Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

2 Somogyi Néplap 1985. március 18., hétfő Űjabb találkozó lehetősége Genf és az MX-rakéta Schultz amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter megál­lapodtak a genfi párbeszéd tárgyáról, témaköréről és cél­jairól. Kérdés, Washington tartja-e majd magát ehhez a megállapodáshoz ? Május közepén Bécsben találkozhat ismét Andrej Gromiko szovjet és George Shiiltz amerikai külügymi­niszter. Leopold Gratz, az osztrák diplomácia vezetője vasárnap tv-nyilatkozatában arról beszélt, hogy Shultz már hivatalosan jelezte rész­vételét az államszerződés alá­írása 30. évfordulójának ün­nepségein. Az osztrák fővá­rosban valószínűnek tart­ják, hogy a jelentős világpo­litikai esemény, a független, semleges Ausztria megszü­letésének évfordulóján részt- vesz Andrej Gromiko, vala­mint a brit és a francia kül­ügyminiszter is, azaz mind a négy egykori megszálló hatalom képviselői. A technológia-átadást el­lenőrző új osztrák rendsza­bályok kielégítőnek bizo­nyultak mind Ausztria, mind az Egyesült Államok szá­mára, mondotta a külügymi­Sok tízezren, a vártnál is többen tüntettek vasárnap délután Brüsszelben, a két (flamand és francia nyelvű) atomfegyver-ellenes akció­bizottság felhívására az atomrobbanótöltetű manő­verező robotrepülőgépek bel­giumi megjelenése ellen. A tüntetést eredetileg a kor­mány készülő döntése elle­ni tiltakozásnak szánták. A Martens-kormány pénteki döntésével megelőzte a tün­tetőket. A tömeges részvétel azonban arra utalt: a béke­mozgalom nem adta fel a harcot. Hirek a világból — Romániában tegnap reggel megkezdődött a vá­lasztás. amelynek kereté­ben a nagy nemzetgyűlés és a néptanácsok képviselőit választják meg a szavazásra jogosult állampolgárok. A szavazás reggel hat órakor kezdődött, de sokhelyütt már ennél is korábban leadták voksaikat a választók. * * * — Folytatták a vietnami— indonéz külügyminiszteri tárgyalásokat Hanoiban. Nguyen Co Thach és Moch- tar Kusumaatmadja, aki hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik Vietnamban, a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről és Délke- let-Ázsiának a béke, a stabi­litás és a jószomszédság öve­zetévé való átalakításáról tárgyalt. * * * — Tízezres nagygyűlést rendezett szombaton este Tel Avivban a „Békét most” ne­vű haladó-liberális mozga­lom. Az utóbbi idők egyik legnagyobb háborúellenes tüntetésének résztvevői azt követelték, hogy a koalíciós kormány gyorsítsa meg s egy hónapon belül fejezze be az izraeli megszálló erők Dél- és Kelet-Libanonból való kivonását. — Mario Soares kormá­nyának azonnali lemondását követelő tiltakozási hullám vonult végig Portugálián. A szervezett dolgozók mintegy 80 százalékát tömörítő Por­tugál Dolgozók Általános Szövetsége felhívására szom­baton este az ország húsz nagyvárosában vonultak az utcára a dolgozók, követelve a munkásérdekeket eláruló Soares-kabinet azonnali le­mondását. niszter. Bécs az év elejétől — az amerikai kormány nyomására — intézkedése­ket léptetett életbe, amelyek alapján ellenőrzik és adott esetben szigorúan büntetik, ha osztrák cégek továbbad­nak olyan amerikai terméke­ket, eljárásokat, amelyek ex­portja szocialista országok­ba tiltott. Washington ere­detileg a tilalmat osztrák ter­mékekre is ki akarta terjesz­teni, ám az elől Bécs elzár­kózott. Gratz kitérő választ adott a kérdésre, akar-e végül is Ausztria rakétafegyvert lég­tere védelmére. Éppen az említett államszerződés (ja­varészt brit igényre) tiltja az osztrák hadsereg felszerelé­sét bármilyen rakétafegy­verrel. Mivel a kérdés kül­politikai bonyodalmakat okozhat, a döntést újra el­odázzák, tűnt ki Gratz sza­vaiból. Pierre Galand, az akcióbi­zottság elnöke hangsúlyoz­ta a tüntetés előtt: a kor­mány döntése valóságos pro­vokáció a közvéleménnyel szemben. „Megmozdulásunk a választók túlnyomó több­ségének véleményét tükrözi, és elsősorban a képviselők­höz szól már, nem a kor­mánynak, utasítsák el a fegyverkezést fokozó, a belga lakosság biztonságát veszé­lyeztető kormánydöntést” — jelentette ki. A kormány bejelentését követően ma és kedden par­lamenti vitát rendeznek, amelynek végén bizalmi sza­vazásra kerül sor. A brüsszeli városközpon­tot vasárnap délutánra ha­talmas tömeg lepte el. A ha­tóságok feszült hangulatban óriási készültséget rendel­tek el, a parlament és a kor­mány épületét kettős kor­donnal zárták el a tünte­tők elől. A felvonulók az atomfegyverek szintjének befagyasztását, majd foko­zatos csökkentését követelték — végső fokon az atomfegy­verek leszerelését nyugaton és keleten egyaránt. Belgiumban 1981, majd 1983 októberében 250, illet­ve 300 ezer ember tüntetett a rakétatelepítések ellen. Ez év őszére, a választási kam­pány idejére a békemozga­lom újabb ilyen méretű tö­megmegmozdulást tervez. A flamand szocialista párt egy­értelműen leszögezte: csak olyan kormányban hajlandó részt venni a választások után, győzelme esetén, amely visszavonja a pénteken ho­zott befogadó döntést. Elismerem, hogy kábító­szert fogyasztok, de mindig becsületesen megfizettem a kokaint. Hogy az egyik leg­veszedelmesebb bűnöző ba­rátja vagyok? Ezt sem ta­gadom, de a barátság ön­magában még nem bűn. Így érvel Franco Calijano éne­kes, a Camorra (a maffia nápolyi változata) több száz tagjának az ügyét vizsgáló bírósági tárgyaláson. Nem éppen a jó hírű énekesek közé tartozik, inkább amo­lyan fenegyerek. Vad külső, sötét szemüveg], kigombolt ing, az elkényez­tetett • sztárokra jellemző flegma — Caldfano most is így fest a bírói emelvény előtt ülve a nápolyi bunker­szerű börtönben. Igen, jó barátja a bűnöző Turatelló- nak. De a barát nem vonta bele sötét ügyeibe az éne­kest. Hogy az egyik fellépé­séért — mint ahogy azt egy Oamorra-tag vallja — két- háinomszáz gramm kokainnal fizettek volna neki? Ez nem igaz, hiszen a pénzügyeket a menedzser intézi. Califano Március 12-én megkezdőd­tek Genfben a szovjet—ame­rikai tárgyalások a nukleá­ris és az űrfegyverkezés há­rom, egymáshoz szorosan kapcsolódó témaköréről. Hogy milyen lesz majd a könnyűnek éppenséggel nem ígérkező párbeszéd kimene­tele, azt most még nehéz volna megmondani. Minden azon múlik: vajon az ame­rikai fél kész-e a kölcsönö­sen elfogadható fegyverzet­korlátozási megállapodások kimunkálására, avagy telje­síthetetlen feltételeket tá­maszt, a katonai erőfölény megszerzésére törekszik? Az előjelek kedvezőtlenek. A Reagan-kormány ismét csak nyomást próbál gyako­rolná a Szovjetunióra, es ezt nem is nagyon titkolja. Erre utal az a tény, hogy a Genfben januárban meg­tartott külügyminiszteri ta­lálkozón kialakult egyetér­tés ellenére megkísérli el­különíteni az űrháborús elő­készületeket (az erre irá­nyuló kutatási programokat) a napirendre tűzött más kérdésektől. Az sem túlsá­gosan bíztató, hogy Wa­shington a katonai erő nö­velésében, a fegyverkezés fokozásában látja a majda­ni leszerelés zálogát, jólle­het nyilvánvaló, hogy ez képtelenség. Az amerikai kormány az október elsejével kezdődő 1985—1986-os költségvetési évre minden eddiginél na­gyobb összeg, 313,7 milli­árd döUárps_hadikiadás jó­váhagyását kéri a törvény- hozástól. A kongresszusban, persze, még egy ideig eltart a kötélhúzás — tekintettel a közel 200 milliárdos ál­lamháztartási deficitre —, és nem lehetetlen, hogy a hon­atyák itt-ott némileg' lefa­ragják a katonai kiadáso­kat. Ha lesznek is kurtítá­sok, az elmúlt évek tapasz­talata szerint nagyon való­színű, hogy a kormány ke­resztülviszi akaratát és meg­kapja a szükséges pénzt a hadászati csapásmérő erők valamennyi elemének minő­ségi fejlesztéséhez. E programok egyike az utóbbi hetekben megint elő­térbe került MX típusjelzé­sű interkontinentális bal­lisztikus rakéták ügye. Mint emlékezetes, a Reagan-lkor- mány annakidején 100 da­rab, állandóan az indító ál­lomásokban lévő ilyen kor­szerű célba juttató eszköz rendszerbe állítását tervez­te. A kongresszus tavaly 21 rakéta elhelyezését hagyta jóvá, s az idén újabb 21 MX-et akarnak telepíteni, de az ehhez igényelt más­fél milliárd dollár folyósí­tását márciusig a törvény- hozás befagyasztotta. (Záró­jelben jegyezzük meg, hogy a kormányzat 1987-ig továb­bi 48 db MX-el számol.) Reagan elnök és Weiiniber- ger hadügyminiszter Genf érvei gyenge lábon állnak, ezt mindenki érzi, de mint­ha senki sem hinné igazán, hogy az énekes bűnös lenne. A probléma most is az, ami az egész Camorra-pert meghatározza. Califanot is az úgynevezett „bűnbánók” vádolják. Ök azok, akik le­tartóztatásuk után megbá­nást tanúsítottak tetteik miatt, és hajlandóak részle­teket szolgáltatni az igaz­ságügyi szerveknek a bün­tetés csökkentésének a re­ményében. Közülük is a fia­tal Gianni Melluso, „a szép Gianni” a legbuzgóbb. Gianni már hetek óta sú­lyos vádaikkal illeti néhány más társával együtt a ki­szemelt embereket, így En- zo Tortorát, az országszerte ismert televíziós műsorveze­tőt. az Európai Parlament radikális pánti tagijait. Róla is, CaMfanóról is bűnbánók azt állítják, - hogy kábító szerrel kereskedtek a Ca­morra javára. Bűnözők vádolnak tehát; magukat ártatlannak valló előtt azzal érvelt, hogy az új típusú rakéta-atomfegy­ver a „leghatásosabb ütő­kártya” lehet a szovjet tár­gyaló féllel szemben, ezért hát — szerintük — felet­tébb üdvös lenne, ha az egyelőre tartózkodó hon­atyák mielőbb módosítanák ellenző álláspontjukat. Felvetődik a kérdés: vol­taképpen milyen fegyverről van szó? Az MX-ek 86 ton­násak, mintegy 11 ezer ki­lométer hatótávolságúak, s tíz, külön^külön nagy pon­tossággal a célra irányítha­tó 600 kilotonnás töltettel vannak felszerelve (egy ki- lotonna azonos ezer tonna hagyományos robbanóanyag Az MX interkontinentális ballisztikus rakéta egyik el­ső kísérleti indítása embereket. A képlet persze nem ilyen egyszerű. Califa- no, a fenegyerek valóban rossz benyomást kelt a ká­bítószeresekre jellemző er­nyedtségével. A jelenlévők emlékeznek arra, hogy nem sokkal korábban Enzo Tar­tóra milyen ékesszólóan, méltósággal és fennkölt ha­sonlatokkal védekezett a bí­rák előtt... S hogy véletlenül se le­gyen átlátható az ügy, a „bűnbánók” táborában is szakadás jelei mutatkoznak. A „bűnbánóknak” a palianói börtönben ülő csoportja újabban éppen ellenkezőjét állítja annak, amit Nápoly­ban Giamni Melluso és tár­sai — Tortora ártatlanságát bizonygatják. Ebben a zűrzavarban nincs könnyű feladatuk a bíráknak. Nekik nem szín­játékok hatásossága, hanem a tények, bizonyítékok alap­ján kell kideríteniük, ki mond igazat, ki hazudik, s miért. G. F. energiájával). Hogy valami elképzelésünk legyen egy- egy töltet romboíóerejének nagyságáról, elegendő csu­pán aura utalni, hogy az 1945-ben Hirosimát elpusz­tító amerikai atombomba az MX-ének mindössze har- mimcadát tette ki. Az MX- ek mindegyike — tíz robba­nófejjel számolva — együt­tesen olyan pusztító erőt képviselnek, amely 300-szor múlja felül a közel négy év­tizeddel ezelőtt elsőnek al­kalmazott amerikai nuk­leáris fegyver megsemmisítő hatását. Telepítési módjáról az el­múlt években meglehetősen szenvedélyes viták folytak az Egyesült Államokban. Szóba került, hogy hadiha­jókon, esetileg atomtenger- alattjárók fedélzetén helye­zik el. Azután arról beszél­tek, hogy Utah és Nevada államban földalatti, változ­tatható tüzelőállású bunker­folyosókon rejtik el őket. Akadt olyan ötlet is, hogy az MX-eket vasúti kocsik­ban, vagy C—5 Galaxy mintájú óriás-repülőgépek rakterében lenne célszerű bevetésre készen tartani arra a bizonyos ”X”-napra. Később felmerült az a ja­vaslat, hqigy ezeket a raké­tákat már békeidőben jut­tassák földkörüli pályára. Végül az az elgondolás ke­rekedett felül, hogy a-z MX- eket az eddig szolgálatban álló Minu teman-iraké ták mintegy 2—2,40 méter vas­tagságú, megerősített beton­fallal védett silóiban helye­zik el. Mint látható, az Egyesült Államok felső politikai és katonai vezetése minden áron olyan előnyös helyzet­be szeretné hozni hadászati támadó erőit, hogy a „meg­nyerhető” atomháború el­méletével összhangban fel­tétlenül biztosítsa magának az abszolút fölényt és vé­dettséget egy ilyen nukleá­ris összecsapás „túlélésé­hez”. Bár erről mostanában az Egyesült Államokban nyilvánosan kevesebb szó esik, az óvatos hallgatás, a korábban oly éles retorika visszafogása nem téveszthet meg senkit. Az ugyanis ké­zenfekvő, hogy az amerikai A többlépcsős rakéta beren­dezéseinek elvi vázlata. Az orr-részben helyezték el a megadott célokra irányítható tíz nukleáris robbanótöltetet. hadászati triódhoz sorolt eszközök, a stratégiai légi­erő, az atomtengeralattjáró flotta és a szárazföldi csa­pásmérő erők az Egyesült Államok uralkodó köreinek aglreseszív céljait szolgálják. Lényegében a „hadászati védelmi kezdeményezés”- nek nevezett űrhadviselési előkészületek és az MX-ek (gyorsított ütemű telepítésé­vel kapcsolatos tervek ugyanazt a mögöttes szán­dékot takarják. Az USA egy általa megbízhatónak vélt kozmikus „védelmi pajzs” birtokában valamikor a jö­vőben nem tartaná kizárt­nak az első „lefejező” csa­pás mérését a potenciális ellenfélre anélkül, hogy tar­tania kellene a megsemmi­sítő visszavágástól. Más kér­dés természetesen, hogy a Szovjetunió az efféle törek­véseket nem nézné tétlenül é* az amerikai „csillaghábo­rús” elképzelésékre megten­né a szükséges ellenlépése­ket Serfőző László alezredes A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Kísérleti Telepének — Kaposvár, Dénesmajor 2. MNB 390-901*74-1206 19. sz. bélyegzője elveszett Használata 1985. II. 26-tól érvénytelen. (264315) Tüntetés Belgiumban KI KI ELLEN HAZUDIK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom