Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 55. szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 7., csütörtök Megvitatták az ifjúsági törvény végrehajtását A konferencia második napja Iparunk negyven éve — szekcióüléseken és plenáris tanácskozáson Várkonyi Péter Londonban A KISZ Központi Bizottságának ülése Szerdán Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A Központú (Bizottság Szandtner Iván titkár előterjesztése alapján állást foglalt az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetéről. A testület időszerűnek tartja a törvény végrehajtása tapasztalatainak ösz- szegzését. E munka alapját az MSZMP Központi Bizottságának 1984. októberi ifjúságpolitikái állásfoglalása adja, amely elemzi az ifjúság körében végzett munka tapasztalatait, az ifjúság társadalmi helyzetét és meghatározza az időszerű feladatokat. Az elmúlt 14 évben az ifjúsági törvény alapelvei ösz- szeségében beváltak a gyakorlatban, jól szolgálták ifjúságpolitikai céljainkat, a feladatok megvalósításához megfelelő jogszabályi kereteket adtak — állapították meg az ülésen. A (testület Vanga-Sabján László titkárának előterjesztésiében megvitatta és jóváhagyta a KISZ KB mellett működő honvédelmi nevelési tanács funkciójára, feladat- és hatáskörére, működésű rendjére és személyi összetételére tett javaslatot. A központi bizottság végül szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Nagy Sándort és Szábó Tibort érdemeik elismerése mellett fölmentette központi bizottsági ás intéző bizottsági tagságuk alól. A testület Arga'lász Kálmánt, a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnöksége ifjúsági osztályának vezetőjét kooptálta a kb tagjainak soraiba és megválasztotta az intéző bizottság tagjává. Szerdán a Budapest kongresszusi központban szekcióülésekkel folytatta munkáját a magyar ipar 40 éves fejlődését áttekintő, kedden kezdődött konferencia: Az eszmecserék tegnap véget értek; tapasztalatait a konferencia résztvevői plenáris ülésen ösz- szegezték. Ipari konferencia. Az első napon Kádár János találkozott a konferencia résztvevőivel Az MTA ipargazdaságtani kutatócsoportjának igazgatója, Román Zoltán, a gazdasági növekedés és az ipar kapcsolatát elemző szekcióülés vitájáról számolt be. A hozzászólók jelentős eredményiként értékelték, hogy a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben került közelebb a legfejlettebb országokhoz, s a növekedés motorja — a jól ismert gondok ellenére — kétségtelenül az ipar volt. Hangsúlyozták azonban, hogy a gazdasági növekedésnek, az életkörülmények javításának egyaránt lényeges feltételét jelentő infrastruktúra háttérbe szorult" s fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. El'hangizott a hozzáAnyag- és energiatakarékossági pályázat szólásokban az is, hogy a fejlődést nem szabad csupán a növekedés alapján megítélni, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági eredményeit még jelentősebb társadalmi változások kísérték. Az ipar teljesítményét a szekcióülésen szigorúan értékelték a hozzászólók, s megállapították, hogy a kívánatos dinamizmus eléréséhez jobb minőségre, hatékonyságra, rugalmasabb szerkezetváltási készségre van szükség. Ezekben egyaránt megvan a szerepe a nagy- es a kisvállalatoknak. Miután azonban a tőke jelentős hányada a nagyvállalatoknál koncentrálódik, kívánatos lenne, ha a magasan képzett szakemberek ott fejtenék ki átlagosnál értékesebb teljesítményüket. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató- intézetének igazgatója a műszaki haladásnak az iparban betöltött szerepét értékelő vita tapasztalatait osz- szegezte. Egyöntetű volt a hozzászólók véleménye: a magyar ipar műszaki színvonalát gyorsabban kell növelni ahhoz, hogy a fejlett országokhoz mért elmaradásunk tovább csökkenjen. A műszaki fejlesztés gyorsításának alapvető feltétele az általános technológiai rekonstrukció. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő gazdaság-, iparpolitikával és szabályozással párosul. Nagyon fontos a hazai feltételek, az ipar által eddig elért eredmények reális értékelése — enélkül aligha kezdődhet meg a megújulás. Az ipar az elmúlt négy évtized során forradalmi átalakuláson ment át, s a jelenlegi ipari bázison már adottak a gyorsabb műszaki fejlődés feltételei — mutattak rá a szakemberek. A harmadik szekció az ipari tervezés, szabályozás és a szervezés kérdéseivel foglalkozott. Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági] Társaság elnöke összefoglalójában arról szólt, hogy az 1985—90-es években a hazai ipar valószínűleg kedvezőbb feltételek között fejlődhet, mint az elmúlt években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új típusú rugalmasabb iparirányítást igényel. A hozzászólásokat egyfajta óvatos derűlátás jellemezte, amit arra alapoztak, hogy a következő években az iparvállalatok munkáját sokkal inkább ösztönzőkkel kívánják segíteni az irányító szervek, s feltehetően jónéhány kényszerintézkedésként bevezetett korlátozást megszüntetnek, enyhíthetik a szigorításokat. Szinte valamennyi felszólaló lényegesnek tartotta, hogy a jövőben a jól, jövedelmezően gazdálkodó vállalatok a termelés során megtermelt nyereség nagyobb hányadát használhassák fel, mint eddig. A vállalatoknak sokkal jobban kell élniük önállóságukkal, s mindenekelőtt átfogó, marketing-szemléletű üzletpolitika kialakítására kell törekedniük. Ma még kevés helyen ismerték fel ennek jelentőségét. Elhangzott az is, hogy ha a magyar ipar gyorsabb növekedési pályára akar lépni, akkor jobban fel kell használnia a KGST-együttmű- ködésben rejlő lehetőségeket. A magyar ipari export nagyobb hányada erre a piacra kerül, ezért számukra különösen fontos az együttműködés rendszerének további javítása, hogy mindig időben lehessen dönteni a közös fejlesztési, beruházási, termelési és értékesítési kérdésekben. A szekcióvezetők beszámolójával befejeződött a kétnapos konferencia. A szekcióülésekkel párhuzamosan került sor a köny- nyűipari ágazati tanácskozásra, amelyen részt vettek a lakossági ellátásban és az export tejesítésében elsősorban érdekelt ipari és külkereskedelmi vállalatok vezetői. E megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Kereske(Folytatás a 2. oldalon) A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter programja tegnap délelőtt a brit kereskedelmi és iparügyi minisztériumban kezdődött, ahol Norman Tebbit miniszter fogadta őt. Kettejük háromnegyedórás eszmecseréjén a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról volt szó. Megvitatták, hogy a brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segítheti a gazdasági kapcsolatok szálainak erősítését, illetve a k» •reskedelmj forgalom bővítését. Várkonyi Péter ezután sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyalt, vendéglátója hivatalában. Őszinte és szívélyes hangulatú eszmecseréjük tárgya a nemzetközi helyzet volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok problémaköre, az enyhülés és a fegyverzetkorlátozás. Bár a feíek rögzítették, hogy a nemzetközi feszültség okait eltérően ítélik meg, a regmsrzettkoiiá- tozás számos kérdését illetően más a megközelítési módjuk, és másképp értékelik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, nevezetesen az Egyesült Államok „stratégiai védelmi kezdeményezésének’' kérdését is. Reményüknek adtak hangot, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak Genfben sikerült lépést tennie azoknak a céloknak az elérése felé, amelyeket a szovjet és az amerikai külügyminiszter januári találkozójáról kiadott közös közlemény tartalmazott. Várkonyi Péter és sir Geoffrey Howe végül megelégedéssel állapította meg, hogy a brit—magyar kapcsolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, s az együttműködés további bővítésére való készség mindkét oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerdán délután Várkonyi Péter Malcolm Riffcind brit külügyi államminiszterrel vitatta meg. A magyar külügyminiszter programjain részt vett Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete is. Kevés az ellenőr, sok a szabálytalanság KAPOSVÁRON ÉS KÖRNYÉKÉN Országos anyag- és energiatakarékossági pályázat kiírásáról (tartottak szerdán sajtótájékoztatót az MTESZ székiházában. Müller István, az OMPB elnökhelyettese, az MTESZ alelnöke elmondta: az MTESZ, az Országos Anyag- ás Árhivdtal, az OMFB, az Országos Tervhivatal, valamint több minisztérium és társadalmi szerv által kiírt pályázat célja, hogy újabb anyag- és energiatakarékossági technológiák, eljárások kidolgozására ösztönözzön, segítse a kormányprogramok megvalósítását. A korábbi években az anyag- és energiatakarékosságra külön-küllön kiírt pályázatokra több mint 1800 pályamunka érkezett, a már megvalósultaikkal mintegy 5.5 milliárd forint megtakarításit sikerült eddig elérni. A mostani pályázatot az anyagtakarékosság, az energiatakarékosság, valamint a hulladékok újra hasznosítása témájában összevontan hirdették meg. A népgazdaság valamennyi ágazatát érintően lelhet új, megtakarítást eredményező eljárásokkal nevezni. A pályamunka lehet már korábban kidolgozott és egy helyein — 1984- nél nem hamarább — már megvalósítotlt, de más vállalatoknál még be nem vezetett műszaki — technológiai megoldás, illetve részben, vagy egészben új, eddig még nem ismert javaslat. A bírálat során előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek vátlalatti szinten saját eszközökkel megva- ■ isi ihatok; amelyek 1985-ben vagy ezt követően rövid időn bélül számottevő beruházás nélkül — felhasználhatók és amelyek viszonylag hamar — néhány év alatt megtérülőnek. Kedvező elbírálásra számíthatnak azok a pályamunkák, amelyek konvertibilis impontmegitakaríltást, illetve exportárualap-bővítést eredményeznék. A pályázatok beküldési határideje 1985. szeptember 4. Az eredményhirdetésre ez év december 20-ig sor kerül: a művek díjazására több minit félmillió forint áll rendelkezésre. Részletes felvilágosításit az MTESZ Szákértő Iroda nyújt, itt vehetők át a nevezési lapok is. A kereskedők és a kisiparosok többsége becsülettel és a lakossági érdekek szem előtt tartásával dolgozik. Hogy a kivételek, vagyis a kisebb-nagyobb szabálytalanságot elkövetők ’ száma mégsem kevés, azt jól példázta a Kaposváron és környékén végzett árellenőrzés tapasztalatait összefoglaló előterjesztés, amelyről tegnap tanácskozott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az árellenőrzés tapasztalatait legutóbb öt évvel ezelőtt tárgyalta a végrehajtó bizottság. Azóta az új vállalkozási formák — többek között a gazdasági munka- közösségek — kibontakozásával egyre nagyobb feladatot kell megoldani az ár- ellenőrzéssel foglalkozó szakembereknek. Tevékenységük korszerűsítésére a múlt év januárjától átszervezett államigazgatás adott lehetőséget. Kaposvár városkörnyékéhez 18 községi tanács és 72 település tartozik. Szükségessé vált egy árcsoport létrehozása, amely 1984. júliu". 1-el alakult. A múlt év ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint a kisüzemi termelőik még mindig hiányosan ismerik, illetve használják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Árvetéskészítési kötelezettségüknek többen nem tettek eleget, anyagbeszerzési bizonylataikat csak részben őrizték meg. A leggyakoribb termékek és szolgáltatások díját sokan nem függesztették ki. Az ellenőröknek sok esetben kellett a hiányos csomagolások és a mérleg pontatlansága miatt eljárniuk. A maigiánvendég- látóknál például az ételital árjegyzék kifüggesztésének, az osztályba sorolás feltüntetésének hiánya szerepelt a jellemző szabálytalanságok között. A magán- kereskedőknél az árak feltűntetésében, a haszonkul- csok aránytalanul magas megállapításában, a pontatlan mérésben és számlázásban állapították meg a legtöbb hiányosságot. Az új elszámolási formában vaíó tájékozatlanság az építőiparban volt a legjellemzőbb. A megrendelőket többen pontatlan számolással károsították meg, anyagbeszerzési bizonylatot is csak kevesen tudtak felmutatni. Nemcsak számát, hanem gyakoriságát tekintve is kevésnek ítélték meg az ellenőrzéseket a vb tagjai. A különböző hiányosságok miatt 74 személy ellen szabálysértési feljelentést tettek, 216- ot pedig figyelmeztetésben részesítettek az árellenőrök. A tervezett 832 ellenőrzés helyett 919-et folytattak le. Ennek ellenére még mindig csak a harmadát vizsgálták a hatáskörükbe és ellenőrzésük alá tartozóknak. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik évben van csak lehetőségük ugyanannak a személynek az ellenőrzésére.
