Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

2 Somogyi Néplap 1985. február 13., szerda f Scserbickij és Kunajev választási beszéde HÁZBAN maradt, hogy pontosan meg­határozza, mely jogokat te­kint törvényesnek Washing­ton. Ez a körmönfont fogal­mazás azonban aligha elégíti ki a szaúd-arábiai uralkodót. Amióta a múlt év őszén is­mét mozgásba lendült a kö­zel-keleti arab diplomácia a rendezés siettetése céljából, Jordánia kezdeményezésére előbb Egyiptom, majd több más, úgynevezett mérsékelt arab állam is sürgeti: mi­előbb hívjanak össze nem­zetközi értekezletet a ren­dezés részleteinek a kidolgo­zására. Ez a javaslat össz­hangban van a szovjet poli­tikusok álláspontjával, akik már korábban kifejtették: valamennyi érdekelt fél — tehát Izrael, valamint a pa­lesztinok — képviselői szov­jet és amerikai politikusok jelenlétében vitassák meg a rendezés problémáit, minde­nekelőtt a palesztin nép ön­rendelkezési és államalapítá­si jogát. Szaúd-Arábia bizonyára egyeztette véleményét Jordá­niával, hiszen a két király­ság között szoros kapcsolat áll fenn. Ugyanakkor Rija- dot erős szálak fűzik Wa­shingtonhoz is, lévén a kon­zervatív királyság az Egye­Befejeződtek a szovjet—görög kormányfői tárgyalások Gázvezeték építésére hoztak határozatot Moszkvában tegnap véget értek a szovjet és a görög kormány! ők tárgyalásai. Nyikolaj Tyihonov és And- reasz Papandreu értékelése szeriint a megbeszélések hoz­zájárulták a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok fej­lesztéséhez. A hétfőn kezdődött tárgya­lások második napján átte­kintették a kétoldalú kapcso­latokat. Megállapították, hogy sikeresen teljesül a Szovjetunió és Görögország közötti gazdasági, ipari és a tudományos—műszáki együttműködés hosszú távú programja és eredményesen valósulnak meg más kétol­dalú megállapodások is. Nyikolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu megál­lapodott arról, hogy felújít­ják a tárgyalásokat egy, a Szovjetunióból Görögország­ba tartó gázvezeték közös megépítéséről. Megerősítet­ték, hogy mindkét ország a kereskedelmi kapcsolatok volumenének növelésére, a forgalom kiegyenlítettebbé tételére törekszik. A kor­mányfők kedvezően értékel­ték azoknak a szovjet—görög vegyesbizöttságoknak a tevé­kenységét, amely a gazdasá­gi és ipari együttműködés, a kulturális' kapcsolatok, a tu­dományos és műszaki együtt­működés és a kereskedelmi hajózás kérdéseivel foglal­koznak. A nemzetközi élet kérdé­sei közül különösen nagy fi­gyelmet szenteltek az euró­pai helyzetnek. Megállapítot­ták, hogy a stockholmi kon­ferencia sikere számottevően javítaná a kontinens politikai légkörét, elősegítené az össz­európai enyhülési folyamat folytatását. A szovjet—görög tárgyalá­sokról közös nyilatkozatot tesznek közzé. Szócsata a vegyi fegyverekről Viktor Iszraeljan szovjet fődelegátus kedden a genfi leszerelési konferencián is­mét elfogadhatatlannak ne­vezte az amerikai tárgyaló­fél korábbi javaslatát a ve­gyi fegyverekről, és vissza­utasította az állítólagos szovjet szerződésszegésekről szóló amerikai rágalmakat. Kenneth Adelman, az Egyesült Államok fegyver­zetellenőrzési és leszerelési hivatalának igazgatója a konferencián elhangzott az­napi felszólalásában felszó­lította a Szovjetuniót: kezd­jen komoly tárgyalásokat arról' az amerikai javaslat­ról, amelyet tavaly április­ban George Bush amerikai alelnök terjesztett a tanács­kozás elé. Bush javaslatában a vegyi fegyvereik betiltásá­ról és a már felhalmozott készleteik megsemmisítéséről volt sízó. Adelman ugyanakkor az­zal vádolta meg a Szovjet­uniót, hogy megsértett több fegyverzetkorlátozási meg- áLlapodást, egyebek között az 1972-es genfi konvenciót, amely megtiltja a vegyi fegyverek bevetését, Viktor Iszraeljan válaszá­ban kijelentette, hogy a Szovjetunió által már ko­rábban elvetett amerikai ja­vaslat „elmélyítette a tár­gyaló felek közötti nézetkü­lönbségeket és tovább bo­nyolította a tárgyalásokat azáltal, hogy az ellenőrzés­sel kapcsolatban teljességgel elfogadhatatlan és irreális követeléseket támasztott”. Az állítólagos szovjet szer­ződésszegéseket illetően Iszraeljan rámutatott: az amerikai politikus vádjaival „semmiképpen sem szolgál­ta az építő jellegű párbeszé­det”. „Ha hozzá kívánt vol­na járulni a konferencia si­keréhez, nem szentelt volna annyi időt az országomra és, annak politikájára vonatko­zó valótliamságöikniak A Szovjetunió nem használt, nem használ és természete­sen nem is fog használni vegyi fegyvereket” Az ukrajnai Dnyeprodzer- zsinszkben találkozott ked­den választóival Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja, aiz Ukrán, Kommu­nista Párt KB első titkára. Scserbickijt a. választók a köztársaság legfelsőbb taná­csába jelölték. Scserbickij elmondta: e találkozó előestéjén alkal­mam volt beszélni Konsz- tantyin Csernyenkóval. Az SZKP KB főtitkára érdeklő­dött Ukrajna népgazdasági eredményei, az emberék hangulata iránt, s megelége­déssel fogadta az ^rról szóló tájékoztatást1, hagy a köztár­saság dolgozói tevékenyen készülnek a pártkongnesz- szusra. Ukrajna eredményeit ösz- szegezve Scserbickij hang­súlyozta: az előző választá­sok óta eltelt öt évben a köztársaság nemzeti jöve­delme 21 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen időjárás elle­nére tavaly takarították be a köztársaságban a legtöbb mezőgazdasági terményt. A fejlett szocialista társa­dalom tökéletesítése útján csak az elért eredményék reális, józan értékelése alapján lehet haladni. Nem szabad i-ndokdiatilanul előre­szaladni — erről beszélt egyebek között Kazahsztán egyik választókerületében Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára. Kunajevat a köztár­saság legfelsőbb tanácsába j elöli ték képviselőnek. A szóndk Kazahsztán eredményeivel foglalkozva megállapította, hogy az elő­ző választások óta eltelt öt év alatt a köztársaságban a bruttó társadalmi termelés értéke 5,6 milliárd rubellel, a termelési alapok pedig 23 milliárd rubellel nőttek. Há­romszáznál több, a korszerű műszáki igényeknek megfe­lelő termelőüzem (kezdte meg működését. Az utóbbi négy évben az időjárás nem kedvezett túl­ságosan a mezőgazdaság­nak, ennek ellenére ezen idő alatt 49 millió tonnánál több jó minőségű kenyérga­bonát. adtak az államnak a köztársaság mezőgazdasági dolgozói. Sikerült teljesíteni a rizstermelés előirányzatait, s az állattenyésztés minden területén nő a termelés — mondotta Kunajev. sült Államok egyik legjelen­tősebb fegyvervásárlója és olajszállítója. Ha tehát Ríjad a közel-ke­leti kérdésben az amerikai­val ellentétes álláspontra he­lyezkedik, ez mindenképpen arra inti Washingtont, hogy vizsgálja fölül a térséggel kapcsolatos politikáját. Fahd uralkodó mostani látogatása során alighanem erről pró­bálja meggyőzni Reagan el­nököt. Meglehet, szerencsé­sebb időpontot-is választhat­tak volna az uralkodó wa­shingtoni vizitjének: nem sokkal érkezése előtt ugyanis az Egyesült Államok beje­lentette, hogy felfüggeszti kö­zel-keleti fegyverszállítmá­nyait — kivéve az Izraelbe irányuló szállítmányokat —, mert fölülvizsgálják az USA közel-keleti „érdekrangso­rait”. Fahd megbeszélései után netán nemcsak az üz­leti, hanem a politikai ténye­zőket is átértékelik Washing­tonban? — Erre a közeli jö­vő adja meg a választ. Gy. D. FELSÉG A FEHÉR Előkelő vendéget fogadott Ronald Reagan elnök a Fe­hér Házban: Fahd szaúd- arábiai uralkodót, aki a vi­lág egyik leggazdagabb or­szágának államfője. Ráadásul Fahd az arab világ egyik legtekintélyesebb képviselője, ezért washingtoni látogatá­sát kettőzött figyelemmel kí­sérik. Alighanem kínos perceket szerzett Reagan vendége a házigazdáknak, amikor az ünnepélyes fogadtatáson ar­ról beszélt, hogy a tartós és igazságos közel-keleti rende­zés kulcskérdése a palesztin probléma megoldása. Annál is inkább kellemetlenül érinthette az amerikai poli­tikusokat ez a megállapítás, mert közismert, hogy az Egyesült Államok nem haj­landó tárgyalásba bocsátkoz­ni a palesztinokkal, s évek óta rendre kitér minden olyan eszmecsere elöl, ame­lyen a palesztin nép sorsát tűznék napirendre. Igaz, az utóbbi hónapok­ban jelentős új fejlemények történtek, amelyek most Rea­gant is arra kényszerítették, hogy magas rangú vendége előtt homályos célzásokat te­gyen bizonyos palesztin jo­gokra. Azzal viszont adós i Az Egyesült Államok és az Unesco A kilépés háttere Az Unesco Végrehajtó Tanácsának rendkívüli ülé­sére igen bonyolult körül­mények között került sor. Az USA kilépése és Nagy- Britannia bejelentett közel­gő távozása nehéz helyzet elé állította az ENSZ neve­lésügyi, tudományos és kul­turális szervezetét. Mint is­meretes, az amerikai kor­mány egy esztendeje jelen­tette be kilépési szándékát, így ez évtől már kívülről szemléli az eseményeket. Az amerikai lépésen felbuzdul­va Nagy-Bniitannia 1985 vé­gén szándékozik hasonló út­ra térni, míg az NSZK egye­lőre csak fontolgatja azt. A mostani rendkívüli tanács­kozás oka, hogy az ameri­kai Unesco-hozzájárulás (évi 70 millió dollár) megszűné­se komoly anyagi problémá­kat idézhet elő a szervezet gazdálkodásában. Miért fordított hátat az Unesco-nak az Egyesült Ál­lamok? Washingtonban bő egy évvel ezelőtt az Unesco reformját szabták meg az amerikai tagság fenntartá­GENF ELŐTT NATO-ülés az érdekek közelítésére A március 12-én kezdődő genfi szovjet—amerikai tár­gyalásik előtt egy honlappal a NATO-álláspontok újabb egyeztetésére üilit össze teg­nap a különleges tanácskozó csoport Richard Búrt ame­rikai külügyi államtitkár el­nökletével. Ebben, a testü­letben magas rangú külügyi főtisztviselők képviselik kormányukat, vagyis a leg­fontosabb fórum, arra, hogy Washington tájékoztassa szövetségeseit a genfi tár­gyalásokkal kapcsolatos kér­désekről és meghallgassa észrevételeiket.- A NATO-ban egyöntetű vélemény, hogy a nyugat­európai telepítéseiket folytat­ni kell az elhatározott me­netrendnek megfelelően mindaddig, amíg esetleg tárgyalásos megállapodás nem születik a genfi érte­kezleten, és annak ellenére, hogy szovjet illetékesek több ízben arra figyelmeztettek: a rakétateiepítés folytatása megkérdőjelezheti a genfi tárgyalásokat. A NATO-ülésen az ame­rikaiak jsmét igyekeznek vá­laszt adni a nyugat-európai kormányok nyugtalanságára, amellyel azok aiz amerikai űríegyverkezési terveket és kísérleteket figyelik. Ugyan­akkor Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter megcsillogtatta a nyugat- európai hadiipari körök előtt azt a lehetőséget, hogy be­kapcsolódhatnak az űrfegy­verkezési programba. sának feltételéül. Ezt a re­formot természetesen a Reagan-kormány szájaíze szerint képzelték el. Szóvá tették, hogy ez a szervezet túlságosan politizálődott, és hatáskörét túllépő kérdések­kel foglalkozik. A gyakor­latban ez a túlzott politikai tartalom úgy néz ki, hogy a tagok többsége elítéli a fegyverkezést, s bírálja az Egyesült Államokat. A tes­tület közel-keleti politikája is Washington nemtetszését váltotta ki (felvették soraik­ba a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetet). De miért torolná meg az Egyesült Ál­lamok az úgymond fokozódó politizálódást, hiszen az ENSZ 40 éves fennállása alatt mindig is a különböző politikai erők nyílt birkózá­sának arénájául szolgált. Inkább arról van szó, hogy az Atlanti-óceán túlpartján egyre rosszabb szemmel fi­gyelik a politikai erőviszo­nyok átalakulását, s látvá­nyos elégtételnek szánták a kivonulást. Az amerikai vádpontokhoz tartozott, hogy az Unesco ellenzi a szabad társadalom alapvető intézményeit. Ma­gyarán: a tagok többsége fellép a tőkés társadalom intézményeinek világméretű uralmi törekvései ellen. A fejlődő országok harcának egyik legmarkánsabb té­nyezője napjainkban az a törekvés, hogy alakítsanak ki egy új információs világ­rendet, azaz szűnjék meg a fejlett tőkés országok hír­közlési monopóliuma. A kez­deti szárnypróbálgatások már meg is történtek, hi­szen Afrikában létrehozták a fekete kontinens nemzeti hírügynökségének tömörülé­sét. Az a tény, hogy az USA becsapta maga mögött az ajtót, nagy nemzetközi visszhangot keltett, s min­den reálisan gondolkodó po­litikus és magánszemély el­ítélte az egyoldalú lépést. A Novoje Vremja című szov­jet lap szerint a döntés fő oka: az USA nem szokott hozzá, hogy másokkal egyenlő félként vegyen részt a nemzetközi kapcsolatok­ban, uralkodni akar. A kilé­pés igazi hátterére világít rá az a hír, hogy az Egye­sült Államok az egyetemes kultúrára és tudományra szánt összegeket ezentúl sa­ját politikai terveinek fi­nanszírozására használja fel. Az elmúlt Reagan-esztendők már megmutatták, milyen célokat szolgál ez a politika. D. L. AZ AGROTECHNIKA GÉPIPARI KISSZÖVETKEZET FÖLVESZ — mezőgazdasági gépszerelő és — lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Gilice u. 8. Telefon: 11-360 (264521) A DRW MAGASÉPÍTÉSI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE fölvesz — kőműves szakmunkásokat, — segédmunkásokat, egy brigádba tartozók előnyben, valamint — ács szakmunkást, — egy karbantartó villanyszerelőt. Szállítást a lakóhely és a munkahely között biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a DRW Balatonszéplak alsói magasépítési építésvezetőségén. (73169)

Next

/
Oldalképek
Tartalom