Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

1985. február 12., kedd Somogyi Néplap 5 Az élet szeretete Kelle Sándor festőművész kiállítása „... egybevetek természeti és emberi értéket. Nagyon szeretem, - és nagyon féltem a természetet és az embert." Kelle Sándor, ia festőmű­vész, a tanár, az ember vall így önmagáról, a világhoz fűződő Viszonyáról 1985-ben íro|tt önvallomásában. Sorai mottóként és vezér­fonalul szolgálllhatnak a ka­posvári Somogyi Képtárban megnyílt gyűjteményes kiál­lítás szemlélőinek. Az ^1913-ban Jánoshalmán, paraszti családból születő és Nagybánya hagyományait, szellemi kisugárzását is a maga képére formáló művész életművének keresztmetsze­tét tárja elénk a kiállítás. A történelmi léptékkel néz­ve dús jelentős, tragédiákkal és újjászületésekkel tagolt fél évszázadot fűzi képi és gondolati egységbe, forraszt­ja egésszé alkotásain a táj, az alkotó érnlber tisztelete, szeretete. A rlitmus és a színek mu­zsikája idézi a haza lankás tájainak, Baranya, Zala dim- bes-dombos vonulatainak, va­rázsát, a munkálkodó, az ott­honához, a természethez kö­tődő ember szépségét, nagy­ságát. Az „Örök magyarság” című, 1948-ban a szabadság- harc centenáriumára születő alkotása ezt reprezentálja, költői pátosszal idézve apja emlékét. De folytathatnánk a sort a Baranyai évszakok né­gyes sorozatával, a Szüret­idé Szekszárdon (1975), vagy a Gordonkamuzsika Zalából (1978) című munkáival, me­lyek közül ,is kiemelkedik a Palkonya ritmusa (1977) cí­mű, erőteljesen tagolt, moz­galmas, felgyorsult életvitelt tükröző alkotása. És a fák ... egymásba ka­roló, egymásért ,aggódó, fél­tő, szerető emberek. A csa­lád szimbólumai. Fák, virá­gok, napsugár fényében für- dőzők, zúzmara fogságában vargődők, megújulók: Janus mandulafája (1972), Virágzó fák (1974). A zajló Duna kékesszürkéi, az eső uitán párolgó, meleg föld barnái után a mediter­rán élmény azúr kékje, na­rancs, vörös melegsége jugo­szláviai élményeit szólaltatja meg (Bascsarsija 1964). Az örömódát zengő képi szimfóniába disszonáns han­gok vegyülnek. Fájdalmas emlékek, válászolatlan mi­értek. A háború, a Don-ka- nyar személyesen átélt tra­gédiája, megsárgult noteszla­pokra felrótt élmények — vallomások. Egyedülállóan döhbenetes krónika a pusz­tításról. Emberek, fák, há­zak. Halottak, csonka ágak, romok és a páncélsisakos, megdőlt, karját lendítő ma- dánijesztő groteszk figurája! (Háborús vázlatlapok 1—10- ig.) Ne felejtsük! Az Epiló­gus címmel kiállított képe, mely a Madárlijesztő-sorozat történelmet idéző záródarabja, figyelmeztet: a veszély nem múlt el. Ennek ellenére de­rűvel és optimizmussal néz a világba a még ma is al­kotó művész, tanítványainak is ezt adva útravalóul. A Kelle Sándor értékes munkásságát bemutató tár­latot Tüskés Tibor József Attila-díjas költő elemző, szép gondolatai nyitották meg. A kiállított anyag erő­vonalait, kapcsolódásait, egy­másba olvadásait (kitűnően érzékeltető rendezői munka Pogány Gábort dicséri. Várnai Ágnes Készül Üj rendelet a tanulmányi szerződésekről a nemzeti atlasz Ebben az évben hozzá­kezdenek Magyarország nemzeti atlaszának elkészí­téséhez a Kartográfiai Vál­lalatnál. (Hazánk ilyen átfogó „feltérképezésére” először — és mindeddig utoljára — 1964-ben került sor, s az at­lasz újbóli összeáiilítását szükségessé tették az azóta bekövetkezett gazdasági, tár­sadalmi változások. A nem­zeti atlasz több száz térké­pe a húsz évvel ezelőttihez képest magasabb színvona­lon, s jóval több, részlete­sebb adattal ábrázolja majd az ország jelenlegi termé­szeti, földrajzi környezetét és gazdasági viszonyait. A Magyar Tudományos Akadé­mia több kutatóintézetének közreműködésével készülő nemzeti atlasz várhatóan 1988-ban jelenik meg; a Kartográfiai Vállalat 20 munkatársa dolgozik majd állandóan az elkészítésén. A vállalat másik idei új­donsága lesz az év végén megjelenő Világatlasz, amely már évek óta hiánycikknek számított. A mostani atlasz minden térképe új, a leg­korszerűbb éljárással ké­szült. A közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben tanu­lókkal köthető tanulmányi szerződésről új rendelet je­lenik meg a közeljövőben. Az új jogszabály szerint — az eddigiektől eltérően — nemcsak a magyar állampol­gárságú hallgatókkal, 'illetve tanulók,kall köthetnek a jö­vőben a munlkáiitaták tanul­mányi szerződést. Ilyen meg­állapodás jöhet létre a vég­legesen magyarországi lete­lepedési engedéllyel rendel­kező, és a hazai felső- vagy középfokú oktatási intéz­ményben tanuló külföldi ál­lampolgárságú diákokkal is. A tanulmányi szerződés kö­tésének lehetőségét a tárca kit erjesztette a külföldi egye­temeken. főiskolákon tanuló — s a második évfolyamot sikeresen befejező — ma­gyar ösztöndíjasokra is. A szerződésnek tartalmaz­nia kell elsősorban az ösz­töndíj havi összegét, folyósí­tásának kezdő és a tanulmá­nyok befejezésétől függő végső időpontját; a hallgató munkába állásának helyét, idejét és a munkakör megne­vezését, valamint azt, hogy az esetleges módosításokról, változásokról mennyi időn belül kötelesek a szerződő felek egymást értesíteni. A fiatal köteles a szerző­désben megjelölt képzettséget megszerezni, s az ösztöndíj folyósításával megegyező időtartamra az azt nyújtó munkáltatónál elhelyezked­ni. A szerződésben meghatá­rozott kötelező munkavi­szony időtairjtamába a sorka­tonai szolgálat, valamint a gyermek gondozására igény­be vett fizetés nélküli sza­badság nem számít be, ki­véve, ha ettől eltérően álla­podtak meg. Szerződésszegés esetén vagy más vitás kérdésekben — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — továbbra is a terüle|tiJeg illetékes bíróság dönt. Ilyen ügyekben új szempont, hogy nem tekint­hető szerződésszegésnek, ha a diák egészségügyi Okokból nem tudja folytatni tanul­mányait vagy munkáját. Az esetleges visszafizetési köte­lezettséget — a jövőben — nem vállalhatja át a fiatal­tól az új munkahelye. Az új jogszabály fölemeli az adható ösztöndíj keret­összegét az eddigi 700 forint­ról 1500-ra. A x rendelet ugyanakkor feloldja azt a korlátozást is, mely szerint a fővárosban elhelyeifkedők- nek csak 300 forint adhaitó. Az új összeg megállapítását — amely nem lehet több 1500 forintnál — a szerződést kö­tő munkahelyekre bízza. A jövőben akkor sem kell szü­neteltetni a hallgató társa­dalmi ösztöndíjának kifizeté­sét, ha munkájával kiérde­melte a népköztársasági ösz­töndíjat. A középfokú okta­tási intézményekben tanulók tanulmányi ösztöndíjának megállapításakor pedig —az előző évek gyakorlatától el­térően — nem kel figye­lembe venni családjuk jöve­delmét. A rendelet megjelenése után a tanulmányi szerződés az oktatási intézmények ve­zetőinek jóváhagyása nélkül bármikor megköthető. A Mű­velődési Minisztérium illeté­kesei azonban ajánlják a munkáltatóknak, hogy előze­tesen kérjék ki az iskolák véleményét. A kiskorúak szerződéskötéséhez viszont továbbra is szükséges a szü­lői beleegyezés. A rendeletet azért módo­sították, mert a megjelenése óta eltelt csaknem másfél évtizedben jelentős változá­sok történtek mind az okta­tásban, mind a foglalkozta­tásban. A jogalkotók ezeket figyelembe véve ama töre­kedtek, hogy a rendelet csak keretjellegű legyen; minél kevesebb központi előírást tartalmazzon, szabadon érvé­nyesíthessék érdekeiket a ta­nulmányi szerződést kötők. Nem lesz a te talpadnak nyugalma 11. Az öregasszony — Éva be- leborzongoltt — mosléknak emlegette Bara intéző előtt a mogorva szakácsnő hamis gulyását. Mayer Évában em­léket hívott elő a szó. Az apját — aki a többi nixbro- ti férfiemberhez hasonlóan nem válogathatott a mun­kalehetőségiek között, ha adódott valami: kubikolt, csákánykalapáccsal törte a követ, szenet égetett, erdőt ritkított — hívatta az erdő- sí körorvosi, dr. Zwuk Ja­kob kertet ásózrni. Mayer Nicolaus vállalta, másnap hajnalban hozzá is kezdett. Az a fajta ember volt, aki örömöt keresett a munkában, nem ölte aizt; kedvét lelte abban is, ahogy a zsírosán fénylő bamásfekete földsze­leteik illefordultak az ásó va­sáról. Kilenc előtt beszólí­totta a cselédlány a kony­hára. — Miklós bácsi, a nagysá­ga kéreti! [Előbb megforgatta a meg­kezdett darabot egészen a kerítésig, csak azután in­dult a fruska után. A cse­lédlány éppen a maradékot kotorta össze a tányérokról egy zomiáncos kisláibosba. A körorvos felesége a kreden- cet támasztva cigarettázott! Mintha lakkozott lett volna mindene: a papucsa, a se­■lyemhanisnya a lábán, a ró­kavörös pongyola — alatta a finoman erezett rózsaszí­nű bőre —, hiarimatcseppként ragyogó (körmei, kövérkés, időeke nem szántotta arca, porcelánimerev szeme, hátát fügönyző sárgia haja. — Na, Mayer, most reg­gelizzen meg, aztán folytas­sa! Fiinam kocsonya... — Wott lány volt a doktornő nagysága is, a nagyobbik', Wolf Mariiba. Mayer nehezen gyűrte vissza undorát. Érezte, ha nem hagyja el sietve a kony­hát, öklendezni kezd. — Köszönöm, nagyságos asszony, jó lesz a kutyánk­nak, mi nem élünk a má­sok maradékával. A lakkasszony csillogása szürkére fakult. — Ne lássam itt bent a házban, amíg nem végez az ásózással, Mayer! Az emlék •— ahogy apja előadta — csak átfutott Ma­yer Éván. Bara Timót in- Itéző köziben egyre türelmet­lenebbül — ostomyóllel a csizmaszárát csapkodva — hallgatta Bittner Ruportnét. — Mit szól ehhez, Nani- ca?! — fönmedt a mogorva cselódasszonyxa, aki rossz előérzettel törölgette kezét színéhagyott, foltokkal meg­pótolt kötényébe. — Igazat beszélnek a svábocskák? — ... összeverekedtek — igyekezett júdáskodással el­terelni a szót magáiról. — Miint a disznók a vályú fö­lött. Pedig ezek nem a más kezelábai, mint mink! — Arra feleljen, amit kér­deztem, Nanica! — rivallt rá a kocka ember; a sza­vai is mintha kockakövek lettek volna. — Külön tá­lalt, vagy kolhozmódszerrel? — Hát, külön az egyik bandának, külön a másik­nak is — ravaszkodott a szakácsnő. — Ügy! Akkor vegye tu­dómé sül, hogy mától lete­szi a főzőkanalat, holnap haj­nalban meg beáll az erdő- siék közé répát egyelni... Most pedig lóduljon tányé­rokért, vagy kipróbálom ma­gán ezt az ostoif! Évát átmosta valami szá- nalomféle a piszkos, mogor­va cselédasszony Iránt; azt még nem tudta, hogy mire a nyár véget ér, Nanicához hasonlóan rosszkedvű, min­den szó mögött ellenséges szándékot gyanító, állott sza­gú páriákká válnak majd maguk /is, akiket már a megszolgált rész sem hangol kedvre. Nanica iszkolt. Cse­lédember gyerekének ma­gatehetetlen öregségéig kijár a testi fenyítés. Meglett fér­fiak arcán csattannak az elöljárói pofonok, sokszor a gyerekek szeme láttára; hadd tanuljanak engedelmességet idejekorán a csélédi szár­mazékok is! Kinél keresné az igazát a fenyítejtt? A fe- nyítő kaszinócimborájánál, a jegyzőnél? fFolytatjuk.) ________TV-NÉZŐ K oktél A kaposvári farsangra ké­szült Domoittya-étiLapoin, ape­ritifnek ajánlották a gondo­san összeállított koktélt. Többféle italból keverték- Farsang lévén, a. jegyzet írója is egy koktélHad „kí­nálja meg” olvasóit a hé­ten látott műsorokiból válo­gatva. Az alapízt az angol Pik­nik című filmből merítet­tem ; kedvre . is derített. Ha­tása körülbelül addig tar­tott, amíg egy (de csak egy!) Doroittya-kofktélé. A szerző, a rendező és a sze­replőpáros szkeccsei ugyan javarészt már ismert ötlete­ket villantottak föl, fanyar humoruk hatása alól azon­ban nem vonhatta ki magát a nézd 1 j | , Ezután bekapcsoltam a készülékemet Ráday Mi­hály városvédő műsorára. A negyven éve felszabadult Budapest helyreállításának első hónapjait, eseményeit villantotta föl a rokonszen­ves szerkesztő, aki tanult mások kárán; nem engedi ellopni kezéből a lándzsát... Fischer József, egykori új­jáépítési kormánybiztos se­gítségével' bepillanthattunk abba a lendületes, gigászi munkába, melyet a főváros rorools épületei helyreállí­tásának érdekében fejtettek ki — összefogásból jelesre vizsgázva. Ám a film végé­re elfogott a bosszúság. Ki gondolta volna, hogy a mo­dern vonalú Erzsébet-híd is hasonló sorsnak van kitévé, mint egy vidéki új út, ame­lyet hamarosan fölbontanak vezetéképítés, kábelcsere miatt. Az Erzsébet-híd lám­páira már rá sem ismerne a világítás tervezője. A pa­zarlásnál csak az bosszan­tóbb, hogy a formás lámpák helyébe csúfondárosakat szereltek föl. Városvédő Paliasz Athénének nemcsak a múlt nagyéntékű építésze­ti, , építészetkönnyezeti em­lékeire kell vigyáznia, ha­nem napjaink értékeire is. Sajátos, jól „kiérezhető" ízt adott koktélomnak Fel­lini Amarcord című filmje. Fanyar iróniával elevenítet­te föl gyerekkorát az olasz film egyik legjelentősebb aíjkóiója, a Nyolc és fél, Az országúton — és még soral- h altnánk jeles, maradandó műveit — rendezője. Az Amarcord a filmvászonról került át a képernyőre, így több millió néző ismerked­hetett meg Fellini e külö­nös filmjével. Miben külö­nös? A történet laza szerke­zetét, a gyerekkorból föl­bukkanó emlékekét Fellini olykor a kivételes torzítás és a, bombalsiztikusan háitó realizmus eszközével egysé­gessé volt képes, teremteni. Könnyed, de látványos kikapcsolódásit nyújtott a hét végén a korcsolya Euró- pa-bajnokság, melynek ha­gyományos gálaműsorát Va­sárnap kora délután láttuk a képernyőm A versenyen nekünk, magyaroknak kü­lön öröm is jutojtt, az Enigi— Tóth páros szépen szere­pelt, megérdemelt sikert aratott. Koktélom legízieitesebb aromáját Pierre Richartól (kaptam, aki — mellesleg — hasonlít is rám ... Vasár­nap este a Félénk vagyok, de hódítani akarok című vígjátéka igazi farsangi ajándék volt. Kaposváron ügyön elégették a kisze-bá- bojt a ítél, a farsang jelké­pét; de remélem, a televízió még jó néhányszor gondol arra, hogy színvonalasan szórakoztassa is nézőit. Horányi Barna Holló az új fészekben Szekszárdi együttes a felújított Édoszban „Mary keletről fúj a szél; ó Maiy, már igazán jöhet­nél1!” Hogy kik várják eny- nyire Travers Csudálatos Maryének hősnőjét? Az a több mint 150 gyerek, aki együtt játszhatott, énekelhe­tett csütörtökön a szekszár­di Holló együttessel az Édosz művelődési házban, Kaposváron. A három fia­talember, Ritter Péter, Sili Károly, Kovács Gábor már az első percekben meghódí­totta közönségét. Műsoruk­ban megzenésített verseken kívül népdalok is szerepel­tek. Tambuxa, buzikd, gitár, fuvola hangjain elevenítették föl a magyar és a környező népek zenei hagyományait. Pihentetőül pedig néhány hangulatos vers, mese, tré­fás vetélkelő következett. Az egyéves születésnapját ünneplő együttes célja; iro­dalmi értékek közvetítése a népzenére építve. A gyer­mekműsorokion. kívül felnőt­teknek szóló előadásokkal is járják az országot. Ady Endre, József Attila megze­nésített verseivel szerepel­nek. Reméljük, kaposvári felléDéseik nem lesznek oly ritkák, mint a fehér holló, s hamarosan) ismét találkoz­hatunk velük. A felújított Édosz művelő­dési ház adott otthonit az együttesnek. Az átépítést már befejezték, a nagyterem új köntösben várja a (kö­zönséget. Színpad helyett in­kább csak pódiumról beszél­hetünk, ez azonban néptánc kivételével mindenre alkal­mas. A világítás, a színpad­technika ugyan, még ideigle­nes, de néhány hónap múl­va ezzel is elkészülnek. A szakkörök már működ­nek. Várják a nyugdíjaso­kat, eszperantistákat, ga­lambászokat, természetjáró­kat. Működik már a napkö­zis klub, a könyvtár, a mozi. A héten nyitották meg Tóth Ferenc kaposvári fotós ki­állítását, s két hétig látható még a pipabemutató is. Megindult az élet a házban. Horváth Éva Technikusképzésre készülnek Pécsen megkezdőditek az előkészületek az új, iskola­rendszerű technikusképzés­re. A város nagy múltú műszaki középiskolái me­chanikai, villamossági, ve­gyészeti és építési szakokon indítanak technikumi osz­tályokat 1985 őszén. Az ál­talános iskolák végzős osz­tályaiban megtörténitek az első jelentkezések a 'techni­kusképző intézetekbe. A dél-dunántúli régióból mint­egy 450 gyéreiket fogadnak majd a pécsi iskolák. Az új rendszerű techni­kusképzés — mint ismere­tes — ötévi tanulásit jelent a fiataloknak a szakközépis­kolákban. Az első két év­ben alapozó jellegű, általá­nos képzés lesz, a negyedik év befejeztével érettségi vizsgát tesznek a diákok, az '"ötödik év a technikusi szak, és akkor kerül sor a szakmai képesítővizsgára. Pécsen, a Széchenyi Ist­ván Szakközépiskola, a Zi- pernovszky Károly Ipari Szakközépiskola, a Poíllüack Mihály Építőipari Szakkö­zépiskola és a Vegyipari Szakközépiskola kapcsolódik be elsőként a technikuskép­zésbe. Együttvéve tizenöt osztályt szerveznek, s 1990- ben bocsátják miajd ki az első technikusokat. A mecséki szén- és érc­bányászat középfokú szak­ember-utánpótlása szem­pontjából hagy jelentőségű lépés; hogy bányagépész- szakot indít a Vegyipari Szakközépiskola.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom