Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

1985. február 12., kedd Somogyi Néplap 3 A pártról mindenkinek A társadalom vezető ereje Hazánkban, miként a töb­bi szocialista országban, a kommunista párt vezeti, irá­nyítja a szocialista építő- munkát. Országunkban a Magyar Szocialista Munkás­párt tölti be ezt a szerepet. Az MSZMP a két munkás­párt — a kommunista és a szociáldemokrata — egyesü­léséből keletkezett 1948-ban — az elődjének tekintett Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24- én alakult —, 1956-ig a Ma­gyar Dolgozók Pártja nevét viselte, s az ellenforradalom leverésekor történt újjászer­veződós idején vette föl mai nevét. Alkotmányunk I. fejezeté­nek 3. paragrafusa tételesen is kimondja: „A munkás­osztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje.” A párt vezető szere­pét elsősorban mégsem a törvény ereje biztosítja: ezt az MSZMP a maga minden­napos politikai tevékenysé­gével teremti újjá és őrzi meg. Kádár János 1980-tban, az MSZMP XII. kongresszu­sán így foglalta össze a párt társadalmi szerepének lénye­gét: „A párt saját tevékeny­ségét a nép szolgálatának te­kinti. irányít, de nem uta­síthat; vezet, de nem ural­kodik, elítéli a hatalommal való legkisebb visszaélést is," Ez nem valamiféle új élv az MSZMP gyakorlatá­ban: az elmúlt csaknem há­rom évtizedben mindenkor ez a fölfogás hatotta át te­vékenységét. Hogyan Irányít a párt? Azt válaszolta tjük erre, hogy mindenekelőtt eszmei ráha­tással, az érvelés és meg­győzés módszerével, a szer­vezés eszközeivel, saját tag­jainak és a pártonlkívüliek- nek a megnyerésével, moz­gósításával, Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a kü­lönböző pártszeirvek, pártfó- ruimeik — a Központi Bizott­ságtól az alapszervezeti ve­zetőségig, a kongresszustól a taggyűlésig — napirendre tűzik az Időszerű társadalmi, politikai, gazdasági, kulturá­lis kérdéseiket, elemzik a helyzetet, számba veszik az eredményeket és a fogyaté­kosságokat, s ezek alapján megjelölik a további munka fő irányát, a legfontosabb teendőket. Megállapításai­kat határozatba foglalják. A pártszervek határozatai, állásfoglalásai azonban köz­vetlenül nem kötelezik, nem kötelezhetik az állami, tár­sadalmi szerveket, a válla­lati, szövetkezeti, Intézményi vezetőkét. A párt csupán sa­ját tagjait (és saját ifjúsági szervezete, a KISZ vezető testületéit, szervezeteit) kö­telezheti határozatainak vég­rehajtására. A kommunisták közösen kialakított elhatáro­zásai nem terjednek ki az adott munkahelyen, terüle­ten folyó munka részleteire, szakmai kérdéseire (ha csak valamilyen nyomós politikai ok nem igényli, de ez kivé­teles eset), tiszteletben tart­ják az illetékes állami, vál­lalati, intézményi vezetők önállóságát és felelősségét. Az állami, társadalmi szer­vek, testületek számára aján­lásokat fogalmaznak meg, ja­vaslatokat tesznek, felkérik őket bizonyos feladatok el­végzésére. Hogy a különféle állami, szövetkezeti, társadalmi szer­vek a párt által megjelölt irányban tevékenykedjenek, eleget tegyenek az ajánlá­soknak és javaslatoknak, azt mindenekelőtt az adott te­rületen dolgozó párttagoknak kell elérniük. Az ő köte­lességük, hogy érvelő szóval érvényt szerezzenek a párt­szervek elgondolásainak, meggyőzzék helyességükről a különféle tisztségekben, tes­tületekben tevékenykedő pártonkivülieket, s azután velük együtt ált alában a dol­gozókat, a lakosságot. Meg­győző munkája során a párt Dóm egyszerűen passzív egyetértést kér a pártankí- vüliektől, hanem cselekvő támogatást, közreműködést a közös célok valóra váltásá­ban. Az eközben kialakított párbeszéd során egyúttal vé­leményt is kér tőlük e cé­lokról s az elérésükhöz ve­zető utakról. A pártszervek és -szerve­zetek nem elégedhetnek meg a cselekvési irány megjelö­lésével, hanem folyamatosan figyelemmel kéll kísérniük, hogy valóban annak megfe­lelően megy-e a munka. E politikai ellenőrző tevékeny­ségük során (ami nem azo­nos a szakjellegű ellenőrzés­sel, a tételes revízióval) rend­szeresen . beszámolásra kérik fel az adott területi illeté­kes vezetőit, legyenek azok akár párttagok, akár párton- kívüliek. E beszámoltatás se­gítő jellegű, célja a munka jobbá tétele, s nem valami­féle felelősségre vonás. Ter­mészetesen, ha a pártóllen- őrzés valamilyen elfogadha­tatlan, törvényeinket és nor­máinkat sértő jelenségre de­rít fényt, a pártszervezet az erre hivatott állami szervnél ilyet is kezdeményezhet, és a magukról megfeledkezett párttagokat maga is felelős­ségre vonja. Az irányításnak minden területen szerves része a személyi kérdések eldöntése. Érvényes ez a párt által vég­zett irányító tevékenységre Is, Nem a pártszerveik neve­zik ki a vállalati, szövet­kezeti, intézményi vezetőket, de hatáskörükbe tartozik, hogy a számításba vett sze­mélyekről a kinevezés vagy a megválasztásra történő je­lölés előtt véleményt mond­janak, alkalmasságukat ille­tően az érvényes párthatá­rozatok és az Ide vonatkozó állami rendelkezések figye­lembe vételével állást fog­laljanak. Az MSZMP nem törekszik arra, hogy minden tisztséget párttagok töltsenek be, ellenkezőleg, szorgalmaz­za és gyakran maga javasol­ja, hogy különféle vezetői posztokra pántonkivülik ke­rüljenek, Vezető szerepének érvé­nyesüléséit az MSZMP azon mért, hogy a gyakorlatban mennyire tudja megvalósíta­ni politikáját. Ezért tartja az MSZMP az irányítás legfőbb eszközének a pártánk ivüll tö­megekkel való folyamatos szót értést, a kommunisták és a pártonkivíUiek kapcso­latának állandó megújulását. Gy$nes László (Folytatjuk.) Kevesebb építés, több termék Szerződésben a dolgozókkal iNehéa időszakot él át a íomyódi építőipari szövetke­zet. A hallatom építési tila­lom miatt ali,g-alig kapnak megrendelést, utolsó új építményüket most fejezik be Boglárloliléfru, s e 48 lak- részes társasüdülő után nincs is megbízásuk új lé­tesítményre, A szövetkezetnél igye­keznek mindent megtenni, hogy talpon maradhassa­nak. De még az előre lá­tott bajokat sem könnyű elhárítani, Vértes László, a szövetke­zeit elnöke elmondta: — Az építőipari tevékeny­ség csökkenésével együtt az építőmesteri létszámunk is csökkent Nem lepődtünk meg, hogy elmentek az em­berek, nem is volt mlrveil tartóztatnunk őket. A ná­lunk maradtak is elegen vannak ahhoz, hogy felúj i- tásdkat vállaljunk. E téren viszonylag kedvező a hely­zetünk, mert nyáron az is­kolák, télen pedig az üdü­lők üresek, tehát minden évszakban van munkánk. De a cég árbevételéinek már csupán fele származik az építőipariból. Valószínű, hogy nemsokára termelé­sünk nagyobbik része tesz az egyéb ipari tevékenység. — Miképpen tudták meg­térni Ilyen körülmények kö­zött az építőipari létszám egy részét Is? — Űj módszerrel igyek­szünk dolgozni. Vállalati géemkák létesítését nem en­gedélyeztük, ment úgy lát­tuk, hogy sok hátulütője van eninek a rendszerinek. Azt viszont kevesen tudják, hogy nemcsak a vendégiléltó- iparban és a kereskedelem­ben létezik a szerződéses üzemelési forma. Mi itt megpróbálkoztunk vele. Több kisebb csoporttal kö­töttünk szerződéseket és már több mint tízmillió fo­rint értékre rúgnak ezek a megállapodások. Jobb és biztonságosabb forma ez — legalábbis szerintünk — mint a géemlká. Termékismertető j ükbe mind több áru kerül be, fa­ipari, lakatosipari, villany­szerelő és műanyagipari üzemeik föliendülőben van­nak, Mi a titka ennék a viszonylag nagyarányú elő­relépésnek ? — Egyelőre annyi, hogy igyekszünk minden mun­kát elváilWni. Ennek persze vannak veszélyei, mert ezer­féle aprósággal rendszere­zetten foglalkozni nehéz. De manapság az ember nem engedheti meg magának, hogy elküldje a megrende­lőit, A faipari részlegünk kurrens, a itüzép-telepeikr’ől hiányzó ajtókkal igyekszik jó bevételre szert tenni. La- ikatosrószlegünk nehezebb helyzetben van, de egyik új termékünk, a környezet­védelmi konténer kihúzhat­ja a hullámvölgyből Apró­ság ugyan, de nyugati ex­portot jelent: a külkereske­delmi minisztérium me­gyei összekötője réjvén nép- művészeti termékeket ren­delitek tőlünk, vannak a fa­ragáshoz értő embereink, ők vállalták a munkát. A mű- ainyagüzem van talán a leg­jobb helyzetben, sok cég­nek készítünk alkátrészéket, partnerünk például az Ika­rus és több Meizőgiép-gyár is. — Vannak-e bonyolul­tabb, nagyobb értékű mun­káik ? — Nem sok, de akad. A marcali költségvetési üzem­nek készítünk most egy kapcsolószekrényt, s ehhez hasonlókra többször, van megrendelésünk. Az előző­ekből s ebből is látható: mindennel foglalkozunk, amire csak képesek va­gyunk. Reméljük, hogy ez elegendő tesz a következő évek nagyobb és letisztul­tabb terveihez, Most a rö­vid távú cél: átvészelni a visszaesést. L. P. Kereskedelmi hitel — új formában A hazai vállalatok január 1-től lehetőséget kaptak ar­ra, hogy fizetéseiknél, vá­sárlásaiknál — meghatáro­zott esetekben — a koráb­binál hosszabb időre keres­kedelmi hitelt nyújtsanak, illetve vegyenek igénybe. A Pénzügyminisztériumban ezzel kapcsolatban elmon­dották: az intézkedés célja, hogy elősegítse a vállalatok rugalmasabb együttműködé­sét. Lehetővé válik ugyanis, hogy a jövedelmezően , be­fektetők a korábbinál gyor­sabban juthassanak hitelek­hez. Ez ta megoldás segíti a vállalatok eszközeinek jobb kihasználását. Lehetővé te­szi, hogy olyan üzleti ak­ciókról se kelljen lemonda­niuk, amelyekhez rövid időn belül szükséges a többlet­forrás előteremtése. KorábJ bán is lehetett kereskedelmi hitelt nyújtaná, de ennek időtartama csupán 30 nap volt. A múlt esztendőben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módo­sítása ezt az időtartamot egy évre bővítette. A kereskedelmi hitel al­kalmazásának megkönnyíté­sére a vállalatok fizetési kö­telezvényt (váltót) használ­hatnak. A Magyar 'Nemzeti Banknál megkezdődött az ér­tékpapír használatához szük­séges nyomtatvány elkészí­tése. ; Az értékpapírok eladha­tók, forgathatok. Vállalatok, szövetkezeitek, továbbá gaz­dasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok is kiállíthatnak, illetve vásá­rolhatnak ilyet. Ebben — ha igénylik — segítséget nyúj­tanak a pénzintézetek. A2 értékpapírok egyébként bár­mely pénzintézetinél, így a Magyar Nemzeti Banknál, aiz Állami Fejlesztési Bank­nak a Magyar Külkereske­delmi Banknál és a szakosí­tott pénzintézeteknél leszá- mitolhatók, vagyis eladha­tók. A pénzintézetek azon­ban nem kötelesek megvá­sárolni az értékpapírt, csak ha a törlesztést biztosított­nak látják. A pénzintézetek határozzák meg azt is, mi­lyen áron' hajlandók meg­venni a fizetési kötelez­vényt. Százéves a transzformátor-gyártás Három fiatal miagyar mér­nök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly 100 évvel ezelőtt, 1885-ben mutatta be és szabadalmaz­tatta találmányát, a transz-^ formátart. A centenárium alkalmából májusban nagy­szabású kiállítás nyílik Bu­dapesten', amelyen bemutat­ják a transzformátor-gyártás történetét, júniusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A magyar felfedezés je­lentős előrelépést jelentett az elektrotechmika térhódí­tásában, amit korábban a dinamó és az izzólámpa megalkotása indított útjára. Az 1885-ös budapesti ki­állításon 1200 lámpa világí­tott, amelyet váltakozó árammal egy 1350 voltos ge­nerátor látott el, s a feszült­séget az új készülék osztotta szét. Betörőt fogott a kiskatona Ünnepi lUlománygyü- lést tartottak a napok­ban Schulteisz János őrnagy katonái. Itt ad- ,ta át a belügyminisz­ter által adományozott kitüntetést dr. SzaJai János őrnagy, Kapos­vár rendőrkapitánya Angyal László őrveze­tőnek. Szokatlan, hogy egy ben­sőséges katonai ünnepségen, melyen az egység szocialista versenyét értékelik, egy má­sik fegyveres .testület képvi­selője kér szót. Dr. Szalad József rendőr őrnagy ezt mundita: — A bűnözés ellen csak akkor küzdhetünk a koráb­binál is eredményesebben, ha ebben segítséget nyújta­nak a fegyveres testületek tagjai, segíti rendőreinket a lakosság is. Angyal László őr vezető is ezit tette: bátor, határozott fellépésével meg­akadályozta egy üzlet ki­fosztását, s azt, hogy a tet­tesek elmeneküljenek a helyszínről. Segített elfogá­sukban, s közbelépésének eredménye: a tetteseket már felelősségre vonta a bíró­ság. Ezért a belügyminiszter a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tünteti ki... Angyal László vékony, látszatra nem olyan alkat, amelynek láttán a bűnözésre hajlamos emberek — főként az éjszakai órákban. — meg­rettennének és elfutnának. Pedig ez történt. — Nem félt? Úgy tudjuk, hárman voltak a betörök. — Kaposvári vagyok. A Cserbe, a Vak Bottyán utca 61. szám alatti lakásomra igyekeztem december' 18-án késő este. Itt élek szüleim­mel, akik a kaposvári vas­útállomás dolgozói, meg az öcsémmel, ő szakmunkásta­nuló. Menyasszonyomat kí­sértem a Donmerba haza, on­nan tértem vissza. A Cseri úton levő -élelmiszerüzlet ki­rakata felől csörömpölést hal­lottam. Majd láttam, amint italokat és különböző árukat csomagolnak össze. Nem néz­hettem közömbösen, jól is­mertem a boltvezetőt, meg hogyan engedhettem volna, hogy megkárosítsák a társa­dalmi tulajdont. Nem fél­tem. , Amikor látja kissé kétke­dő arckifejezésemet, moso­lyogva jegyzi meg : — Hat esztendőn át csel- gáncsoztam, az ott tanulta­kat ilyen emberek ártalmat­lanná tételére sikeresen tu­dom alkalmazni. Ketten el­futottak, a harmadik maradt csak. Kést rántott, s ek­kor bizony nem éreztem ma­gam túlságosan jól, de az­után sikerült megfékeznem, s értesítenem a rendőrséget A betörőket elfogták. Parancsnokaitól tíz nap jutaiomszabadságot kapott, s a mostani ünnepi állo­mánygyűlésen követte azt a belügyminiszter által adomá­nyozott kitüntetés. — Ha ilyen esettel, a köz­rend vagy a közbiztonság bármilyen megsértésével találkozom a jövőben, akkor sem fogok tétlenül, közöm­bösen továbbmenni... Angyal László vízvezeték­szerelő szakmát tanult, be­vonulása előtt a kaposvári kórházban dolgozott. A had­seregben előbb a harmad-, majd a másodosztályú minő­sítést szerezte meg beosztá­sában, s mielőtt leszerel, még el alkarja érni az első osz­tályút ds. Az ünnepi állománygyűlé- sen több társával együtt őt is szólították. Parancsnoka átnyújtotta neki a Magyar Néphadsereg kiváló katonája kitüntetést a szocialista ver­senyben elért példás ered­ményeiért. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom