Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25., hétfő Somogyi Néplap 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának BESZÁMOLÓJA a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól (RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT) A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az időszak­ban végzi felelős munkáját, amikor népünk, hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges hatalmakkal együtt győ­zelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöttük azo- két a magyar kommunistákét, demokratákét, antifasiszta hazafiakét, akik itt­hon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket adták a fasiz­mus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált; népünk történetében új korszak kezdődött, megnyílt nem­zetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelen­tőségű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együtt­működése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus-leninizmus eszméit követve, a mun­kásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szolgálatára törekedve nyer­te el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé.- A Központi Bizottság 1984, december elején közzétette irányelveit, a kongresszusi felkészülés alapokmányát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irányban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányain­kat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend; né­pünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink forrása a kommunistáknak és szövetségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszerveze­tekben közvetlenül, a pártértekezleteken küldöttei útján. A párt- és az irány­elvek megtárgyalására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segí­tettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkívüliek véleményének ismeretében dolgozhat, és határozhat a társa­dalom életének legfontosabb ügyeiben. A nemzetközi helyzet^ külpolitikánk A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növe­kedésének alapvető oka az Amerikai Egye­sült Államok szélsőséges imperialista kö­reinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szö­vetség között kialakult katonai erőegyen­súlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezé­si verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új ameri­kai közepes hatótávolságú nukleáris fegy­verzet nyugat-európai telepítésének meg­kezdése. Különös veszélyt rejtenek maguk­ban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmi­kus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a külön­böző társadalmi rendszerű államok közöt­ti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszakkal, fenyegetéssel, nyomással be­avatkoznak más országok népeinek ügyei­be. Az elmúlt évek negatív nemzetközi fej­leményei ellenére nem alakult ki közvetlen világháborús veszély és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a vi­lág békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjet­unió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további romlásá­nak megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok bé­kepolitikája. A szocialista közösség orszá­gainak összehangolt erőfeszítései jól szol­gálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi politikai és katonai tényező, a történelmi­leg kialakult katonai erőegyensúly megőr­zésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés Szer­vezete az elmúlt években is átfogó kezde­ményezések egész sorát tette a világhábo­rús veszély elhárítására, a nukleáris és ha­gyományos fegyverzet korlátozásának elő­mozdítására, a katonai szembenállás le­hető legalacsonyabb szintre való csökken­tésére az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-at­lanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly meg­bontására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei köl­csönösen érdekeltek a világbéke megőrzé­sében, az emberiség fennmaradását fe­nyegető veszélyek elhárításában. Az eny­hülési politika folytatását segíti, hogy to­vábbra is érvényben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és többolda­lú megállapodások, és működnek az euró­pai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, amelyet a politikai-gazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításá­ért, valamint a társadalmi felemelkedé­sért folytatnak. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötele­zett országok mozgalmának imperialistael­lenes fellépései. A világbéke megőrzésé­ben növekedett a szerepe a legkülönbö­zőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgal­maknak. A világpolitikai helyzet további alakulá­sa s különösképpen a fegyverkezési haj­sza megfékezése szempontjából nagy fon­tosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet—amerikai tárgyalások az űrfegy­verkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzerejét a következetes bé­kepolitika, a népek szabadságtörekvései­nek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növe­lik. A szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági vi­szonyok ellenére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tagál- lamok párt- és állami vezetőinek 1984. jú­niusi moszkvai találkozóján született elha­tározások kijelölik a szocialista gazdasági integrációban rejlő előnyök teljesebb ki­használásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jában a feszültebb és bonyolultabb nem­zetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irány­vonal. A szocialista közösség országaival összehangolt, aktív nemzetközi tevékenysé­günk középpontjában az a törekvés áll. hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építő­munkánk külső feltételeit, s egyben hozzá­járuljunk a társadalmi haladás előmozdí­tásához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttmű­ködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú orszá­gokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati kö­vetelményei alapján fejlesztettük kapcso­latainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámolási időszakban to­vább nőtt. A világ haladó és reálisan gon­dolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvsze­rűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatósá­gát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szi­lárd szövetségesei, más országoknak pe­dig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kong­resszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szol­gálja. Hazánk számára meghatározó jelentő­sége van a Szovjetunióval folytatott sok­A beszámolási időszakban a korábbi­hoz képest nehezebb feltételek közt foly­tattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt ki­téve. Népünk - pártja vezetésével — fo­kozta erőfeszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdsá­gát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a létbiztonságot. A megváltozott helyzetben élesebb meg­világításba kerülnek munkánk gyengesé­gei, s társadalmunkban növekvő ellenér­zést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelenségek. Szocia­lista fejlődésünk fontos feltétele, hogy tel­jesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képessé­gében meglevő lehetőségek, nagyobb kö­vetelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, s határo­zotton lépjünk fel az eszméinkkel és cél­jainkkal összeegyeztethetetlen megnyilvá­nulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilár­dak. A termelőeszközök csaknem egésze szocialista - állami és szövetkezeti - tu­lajdonban van. Döntő fontosságú felada­tunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szo­cialista tulajdonviszonyokban rejlő lehető­ségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségü­oldalú, baráti és gyümölcsöző együttmű­ködésnek. A Szovjetunió hazánk függet­lenségének, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A ma­gyar-szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésé­nek gazdagítása elsőrangú nemzeti érde­künk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságá­nak javítását, formáinak, módszereinek fo­lyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együtt­működésünk a szocialista országokkal: nagyra értékeljük és hasznosítjuk építő­munkájuk tapasztalatait. A beszámolási időszakban - hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kí­nai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű or­szágokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a független­ségük megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös elő­nyök és érdekeltség elve alapján töreke­dett a kapcsolatok fejlesztésére valameny- nyi, erre készséget mutató fejlődő ország­gal. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának változatlanul az a legfontosabb cél­ja, hogy népünk szocialista építőmunká­jához minél kedvezőbb nemzetközi feltéte­leket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a bé­ke, az enyhülés, a társadalmi haladás ér­dekében. A párt és a kormány külpolitikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hazai biztosítéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nemzeti összefogása, társa­dalmi rendszerünk szilárdsága, a szocia­lizmus sikeres építése. két a termelőeszközök hatékonyabb mű­ködtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a vég­rehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során jelen­tősen gyarapodott. A munka nélkül szer­zett jövedelmekből eredő vagyoni különb­ségek kialakulását gazdasági és jogi sza­bályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszo­nyok alapján, a társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és cél­jainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötele­zettségének, aktivitásának, helytállásá­nak. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének eme­lése és annak elősegítése, hogy minél na­gyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezé­sében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság - az aktív ke­resők 14 százaléka - munkásosztály szi­lárd szövetségese. A mezőgazdaság ma­gas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres át­alakulásához. Az értelmiség munkájával Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom