Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
Tisztelt Szerkesztőség! A február 15-én megjelent, Kisiparosok falun című írásukhoz szeretnék pár szót hozzáfűzni mint illetékes — kisiparos. Én is beletartozom abba a negyven százalékba, aki az iparját visszaadta. Nem azért, mert nem volt munkám, hanem a jelenlegi törvények miatt. Nem azt kellene kutatni-országszene, hogy miért nincs utánpótlás az iparban, hanem meg kellene kérdezni a volt kisiparosokat, miért vám ez a nagy visszavonulás. Ne soroljuk fel az adókedvezményeket, mert azok voltak és lesznek is! De mi haszna? Számoljunk csak! 1983 decemberére már 900 forint SZTK-t kellett fizetni az előző havi 450 forinttal szemben. Az adó csökkent évi 100 forintot, de köszönöm én az ilyen kedvezményt, ha az SZTK egyik hónapról a másikra 100 százalékkal emelkedett. Hadd bizonyítsak számokkal is! Évi adóköteles jövedelmem évi 36 000 forint volt, azaz havonta kereshettem maximum 2500 forintot. Ennek 36 százaléka, azaz 900 forint az SZTK, s még adót és KlOSZ-tagsági díjat nem is fizettem. Sorolhatnám az osztályba sorolásokat, de minek? Hetedikes kislányom varrónő akar lenni, de a ruhagyárba fogom küldeni, mert a bejárással együtt még így is az éri meg jobban. Nekem pedig — nem szégyellem bevallani — a fő foglalkozásom földműves lett. Csoda, hogy nagyítóval kell iparost keresni? Egy segédmunkás, aki talán a nyolc osztályt sem végezte el, többet keres, mint egy iparos, és neki még adózni és SZTK-t fizetni sem kell. Ez a folyamat csak úgy állítható meg, ha ezeket a rendeleteket egy új, az iparosok számára kedvező váltja fel. Az idő rég megérett rá. Tisztelettel: Szatmári Gézáné Igái, Vörös Hadsereg u. 37. Tisztelt Szerkesztőség! A Szatmári Gézáné által leírtakkal teljes mértékben egyetértek, mert való igaz, hogy a kisiparosok közterhei az utóbbi években igen megemelkedtek. A legnagyobb terhet a társadalombiztosítási járulék fizetése jelenti a számukra. Ez főleg a kisközségekben élő iparosoknak jelent súlyos terhet. Felméréseink szerint a főállású kisiparosok létszáma a kistelepüléseken csökken, mert az iparból származó jövedelmükből nem tudnak megélni. Megfigyelhető az is, hogy a munkaviszony mellett ipart gyakorlók száma folyamatosan nő, mert így a közterhek sokkal alacsonyabbak. Véleményem szerint már most is, de a jövőben még inkább, komoly gondjaink lesznek a kisközségek alapellátását biztosító szolgáltatásoknál, ha az ott élő és dolgozó iparosok nem kapnak megfelelő kedvezményeket. Tisztelettel: Schán István megyei titkár Kisiparosok Országos Szervezetének Somogy megyei Titkársága Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 67. szám 1985. márcigs 21., csütörtök Autóbusszal útra kelnek a diákok ______ H amarosan kezdődik a tavaszi szünet, a tanulmányi kirándulások időszaka; a Volán utazási iroda színes programot, számos utazási lehetőséget kínál megyénk fiataljainak. Egy-, két- és háromnapos kirándulásaik behálózzak az egész országot. A cívisvárostól, Debrecentől a négy folyó városáig, Győrig, a dómjáról híres Szegedtől az ezeréves Pécsen keresztül a hűség városáig, Sopronig hazánk számos területével ismerkedhetnek meg a diákok. Az iroda gondoskodik az országjáró diákok szállásáról, étkezéséről, és természetesen az autóbuszról is. Tavaly a nyugat-magyarországi utak voltak a népszerűek, az idén inkább Észak-Ma- gyarországra és a Duna-ka- nyarba utaznak többen. Egyre népszerűbbek a budapesti kirándulások is, de a gondot okoz a szállás és az étkezés, hiszen ebben az idő- fővárosunkat érintő túráknál szakban óriási tömeg kíváncsi országunk központjára. Az olcsóbb turistaszállások helyett a turisták kénytelenek a drágább kisegítő szálláshelyeket, munkásszállásokat igénybe venni. A zord — tavaszinak alig nevezhető — időjárásunk következtében a motelek, kempingek is zárva lesznek még április első napjaiban. Április 2-től 6-ig megyénkből naponta kétszáz diák indul hat autóbusszal országunk különböző vidékeire, hogy rendezett körülmények között, ismereteit gyarapítva jól érezze magát. Miss Európa ...Rejtelmes, izgató, fantáziánkat felcsigázó két sza- vacska, mígnem a tv-híradó filmtudósításából egyszerre csak elősétál egy gyönyörű nő, és végre plasztikus képet is nyerhetünk. Miss. Az európai szépség- választáson harmadik lett egy magyar hölgy. Emelkedni kezdett a honkebel. Nemcsak a csinos leányzó, hanem neves — és okos — emberek is kezdtek nyilatkozni. Üjabb márkanév az európai piacon: a magyar szépség. Sőt! A lapok már vitáknak is helyet adtak, régi szépségeket cibálva elő: ennek a dolognak nálunk gyökerei vannak. Egy Bös- ke nevű háború előtti díva képe bizonyította, már akkor sem lehetett félvállról venni a magyar nőket. Miss. Eztán már nemcsak menedzselt szépségeké a jövő. Az út nyitva áll eldugott tanyák szépséges libapásztor- lányai előtt, csillogásról álmodhat a vonzó boltoslány, s a csinos gimnazista. A Magyar Média ugyanis kezébe vette az ügyet. Március végéig várja azokat a nem feltétlenül fürdőruhás, egészalakos felvételeket, amelyekből kiválaszthatja a jövő ideálját. Ezen nem kell kimondottan a kenyai szépségre hasonlítani, még csaknem is kell a legújabb párizsi divat szerint öltözni vagy a hoiywoodi szájfestést utánozni. Az értő képvizsgálók ugyanis bizonyára friss ízeket, új zamatokat keresnek. Miss. Nyitva hát az út a somogyi lányok előtt is. Az egyik borsodi napilap már folytatásokat is közöl az ottani szépségekről, hogy az olvasói szem is megbizonyosodjék a hölgyek remek külleméről. Nos, mi beérjük azzal is, ha majd a tv-híradó képszalagján látunk viszont egy koszorús kaposvári lányt... B. J. Mindig elsőként érkezik a nagybajomi gólya. S mint tegnap értesültünk róla: az idén is leszállt régi fészkére. Megérkezett tehát a tavasz hírnöke, nagy-nagy bizalommal — annak ellenére, hogy a meteorológiai intézet továbbra is tavaszi telet jósol. Kérdés: most aztán melyik az igazi hírmondó. Magam — is gondolom, többen egyetértenek velem — inkább hiszek a gólyának. Neki hinni ugyanis kellemesebb, és a madár megérkezésével azt mondja: jön <a tavasz .. L. P. r Átfogó eszmecsere A TÁRSADALMI SZEMLE ÚJ SZÁMA Garázsváros Kaposváron a Kinizsi lakótelepen rengeteg sátor szolgál garázsként a házak mellett levő parkolókban. De sok autó parkol a szűk lakótelepi utakon is, csak úgy „meztelenül”. Az ott lakókat — és másokat is — régóta izgatja, hogy úgy tudják: garázsváros épül majd egyszer Kaposváron. Németh Zoltánt, a városi tanács műszaki osztályvezetőjét kérdeztük: — Mikor lesz a hírből valóság? — Ha minden tervünk valóra válik, nemsokára. Pályázatot írt ki a tanács a garázsváros fölépítésére. Három boríték érkezett eddig; tartalmuk egyelőre ismeretlen, de a pályázók kiléte nem titok. A SÁÉV, a Mészöv valamint a Somber—• Tanép—Somogyterv trió adott be egy-egy pályamunkát. Nemsokára értékeli a zsűri a pályázatokat, s azután eldönti a tanács, hogy melyik vállalkozó kapja a megbízatást. — Aíi volt a pályázat feltétele? — Négyszáz garázst kell a SÁÉV-telep mögött jelenleg még téglaipari kezelésben levő területen fölépíteni. A fő szempont az olcsóság. De nemcsak az ár számít, hanem a jó közlekedésszervezés, a garázsok szép külseje is. Azaz: az áraknak és a szakmai követelményeknek összhangban kell lenniük. — Ki vásárolhat garázst a garázsvárosban ? — A tanács 20 százalékot megtart, ezeket a lehontásra ítélt állandó garázsok tulajdonosainak kell adnunk. A többit a garázsépítő vállalkozó adja el. Annyit kikötünk, hogy elővásárlási joggal rendelkeznek a környéken lakók. — S mikor költözhetnek be az autók a garázsokba? — A téglaipartól hamarosan átvesszük állami kezelésbe a területet. Ha a pályázat eredményes lesz, tehát nem fordul elő az, hogy mindhárom ajánlat elfogadhatatlan, akkor gyorsan átadjuk a munkaterületet a fővállalkozónak, s ebből következik, hogy legkésőbb 1986-ban elkészülnek a garázsok. Elképzelhető azonban a szakaszos átadás is; akkor a szerencsésebbek már az idén megkapják a kulcsot. L. P. A nemrég elhunyt Romhányi József költő, szövegíró munkáiból készített műsort az 1-es stúdióban Bilicsi Erzsébet rendező A folyóirat összefoglalja a taggyűléseken, pártértekezleteken elhangzott legfőbb észrevételéket. Rálmu- tat: a kongresszus előtti szélles körű, az egész pártot átfogó eszmecsere ismételten tanúsította, hogy a Ma.- gyar Szocialista Munkáspártban a pártdemokrácia, a demokratikus centralizmus elved valóságosan és elevenen élnek. A párttagok mindenütt egyetértettek abban, hogy erőinket elsősorban a népgazdaság teljesítőképességének fokozására, dinamikusabb fejlesztésére és ezzel az életszínvonal emelésének anyagi megalapozására, a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésére, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésére kell összpontos í tanunk. Társadalmunk irányítása már a hatvanas években felismerte, hogy a társadalom egészében, illetve a gazdaságban, így az elosztás, a bériek, az árak stb. kérdéseiben törvényszerű érd Eked térések és érdekösszeütközések jelentkeznek az egyes társadalmi rétegek, csoportok, egyének, szervezetek és intézmények között. Népgazdasági és vállalati szinten az érdekegyeztetés mechanizmusa kialakultnak tekinthető, viszont szakmai (ágazati), területi szinten ma még nincs a képviseleti érdekegyeztetésnek intézményrendszere — hangoztatja Rácz Albert az intézményes érdekegyeztetés helyzetét elemző írásában. Gergely Jenő azt vizsgálja, hogyan hat laicizálódó, gyorsan változó világunk a katolikus egyházra. Lukács György születése közelgő 100. évfordulójának szentelte tanulmányát Lendvai L. Ferenc. A Dunántúl nyugati részén még dörögtek az ágyúk, amikor a felszabadult Magyarországon elkezdődött a földosztás. Milyen értelemben és milyen mértékig változtatta meg a falusi tulajdon- és birtokviszonyokat, a paraszti társadalmat, valamint a mezőgazdaság termelési feltételeit? Hogyan hatott a demokratikus rend továbbfejlesztésére és az ország gazdaságára? A történelemkutatás eredményeire alapozva e kérdésekre keres választ Simon Péter. Napjaink sűrűn használt fogalma a társadalmi igazságosság. A Társadalmi Szemle kerékasztal-beszélgetést rendezett erről a bonyolult problémakörről. Nyolcévi és hathónapi fegyház Én ott sem voltam!” 99 Nem mindennap fordul elő, hogy egy vádlott azzal próbál védekezni: ő a tárgyalt bűneset helyszínén ott sem volt. Márpedig a közelmúltban épp ilyen ügyet tárgyalt Kaposváron a Megyei Bíróságon dr. Matéevics Lászlóné tanácsa. Az eset 1984. október 3- án délután 18 óra körül történt Kaposváron, a Schönherz utcai lakótelep környékén. Három férfi vitatkozott, majd annyira elmérgesedett a doilog, hogy verekedés támadt. A közelben tartózkodó Kovács György a rendbontókat figyelmeztette, ám Frigur Árpád ezen feldühödve előrántotta zsebkését, ráugrott Kovácsra, és kétszer egymás után megszúrta —mellbe, illetve hasba... A közepes erejű szúrások közül az egyik nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott, a másik életveszélyes volt. A közvetlen életveszélyt műtéti beavatkozás szüntette meg. A tárgyaláson Frigur mindvégig tagadta bűnösségét, és azt hangoztatta: ő még a verekedés közelében sem tartózkodott. A sértett és jó pár tanú ennek az ellenkezőjét állított»; végül a vádlott többször ellentmondásba került saját vallomásával, valamint mentőtanúival is. Az ítélethozatalkor a bíróság súlyosbító tényezőként vette figyelembe a vádlott többszörösen büntetett előéletét. Frigur ugyanis 28 éves létére már rablás és garázdaság miatt többször is állt bíróság előtt. A Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki Frigur Árpádot életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, ezért 8 évi és 6 hónapi — fegyházban letöltendő — szabadságvesztésre ítélte, s 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért íöllebhezett. Tarka sorok HÉTRŐL NYOLCRA Egy rossz színészre Ha legalább lámpaláza lenne... Akkor talán meglátná a szerep lényegét ... Közjegyző mondja Télekvitákban gyakori a négyzeteltérés. Modern betegség Műholdkor. Pszichológusnál — De doktor úr! Hát hogyan uralkodhatnék magamon, ha a főnököm akar uralkodni rajtam?! Különbség Amaz a lemez nem emez a lemez. Elitta az eszét Lerészegényedett. Környezetvédelem Aki a levegőt szereti, rossz ember nem lehet. A rádió mondja „A történelmet az emberek csinálják. Olyan is.” Modern idők , Láttam én már éjjeliőrt nappal lopni! Egy menedékház étlapja özgeriinc vörös borral. Hegygerinc lavináival. Hátgerinc görbén. Negyven Két barátnő beszélget. — Drágám! Ugye, nem nézek ki negyvennek? — Ugyan, szívem! Már régóta nem ... Kérem a panaszkönyvet Fölnyiitom, beleolvasok, dicséret. Tovább lapozok: dicsénél. Belemerülök, végigolvasom: csupa dicséret. A szám íze megkeseredik: legalább valaki, legalább egyetlen vevő panaszkodna erre a rendetlen, rosszul ellátott üzletre, ahol a személyzet a legszívesebben megverné a vevőt. De nem. Qsupa dicséret... Legalább az időjárásra panaszkodna benne valaki! Hogy is van ez? Miiért nevezzük ügye- fagyottnak az ügyéfo- gyottat, aki nyilván az ügyéit sem tudja elinltéz- ni, akinek -tehát az ügyei ezáltal csak szaporodnak, szaporodnak ... ? Somogyi Néplap Ax MSZMP Somogy mogyoi Bizottságának lapja Fászorkosztő: JÁVORI BÉLA Főszorkesxtá-h.: dr. Korcsa Imro Szerkesztősig: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-310, 11-111, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadá Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcxa János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 12» Ft, félévre 250 Ft. ISSN 0133-0600 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
