességének megtartására és foko­zására, a termelési területek technikai­technológiai színvonalának emelésére, a tudományos eredmények intenzívebb hasznosítására. A fejlesztések elsősor­ban az országosan meghirdetett gabo­na- és húsprogramhoz, valamint a kör­nyezetvédelmi feladatokhoz kapcsolód­janak. Az integráció szélesítésével össz­hangot kell teremteni a mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripari feldolgozás és a tárolás között. Tovább kell javíta­ni az alacsony hatékonyságú mezőgaz­dasági nagyüzemek gazdálkodását. Az integráció magasabb fokán kell tovább fejleszteni a mezőgazdasági üzemek melléküzemágait. Fokozni kell a háztáji és a kisgazdaságok termelését, javítva anyag- és eszközellátásukat. A nagyüzemek és a felvásárló vállalatok erősítsék a termelést eredményesebbé tevő szerződéses kapcsolataikat. A lakosság és a gazdálkodó szervek növekvő igénye megköveteli a villamos- energia-hálózat fejlesztését, a zárolt körzetek számának csökkentését, a kor­szerűtlen légvezetékek modernizálását. Folytatni kell az energiaracionalizálási programot, a gazdasági egységek, in­tézmények és a lakások bekapcsolását a gázellátásba. További összekötő utakat kell építe­ni, gondoskodni a meglevők minőségé­nek megóvásáról, új autóbusz-pályaud­varok létesítéséről. Kiemelt feladat a 61-es út kaposvári és a 70-es út sió­foki kivezető szakaszának, valamint a megyeszékhely körzeti teherpályaudva­rának megépítése, vasúti fő vonalaink villamosítása. Az autóbuszpark és a me­netrend kialakításakor jobban vegyék figyelembe az üzemeltetők a lakosság igényeit, javítsák a munkába és az is­kolába járás feltételeit. Gondoskodni keli az energetikai szempontból kedve­ző szállítási módokról, a közlekedésbiz­tonságról és a környezetvédelemről. Kezdeményezni kell a vasúti szállítás fe­szültségeinek megszüntetését. Tartósan meg kell oldani a nagyobb települések közlekedésszervezését. Fejleszteni kell a hírközlést. Mielőbb be kell fejezni a távbeszélőhálózat bő­vítését, az állomások számát növelő be­ruházásokat, a kaposvári új telefonköz­pont kivitelezését, a Balaton-parti hír­közlési rendszer komplex programjának megvalósítását. Az idegenforgalom növekedése, szer­kezetének változása és gazdasági sze­repének fokozása szükségessé teszi a fogadási feltételek javítását, egybevá­góan a balatoni kormányprogrammal. Bővíteni kell a kereskedelmi hálózatot, tovább korszerűsítve a meglevő üzlete­ket, szálláshelyeket. Jobban össze kell egyeztetni az elő- és utószezoni forga­lom, valamint az ellátás feltételeit. Gya- rapítsuk a megye belső idegenforgalmi értékeit — különös tekintettel a Balaton háttér-övezetére —, és folytassuk ezek népszerűsítését. A tanácsok javítsák tervező-szervező, irányító és ellenőrző munkájukat. Ké­szüljenek fel a nagyobb gazdasági ön­állóságra. Éljenek bátran az új szabá­lyozás lehetőségeivel. Ügyeljenek az in­tézmények működtetésének és fejleszté­sének egyensúlyára. Biztosítsák terüle­tük és a tanácsi gazdaság összehangolt fejlődését. Bővítsék gazdasági koordi­nációs tevékenységüket, törekedjenek a lakossági erőforrások fokozottabb igény- bevételére. Javuljon a tanácsok együtt­működése. A megyei tanács a tervező és szervező munkában fordítson meg­különböztetett figyelmet a megyehatár közelében levő településekre, a szom­szédos megyékkel kialakított kapcsola­tok elmélyítésére. T ársadalompolitika Arányosabb terület- és településfej­lesztési politikát kell folytatni, kedve­zőbb feltételeket teremtve ezzel a me­gye gazdaságának intenzív fejlődésé­hez, az életkörülmények javításához, a szocialista életmód megvalósításához. A települések szerepköre határozza meg a fejlesztéseket. Erősíteni kell a vonzás- körzeteket és a kis térségeken belül a gazdasági, ellátási kapcsolatokat. A foglalkoztatási és a munkán alapuló jövedelemszerzési lehetőségek bővíté­sével, az alapellátás, a közlekedési kapcsolatok javításával mérsékelni kell a különböző településeken lakók élet- és munkakörülményeiben meglevő kü­lönbségeket. Növelni kell a községek népességmegtartó erejét. Valamennyi településen javítani kell az alapellátást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom