Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat Somogyi Néplap 3 A XIII. kongresszus küldötteinek készült előzetes jelentés rövid ismertetése Az MSZMP Központi Bi­zottságának előzetes jelenté­se a XIII. kongresszus kül­dötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti párt­munka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyíté­sére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kong­resszustól ez év március 1- ig 23 ülést tartott. Tanács­kozásain rendszeresen fog­lalkozott a nemzetközi hely­zet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társa­dalmi élet időszerű kérdései­vel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalá­togatást tettek Budapesten és a megyékben, a Közpon­ti Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle párt-rendezvé­nyeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékeny­kedik. A párt propagandamun­kájának fontos feladata', hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hang­zott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tar­toznak a politikai vitakö­rök; a pártszervezetekben jelenleg több minit 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen napon­ta csaknem 2 millió példány­ban jutnak el az olvasók­hoz. A fejezet — a pártintéz- mények munkájának szám­bavétele után — a párt nemzetközi tevékenységé­nek áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxis­ta—leninista párt küldöttei­vel 429 alkalommal folytat­tak magas szintű tárgyalá­sokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszabadítási moz­galmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialis­ta, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csök­kent, a születésék számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 szá­zaléka tartozott, kevesebb mint 1980-ban. A munkás­osztályhoz tartozók 46 szá­zaléka falvakban él. A szö­vetkezeti parasztság számá­nak és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kis­kereskedők szánna némileg Az Előzetes jelentés szövegét a Népszabadság mai száma tel­jes terjedelmében közli. növekedett, de arányuk to­vábbra sem jelentős (az ak­tív keresők 4,2 százaléka). E- fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Or­szágos Béketanács, a Nőta­nács, az MSZBT és a szö­vetkezeti mozgalom tevé­kenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamoz­galmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szo­cialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió mun­kás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenyke­dik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népkép­viselet, közigazgatós, fegy­veres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi vá­lasztások alkalmával a la­kosság 59 270 helyi tanács­tagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőr­zés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megál­lapítja, hogy hazánk védel­mi képessége a követelmé­nyeknek megfelelően fej­lődött, országunkban a köz­rend és a közbiztonság szi­lárd. 8.4 százalékkal nőtt ci nemzet A gazdasági építőmumká- ról tájékoztató V. fejezet rá­mutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határo­zatában megjelölt gazdaság- politikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mér­tékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utób­bi négy évben együttesen 8.4 százalékkal nőtt, belföl­di felhasználása pedig vala­mivel több mint 3 százalék­kal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelé­se és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány vala­melyest csökkent. A szocialista szervek be­ruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal ki­sebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — fő­ként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezé­sére fordították. A gazdál­kodás 'hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kivi­teli árak 15 százalékos nö­vekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cse­rearányók 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyo­zott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek ter­melésével együtt — évi át­lagban mintegy 2,5 száza­lékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a ma­gánkisipar, 1,3 százalékát a különféle, újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mező­gazdaságban) végzett ipari .tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egyti- zedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasá­gi termelés számottevően emelkedett. 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgaz­dasági termékek 65 száza­lékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kise­gítő gazdaságokban állítot­ták elő. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termé­kek exportja 36 százalékkal nőtt. Megőriztük az ellátás színvonalát Szélesítettük külgazdasá­gi kapcsolatainkat. Külke­reskedelmi forgalmunk na­gyobb hányadát, 53 százalé­kát a szocialista országok­kal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítot­tuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet ját­szanak a KGST tagorszá­gai. A fejlett tőkés orszá­gokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyhanmada, a fejlődő országokra 11-12 százaléka. Az „Életszínvonal, szoci­álpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes fog­lalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedel­me (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társa­dalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fo­gyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek. így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társada­lom egyes csoportjainak re­áljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett. egymáshoz. a munkásosztály és a paraszt­ság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi fölmérés szerint — lényegé­ben azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedel­mében 1984-ben 33—34 szá­zalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifi­zetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984- ben 3110 forintra nőtt. A legialacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjaik reálértéke — az évi automatikus nyug­díj emeLósek és az áremelé­sekhez kapcsolódó intézke­dések hatására — emelke­dett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké vi­szont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jöve­delmének háromnegyede. A természetbeni társadal­mi juttatások szerepe a la­kosság jövedelmében vala­melyest nőtt. Egyharmad ré­szük az egészségügyi és szo­ciális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kul­turális. a sport- és az üdü­lési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítőleg 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fo­gyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fo­gyasztói árualapok egyensú­lyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági fel­tételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a nö­vekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben va­lósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határoza­tában és az ötéves népgaz­dasági tervben elfogadott cél-ókkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egész­ségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezeté­ben a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művésze­tek fontos és érdekes, adatai olvashatók. Hazánkban 1983- ban a tudományos kutató­helyeken 78 000 fő dolgo­zott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordí­tott. Az állami oktatási in­tézményekben — az óvodá­kat is beleértve — 1984­ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban je­lenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A mű­velődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer iga­zolt sportoló versenyez. 130 országgá A dokumentum VIII. fe­jezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamai­nak 1980 óta lezajlott fon­tosabb tanácskozásairól, va­lamint a KGST-együttmű- ködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsilataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, ame­lyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot' tart fenn, 126- ról 130-ra emelkedett. Or­szágunk csaknem ezer kor­mányszintű és nem kor­mányközi nemzetközi szer­vezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 or­szággal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más meg­állapodás alapján. A dokumentum befejezé­sül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szerveze­tek és mozgalmak is részt vettek. Korszerűsítés Néhány évvel ezelőtt úgy tetszett: a téglaipar sorvadá­sa megállíthatatlan. Ámde azóta alapvetően megvál­tozott a helyzet. A téglaipar­nak fejlődnie kell, mivel a panelre, betonra alapozott programok lelassultak, ugyanakikor a téglát igénylő családilház-építési és város- rekonstrukciós munkák ug­rásszerűen megnövekedtek. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipani Válla­lat is igyekszik megfordítani a szekeret. Zaccomer János, a vállalat igazgatója mond­ta: — Jó néhány negatív fo­lyamatot sikerült megállíta­nunk. A legfontosabb ered­mény: a munkaidő és a va­lóban munkával töltött idő mind közelebb kerül egy­máshoz. Több a munka, több a tégla ... Grafikonok igazolják, hogy 1981 óta a vállalatnál fölfe­lé megy a „lift”. A cég ter­melési értéke 414 millió fo­rintról 464 mállóra nőtt, nye­resége 47,5 millióról 48 mil­lió forintra emelkedett. Ezek az 1981-et és 1984-et össze­vető adatok „tiszták”, nem tartalmazzák az áremelke­dést. Négy év alatt 223 millió darabról 243 millióra nőtt az összes termelés, a vállalat létszáma 1500-ról 1400-ra csökkent. így az egy dolgo­zóra jutó termelési érték 276 000 forintról 380 000 fo­rintra nőtt. Nem kell több bizonyíték: a vállalat job­ban, hatékonyabban dolgo­zik, mint néhány évvel eze­lőtt. — Hogyan lehet folytatni fezt a fejlődést? — kérdez­tük Szerecz László főmér­nöktől. — A mennyiségi növeke­dés nem lesz ilyen gyors. Mai teljesítőképességünknek körülbelül a csúcsán va­gyunk. Az alagú tkemencés gyárakban a karbantartás idejét a lehető legrövidebbre csökkentettük, van több olyan gyárunk — például a balatonszentgyörgyi —, ame­lyik folyamatos üzemben dolgozik. Egy mérsékelteb­ben növekvő tenmelésmeny- nyiségre számítunk úgy, hogy közben a minőség lé­nyegesen javul, és a termelés a mainál gazdaságosabb lesz. — Tizenöt gyárunkból tíz még minidig hagyományos üzem, nehéz fizika munká­val, elavult gyártási mód­szerrel. Ennek elenére biza­kodóak ? — A hagyományos gyárak­ban is gépesítettünk min­dent, amit lehet. Ezekben az üzemekben a nehéz fizikai munkát még nem sikerüli teljesen megszüntetni, de egyre kevesebb az emberfö­lötti erőfeszítést kívánó munkahely. Tabán az idén termelni kezd az új automa­ta téglagyár. Néhány éven belül megszűnik a bőszónfai, a kaposmérői és a kaposszer- dahelyi öreg gyár, helyettük a simonfai új téglagyárat építjük föl a következő öt­éves tervben. A hagyomá­nyos gyárakban is folytatjuk a gépesítést. A következő ötéves terv­ben évente egy-egy rekonst­rukciót terveznek a téglások. Szívós, következetes munka lesz ez. A munikáslétszám az idén is lassan növekszik. A belépők között sok olyan ember van, aki régi téglás, csak néhány éve elhagyta a szakmáját. Tudják, hogy ho­va mennék vissza ... Luithárl Péter Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Kíváncsian lestük, hogy Sándor, József, Benedek, meghozza-e a melegeit? A meteorológiai tavasz első napján hidleg érkezett. A hét második felére a mező­gazdászok fölléllegezhették, amint szárad a föld, kezdőd­het a tavaszi vetés. A fóliák alatt pedig kelnek a magok. Hiánycikk a fólia panaszolták a termelők. A kaposvári Agroker osz­tályvezetője elmondta: még decemberiben fölmérték az igényeket, de a Tiszai Vegyi Kombinát nem tudta leszál­lítani a szükséges ötszáz tonnát. Különösen azokban a termelőszövetkezetekben sürgették, a fóliáit, ahol ta­valy jégkár pusztított. A településfej lesztésá ter­veikről társadalmi vitát ren­dezett a Hazafias Népfront és az SZMT. Egy megálla­pítás a tervekből: a város és a falu arányos fejleszté­sét szolgálják a tervek. Az eddiginél csaknem tíz száza­lékkal több fejlesztés jut a megye falvainak, mint ko­rábban. A balatoni települé­seknél figyelembe kell ven­ni a nyári idényben sokszo­rosára megnövekedő iélek­számot — ezzel is számol a fejlesztési terv. A fiatalok lakásgondjának enyhítése fontos társadalmi feladat. Az Országos Taka­rékpénztár kedvezményes hitellel segíti őket. Somogybán a húszmillió forintos támoga­tásból csaknem tizenkétmil­liót a megyeszékhelyen la­kók vehetnek igénybe, ezt osztják el száztízsnhét csa­lád között. A hitelkedvez­ményre hároméves megyei programot dolgoztak ki, az alacsony jövedelműek tehát továbbra is számíthatnak a támogatásra. Egy szenzációs sportesemény is a hét kró­nikájába tartozik, igaz, nem somogyi sikerről, hanem a Videoton ragyogó győzelmé­ről beszéltek a sportrajon­gók szerdán estétől: a fe­hérvári csapat, nagy küzde­lem árán megverte a Man­chester United csapatát. Remek játék volt! A közelgő ünnepekre föl­készült a kereskedelem. Az április elsejével kezdődő hé­ten a húsipar háromezaröt- száz-négyezer tonna sertés­húst, hétszáz tonna marha­húst és mintegy ezernyolc­száz—ezerikilencszáz tonna • húskészítményt szállít a bol­tokba. Ez a mennyiség a szövetkezetekből beszerzett termékekkel együtt várha­tóan elegendő lesz. A füs­tölt húsok árusítását már országszerte megkezdték. A hagyományos húsvéti termé­kekből mintegy háram-ezer- háromszáz tonna kerül a boltokba — azaz több, mint tavaly. A Tanácsköztársaság év­fordulójára emlékezett az ország csütörtökön. Kapos­váron, a hagyományokhoz híven, ünnepséget rendeztek Laitinca Sándor szobránál, a hősökre emlékezve a hála virágait vitték a Nádasdi- erdőbe, az emlékműhöz a fiatalok. Ünnepi KlSZ-taggyűlése- ken vették át a nagyatádi és a fonyódi fiatalok s megér­demelt elismerésként a KISZ KB vándorzászlaját. A hét végén1 fokozott figye­lemmel várják szerte az or­szágban a jövő hét elején kezdődő pártkongresszust, mely számot ad a XII. kongresszus óta eltelt idő­szak eredményeiről, s kije­löli a következő évek fel­adatait. Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom