Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának HATÁROZATA a párt munkájáról és a további feladatokról RÖVIDÍTETT SZÖVEG A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII kongresz- szusa elfogadja a Központi Bizottság beszámolóját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta végzett munka értékelését. megerősíti a párt fő politikai irányvonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Közpotniti Ellnőrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. A következő években az a legfontosabb feladatunk, hogy e vívmányainkra támaszkodva folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdaságii egyensúly további javításénak, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit: a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk "I Az utóbbi években meg- -*-• növekedett nemzetközi feszültség alapvető oika az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. Növelte a katonai és a politikai feszültséget az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság, regionális konfliktus kiéleződése. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszik a szocialista országok békepolitikája. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállama az elmúlt évékben is átfogó kezdeményezéseik egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására1, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, melyet a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A világbéke megőrzésiében növekedett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket jés politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmak szerepe. A béke híveinek erőfeszítéseivel találkoznak azoknak a reálisan gondolkodó polgári politikai tényezőknek a törekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülésnek nincsésszerű alternatívája. A különböző társadalmi rendszerű országok népei érdekelteik a vil'JSgbé- ke megőrzésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére sem alakult ki közvetlen világháborúi' veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erő- egyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak- atlanti Szövetség között. 'J A Magyar Népköztársa- ság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja, külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához és hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érdekünk a magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország s a két nép együttműködésének gazdagítása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunikánlknak legbiztosabb nemzetközi támasza. Pántjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az elvek, az alapvető célok és érdekeik azonossága, összekötik a proletár internacionalizmus és a barátság erős szálai. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Pártunk és népünk szolidáris a fejlődő országokkal. Megkülönböztetett figyelemmel építjük a kapcsolatainkat a haladó, a szocialista orientációjú államokkal. Támogatjuk a demokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése, a gazdasági, műs zak i - t u d om á nyos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő előnyök kiaknázása érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszünk a fejlett tőkés országokkal. Eredményes nemzetközi tevékenységünknek legfontosabb hazai biztosítéka társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink-| Szocialista -*-• fejlesztése 2. rendszerünk megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek minél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi, tudatát, növelve érdekeltségüket. a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntésék előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvény telem, úton szerzett jövedelmek keletkezését meg kell akadályozni. A társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén fejlődik hazánkban a szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya. Előrehaladásunk megköveteli a munkások szakképzettségiének, műveltségének növelését, és azt is, hogy minél nagyabb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a vállalatok irányításában, a társadalmi ellenőrzésben. A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. Munkájával hozzájárul az ország szocialista fejlődéséhez. A falusi tokosok életkörülményeinek javítása továbbra is fontos feladat. Nő a magas fokú képzettséget igénylő szellemi munka jelentősége. Növelni kell az értelmiségi munlka társadalmi megbecsülését, elő keil segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását. A kisárutermelőkneik, a kisiparosoknak, a kiskereskedőknek hosszabb távon is szerepük van a szocialista társadalom életében, a társadalmi igények kielégítésében. 3 A nők egyenjogúságá- nak következetes érvényesítése további megfontolt intézkedéseket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel iköny- nyítsünk összetett gondjainkon az anyasággal, a gyermekneveléssel, a háztartással., a munkavállalással, a családban elfoglalt szerepükkel és a - közélctiséggel együtt járó terheiken. A nők egyenjogúságának megvalósulását szákképzettségük, politikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni. Az Ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak es intézményeinek segíteniük kell a fiatalok tehetségének, szákértelirrié- n>ek érvényesülését, de a fiataloknak is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a társadalomért. Különleges figyelmet keli fordítani erkölcsi, Ideológiai nevelésükre. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek közül soikan, ma is aktívan tevékenykednek. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük helyzetüket, könnyít- sünk az idős karral járó ter- heilken. A Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Áz együttműködés a haza sorsáért érzett f elelősségre épül. Pártunk a szövetségi politika elvei állapján, az ideológiai különbségek ellenére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gyakorlati együttműködése tovább fejlődjön. £ A nemzetiségek egyen- iogúságáit, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését a jövőben,is biztosítani kell. Értékeljük és a továbbiakban is támogatjuk a nemzetiségi szövetségiek munkáját. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népék közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a magyarországi nemzetiségeknek a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel való kapcsolatait. Hasonlóképpen tenmé- • szétesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű dolgozói hazájuk hű állampolgáraiként ápolják anyanyelvűket, fejlesztik nemzeti kultúrájukat, s hozzájárulnák népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez. /C Társadalmunk harmoni- kus fejlődése szükségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban támogassa és védje a család intézményét. A szülők felelősek, hogy gyermekeik jó családi légkörben nevelkedjenek, megszerezzék azokat az ismereteket, elfogadják azokat az erkölcsi értékeket és normákat, amelyek szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott életihez. összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése megálljon, hosz- szabb távon a lakosság száma növekedjen. H A szocialista demokrácia * * fejlesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia fejlesztésének irányát meghatározza, hogy a társadalmi és tömegszervezetek önállóan és felelősségteljesen tevékenykednek. A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt, hogy az állampolgárok részt vegyenek ügyeik intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Az érdekeik egyeztetésének olyan módszerét és mechanizmusát kell kialakítani, amely felszínre hozza az eltérő érdekéket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat, egyben biztosítja a közérdek elsőbbségét. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, hazánk és vívmányaink védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az országgyűlésnek az ország életében betöltött szerepét növelni kell. Következetesebben érvényesüljenek alkotmányos funkciói a kormányzati tevékenység meghatározásában, ellenőrzésében. Növekedjen a tanácsok önállósága, hatásköre és fe8. lelőssége, önkormányzati szerepe a terület- és település- fejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A kormányzati munkát is tovább kell fejleszteni. Folytatódjon a hatáskörök és a velük járó felelősség decentralizálása. Emelni kell az államigazgatás színvonalát. Q A szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok alkotmányos rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre a törvényesség. az állami, társadalmi, gazdasági rend védelmében, gondoskodjanak a közrendről és a közbiztonságról. A társadalmi élet minden területén. erősíteni kell az állami, állampolgári fegyelmet, tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. Különösen fontos a közélet tisztaságának meg- óvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. Határozott intézkedésekre van szükség azok ellen,, akik a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni5. 1A A szocialista haza vé- delme pártunk, államunk, népünk közös ügye. A jövőben is gondoskodni kell szocialista hazánk biztonságáról, védelméről. A Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel szorosan együttműködve megbízhatóan teljesíti -kötelességeit. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi egymással szorosan együttműködve járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosításához. A munkásőrség teljesítse továbbra is áldozatkészen hivatását a munkásosztály, a szocialista társadalom szolgálatában. III. A gazdasági építőmunka-| A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdasági anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy az intenzív fejlődést a termelési folyamat minden elemére kiterjesszük. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg keld gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége javuljon, és a műszaki-technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munlka szervezettségét, fegyelmét, kultúrál,tságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kel gyorsítani a izaki fejlesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásanilk jelentős részét: az elektronika,az automatizálás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazására; a mezőgazdaságban és az élelmiszeripariban jól alkalmazható gépek, benendzések, vegyipari termékék gyártására; a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére és alkalmazására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energiatakarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtását. A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek 2. bevezetésére. Bővüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyártása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében, illetve korlátozásában. Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. 3 Az ipar dinamikus fejlő- • dése megköveteli a műszaki haladás további lehe- tőségéinék feltárását, az erő- itieljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a versenyképesség fokozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkentését. Az ipar irányítód a jelen- tősébb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásával segítsék a hatékonyan működő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek kielégítésében, az export bővítésében. Az építő- és építőanyag- ipar a muníka szervezettségének és minőségének javításával emelje gazdálkodásának színvonalát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedésének mérséklése s a határidők megtartása. A Folytatjuk agrárpoliti- kánlkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszerellátásáról és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Ez megköveteli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi- műszaki feltételeit. A tériméi őszövetkezetek és az állami gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Nagyabb erőfeszítéseket keld tenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredményesebbé váljon. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni keli a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen iirányadó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást és a csomagolóanyag-gyártást. Rugalmasabb, jobb értékesíitési rendszerre van szükség;, a termelők szélesítsék külpiaci kapcsolataikat. C A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás, a minőségvédelem és a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. £. Több figyelmet kell for- "• dítani a természeti környezet, a termőföld megóvásaira, az erdőgazdálkodásra, a levegő tisztaságán,a'.k és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére. H A közlekedés fejleszté- ' • se tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel’. A vasúti és a közúti közlekedést tegyék kulturáltabbá, emeljék a szolgáltatások színvonalát. Az áruszállításban növelni keli a gazdaságosságot, mérsékelni az energiafelhasználást. A személyszállításban továbbra is kapjon elsőbbséget a tömegközlekedés, folytatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesztését. O Hazánk természeti-gaz- dasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításéban. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési, műszaki-tudományos együttműködést. Q A gazdaságirányítás to- -7* vábbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az úi vállalatvezetési formákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításiba. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen.
