Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
4 Somogyi Néplap 1985. március 2., szombat Magyar bor Londonban KORÁI ELSIRATNI A PANELT Londonban hétfőn megnyílt a 4. nemzetközi élelmiszer- és 'iitaivásár (IFE), amely Nagy-Britannia legnagyobb és Európa egyik legnagyobb ilyen szakmai rendezvénye. A Hungexpo szervezésében Magyarország harmadízben jelent meg 'ezen, részint a szakmai közönség számára ismert, részint új termékekkel. A választék némileg bővült. Kiállít a BVG, a Debreceni Konzervgyár, az Egervin, a Generalimpex, a Hungaro- coop, a Hungarofruct, a Magyar Hűtőipar, a Monimpex, a Terimpex és a Tszker. A kínálatban különféle borok, pezsgők, szeszes italok, gyümölcsök, mélyhűtött áruk, gyorsfagyasztott ételek, szá- rítmányok, édességek, kolbászfélék, húskonzervek, sajtok szerepelnek. önálló kiállítóként először szerepel a már exportjoggal felruházott egri borgazdaság (Egervin), amelynek néhány nappal a kiállítás megnyitása előtt az egyik legtekintélyesebb itteni forgalmazó, a Hedges and Butler személyében sikerült új partnert találnia a bikavér számára. Az IFE magyar kiállítói alapvetően brit forgalmukat szeretnék növelni. Eme törekvés igen jó alapon nyugszik: a magyar mezőgazda- sági és élelmiszeripari kivitel Anglia felé igen dinamikusan fejlődve két év alatt értékben megkétszereződött, s jelenleg a teljes Nagy-Britanniába irányuló exportunknak mintegy 20 százalékát teszi ki. Beszélgetés Karikás Györggyel, az ÉVM főosztályvezető-helyettesével Egy felmérés szerint 7 milliárd forintot kellene beruházni, ha a házgyárak máról holnapra bezárnának, és termékeiket téglával helyettesítenék. Az kétségtelen, hogy jóval kevesebb panelház épül, csökkennék a megrendelések. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban ezekben a hetekben foglalkoznak a házgyárak jövőjével. — Nincs könnyű dolgunk — mondja Karikás György minisztériumi főosztályvezető-helyettes. — Szakértői csoportot alakítottunk, s azt várjuk, hogy konkrét ajánlásokat dolgozzanak ki a vállalatok számára. Tavaszra készülnek 80 ezer tő virág várja a városgazdálkodási vállalat kertészeti telepén, hogy tavasszal kiültessék. Mintegy 30 féle virág fogja díszíteni a várost. Az idén különleges virágok is feltűnnek majd, magvaikat a SLUIS és GROOT holland cégtől vásárolták. Az ötödik tégla — Mindenesetre a panelt még korai volna elsiratni — folytatja. — A technológia ugyanis nem zárja ki, hogy igényesebb, variálhatőbb házak, lakások is készüljenek panelből. Természetesen jobban kellene igazodni a piachoz. Ez ípersze többek között a vállalatok gazdasági erejétől is függ, hiszen anyagi áldozat híjén nem lehet változtatni. Az is kétségtelen, hogy lakótelepet panelból lőhet igazán gazdaságosan építeni. Legalábbis manapság. — A panel hátrányát sokan a tégla állami támogatásának számlájára írják. — A téglát még az utóbbi év dk áremelései ultán is jelentős dotációval árulják. Az építkező minden ötödik téglát ingyen kap. Ez természetesen csökkenti a panel esélyeit a társas-, vagy a család iházas építkezésnél. Ami talán még fontosabb: a mai panelszerkezetet nem lőhet kalákában felépíteni. A házgyáraknak kellene alkalmazkodniuk a kalákához, és olyan elemeket volna érdemes kifejleszteni, amelyekből a családok maguk is felhúzhatnák a házakat. Léteznek ilyen építési rendszerék, s több cég is próbálkozik bevezetésükkel, így például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is. Vállalkozó vállalatok v — A házgyárak építőipari vállalatok kebelében működnek. A panelek sorsa is azon dől el, hogy vállalkozik-e a vállalat. A kaposvári panelüzem „szabadtéri raktára” — Éppen ezért a házgyárak köizött is óriási a különbség. Több vállalatnál már eddig is elgondolkodtak a panelek jövőjén, s nemcsak azon dolgoznák, hogy szállodát, kollégiumot és iskolát építsenek ugyanazokból az elemeikből, akár külföldön is, mint a Győr-Sopron és a Hajdú-Biihar megyeiek; hanem ia felesleges kapacitást igyekeznek más termékkel lekötni. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat évek óta rendszeresen szállított a szolnokiaknak paneleket. Megbízható partnerek voltak, két éve még a szállítási költségeket is csökkentették, hiszen a közút helyett átálltak a vasúti szállításra. A szolnokiak egy olyan lakótelepet építettek, ahol az alacsonyabb házakhoz maguk gyártották a paneleket, míg a tízemeletesekhez a debreceniektől vásároltak. Jövőre viszont már nem építik tovább a lakótelpet, így máról holnapra nem rendelnék több panelt. A Hajdú megyeiek házgyára most 3300 helyett csak 2500 lakáshoz való panelt gyárt, ám ők eddig mindig találtak megoldást, és bizonyára most is találnak olyan terméket, amit a panelek mellett gyárthatnak. A vasbe- tons zenkezeteket például jól lehet gyártani ezekben az üzemekben. Minden házgyár jövője más. Egy biztos: vállalkozni kell! Üresen kongó csarnokok és álló daruk senkinek az érdekéit nem szolgálják. — Előfordulhat, hogy néhány házgyárat bezárnak? — Megtörténhet. A piac és a gazdaságosság dönt majd. A,Győr megyeli Állami Építőiipari Vállalat olcsó kavicsból dolgozik, s a vízi szállítás segítségévéi még Budapesten is képes eladni jó minőségű paneléit. A veszprémiek 1984 második felétől betoncserepet gyártanak a panel mellett, ami a mostani cseréphiányos időkben szintén kiváló ötlet. A Du tép (Dumla-Tiszaközi Építőipari Vállalat) új ablakgyártó üzemet csatolt a panelüzemhez, és tervezi más termékek gyártását is. Szükség van a házgyárakra — A panelgyártó kis üzemek sokkal könnyebb helyzetben vannak. — Valóban. Velük kevesebb gondunk lesz. A somogyiaknak, a tolnaiaknak és a békésieknek sem okoznak a mai gondok túl pagy fejfájást. A kicsik ugyanis máról holnapra is terméket válthatnak különösebb megrázkódtatás nélkül. Ä somogyiak jó példát mutattak, amikor a kerti pádtól a kerítéselemig tucatnyi keresett kiegészítő árucikk -gyártására vállalkoztak. A családi házakhoz még ma is több termék hiányzik olykor, s ezek pótlására adott a lehetőség. Reméljük, majd a verseny is ezek kiaknázására készteti a vállalatokat.,. Bár a panelgyártó kisüzemek könnyebb helyzetben vannak, megismétlem, hogy a nagyok sincsenek elveszve, azok előtt is szabad a pálya! Mi a sikerükért szurkolunk, hiszen nagyon sokat tehetnek azért, hogy Ikevesőbb legyen a hiánycikk az építőiparban, s enyhüljenek a lakásépítők mai gonidjai. Dalia László PIACI KÖRKÉP Primőrök hóesésben Nem lesz a te talpadnak nyugalma 27. Csak úgy csukhatja be az -ajtót, ha présbe fog vele engem. Nem tudom, honnan vettem a bátorságot; a felnőttnek kárt okozó gyerek halálos riadalma van pedig bennem. M-egérezh-et ebből valamit, amikor rám pillant, mert nem (küld dl. Nekem. evvel a Hauserrel nem volt sohasem bajom. Igaz, közöm sem volt hozzá soha. Iparosember gyereke, másként öltözött, másként élt, mint mi. — Hát tessék — üil le az íróasztala mögé Hauser Henrik, és rögtön előkapja belső zsőbéből a fésűjét, hogy -gyér haját végiggereblyézze. — Hallgatlak, Éva. — Henni — mondom, de akkor már sírok,, imlint a megvert gyerők. — Neked tudnod ik-elli, hogy ,az öcsém nem önként lett SS-featona! Negyvennégyben már senkitől sem -tudakolták, akarsz-e kék jelet a hónod alá. Hiszen -te vezetted a nyilvántartást, még -emlékezned kell *A fegyveres SiS teljes neve mi volt akikor, amikor Szépiákét vitték! Nem rám néz. A sarokban -rúdra göngyölt három- színű zászló, táblák támasztják a falat. Egyikre az van írva; „Földet vissza nem adu-ók!” Ezeket nézi Hauser Hannii, úgy válaszol: — Emlékszem, 'Éva. De nekem -is az írás -parancsol. Ak-i-nelk a közv-etl-en hozzátartozója tagja volt a Waffen Sahutz-Stafifelnek*, a-nnak mennie kell. Akármikor rukkolt (is -b-e oda a családtagja. Hogy Joseph negyvennégyben, ez akkor sem mentesít titeket, mert rövid idő a-l-at-t iís követhetett -el valamit. Úgyhogy kár -a pénzért a mentesítési kérvényre. És továbbira sem néz rám. — De gondolj bele, Henrik: ,az uraim katona volt a magyaroknál, nekem meg az anyám életéért kellett viaskodnom a -halállal negyvenegyben, amikor a népet számolták, ki miagyar, ki német ... Azokban a hónapokban én -otthon- éltem, mint lánykorom-ban: a beteg anyám kötötte le -a gondolataimat, meg az uram, aki távöl volt. Zw-uik doktor nyíltan megmondta, apámnak, ha nem valljuk meg németségünket, ő két szal- miaszálat sem tesz keresztbe anyám életéért. Henni, ti talán nem németül beszóltak otthoni? Most mondd, mert németül beszélők, mint Erdősön mindenki — -mi vagyok én, német vagy magyar? Üjr,a -megfésüli hullámok nélküli -haját. Egy pillanatra átsiklik a szeme az arcomon. — Nézd, Év-a, arra apádnak nincs tanúja, mivel fenyegette meg az orvos. Mást is megpróbált megriasztani, mégsem iratkozott mindenki Hitler hitére. Úgyhogy ón nem segíthetek rajtatök, Éva, bárhogy is sajnállak elszakítani téged Hanstól. Apósodé,k, lásd, magyarnak íratták magu-ka-t! — Mégis visszazsuppo-lta- tok bennünket ,apámék kis házába! — Csák téged kényszerít- hetünlk. Az uradat nem tagadta ki a haza. Megválaszolnám ezit is, de kopogtatás nélkül benyit valaki. Kiss Albert fő-jegyző úr. — Henrik, kérlek, légy szíves átfáradni hozzám. Itt vannak Kapósból az élvtárs- urak! Hauser már indulna is — összőkapk-od az asztaláról néhány iratot —, ,menet közben, talán, hogy a gazdája megelégedésére tegyen, odaveti fcemóny-en: — Szóval, -nem segíthetünk Lamgné! Bele kell törődniük a megv-áltozta-thatatlanba! Meg sem várják, hogy induljak, -előttem -mennek ki. körüludvarol-va egymást, ki lépjen ki először az ajtón. Talán a Hauser paraszt- párti elöljárói érkeztek. Erdősre Kaposvárról. A folyosón még alig ritkult a tömeg, ők is szeretnének bejutni Hauser Henrikhez, hogy lekönyörögjék magukat a listáról. — Na, Éfik-ém, kiváltottad magadat? Leisen-né hangjában annak reménysége reszket, hogy nem sikerült. Azt hiszi talán, hogy így sűrűbb ' erdő az ő szerencséje. Hadd legyen meg az öröme: — Majd kivált engem a lúigkő, Ami néni. (Folytatjuk.) A borongás hószálliingózás ellenére is a tav.aszvárás derűje jellemezte az első márciusi hetipiacot Kaposváron. A darabonként 15-ént kapható hegyes erős paprikából és a 120-ra tartott -kígyóuborkából csak keveset vettek, mégis jó volt látni végre friss Zöldséget. Nemcsak a primőrárak miatt járnak rossz napdk a vegetáriánusokra. Tegnap már egy miniatűr petrezselyemcsokorért is 4 forintot zsaroltak ki. Kétszer ennyibe került egy valamire való spenótkupac. A hervadt kel kelendőségét nem fokozta a 14 forintos ár. A fejes káposzta 8-ért talált vevőre. Apadt a kereslet a 20-at kóstáló savanyú káposzta iránt. Megkérték az árát a jó minőségű főzőhagymának. 14 forint volt kilója, -igaz, a kétesehb állagút változatlanul 11-ért adták. 7-ért öntötték a szatyorba a burgonyát, 8-é-rt volt cékla. 15,50 a sárgaborsó, 45 a fehérbab. Tarkát -növényegészségügyi okokiból nem szabad árulni, többen mégis ‘kínálták 50-ért „pu-l-t alól”. Jól tartja magát a 40 forintos fokhagyma. Kétszer ennyibe került a vevőcsalogató sampinyon. A gyümölcspiacon ezúttal is csak néhány zacskónként 40-ért tukmált mélyfagyasz- tott meggy- és bamekcsomó jelentett változatosságot. Igazán szép almát már csak a -magánárusofcnál láttunk 18—20-,ért. A 22 forintos körtéhez feltétlenül szükség van reszőlő-re is. Ű-gy tartják, hogy .a sütőtök akkor jó, ha már megcsípte a fagy. Nos, ha így van, a 7-ért kínált gerezdek ínyenceknek való csemegék. A Zöldért pavilonjában 2,80 volt a tojás, a magánárusoknál 2,60. Nem is pénz a 3—3,20-as bolti árhoz képest. Szemesnek áll a világ, az viszont már a szemtelenséggel volt határos, hogy egy vézna bontott- csirkéért 140 forintot kértek. Akkor már jobban megérte 330-ért venni egy pucolt kacsát. Az élő pecsenyecsirke kilója 60 forint. Egy kakas 140-ért marad gazdája nyakán. A halárudában csak busát adtak volna 30-ért. A Lujzákat is csak 20 forintos szegfűvel köszönthetjük méltó módon. Hóvirágból most is csak tövenként adták 10-ért. Ennyibe kerül egy a-li-gcso-kor barka. Cserepes jácintot 60-ért hozták. B. F.
