Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

* ^ Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfol ycim, 34. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 11., hétfő Technika és gyakorlat Sokszor hangoztatott köz­helyeink sorában előkelő he­lyet foglal el a huszadik szá­szad technikai fejlődésének emlegetése. Gyakran hivat­kozunk arra, hogy az embe­riség történetében még soha nem voltak olyan évtizedek, amelyekben ennyi nagy horderejű — a magunk és utódaink életét meghatározó — felfedezés született volna. Embertársaink jelentős szá­zaléka azonban hajlamos Ie- gyinteni a jelenségre, mond­ván, hogy a világ mindig is fejlődött, így természetes. Egyre több azonban a fi­gyelmeztető jel: aki valame­lyest is haladni akar a kor­ral, annak — szóljon bár­milyen pályára a képesítése — nagyon sok új ismeretet kell elsajátítania, hogy mun­káját a kor diktálta szinten végezhesse. Bizonyítékul elégséges csak az utolsó év­tized technikai vívmányai­nak említése. Még hat-hét évvel ezelőtt is kuriózum­számba ment, ha valaki CB- rádióval rendelkezett, s több­nyire csak a nagyon vastag erszényűek engedhették meg maguknak, hogy beszerezzék. Ma azonban elképzelhetetlen enélkül számos munkahely, gyorsabb és hatékonyabb lett segítségévéi a munkaszerve­zés. De a CB esetében már arról is beszámolhatunk, hogy kis településen élő idős emberek is beszereznek egy készüléket, hogy segítségével érintkezzenek a külvilággal. Sok esetben életet menthet így a technika. A tudományok hétköznap­jaiban külön fejezetet érde­melnek a számítógépek. A néhány éve még ismeretlen basic szó mára már minden­napi színezetű lett. Az élet minden területére betörő szá­mítógépek hatása jövőbeli életünkre ma még alig sejt­hető. Annál is inkább, mert a mai felnőttek még nem komputer technikájú isko­lákba jártak, e számítógé­pekről szerzett ismereteik időszaka felnőttkorukra esik. Gyermekeinknek azonban már természetes, hogy ötle­tesebbnél ötletesebb digitális játékokkal játszanak, az is­kolában személyi számítógé­pekhez készítenek programo­kat, segítségükkel oldanak meg feladatokat. Az is köny- nyen megjósolható, hogy be­látható időn belül olyan gya­kori lesz a házi videó, mint amilyen a televízió és a magnetofon. Ez pedig óriási lehetőségeket rejt az oktatás­ban, művelődésben, szórako­zásban egyaránt. Vannak természetesen aggályoskodók is, ákik úgy hiszik, a jövő embere számítógépeitől kö­rülvéve maga is géppé válik majd. Ezt az aggodalmat a modern szemlélet nevében el kell utasítanunk, hiszen számtalan példa bizonyíthat­ja, hogy laz újonnan keletke­zett eredmények miatt nem kell elvetnünk a régieket. Sőt, hagyományaink, az elő­deink által és általunk ösz- szegyűjtött tapasztalatok meg­őrzésével és továbbadásával várhatjuk napjaink legfris­sebb vívmányaitól azt, hogy munkánkat még eredménye­sebbé tegyék. A helyes arány megtalálása a régi és az új között pedig azt jelenti, hogy a kor szenemének megfelelő úton járunk mindennapja­inkban. Varga István A Pravda cikke Genf előtt Kölcsönös jóakarat kell a megegyezéshez A genfi szovjet—amerikai tárgyalások előtt Reagan utasítást adott az amerikai tárgyalóküldöttségnek, amelynek értelmében fel kell állniuk az asztaltól és haza kell térniük, ha nem sikerül „jó megállapodásit” elérniük. Reagan elnök az erről szóló bejelentést a a képviselőház megajánlás! bizottsága előtt tette. Azt állította, hogy „az oroszok az Egyesült Áillamök eltö­kéltségének bizonyságát vár­ják, mielőtt beleegyeznének valamiféle megállapodás­ba”. Természetesen — fűzi hozzá a Pravda — örömmel vennénk az Egyesült Álla­mok eltökéltségének jeleit, amelyekből az derülne ki, hogy becsületesen betartják a tárgyalások céljára és té­májára' vonatkozó megálla­podást és készek azt minden részletében átültetni a gya­korlatba. Nincs 'nagyobb önómiitás, mint a szocialista 'Világ- rendszer lehetőségeinek ‘alá- becsülése. Ha rákényszeríte- nek bennünket, mindent megteszünk saját, továbbá szövetségesetek és barátaink biztonságának megvédel- mezése érdekében, ahogy ez nem egyszer történt meg a múltban — szögezi le a Pravda. A tárgyalások si­kere érdekében mindkét fél­nek jóakaratot, az ésszerű kompromisszumok elfoga­dására való készséget kelil tanúsítania és szigorúan be kell tartani az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveit. Ugyanakkor Washington­ban továbbra is a nukleá­ris fegyverzet fejlesztésére, a kozmikus programok foly­tatására helyezik a hang­súlyt. Ha egyáltalán szóba ke­rül a megállapodás tehető­sége, akkor is csupánegyes, természetesen az Egyesült Államok szempontjából ked­vező tartalmú megállapodá­sokra gondolnak. A világűr­beli fegyverek problémáját pedig igyekeznek lesöpörni az asztalról. Világosan kell látnii, hogy az. egyes, egy­mással kölcsönösen össze­függő területek között szer­ves kapcsolat alakult ki. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a hadászati fegyver­zetiről kötendő megállapodás lehetősége közvetlenül függ attól, sikerül-e megakadá­lyozni ,a fegyverkezési haj­száit a világűrben. A hadá­szati fegyverekről pedig nem tehet a közepes ható- távolságú nukleáris eszkö­zöktől függetlenül tárgyal­ni, hiszen a Nyugat-Euró- rópában telepített Pershing —2 rakétáknak és manőve­rező robotrepülőgépeknek hadászati jelentőségük van a Szovjetunió 'Szempontjából — emlékeztet a Pravda. Havasi Ferenc hazaérkezett az Egyesült Államokból Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő szombaton hazaérkezett az Amerikai Egyesült Államok­ból. A magyar politikust — aki az amerikai kongresszu­si képviselők, az Interparla­mentáris Unió amerikai ta­gozata meghívásának tett eleget — Washingtonban fo­gadta Ronald Reagan elnök. George Bush alelnökkel és George Shultz külügyminisz­terrel áttekintette a nemzet­közi helyzet alakulásának és a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének néhány időszerű kérdését. Találko­zott az amerikai kormány több más tagjával és a tör­vényhozás képviselőivel, megbeszélést folytatott Ma­gyarország és az ENSZ sza­kosított pénzügyi szerveze­tei közötti kapcsolatokról. Washingtonban folytatott megbeszéléseit követően Ha­vasi Ferenc rövid látogatást tett több városban, ahol ta­lálkozott magyar iparválla­latokkal és mezőgazdasági üzemekkel együttműködő számos cég vezetőivel. Kör­útja során kereskedelmi bankok vezető tisztségvise­lőivel a kétoldalú pénzügyi kapcsolatokról és a nemzet­közi pénzügyi helyzetről folytatott véleménycserét. New Yorkban, Los Angeles­ben és Chicagóban előadást tartott az amerikai politikai _ és üzleti élet képviselői I előtt. Ónos esővel, havazással • ■ Csaknem harmincezer fo­gyasztó maradt áram nélkül vasárnap a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat ka­posvári üzemigazgatóságának területén. A szombati ónos eső nem­csak a fák ágaira fagyott rá, hanem az elektromos ve­zetékekre is, és azok lesza­kadtak. Emiatt tömeges volt az áramkimaradás. Sok he­lyen az okozott üzemzavart, hogy az ágakra fagyott jég súlyától fák dőltek a távve­zetékekre. Az elektromos el­látás zavarai miatt vasárnap hajnalban leálltak a szivaty- tyúk a Kaposvárt ellátó víz­műtelepek egy részénél. A Dédász Kaposvári Üzemigaz­gatóságának szakemberei (Folytatás a 7. oldalon.) Egész nap dolgoztak a DÉDÁSZ szakemberei Nehéz volt a közlekedés a kaposvári utcákon Szovjet pártmunkások látogatása Az MSZMP Központi Bí­zóit tságának meghívására féhmár 4—9. között látoga­tásit tett hazánkban Vszevo- lod Murahovszkij, az SZKP KB tagja1, az SZKP Szitav- ropol megyei és Georgij Ra- zumovszkij, az SZKP Kraszinodar megyei, bizott­ságának első titkára. Fogad­ta őket Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizolttsá- gániak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Megbeszélést folytatott velük JVIarjai Jó­zsef, a KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ballal László, a KB osztály- vezetője, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter és Kovács Imre, a KB osztályvezető- helyettese. Struga manó és a „mese" Kaptak a gyerekek egy diavetítőt néhány filmmel. Nem rossz dolog az a hosz- szú téli estéken. Nos hát vetítsünk! A cím ígéretes, bár a fene tudja, hogy mi lesz belőle, de jópofán hangzik: Struga manó csön- gölödzik. Lehet, hogy ő egy híres figura, csak én nem ismerem, tehát előre is el­nézést kérek tőle, miközben befűzöm a filmet. Ebből rögtön az elején azt is megtudom, hogy a szerző Ágh István. Megtudják a gyerekek is. Valami népi ihletésű do­log az egész. Ezt' abból vesszük észre, hogy az első kockákon többnyire nem le­het fölismerni a figurákat, akik a kékfestő textíliák stílusában vannak diásítva. Egészen addig nyugodt vagyok, amíg a figurák kö­zé be nem lép a halál. De még azután sem izgatom magam túlságosan. Legyen az ember fölvilágosult, s ha egy modern, de népies alaphangú mese szereplője a halál, akkor az és kész. Az igazi népmesékben is előfordul őkelme. De kö­vetkezik egy kép és alatta a szöveg: „Megsajnálta a halál... bordái közé rejtet­te, mire a manó azt hitte, tornateremben van és világ- bajnoki gyakorlatokat vég­zett.” Tetszik érteni: Struga manó a halál bordáján, mint egy tornász a nyúj­tón. De jópofa! Mindegy, fogjuk le ma­gunkat, töltsön el továbbra is a fölvilágosodás, nézzük tovább a gyerekekkel ezt az elmeháborodott manót, hátha pszichológiailag ki­mutatható, hogy az ilyen mese igenis jót tesz a ser- dületlen ifjúságnak, ellen­ben az biztosan rendkívül rosszat tesz, ha egy brutá­lis felnőtt félbeszakítja a mesét és a falhoz vágja a vetítőt. Nézzük Strugáékat. Most épp vonatoznak. „A halál a következő ál­lomáson leszállt. — Mentsd meg Aradon a tizenhárom tábornokot — nyüszítette Struga utána.” A teringettét! Vetítő ki­kapcsolva, film széttépve, gyerekek bőgve. Lélkiisme- ret-furdalás. Majd amikor fiatalkorú bűnözők lesznek, azt mondják: nehéz gyerek­korunk volt, apánk, az a gátlástalan vadállat szét­tépte a diafilmünket és közben rondákat mondott. Nem boncolgatom tovább. Csak úgy simán dühös va­gyok, valahányszor Struga eszembe jut. Pedig kedve­lem a modern meséket (is). De — vessen meg aki akar — bizonyos hatásokra tel­jesen maradivá változom. És az sem zavar, ha ezután valaki azt mondja: nincs érzékem a mélyebb össze­függésekhez, asszociációs készségem a nullával egyenlő, ráadásul művelet­len is vagyok, mert Struga manó egy közismert és örök értékű mese. Legyen az. Es nézze meg Ágh István. Sokszor! Luthár Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom