Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. március 6., szerda Somogyi Néplap 5 Nők a rock­zenében is „A nőik betöritek a közélet­be; ma már polgármesterek, ellinöik jelölitek lehetnek. Mi árt ne lehetne így a rockzené­ben is ... ?„ Anlirüa Pointer, a Poinlter SiiSters együttes tagja nyilatkozott így. Zene­kara épp egyike azoknak, amelyék megtörték a korlát­lan férítaiailmat a rockv II ág­ban. A beait és a rock klasszi­kus koráiban elkópzellhetet- lenék voltak a női sztárok: míg a fiúk „forradalmait” csináltak, a lányok megma­radtak a kedves dalocskák­nál, de a Siker is elmaradt. Akik a Beatles, a Stones, a Creaim vagy a Led Zeppe­lin zenéjén nevelkedtek, azdkmalk „ciki” vol-t Sandy Shawit, Luiluit hallgatni. Már az is küllönllegességniek szá­mított, ha egy zenekar lány énekesit választott: inkább csak ,színpadi látványnak” alkalmazták. Aztán jött egy aranyosnak aligha nevezhető texasi lány, Janis Jqplin, akii nőiségét félredobva ugyanúgy üvöltötte a kegyet­len bluesokait, mint a fiúk, és ugyanúgy tékozolta el éle­tét... 1970 szeptemberében halit meg, 27 éves korában. Talán ezért sem volt évekig követője. Az olyan dalkölitő nők, mint Carole Kiing, sikerük ellenére sem teremtettek iskolát. Nem így Tina Tumer és Stevie Nidks a 70-es évek második felében. Tina tizennégy évig aratta a sikereket férje — Ike — együttesében. 1976- ban azonban egy turné kel­lős közepén otthagyta a fiú­kat, s egyedüli folytatta — folytatja ma is — Mülmúl- hátatlan sikerrel. A hamvas szőke Stevie előlször csák énekesként lé­pett be a fiúikból álló Fleet- wood Mlac-be, de egy óv alatt gyakorlatilag átvette a zene irányítását lágyságában is erőteljes stílusával. Attól kezdve egymás után bukkan-J tak föl a rockénekes nők és zenészek, Cindy Laupertől Madonnáig, s mára már megszűnt a műfajban a ne­mek közti diszkrimináció. Ebben a váltásban nagy szerepet játszott az új hul­lám és a púnk divat. Ami­kor a szédítő festések, a meghökkentő öltözékek, a falzett hangok elfedik, kii a fiú és kii a lány, almáikor Boy George nem sokkal férfia­sabb jetaség, mint — mond­juk Anniié Lennox, az Eurythmiics Elvis-firiziurás énekesnője, könnyehb befér­kőzni a fiúk soraiba. A többség esetében azon­ban ez csak felszín. Aho­gyan annak idején a hosszú haj vagy a hippiöltözék volt a klasszikus beatzenekarok­nál. Az áttörés lényege az, hogy a lányok keményen szembaszáilillnak az előítéle­tekkel, kilépnék a hagyomá­nyos női szerepekből... Nem várnak a fiúkra — eHénaklik a nőnapi köszöntőt ők ma­guk. G. L. Lukács György ösztöndíj Lukács György ösztöndí­jat alapított Lukács György születésének 100. évforduló­ja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA Filozófiai Intézete ál­tal felkért bíráló bizottság kétévente ítéli oda. Az ösz­töndíj célja; hogy elősegítse Lukács György életművé­nek hazai kutatását, továb­bá hogy ösztönözze olyan tudományos eredményék születését, - melyek magas színvonalon járulnak hozzá a magyar haladó és marxis­ta filozófiai hagyományok ápolásához. A rövid tudományos élet­rajzot, kutatási tervet, dip- 1 omam ásolatót is tartalmazó pályázatokat március 31-ig kell eljuttatni az MTA fi­lozófiai Intézete titkárságé­hoz (Budapest V., Szemere utca 10.). ÜNNEPI ÜLÉS AZ ÉVFORDULÓN Megemlékezés az MNOT jubileumán Ünnepi ülésit tartott teg­nap a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa a Parlament yadásztermében a 75. nem­zetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége megalakulásának 40. ívfordulója alkalmából Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze- :ője, valamint az MNDSZ ;öbb alapító tagja. Duschek Lajosnénak, az MNOT elnökének ünnepi oeszéde után Susanna Oses i Nemzetközi Demokratikus NT ószövetség üdvözletét tol­mácsolta. Köszöntőjében nagyra értékelte a Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködő­iét a népek szolidaritásáért, i világbéke megtartásáért lolytatott küzdelemben. Do- iara Arutyunan, a szovjet i»bizottság nevében köszön­etté az ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lászlóné, az MNOT nyugal­mazott elnöke; felidézte azt i küzdelmes utat, amelyet a 'elszabadulással egyidőben megszületett demokratikus lőmozgalom megtett. Ugyancsak emlékeiket ele­venítette föl hozzászólásá­ban Szabó Piroska, Csekis ’mréné és Kovács Antalné, íz MNDSZ alapító tagja. ?ós Tamásné, az MNOT agja a fiatal nemzedék képviselőjeként hangsú­lyozta: szükséges, hogy a nőmozgalom tapasztalt ak­tivistáival együtt segítse elő napjaink problémáinak megoldását. A résztvevők az ülésen elfogadott felhívásban a párt politikájának cselekvő támogatására ösztönözik ha­zánk asszonyait, lányait. — Munkájukkal, a családért, a .gyermekekért vállalt köte­lességük maradéktalan tel­jesítésével legyenek része­sei továbbra iis szocialista hazánk építésének — han­goztatja a dokumentum. Az ugyancsak a tanács­kozáson elfogadott szolida­ritási nyilatkozat leszögezi: a magyar nők határozottan elítélnek minden olyan lé­pést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Minden­napi munkájukkal, politikai állásfoglalásukkal kifejezés­re juttatják egyetértésüket pártunk és kormányunk bé­kekezdeményezéseivel, kül­politikai irányvonalával. Az ülésen adták át 16 kitüntetettnek a Gárdos Ma­riska emlékpiakettet, ame­lyet minden évben március 3-a alkalmából a magyar demokratikus nőszövetség alapító tagjainak, a magyar nőmozgialom aktivistáinak ítélnek oda munkájuk el­ismeréseként. Minősít a jelentkezés Szakmák rangsora — Mit .tesz a szakmun­kásképzés a foglalkoztatók gényeinek megfelelő után- tótlásér.t és miként irányít­ók a végzős s'zakmunkás- anulók elhelyezkedését? — kérdeztük Balogh Lászlótól, i megyei tanács munkaügyi »sztályvezetőjétől. — Már a beiskolázáskor igy,elembe vesszük a fog- alkozttaták igényeit és gyekszümik a lehető legru­galmasabban alkaűnazkod- vi hozzájuk. Évente 2100—• 1200 fiatalt iskolázunk be ilhelyezkedésüfckel nincs ;ond: többséglük ugyanis kötődik ahhoz a vállalathoz. Lmelyik az iskolai képzés órán támogatta. Sok függ izonban attól is, hogy a vál- alat milyen jövőt ígér. Az tnyaigii, szociális és nem itolsó sorban egzisztenciális ényezők (a munka presztí­zse) nagyban befolyásolja a oglalkoztatatt munfcaerő- negtartó képességét. A vállalatok minden év nárciusában jelzik az isko- ákkal az igényeiket. A ta­nítók már áprilisban-május- >ap dönthetnek elhelyezke- lestikről. A .tapasztalatunk íz, hogy a munkaerőkeres­et nagyobb, mint a .kíná- at. Tavaly például 1575 zakmunkás végzett és a ■általatok 2148-at kívántak oglalkoztatni. — A szakmánként táp asz­alható hiány, illetve feles­ég összefügg a divattal. /Helyek a tapasztalatok és nit lelhet tenni az anomáli- ik megszüntetése érdeke­ien? — A legnagyobb a hiány — és ez a szakma preszti- ;sét is jelzi — az építőipari zerielő szakágon belül a 'asbetoinszerelő, a kőműves, . tetőfedő, valamint a fonó, i mezőgazdasági kovács, a iépszerelő és a cipész szak- nunkásokbóli. A mostohább nunkakörülmények, az-nyagi ösztönzők elégtelen- égé, vagy hiánya játszik :özre. A legkézenfekvőbb negoldás ebben az esetben i szakma presztízsének myagi és szociális ösztön­ökkel való helyreállítása. — És a divatos szakmák? — A túlképzést admi­nisztratív eszközökkel is korlátozzuk: annyi tanulót engedünk csak felvenni, amennyi szakmunkásra szükségünk lesz majd. Az sem lenne jó, ha az autó- és autóvillamossági szere­lők, a szobafestőik, a fog- technikusok, a kozmetiku­sok, a fodrászok nem ta­lálnának képzettségüknek megfelelő munkahelyet. A kezdőbérek azonban ezek­ben a szakmákban is ala­csonyak. Gyakori ezért, hogy a céget otthagyják és a maszek mellé állnak dol­gozni. Sokrétű, nehezen meghatározható és még ne­hezebben megoldható gon­dok ezek. Vállalatainkat a gazdasági környezet kény­szeríti a minőségileg maga­sabb szintű munkavégzés révén arra, hogy saját ösz­tönzőrendszerük kifejlesz­tésével .munkaerőhiányukat szakképzett emberekkel pó­tolják, s ez a szakmák rangsorát, anyagi elismeré­sét is megváltoztathatja. Várnai Ágnes Murugya Félix elhatá­rozta: {ha törik, ha sza­kad, nagy embert farag magából. Tehetséget ugyan semmilyen szakma, vagy művészeti ág iránt sem ér­zett. de iazt már az iskolában megtanulta, hogy az ember saját sorsának kovácsa. Va­laki mondta neki. Arra már nem emlékezett, ki mondta, mikor )és miért, arra se, hogy pontosan így hangzott-e a mondat, de nagyon megtet­szett neki. Egyik ükapja ugyanis kovács volt. Saját műhelyében dolgozott az öreg, így hát a saját sorsá­nak kovácsa is volt. Félixnek azonban nem fűlt a foga a kalapáláshoz, inkább olyan ember szeretett volna lenni, aki kalapáltat. Árgus szemekkel figyelte a televízióban a nagy embe­reket. Feltűnt neki, hogy az egyik politikus mindig ki­mérten, megfontoltan beszél. A másik hangjában van va­lami dunántúlias dialektus. A külügyminiszter barátságo­san hátbaveregette a repü­Koncepciókovács lőtéren éppen megérkező kollégáját. Mondott is vala­mit, \de azt nem közvetítet­te a tévé. Aztán a tudósokat kezdte elemezni. Ez ,nagyon izgal­mas volt, mert olyan kifeje­zéseket használtak, amelye­ket senki ,se értett. Ő sem. No, és |a legizgalmasabb: az ünnepelt nagy művész, aki félórás monológokat adott elő hibátlanul a színpadon, a riporter mikrofonja előtt csak makogott, és állandóan azt ismételgette, hogy ... ö ... ö ... Ez óriási hatással volt rá. Napokon át gyako­rolta p |tükör előtt az indisz- ponáltságot, a dunántúli ak­centust, a hátbaveregetést és az idegen szavakat. Két hónap múlva debütált egy lakógyűlésen, ahol töb­bek között arról volt szó, hogy hetek óta áll a lift, és befagy p vízcsap a lakások­ban. — Én .. .ö ... csak annyit akarok korreferálni — vágta egyenesen az IKV főmérnök képébe dunántúlias akcentus­sal ;—, i hogy .. .ö ... p prob­léma 'szubsztenciája ott ... ö ... kulminál, ahol ... ö ... önök projektálnak! A fele­lősség témája ... ö ... katar- tikus. iSőt jszublimáns! Érti? — Értem — mondta a fő­mérnök. — Én mindent... — és rémülten elrohant. Másnap megszállták a sze­relők a házat. A lakók örö­mükben szerenádot adtak Murugya Félixnek, és meg­választották tanácstagnak. O barátságosan hátbaveregette őket, és csak annyit mon­dott: „csak szubsztancia és kulmináció, lakótársak!” Hamarosan beválasztották munkahelyén az igazgatói ta­nácsba. Az éves tervről el­sőként mondott véleményt. — Éz a ,..ö... koncepció — kezdte konzekvens. Ada- tális vonatkozásban kompe­tens és szubsztans. Kompute- rálni kell ... ö ... és depri­málni. Értjük, .. .ö .. elv­társak? Senki sem értette, ezért mindenki bólogatott. Külön­ben is menni kellett a gye­rekért az óvodába. De annyi idejük még volt, hogy az ép­pen nyugdíjba vonuló mű­szaki igazgató helyére meg­válasszák Murugya Félixet. Amikor a vezérigazgató gratulált az új beosztásához, ő kétoldalról megcsókolta, és barátságosan hátbaveregette. —• Csak egyet kérek, Fé­lix — mondta meggyötört mosollyal a vezér. — For­dítsd le magyarra amit n tervről mondtál! — No, ide ikérlek!... Felel­te Murugya ünnepélyesen felháborodott hangon. — Csak nem azt akarod mon­dani, hogy nem nézel tévét és nem hallgatsz rádiót?! T. Ágoston László Fiókkönyvtár, bibliobusz A fiókhálózat báziskönyv­tárait a központi olvasószol­gálat, a Petőfi Sándor em­lékkönyvtár, a Ságvári lakó­telep, valamint a cseri vá­rosrész ktoitokönyvtárai al­kotják. E könyvtárak szemé­lyi és tárgyi feltétélei alap­ján lehetőséget nyújtanak a beflybenolvia&ásra s foglalko­zások lebonyolítására is al­kalmasak. A mozgókönyvtár — nép­szerű nevén a bibliobusz — 15 havi kényszerű pihenő után 1985 januárjától újból járja a város peremkerüle­teit. Fontosabb állomásai: Répáspuszta, Erdősor utca, a Kinizsi és a Zaranyi lakó­tele-' és Töröcsike. A városi könyvtár és fiók­hálózata a közművelődés szerteágazó formáinak is otthont ad: Máikropódium­sorozaitot szervez, klubokat működtet, s az érdeklődők kérdéseire gyorstájékoztató szolgálatuk válaszol. 5700 könyvet, lemezt, kazet­tát, időszaki kiadványt és egyéb dokumentumot vásá­rolt. Nyolcezer olvasó A Kaposvári Városi Könyvtár a megyei határo­zat alapján megkezdte vá­rosunk általános iskolai könyvtárainak helyzetfel­mérését. Ezt követően kerül sor a módszertani program — a rendszeres szakmai tá­mogatás lehetőségeinek — Kidolgozására. A volt kapos­vári járás községi könyvitá- ráinak módszertani irányí­tása 1985. szeptember l-.től bővíti a városi könyvtár feladatkörét. A fiókhálózat több mint százezer kötetéből 17 könyv­táros segít válogatni. 1984- ben a 70 ezer látogató — ez 8000 olvasót jelent — csak­nem 230 ezer könyvet köl­csönzött. A 12 fiókkönyvtár a tavalyi beszerzési kereté­ből — 246 ezer forintból —

Next

/
Oldalképek
Tartalom