Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. március 26., kedd Somogyi Néplap 3 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XIII KONGRESSZUSA ■7. Az élet igazolta a párt politikáját KÁDÁR JÁNOS SZÓBELI KIEGÉSZÍTŐJE Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Pártunk történetében je­les nap a mai, amikor meg­kezdte munkáját XIII. kongresszusunk. Ez rendkí­vül fontos esemény a párt, a kommunisták, s egész tár­sadalmunk számára is, hi­szen a párt, vezető szerepé­ből következően, meghatáro­zó befolyást gyakorol az or­szág fejlődésére, népünk életére. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dol­gozik a kongresszus, amely­nek jó munkát kívánok. SzívbőL köszöntőm a küldöt­teket. s a hazai meghívotta­kat, akik fontos tényezői pártunk, társadalmunk éle­tének. Külön is köszöntőm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat törtek a forradalmi átalaku­láshoz, s szövetségeseinket, akiikikel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesszük a jö­vőben is. Én is szeretném üdvözöl­ni külföldi meghívott ven­dégeinket, a szocialista és a szocialista orientációjú országok pártjainak küldöt­teit, Európa kommunista és munkáspártjainak képvise­lőit, valamint azokat a meg­figyelőket. akik megtisztel­ték kongresszusunkat. A mi pártunk hazafias és in­ternacionalista párt, a né­pek barátságának híve. Ezért külföldi vendégeink­nek külön megköszönöm, hogy kongresszusunk nem­zetközi jellegét már jelen­létükkel is erősítették. Kedves elvtársak! A Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját ezúttal a kongresszus minden küldötte tíz nappal korábban megkaptak e ke­zükben van már a meghí­vottaknak, a külföldi ven­dégeinknek is. Ennek az az előnye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos ok­mányait megismerve — job­ban fel tudnak készülni a munkára, s a meghívottak, vendégeink is jobban meg­A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártren- dezvényeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékeztek meg felszabadu­lásunk 40. évfordulójáról. Jó érzéssel szólok arról is, hogy a felkészülés nagy munkájában, a széles körű pártvitáiban a Központi Bi­zottság irányelveinek alap­tételei helyeslésre (találtak, s a párttagok egyöntetű óhaj­ként, igényként fogalmaz­ták meg, hogy a párt foly­tassa Tő politikai vonalát, a kongresszus adjon cselekvé­si programot a párttagság­nak, dolgozó népünknek. A kongresszusi előkészü­letek során lezajlott vita tapasztalatait a Központi Bizottság a kongresszusi ok­mányokban igyekezett hasz­nosítani Kedves elvtársak! A Központi Bizottság je­lentést tett a végzett mun­káról. amelynek megítélése a (kongresszus joga. Az érté­kelésnél, kérem, vegyék fi­gyelembe, hogy bár a XII. kongresszuson meghatáro­zott valamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Közpon­ti Bizottság minden tekin­tetben, mindenkor és min­den kérdésben kemény munkát végzett és a jóra törekvés, a szocialista épí­tés előmozdítása vezérelte. A Központi Bizottság mindvégig nyílt politikát folytatott. Eredményekről is szóltunk, amikor az he­lyes és szükséges volt, de a problémákat és a nehézsé­geket sem titkoltuk soha a értik a kongresszusunk fő okmányaiban foglaltakat. Kiegészítésként néhány- szót kívánok szólni a felké­szülésről. Az irányelvek vi­tája pártunk több mint 25 ezer alap6zervezetében és az 1317 pártértekezleten rend­ben megtörtént. A szerveze­ti szabályzatnak, a Közpon­ti Bizottság döntésének meg­felelően megválasztották a 935 kongresszusi küldöttet. A Központi Bizottság dön­tését azért hangsúlyozom, mert most — egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel élve — a párttagság na­gyobb számiban képviseltet­heti magát: korában csak 1300. most pedig 1000 párt­tag után van jelen egy kül­dött a kongresszuson. Kongresszusunk körül­ményeit vizsgálva figyelem­be kell vennünk, hogy bo­nyolult világhelyzetben élünk. Itthon gondokkal ter­hes öt esztendő van mögöt­tünk. Hangulatilag szerepet játszott az idei rendkívül hosszú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt a lakosság fűtési gondjait is szaporító problémákkal. S végül gondolnunk kell a január végi, kényszerszülte áremelésre is. Kedvező körülményként vehetjük számiba ugyanak­kor azt a pártszerű, nyílt és konstruktív vitát, amely az egész párttagság kongresz- szusi felkészülését jellemez­te. A vitában nagy volt az aktivitás, hiszen párttagsá­gunk több mint 20 százalé­ka fejtette ki véleményét. A -tanácskozásokon sok problé­ma is felvetődött, közöttük az országban vitatott kér­désük is, így az életszínvo mai alakulása, az idősek, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok helyzete. Többen szóltak — egyebek között — a különböző kisvállalko­zásokról vagy a kereskede­lemben és más területeken is tapasztalható visszássá­gokról. A felszólalók fele­lősen, a javítás szándékával vetették fel ezeket a prob­lémákat. párttagság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a sú­lyos gondokat és problémá­kat nem igyekeztünk a sző­nyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizottság mos­tani beszámolója is nyíltan szól. Itt, a kongresszusi terem­ben a küldöttek között tár­sadalmunk minden osztá­lya, minden dolgozó rétege, sőt talán minden hivatása képviselve van: munkások, mezőgazdasági dolgozók, ér­telmiségiek, alkalmazottaik, tudósak, művészek. íróik, új­ságírók, a közlekedés, a ke­reskedelem dolgozói, a fegy­veres erők és a sportélet képviselői. De varázslók, csodatevők nincsenek közöt­tünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodát tud ten­ni. De az a véleményem, hogy kongresszusunk becsü­lettel el fogja végezni azt, amit párttagságunk és az ország népe elvárhat: beha­tóan és nyíltan megvitatja az öt év alatt végzett mun­kát, felelősen és komolyan számot vet a körülmények­kel. amelyek között dolgo­zunk, és felelősen határozza Kedves elvtársak! Pártunk a magyar mun­kásosztály forradalmi élcsa­pata, marxista—leninista, hazafias és internacionalis­ta párt. Történelmünk so­rán a szocialista fejlődés következtében pártunk a nép pártja, társadalmunk vezető ereje lett; igyekszik ennek a küldetésének becsü­lettel eleget tenni. Pártunk feladatának tartja — mert csak így lé­tezhet és dolgozhat —, hogy a tömegekkel összeforrva tevékenykedjék. Vezérlő gondolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje — a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történel­mi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és támaszkodik munkásosztá­lyunkra. dolgozó parasztsá­gunkra, egész dolgozó né­pünkre. Ez így volt eddig, és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fej­lődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocia­lista választ. Hiszen az élet gyorsan halad, a társa­dalomi fejlettebb fokán új kérdések jelentkeznek, ame­lyekre az évtizedekkel vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéletesen. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esz­tendőben milyen mértékben sikerült — a kongresszus bírálhatja el. Mi az elviek­ben szilárd, a napi politi­kában körültekintő és meg­fontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszmé­nyünknek. A kommunisták egyen jo­meg a további cselekvés út­ját, munkaprogramot ad párttagságunknak és szocia­lizmust építő dolgozó né­pünknek. Mély meggyőződé­sem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresz- szus; éhhez kívánok sikert minden küldöttnek. A kongresszus hivatalos beszámolója az elvtársak kezében van. Én arra kap­tam a Központi Bizottságtól megbízást, hogy vitaindítót tartsanak s e bevezető kere­tében' felhívjam a jelen le­vők figyelmét néhány olyan kérdésre, amely jelenleg párttagságiunkat, az ország népét, a határainkon túl élő barátainkat, szövetsége­seinket, küzdőtársadnkat is foglalkoztatja. gúak valamennyi állam­polgárral. Nem tartanaik igényt több jogra, és termé­szetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ügy véljük azonban, hogy aki a szocializmusért harcol, az a kötelezettségből az átlag ál­lampolgárnál többet vegyen magára, a jog szerinti já­randóságból pedig — ha le­het — inkább kevesebbet vegyen igénybe, mint amennyit a törvények vagy viszonyaink lehetővé tesz­nek. Így őrizhetjük meg a kommunisták erkölcsi—po­litikai tekintélyét és becsü­letét. A kommunisták magatar­tását az önzetlenség jelle­mezze ; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszásságoktól, amelyek közül még nem kevés fel­lelhető társadalmunk éle­tében. Ezökkel szemben fel­lépni a párt és a kommunis­ták becsületbeli kötelessége. A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növek­szik, az elmúlt öt évben is egészségesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növeke­dett a párttagok száma, s ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagfelvé­telnél, tehát a párt építésé­nél sohasem szabad a me­rev statisztikai normákból kiindulni. Az osztálykategó­riák meghatározása vilá­gos, de minden tagfelvétel­nél egyéni elbírálás szüksé­ges. Elengedhetetlen persze, hogy a munkások, a fizikai dolgozók megfelelő arány­ban képviselve legyenek. Ez a fejlődés során meg is ol­dódik. Az a fontos, hogy a A kongresszus felelős számvetést készít Pártunkat szilárd elvek vezérlik társadalmi erőfeszítések­ben, a munkában becsülettel helytálló emberek és — ta­lán hangsúlyozni is felesle­ges — fiatalok lépjenek pártunk soraiba. A Központi Bizottság be­terjesztette a Szervezeti szabályzat módosítására vo­natkozó javaslatait össze­állításánál abból indultunk ki, hogy a mostanáig érvé­nyes Szervezeti szabályzat alapjában megfelelt rendel­tetésének, különös problé­mák ezzel nincsenek. De szükségszerű bizonyos mó­dosítás — ezt a központi szervek kezdeményezték —, •egyszerűen azért, mert vál­tozott a párt struktúrája, például megszűntek a járási bizottságok. Ezt a Szerveze­ti szabályzatban is jelezni kell. Az eddig érvényes do­kumentum alapvetően meg­felel, s ezért a Központi Bi­zottság úgy határozott, hogy a több mint 25 ezer alap­szervezetben nem indít vitát a Szervezeti szabályzatról. Az irányelvek vitájában fel­vetődött észrevételeket azon­ban ezen a téren is figye­lembe kell vennünk, így például azt, hogy a pártta­gok jogait és kötelességeit az eddigieknél pontosabban határozzuk meg. A Közpon­ti Bizottság nevében tehát kérem, hogy a beterjesztett javaslatot vitassák meg, és ha egyetértenek vele, támo­gassák, fogadják el. Szövetségi politikáink,, szocialista demokrácia Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének megha­tározó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek em­ber általi kizsákmányolása, a dolgozó osztályok között nincsenek kibékíthetetlen ellentmondások, népünk a munkásosztály és pártja ve­zetésével együtt munkálko­dik a haza javára. Államunk alapja a mun­kás-paraszt szövetség, amelyhez hozzá tartozik az értelmiségiekkel kötött szö­vetség is. De létezik a kommunisták és a pártonkí- vüliek, a különböző világ­nézetű emberek — nem hí­vők és hívők — szövetsége is, mindazoké, akik egyetér­tenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társa­dalom építésével, és készek annak megvalósítására. Ez a szöivetség pártunk politikájának rendkívül fon­tos eleme. Eddig is arra tö­rekedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotó erejét tömö- rítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialis­ta nemzeti egységben, amely Magyarország politikai ar­culatát alapvetően meghatá­rozza. Az építőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli és segíteni akarja a nép boldo­gulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon a belpoli­tikai helyzet szilárd. Ez rendkívül fontos, talán min­dennél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Erről azért szóltam első­ként, mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyar- országon egypártrendszer van, és az is marad. A tör­ténelmi tapasztalatokat is fi­gyelembe véve úgy véljük, hogy az egypártrendszer a szocialista társadalom szá­mára nem elvi, hanem gya­korlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista or­szágokban egypártrendszer van, másokban több politi­kai párt működik. Ügy gon­dolom, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének további szakaszaiban ez utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia további kibon­takoztatása. Ez elvileg, po­litikailag egyaránt szüksé­ges. A szocialista építőmun­ka attól is függ, hogyan és miképpen tudjuk a szocia­lista demokráciát elmélyíte­ni és kibontakoztatni. Ennek leglényegesebb tényezője a párt közvetlen tömegkap­csolatainak további erősíté­se. Fontos szerepe van a szakszervezetek, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak eredményes, ön­álló, rendeltetésszerű mun­kájának. A Hazafias Nép­front tömegmozgalom, te­hát nincs egyéni tagsága, de nagyon fontos, élő szerve­zet, amelynek bizottságai­ban százezrek végeznek mindennapi hasznos mun­kát a szocialista építés ja­vára. Számos fontos társa­dalmi kérdéssel foglalkoz­nak olyan területeken is, ahol a párt nem tud köz­vetlenül és hatásosan dol­gozni. A népfront tevékeny­ségében az alapvető cél a szocialista nemzeti egység további erősítése, a társa­dalmi aktivitást igénylő emberek bekapcsolása a po­litikai munkába. Erre töre­kedve tartsuk szem előtt azt is, hogy a Hazafias Népfront alapító tagja a munkásosz­tály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásá­nak útján fordítsunk még nagyobb figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a tanácsok, az üzemek, az in­tézmények önállóságában rejlenek. Amikor 1968-ban bevezettük az új gazdaság- irányítási rendszert, elgon­dolkodtam, hogyan is dol­gozik majd ezekután a párt, a szakszervezet, a KISZ az üzemekben, örültem annak, hogy lehetőségeik növeked­ni fognak, mert bármely alapszervezet annyiban tud igazán hatásosan dolgozni, amennyiben a kérdéseket helyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadal­mi szervezet feladata, hogy a politikát megfelelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzemek önálló helyi dön­téseiben. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásá­hoz segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokoza­tosan bevezetünk. Ezek ugyancsak növelik a helyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom