Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
1985. március 8., péntek Somogyi Néplap 3 Egy mondat az irányelvekről DÉL-SOMOGYI ÉRDEKELTSÉG 140 millió a kertek aljáról Több új szolgáltatás Százkétmillió forintot fűzhettek be, közel kétezer új T öbbet, jobbat, mást Már az is szokatlan volt, hogy hirdetés jelent meg az üzemi lapban. A szöveg furcsán hatott. A hirdetés feladója, a kereskedelmi igazgató a gyár vevőszolgálati kirendeltségére, szervizmunkára keresett jelentkezőket. Mint alrvastoatttuk: „kötélidegzetűek előnyben”. A hirdetés előzménye: egy év alatt háromszor cserélődött ki a kirendélltség teljes létszáma, s ha nem találnak gyors .megoldásit, be kell zámliuik az amúgy vonzó helyet. Az az egyötöd Lényeges igények megfogalmazója az MSZMP Központi Bizottsága a XIII. kongresszusra kibocsátott irányelvekben, amikor kimondja: „Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégítsék ki az igényeket." A közvélemény ismeretében némi baj van a fogalommal, értelmezésével, mert bizony szolgáltatás az oktatás, az egészségügyi ellátás is, amint az a tömegközlekedés, a közüzemi vízvezeték is. Amit a közvélemény szolgáltatásnak tart, az válójában a fogyasztási — azon belül a személyi — szolgáltatások köre. Ezek azonban a szolgá 1 tatásofcnak csupán egyötödét adják, ám jellegüknél fogva rendkívül fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapjaiban. Egyre érzékelhetőbb a javítási igény, a már meglevő javaik élettartamánák meghosszabbítása. 1978 és 1984 között — szabad áras tevékenységekről van szó — az ára'k másfélszeresükre nőttek. Ezen beiül az egyes szakmákban nagyon is eltérő volt az áremelkedés. Így például amíg a híradástechnikai készülékek karbantartásának díjai négy év alatt csupán 6,7 százalékkal nőttek, addig a cipőjavításnál 61,5 százalékos volt az emelkedés. Ez utóbbi mégis változatlanul a hiányzó szolgáltatások közé tartozik. Egyetlen éviben, 1983-ban volt ez, 15,2 százalékot ugrott a híradástechnikai eszközök javításának árszínvonala, ám a munika minősége romlott.. Meglehetősen ellentmondásos terepen mozgunk téhát, hiszen seregnyi tényt, hatást kellene összehangolni. Szembeszökően növekszik az „illegális” szolgáltatóik aránya. A magiasább jövedelem és a szolgáltatások igénybevéteié- nék emelkedése között szoros összefüggés mutatható ki, de egy sor új szolgáltatásra nincsen vállalkozó. Továbbá: föl kelll figyelni rá, hogy a házilagosan is elvégezhető szolgáltatás iránt mérséklődött a kereslet. A javíttatást igény ugyanakkor szánté automatikusan növekszik azáltal, hogy bizonyos javak állománya — kerti kisgépek, személy- és tehergépkocsik — fokozatosain elöregszik, de lecserélése a kellő kínálat híján is rendkívül lassú. Hatalmas összeg Ma már a lakosságnak nyújtott fogyasztási szolgáltatás egy évi értéke 30 milliárd forlint. A szolgáltatás színvonalát jelentősen befolyásolja az alkatrészhiány. Égy, a Belkereskedelmi Kutatóiintézetben készült tanulmány szerint 1981-ben 193 millió forint többletkiadást akozott a lakosságnak — csupán a gépkocsijavításná'l — az alkatrészek hiánya. A szolgáltatás összetételének módosulásában szerepet játszanak szokásváitozásak is. A keresleti átrendeződéshez viszont alig igazodik a szolgáltatói szervezet; lassú és nehézkes. Hosszú ideig hozzájárult ehhez a merev magatartáshoz a túlzott központosítás. A minőséget érintő hibák ugyancsak fokozzák a szolgáltatási igényeket. A képhez tartozik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felmérései és becslései szerint a fogyasztási szolgáltatásnak csupán a fele jelenik meg a hivatalos összesítésekben. A másik felét az illegális szolgáltatók — fusi- zók, kantárok — teljesítik, illetve a lakosság — tapétázás, ,lakásfestés — maga végzi el. A többet, jobbat, mást igénylése tehát a szolgáltatásban együtt kell hogy járjon a tisztább helyzetkép kialakításával, hiszen fejleszteni nem általában, hanem nagyon is egy-egy területhez kötötten kell, utat adva a differenciálódásnak. kellene fejleszteni, de ehhez először tiszta kép kell. Lázár Gábor takarékbetétkönyvet váltották tavaly a nagyatádi takarékszövetkezetnél — hangzott el tegnapi küldöttgyűlésükön. A betétállomány huszonhét százalékos növekedése azt is jelentette, hogy a tervezettnél több kölcsönt adhattak 'tagjaiknak. Har- minchétmililió forintot foilyó- sítottak építkezésekhez, vásárlásokhoz és a háztáji gaz daságok fejlesztéséhez. — A betóték számának növekedése — hangsúlyozta Szőke József az igazgatóság elnöke — azt bizonyítja, hogy a néhezébb gazdasági féitótélek a lakosságot is átgondoltabb takarékosságra késztetik. Tény, hogy sokan szüntették meg korábbi betétjeiket, ám kétszer annyian voltak, akliik új ügyfélként jelentkeztek. A takarékszövetkezet népszerűségéhez hozzájárult az is, hogy tavaly több új szolgáltatásit vezettek be. Előbb a vízdíjak, majd az áramszámláik beszedését vállalták. A várható forgalomnövekedés késztette arra a nagyatádi takarékszövetkezetet, hogy bővítse irodáit. Megvásárolták az olcsó áruk boltját, s a Kögáz Kossuth Lajos utcai irodáit. Üj irodákat kap Mike és Lábod is. Ezek kialakításához oéirész- jegyéket hoztak forgalomba. Az idén tíz százalékos be- tétnövékedésre számítanak, s 41—45 millió forint kölcsönt fdlyósítainak majd. A jövőben egyes jogi személyek bankszámláját is vezethetik értékpapírokat bocsáthatnak ki, az OTP-vel azonos körül- ményök között véhetnek -részt a lakásépítésekben is. Közös túrák,társadalmi munka Úttörő—KISZ kapcsolatok Valamennyi somogyi úttörőcsapatnak lőhetne KISZ- tes'bvórszervezete, mégis akad amelyiknek nincs. Egyiknek- másiknak pedig több is jut. A megyében még nem általános a rajok és az alap- szervezetek kapcsolata. Kaposváron elsősorban az üzemi KISZ-szervezetek tartanak kaipcsolatot az úttörő- csapatokkal ; Barcson, Marcaliban és környékén pedig a lakóhelyi a'lapszervezetek. A megye ötvenhárom pedagógus KISZ-szervezete sokat tesz az ifjúsági szövetséggel való együttműködésért. A gyerekek közéletre való nevelésében még többet segíthetnének a KISZ-fagok a társadalmi, politikai és a csapatünnepek szervezésében, a gyermeknapon, vetélkedőkön. Az úttörőik is sokat tanultak a nemzedéki találkozókon hazánk négy évtizedes múltjáról és a személyes élményeken keresztül. A megyei úttörőelnökség és a KISZ megyei bizottsága fontosnak tartja a KISZ- esek személyes kapcsolatának fokozását a gyerekekkel. Nem mindegy, hogy a pajtások mivel töltik a szabad idejüket. A tapasztalatok szerint kevés az iskolán kívüli szakkör, pedig a lakóhelyen, az üzemékben is le- hétőség van ezek megszervezésére. Ahol élnek ezzel, ott elsősorban — mint például a lakberendező szövetkezet — az utánpótlást segíti. A Nyitott kapuk elnevezésű üzemlátogatások fölkeltik a gyerekek érdeklődését a különféle szakmák iránt. Hagyományosan szép eredményeket mutatnak fel az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek a közös társadalmi munkában: hasznos anyaigot gyűjtenek, részt vesznek a lakóhely szépítésében, a környezet védelmében. Az így keresett pénzen aztán táborozni mennek, országjárásra; berendezési tárgyaikat vesznek a csapato/tt- homlba. A tartalmas kapcsolat csak a rendszeres találkozások talaján fejlődhet ki. Ezért fontos, hogy a KISZ-esek segítsenek az útitörőprogramok kialakításában és megszervezésében. Ehhez néhány pedagógus úttörővezető szemléletén változtatni kell, ugyanis a kapcsolatot arra korlátozzák: a KISZ-esek javítsák meg a berendezési tárgyakat. A rajok és az alapsizervezetek találkozása nélkül nehéz fölkészíteni a pajtásokat a KISZ-életre. Gondot okoz, hegy a KISZ- szeryezetek, az úttörőcsapatok, az iskolák nagy többsége nem képes kielégíteni a fiatalok műszaki, zenei és egyéb újdonságok iránti érdeklődését. Nem építenek azokra a fiatalokra és felnőttekre sem, akik értenek ehhez. Ezen kívül az iskolákban kevés a szabad helyiség erre, a technikai eszközök pedig elavultak. A serdülő korosztályt érdeklő kérdésekkel — mint az önismeret, az emberi kapcsolatok, a pályaválasztás, a társas kapcsolataik, az életcél stb. — sem foglalkoznak megfelelően. így azután nem vonzó az úttörő- és KISZ- szervezeték programija, nincs kisugárzó hatása a pajtásokra és a fiatalókra. Különösen érződik ez az elsősökön, akik nehezen illeszkednek be a középiskola és a KISZ- szenvezet életébe. Ezt készítené elő, ha a KISZ-szervezetek méghívnák a hetedikes és nyolcadikos pajtásokat a politikai vitakörök olyan foglalkozásaira. amelyeken ők is be tudnak kapcsolódni a vitába. A KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok kapcsolata nem lehet sem formális, sem öncélú, hiszen azt szolgálja, hogy az úttörőiként tevékenykedő gyerek ugyanolyan legyen majd az ifjúsági szövetségben is. Lajos Géza Valószínűleg kevesen tudnak ennek a boglórlellei üzerr nek a létezéséről. A Dél-somogyi Állami Gazdaság vas- és faipari üzemének központja meglehetősen távol esik a főútvonaltól. A gazdaságnak ez az önálló egysége 140 millió forintos termelési érteket állít elő evente, s a tavalyi 13 millió forintos nyereség sokat nyomott a gazdaság mérlegének jövedelmet tartalmazó serpenyőjében. — A környéken élő fiatalok sem sokat tudnak erről a munkahelyről, pedig korszerűen berendezett tanműhelyünk van, szerkezeti és géplakatosokat képezünk, s a kereset sem lebecsülendő; az idén 62 ezer forint körüli évi átlagbért tervezünk, s állami gazdasági egységről lévén szó, illetményföld, illetve ennek természetbeni vagy pénzbe- ni megfelelője jár a dolgozóknak. A telekvásárlásban és a lakásém'tóshen is segítjük őket. . . Speciális nehézgépeket javítanak a szerelők, felújítják az ország minden részéből ide szállított lánctalpas traktorokat. A bányászatban használatos erő- és munkagépek is évente 30—40 millió forint értékű munkát adnak az üzemnek. Németh Béla vezető főmérnök: — Második legjelentősebb tevékenységünk az önálló, illetve kooperációban végzett gép- és alkatrészgyártás. Legnagyobb megrendelőnk a Veszprémi Szénbánya Vállalat. Bányabiztonsági berendezéseket, hidraulikus pajzsokhoz alkatrészeket gyártunk a vállalatnak. A Ganz-MÁVAG járműgyárával együttműködve tavaly görög motorvonatok alvázaihoz való fődarabokat készítettünk, az idén ugyanezt a munkát végezzük — 15 millió forint értékben — szovjet vonatokhoz. A kooperációban a Ganz-MÁVAG a fővállalkozó, s mi vagyunk az alvállalkozók ... A megyei Agraker-vállalatoknak mezőgazdasági gép- alkatrészeket szállítanak. A piacot jobbára maguk kutatják, keresik a megrendelőket, hogy kapacitásukat, leköthessék. — Tavaly mintegy négymillió forint értékű fejlesztést valósítottunk meg: drága — és sokat tudó — szerszámgépeket állítottunk föl a csarnokokban, s az anyag- mozgatás könnyítésére, egyszerűsítésére 12 tonnás híddarut helyeztünk üzembe. Hamarosan megérkezik az a japán gyártmányú, elektronikus vezérlésű, négyfejes lángvágó, melyét másfél millió forintért vásároltunk ... A műhelyek előtt jókora, vastág vaslemezek a már említett motorvonatok alvázaihoz. Odabenn igazi vasipari tevékenység folyik, fények viliódznak, fúrógépek zizegnek, fűrész járja oda- vissza útját a kemény fémben. A Baitáton-parti nagyközség peremén, ott, ahol a házvégi kertek már szántóföldbe torkoltának, jóval több, mint százmilliós értéket termel a Dél-somogyi ÁH,ami Gazdaság üzeme. Heme&z Ferenc Nőtt a nyereség Állami gazdaságok mérlege Az állami gazdaságokban — a termélőszövetkezetekhez hasonlóan — értékelték a műit évi eredményeket és az üzemi kollektívák bevonásával meghatározták a feladatokat. Az összesítés szerint a mezőgazdaság állami nagyüzemei tavaly jó ered11.ínyeket értek el: a terve.'-itt 1,5 százalékkal szemben kiugróan nagymértékben, mintegy 7,6 százalékkal nőtt termelésük értéke. Gazdálkodásuk minden korábbinál jobban összhangban volt a jövedelmezőség- gél. Ezt bizonyítja, hogy egy év alatt 15,5 százalékkal emelkedett nyereségük, s meghaladta az 5,3 milliárd forintot. Figyelemre méltó, hogy bevételi többleteik döntően a tenmélékenység javulásából adódtak. Az elemzések szerint a jó teljesítményhez hozzájárult, hogy egy évvel korábban kedvezően alakult a takar- mánytermélés, s ennék megnövelt haszna — az állatállomány „közbeiktatásával” — 1984-iben jelentkezett. Az üzemekben egyre-másra érnek be a korábbi fejlesztési munkák is. A teljes körűvé vált technológiáik biztonságosabb termelést tesznek lehetőivé, és az élőmunka eredményét is javítják. A korszerű takarmányozás a magas genetikai értékkel párosulva európai szintű sikert hozott a tejelő tehenészetekben : az egy tehénre jutó hozam 5300 klg volt, tizennyolc gazdaság átlagában meghaladta a 6000 kilogrammot. A magas szántóföldi hozamok elérését kitűnő hibrid-vetőmagok segítették. Hogy az állami gazdaságokban milyen sokat adnak a biológiai alapok biztosítására, arra példa: tavaly ősszel nem termett kellő mennyiségű kukorica vetőmag, ezért az idei tavaszi vetésékhez 15 ezer tonna szaporítóanyagot viszonylag magas költséggel külföldről hoznak be. A mezőgazdasági alaptevékenységhez — a földműveléshez és az állattenyésztéshez — egyre-másra csatlakoznak a termelést „meghosszabbító” kiegészítő üzemágak. Ezek is hozzájárulnak a bevételek emeléséhez. Az állami gazdasági vágóhidak tavaly 700 ezer sertést vágtak és részben fél is dolgoztak, a hizlaldákból kikerülő állomány csaknem egyhairmadát. A szőlőtermelést a helyi feldolgozóüzemek, palackozók fogadják. A gazdaságok borászataiból tavaly összesen 161 millió palack került ki, ennek többsége, csaknem 140 millió palack exportra került. A múlt évi gazdálkodásiról készített mérlegből az is kitűnik: a gazdaságok mintegy 36 ezer kistermelővel vannak kapcsolatban, és több mint 50 szakcsoportot irányítanak. Az innen származó termékek jó részét átveszik, feldolgozzák és forgalmazzák.
