Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

1985. február 8., péntek Somogyi Néplap 5 Csokonai-emlékülés Kaposváron „Vitéz Mihály ébresztése” Emlékülést tartottak tegnap Csokonai Vitéz Mihályról Kaposváron, a városi tanács nagytermében. A rendezvé­nyen megyénk politikai és kultrális életének számos veze­tője is megjelent, köztük Csapó Sándor, a városi pártbi­zottság titkára és Papp János, a városi tanács megbízott elnöke. Köszöntőjében Vidák Gizella, a városi tanács el­nökhelyettese méltatta a 180 esztendeje elhunyt, a magyar hagyományokat a nagyvilág eszmei áramlataival oly sze­rencsésen ötvöző költő jelentőségét, majd a magyar köl­tészet és irodalomtudomány kiválóságai foglalhatták el a szónokoknak fenntartott emelvényt. Bensőséges hangulatú, s prózában írott költői beszé­dében a magyar nyelv nagy megújítójárói, a ritmus- és rímfaragás utat mutató nagymesteréről, a nyelvünk, irodalmunk jövőjéért, nem­zeti fölemelkedésünkért ,,'a hivatalnak packázásait” is sokszor elviselni kénytelen vándoriköltőről, az „elefánt- csonttorony-szemlélet” szen­vedélyes ellenfeléről szólott Takáts Gyula költő, majd Szilágyi Ferenc tartott elő­adásit arról, miként .tartot­ták számon Csokonai poézi- sét a magyar művelődéshis­tória különböző korszakai­ban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tu­dományos főmunkatársa részletesen elemezte, miért és miként fogadta ellenér­zésekkel a plebejus és „tri­viális” Csokonai költészetét a „vigyázó szemét” a pal­Kovács András a Vörös grófnőről Kovács András Vörös grófnő című alkotásának munkálatai ezekben a na­pokban fejeződnek be a Ma- film Dialóg Filmstúdiójában, A pályafutása során társa­dalmunk problémáit, s újabb- kori történelmünk esemé­nyeit egyformán vizsgáló filmrendező a két részesre tervezett műről így nyilatko­zott : A Vörös grófnő — ez az első rész címe — nem doku­mentumfilm, nem a történe­lem rekonstruálása. Inkább filmregény, amely két aktív politikai személyiség — Ká­rolyi Mihály és felesége — életét örökíti meg emlékira­tok, az özvegy autentikus adatközlése és más doku­mentumok alapján. A nagy­szabású játékfilm a házas­pár megismerkedésétől az 1919 júliusáig terjedő idő­szakot öleli át, feldolgozza a fiatalkor, a házasság, a for­radalmak történéseit egé­szen a kényszerű emigráció­ig. Az elképzelések szerint a Károlyi-család életéről szóló produkció második része az emigráció éveit mutatja majd be, a felszabadulás utáni hazatérésig, majd az újabb száműzetésig. A rendező airra törekedett, hogy filmjében — amaly egyben, egy több részes tele­víziós sorozat is — elsősor­ban a két embert ábrázolja, érzelmi, intellektuális és morális síkon. A magyar filmtörténetben szinte párat­lan, hogy egy .történelmi személyiségről még életében film készüljön — mint a most 93 éves Károlyiné And- rássy Katinkáról. A produk­ció arisztokrata környezet­ben játszódik, a forgatáshoz nagy segítséget nyújtott Ká­rolyi özvegye azzal, hogy az egykori arisztokraták élet­viteléről, modoráról, szoká­sairól nyújtott pótolhatatlan információkat. A film felvé­teleihez több mint negyven helyszínt használtak, s a korabeli hangulatot a régi autóik, öltözékek, s más kel­lékek idézték fel Bíró Mik­lós kamerája előtt. A főbb szerepeket Básti Juli, Bács Ferenc, Kállai Ferenc, Te- messy Hédi, Tolnay Klári, Molnár Ildikó, Reviczky Gá­bor, Fnajt Edit, Tóth Éva és Bálint András alakítja. gári progresszióra vető Ka­zinczy és Kölcsey, hogyan öröklődött át ez az egyol­dalú szemlélet a Toldy Fe­renc által megalapozott iro­dalomtörténetírásunkba. Említette a szónok Csokonai és Petőfi szellemi rokonsá­gát, méltatta Ady Endre ér­demeit a magyarság é,s eu­rópaiság mezsgyéjén téved­hetetlen biztonsággal mozgó debreceni exdiák „rehabili­tálásában”. Beszélt a Nyu­gat nemzedékének ellent­mondásos nézeteiről, az öt­venes évek radikalizáló-se- matizáló és a hatvanas esz­tendőknek a poétát boroz- gató-vándorolgató bohémnek ábrázoló, reá képzeletben csörgősipkát aggató felfogá­sáról., Végül számvetést ké­szített az irodalomtörténész a Csokonai-kutatás foghíjas­ról, vázolta, milyen új szem­pontokat adhat a további Az Európa új Femina címmel új soroza­tot indít az Európa Kiadó, amelynek első négy kötete egyszerre — a tervek sze­rint májusban —, jelenik meg a könyvüzletekben. A kiadó műhelyében már ösz- szeállt az a lista, amely az új könyvfolyamnak az év végéig közreadandó további köteteit is tartalmazza. Az Európa Kiadó új vál­lalkozása — huszonkilence- dik könyvsorozata — a Nők Lapjával közös gondozásban jelenik meg, az olvasótá­bort szélesítve elsősorban a A balatoni nyárra tervezett kulturális, szórakoztató mű­sorok változatossága, szín­vonala nem csekély erőfe­szítést kíván a közművelődé­si szakemberektől a siófoki Dél-balatoni Kulturális Köz­pontban. A már hagyomá­nyosnak mondható, bevált programokon kívül minden évben — a lehetőségekhez alkalmazkodva — új ötletek­re, elképzelésekre valló mű­sorokat igyekeznek meghono­sítani, megszerettetni. Még messze a szezon, ám a szer­vező munkát már jó ideje megkezdték az 1985-ös bala­toni nyár kulturális és szó­rakoztató programjának si­kere végett, ugyanakkor fon­tos közművelődési feladato­kat látnak el télen is. Az utóbbiról (tehát a „jelen”- ről) és a közeljövőben meg­valósítandó tervekről, elkép­zelésekről ‘beszélgettünk Ta­kács Sándorral, a Dél-bala­toni Kulturális Központ igazgatójával. — Az idén is színházi bérletet hirdettünk, s októ­ber derekán kezdődtek az előadások — mondta. — Ör­vendetes, hogy a bérletesek 40 százaléka a város vonzás- körzetéből látogatja színhá­zunkat. Mivel a gazdasági lehetőségek csökkentek, le kellett mondanunk az alföldi társulatok produkcióiról, csu­pán budapesti és dunántúli színházakat látunk vendé­gül. A komolyzenei rendez­vények, a többi között az ifjúsági koncertek iránt vál­tozatlanul nagy az érdeklődés. A hangversenyeinken mindig vizsgálódásokhoz az 1990-ig megjelenő ötkötaties kritikai kiadás és a Kossuth Lajos Tudományegyetem iroda­lomtudományi intézetében készülő Csokonai-szótár. Betegsége miatt nem ve­hetett részt a tanácskozá­son, felolvasott előadásával mégis nagy mértékben járult hozzá a kép tisztulásához Vargha Balázs. Azt elemez­te, hogyan hatott a szenti- memtalizmus irányzata Cso­konai munkásságára. Nincs bizonyíték arra, hogy ismer­te volna Goethe és Schiller ilyen jellegű műveit, még a Werbhert sem, gyakran for­gatta azonban Richardson PameUa című munkáját és a kor más érzelmes levélre­gényeit, köztük Kármán Jó­zsef Fanny hagyományai cí­mű aLkotását, s természete­sen Rousseau írásait. Nem volt hajlama a holdfényes- világfájdalmas érzelgősség­re. a félne vonulásra a tár­sadalomból — így a konklú­zió — de elfogadta a kor­szellem, a közízlés által kreált követelményeket. Drámaírói tevékenységé­vel ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerzett Csokonai — mondotta Boros Dezső, a debreceni egyetem bölcsész­karának nyugalmazott do­nőkhöz kíván szólni. A női lét' problematikájával fog­lalkozó köteteik sorában a két világháború között ki­adott színvonalas, szórakoz­tató irodalmi alkotások, s kortárs szerzők írásai olvas­hatók. A művek népszerűsí­tésére a Nők Lapja a köny­vek megjelenése előtt rövid részleteket közöl majd az írásokból. A sorozat első négy köte­te között adják ki Dea Trier Morch dán írónő könyvét Téli gyerekek cím­mel. A szerző egy koppen­telt ház van. A szokásos képzőművészeti kiállítások sem maradtak el. A műve­lődési háziban 12 klub, illet­ve szakkör, tanfolyam műkö­dik, s ezeken kívül három művészeti baráti kör., Élén- kebb a helytörténeti munka is, mióta főállású helytörté­nész-könyvtáros tevékenyke­dik. A művelődési ház pat­ronálja a Sió táncegyüttest, bár lehetséges, hogy a DRW is támogatni fogja ezt a fiatal, ambiciózus csoportot. Növeltük a gyermekprogra- mök számát: roppant nép­szerűek például a „Vidám szombat délután” rendezvé­nyei. Tanulók részére rend­szeresen tartunk mozieiő- adásökat a házban, de szíve­sen ellátogatunk az iskolá­ba is, főként a kötelező ol­vasmányokhoz kapcsolódó filmekkel. Ismét kedveltek a pódium-műsorok.-— Az intézmény nehezebb gazdasági körülmények kö­zött dolgozik az idén, ennek ellenére újszerű elképzelé­sek megvalósítására is vál­lalkoznak. Például a számí­tástechnika népszerűsítése. — Egy tavalyi pályáza­ton az Országos Közművelő­dési Tanácstól 200 ezer fo­rintot nyert a művelődési ház az említett célra. Ebből az összegből a többi között egy Commodore 64 típusú gépet vásárolunk, majd tan­folyamokat indítunk az ál­lamigazgatási, az oktatási és a gazdasági szakemberek, "i- letve az érdeklődő fiatalok részére. A videotechnika anyagi feltételeit szintén pá­cense —, bár színműveinek hősei jobbára sematikus tí­pusúk, s nem egyénített sze­mélyiségek. A kivétel — a szónak szerint — csupán a Karnyóné és A kultúra. Ám a kevésbé sikeresen formált darabok — például A méla Tempefői — szintén híven tükrözik a tizennyolcadik- tizenkilencedik század Ma­gyarországának társadalmi viszonyait. S mint cseppben a tengert, Somogyéit is — vonhattuk le a következte­tést Laczkó András előadá­sából. A hatások, melyek csurgói, nagybajomi tartóz­kodásai során Pálóozi Hor­váth Adámtól, Sárközy Ist­vántól és Nagyváthy János­tól érték, döntően befolyá­solták munkásságát, ám a „terra incognita” itt sem csekély: kevés például az adalék a Csokonai-Nagy- váthy kapcsolat hiteles ér­tékeléséhez és arról sem tu­dunk egyelőre sokat, hogyan hatott a Csoikonad-életműre Nagyváthy János szép és intelligens, de máig a múlt titokzatos fátyla mögött rej­tőző nevelt leánya ... A résztvevők az emlék­ülés után megkoszorúzták Csokonai Vitéz Mihály szob­rát. hágai szülészeti klinika mindennapjairól számol be az olvasóknak. Henry James amerikai író kisregénye a Maisie tudja ' korábban már sikert aratott a magyar ol­vasók körében. Csibi István­ná Siklódi Márika székely paraszitasszony önéletírását Pontot, vesszőt nem isme­rek, de a szó mind igaz címmel adja közre a kiadó. A negyedik kötetben a vi­lághírű színművész és film­csillag Liv Ullmann önélet­írása jelenik meg Változá­sok címmel. lyázat révén szeretnénk meg­teremteni. A két rendszer együtt működtetése a célunk. Később a videó-stúdiónkat alkalmassá tennénk arra. hogy az úgynevezett lokális kábeltelevíziós rendszerbe bekapcsolódhassák. Ehhez a munkához az ország külön­böző városaiban lehet már tapasztalatot szerezni, pél­dául Keszthelyein is, ahol most létesítettek kábeltévét. — Az említett feladatokkal egyidőben végzik az idegen- forgalmi évad programjának előkészítését is. Úgy tudom, a szerződések mintegy 80 százalékát már megkötötték a rendezvényekre, előadá­sokra. — Sok olyan programot tervezünk, amelyhez nem szükséges a magyar nyelvtu­dás. Ilyen például a hagyo­mányos Kálmán Imre-prog- ram. Ezúttal a Pécsi Nem­zeti Színház mutatja be a Cirkuszhercegnőt, az ORI- val pedig egy közösen szer­kesztett műsort mutatunk be a szabadtéri színpadon. Re­mélhetőleg a komponista életraj z-flilmj ének premierje is Siófokon lesz. Ismét sze­repeltetünk egzotikus tánc- együttest (ezúttal a dél-Ame- rikai Amerika Tropical-t), az IBUSZ-szal közösen pedig 15 folklórestet rendezünk hivatásos csoportok közre­működésével. Ez időszakban 15 hétig tart nyitva a föld­szinti kiállítóteremben és a galériában a népi kismester­ségek országos pályázatra ér­kezett munkák látványos Dorottya napja ugyan a hét közepére esiet ti, Csokonai vígeposzának hősnője azon­ban a hét végén lép színre Kaposváron a farsangi na­pokon. A hétvége kiemelke­dő somogyi rendezvénye lesz a .tíz éve hagyományos ka­posvári farsang. Tegnap megérkeztek a komédiásak, akik ma a farsangi játék­szín keretében mutatkoznak be a Kilián György Ifjúsá­gi és Úttörő-művelődési Köz­pontiban. A látványos felvonulást szombaton rendezik meg, ezúttal azonban a menet az ifjúsági háztól indul és a Május 1. utcán át érkezik a Kossuth térre, innen az Áp­rilis 4. utcán, a Mártírok terén, a Honvéd utcán, ■ az Aiany János téren és az Arany utcán át érkezik a SDortcsamokhoz. ahol bemu­tatót tartanak a baranyai, tolnai, Bács-Kiskun, Zala, Vas és Somogy megyei tánc­együttesek, népi együttesek és hagyományőrzők. A fel­vonulás 15 órakor kezdődik. Reggel kezdődik a hagyo­mányos farsangi vásár, 10 órakor megkoszorúzzák Cso­tárlata. (A Népi Iparművé­szeti Tanács, a Somogy me­gyei és a siófoki városi ta­nács közösen 3 évenként hir­deti meg ezt a pályázatot.) Idegenforgalmi szolgáltatás­nak szánjuk a zárt láncú videostúdióból sugárzott fil­meket, melyek hazánk kul­túrtörténeti tájait, műemlé­keit népszerűsítik. Sok gyer­mek- és Ifjúsági rendez­vényt tervezünk; az ŐRI és az IRI a magyar könnyűze­nei együttesek teljes élvona­lát szerepelteti az idén. Persze, az idény előtti hóna­pok is mozgalmasak lesznek. Már készülünk a művészeti szemle bemutatójára, a kü­lönböző kiállításokra, pél­dául a magántulajdonban lé­vő képek tárlatára. Az „Egy színház bemutatkozik” soro­zatiban az idén a Nemzeti Színház kerül sorra, egy, a magyar színjátszás egész tör­ténetét félölelő kiállítással. Az ország és Siófok felszaba­dulásának 40. évfordulójára nívós programokat rende­zünk február 8. és április 4-e között. — Különféle szolgáltatáso­kat is terveznek a gazdasá­gi gondok enyhítése végett. — Igen. Például hang­anyagmásolást vállalunk, vi­deó filmeket készítünk vál­lalatoknak, intézményeknek, technikai, és közhasznú tan­folyamokat .rendezünk, deko­rációs és műszaki szolgálta­tást nyújtunk, tolmács- * és akusztikai berendezéseket kölcsönzünk személyzettel siib. Vállalkozunk jegyek be­szerzésére az ország különbö­ző kulturális eseményeire, műalkotások értékesítésére bel- és külföldre egyaránt (itt intéznénk a vám engedélye­ket is), s még az idén meg­nyitjuk az információs szol­gálatot. Sz. A. Csiszár Elek Búcsú a falak­tól című festménye konainak, a víg poétának a szobrát a Kossuth téren. A báli vigasságok este héttől kezdődnek a Dorottya-szál- lóban. a Kapós-szállóban, a Park Étteremben és a Kili­án György Ifjúsági és Úttö­rő-művelődési Központban. Megyénk déli városában, Barcson, a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban pénteken a Vízügyi-, vízgazdálkodási és az Erdé­szeti Szakközépiskola, vala­mint a gimnáziuma tartja szalagavató bálját, szomba­ton este nyolc órakor csa­ládi estet rendez a barcsi ifjúsági fúvószenekar. Vasárnap — ugyancsak 20 órától — ifjúsági táncestet rendeznek a Spirál együttes közreműködésével. Barcson a napokban nyílt Csiszár Elek festőművész tárlata a Dráva Múzeumban. Nagyatádon mától mutat­ja be képzőművészeti gyűj­teményét a Gábor Andor Művelődési Központ; fest­ményeket, grafikákat és kis­plasztikákat láthatunk a tárlaton, mely február 24-ig tart nyitva. Kaposváron, az Édosz Mű­velődési Házban a hét köze­pén nyílt meg a pipázók ka­posvári klubjának kiállítá­sa — a hónap végéig láto­gathatják a nipásök. Far­sangi diszkót rendeznék szombaton Kaposváron, a Móricz Zsigmond Művelő­dési Házban. Bohus Zoltán és Lugossy Mária szobrász- művészek alkotásaiból nyílt kiállítás a megyeszékhelyen, a Kaposi-ári Galériában'. Áp­rilis 9-ig tekinthető meg a tárlat a Rákóczi tér 4. szám alatt. Ma a Somogyi Képtárban kiállításon mutatkozik be a Pécsett élő festőművész. Kel­le Sándor. A megnyitó 17 órakor lesz, a festő mun­kásságát Tüskés Tibor Jó­zsef Attila-díjas író méitai- in. Ünnepi hangversenyen emlékeznek meg hazánk fel- szabadulásának közelgő év­fordulójáról az Országos Filharmónia szólistái aiz ál­talános és középiskolások­nak, illetve a szakmunkás- tanulóknak szervezetit műso­rokon hétfőtől. Orosz, szovjet es századunk zenéjét tolmá­csolják a szereplők. Csaj­kovszkij, Prokofjev. Soszta- kovics, Láng István és Ko- csár Miklós zeneművei, Pus­kin, Majakovszkij és József Attila versei hangzanak el Hétfőn Foiyódon és Boglár- lellén az általános iskolások hallgathatják meg a mű­sort. Hacsek és Sajó, valamint más kabarétréfák címmel szombaton este nyolc órakor farsangi műsort rendez a Siotour siófóki üdülőhelyi klubja. Vasárnap itt rajzfil­meket vetítenek délelőtt 10 órától a kicsiknek. Lengyel András sorozafa: Femina Videotechnika, számítógép, szolgáltatás 1M ■■ rr I rr | r _ r I / Kozmuvelodes felen, nvaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom