Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
2 Somogyi Néplap 1985. február 9., szombat Az események címszavakban Vasárnap: Fidel Castro tárgyalásokat iavasol az Egyesült Államoknak. — Az ENSZ főtitkárának délkeletázsiai útja. — II. János Pál pápa Latin-Ameri- kában. Hétfő: Washingtonban rekord- összegű katonai költség- vetést terjesztenek elő. — Közös amerikai—panamai hadgyakorlat. — Kim De Dzsung ellenzéki vezető hazaindul Szöulba. Kedd: Genfben megkezdődik a leszerelési értekezlet újabb ülésszaka. — Spanyolország megnyitja a gibraltári határt. — Nyugatnémet-francia kormányfői találkozó. Szerda * Megkezdődik a Francia Kommunista Párt 25. kongresszusa. — Gromi- ko és Malmierca kubai külügyminiszter megbeszélései. — Reagan üzenete az Unió helyzetéről. Csütörtök: Izraeli katonai lépések Dél-Libanonban. — Az Egyesült Államok konfliktusa Anzus-szövetsé- geseivel. Péntek: A mezőgazdaság problémáiról tanácskozott az SZKP KB Politikai Bizottsága. — Howe brit külügyminiszter bukaresti és szófiai látogatása. — Békekonferencia Hirosimában és Nagaszakiban. A hét három kérdése Caspar Wednberger amerikai hadügyminiszter a rekordnagyságú katonai költségvetés tervezetét igyekszik megindokolni a szenátorok előtt (T) Miről tárgyal a genfi leszerelési értekezlet? Genfben ismét összeülitek negyven ország — köztük hazánk — képviselői, hogy a leszerelés több fontos kérdéséről tanács kozzanak. Ez a testület már jó két és fél évtizede működik. A konferencia malmai lassan őrölnek, de őrölnek, hiszen itt dolgoztaik ki számos jelentős megállapodást az atomsorompótól a tengerek és óceánok mélyének demilitarizálósán át a kör- ■ nyezet katonai célú befolyásolását megtiltó egyezményig. Az enyhülés időszaka kedvezően befolyásolta az értekezlét tevékenységét, viszont a feszültség fokozódása valóságos bénultságot okozott. 1978 óta nem kevés összejövetelre került sor, de gyakorlati előrelépés nem történhetett. A genfi leszerelési értekezlet eredményessége — akárcsak a Stockholmi és bécsi konferenciák munkája — alapvetően a nemzetközi helyzettől, a kelet—nyugati, s mindenekelőtt a szovjet—amerikai viszonytól függ. Az újabb startnál is perdöntő lesz, milyenek a külső körülmények, s ez ügyben nem kel messzire menni. A leszerelési értekezlet színhelyétől, a nemzetek palotájától légvonalban alig egy kilométernyire tárgyalnak majd március 12-től az új, hármas szovjet—amerikai fegyverzetit onlátözási konferencia résztvevői. De vajon milyen előjelek vannak március második keddjére, amikor megindulnak Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti új tárgyalások? Az előcsatározások máris folynak. Ennek jegyében ítélték ellentmondásosnak az amerikai elnök hagyományos éveleji üzenetét az Unió helyzetéről, amely egyfelől a tárgyalási készséget hangoztatta, másfelől azonban a fegyverkezés fokozását sürgette. Kitartott az űrfegyverkezés kutatási és ikíAz NSZK-ban nagy erővel folyik a nyomozás a múlt héten megölt üzletember, Ernst Zimmermann gyilkosának kézre- kerítéséért. A képen: szigorú ellenőrzés Münchenben sértett síkon való megindítása mellett. A szovjet külügyminiszternek módja volt a közeb múltban több, Moszkvában látogató amerikai szenátorral eszmecserét folytatni. Gromiko mind Hanti, mind Mathias előtt hangoztatta, milyen alapvetően fontos a genfi közös közlemény előírásait valóra váltani. Márpedig a januári külügyminiszteri találkozón nem az űrfegyverkezésről, hanem az űrfegyverkezés megakadályozására vonatkozó tárgyalásokról történt megegye(tu„ _ _ ményezések történtek a közép-amerikai rendezés érdekében? Fidel Castro újabb javaslattal fordult Washingtonhoz: kezdjenek tárgyalásokat olyan függőben levő, közös érdekű problémákról, amelyeknek megoldása mindkét fél hasznára szolgálna. Hiszen van jó példa, amint Havannában fogalmaznák: a komoly, tárgyszerű, kölcsönös tisztelet jegyében folytatott megbeszélések eredménnyel jártaik a családegyesítések ügyében. Már most februárban az Egyesült Államokban emigrálhatnak bizonyos kubai állampolgárok, összesen mintegy húszezer személyről van szó. Ugyanakkor sokan vissza akarnak térni Kubába a korábbi emigránsok közül, s a szigetország visszafogad 2650 olyan személyt. akiknek amerikai jelenlétét nem tartják kívánatosnak .. Wash i n gton bán aiz első szóvivői megjegyzések visszautasították a kezdeményezést. Kuba más erőfeszítéseket is tesz: felajánlotta közvetítését Nicaragua és Costa Rica viszályában (bár ezt Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök fogadja a KGST-tagországok miniszterelnök-helyetteseit, köztük hazánk képviselőjét, Maróthy Lászlót, akik a szocialista gazdasági közösség Gépipari Együttműködési Bizottságának alakuló ülésén vettek részt Moszkvában utóbb Costa Rica cáfolta). Kuba támogatja a Conta- dora-csoport béiketervét is, a közvetítés pedig éppen azért fontos, mert a managuai incidenst ürügyként használva, Costa Rica a itárgyalá- soktól való távolmaradást fontolgatja. Washington változatlanul ellenzi a Contadora-tervet az egyoldalúan megszakított és nem hajllandó felújítani párbeszédet Nacaraguáwal. Az Egyesült Államok ugyanis egy nicaraguai ellenkor- mány ösezeeszkabálásával van elfoglalva. A havannai tárgyalási-diplomáciai kezdeményezésekkel szemben Washington a katonai eszközök elsőbbségét pártolja... S Miért hívtak össze békekonferenciát Hirosimában és Nagaszakiban? A Genszuikjo, az aitom- és hidrogénfegyverek ellen küzdő japán bókemozgalom minden évben, hagyományosan az augusztusi hónapban, az első atombom- bázásök évfordulójáh, világértekezletet rendez Hirosimában és Nagaszakiban. Az idén, negyven év múltán,, már mostt februárban sor került az első nemzetközi megmozdulásra és augusztusig. folyamatosan tartanak a tiltakozó akciók. Az aláírásgyűjtés mellett a hibakusák (atomsérültek) delegációja felkeresi Európát és az Egyesült Államokat. Ezek a konferenciák, a hely szelleméből is következik, minden bizonnyal felrázzák a világ leükidsmere- tét. Serkentőleg hatnak majd a nemzetközi békemozgalomra, s Japánban erősítik a három „nem” híveinek táborát, hogy a szigetországban ne gyártsanak, ne birtokoljanak és ne állomá- soztassanak nukleáris fegyvereket. Genfet követő emlékezetes televíziós nyilatkozatában Gromiko szovjet külügyminiszter hangsúlyosan szólt a nemzetközi közvélemény szerepéről az új tárgyalások előmozdításában. A közvélemény hangja szól ezúttal a két sókat szenvedett és jelképpé vált japán • városból is. Réti Ervin A Reagcm-beszéd visszhangja Reagan elnök költségvetési előterjesztése, valamint az Egyesült Államok helyzetéről szóló jelentése azit bizo- nyítjia^ hogy az amerikai kormányzat továbbra is a fegyverkezési hajszát erőlteti és a nemzetközi életben intervencionista erőpolitikát folytat — állapítják meg amerikai politikusok és ismert kommentátorok. Eltúlzottnak és kiegyen- súlyoáatlannak minősítették a kormányzat jövő évi költségvetési tervezetét azon a washingtoni sajtóértekezleten, amelyen a hadügyminisztérium egykori magas rangú munkatársai vettek részt A Rea gan-kormányzat idején a Pentagon dúskál a pénzben — állapították meg. és követelték, hogy állítsák le az olyan drága és a biztonságot fenyegető programokat, mint amilyen az űrfegyverkezés, az MX- rakéták, valamint a B—1-es bombázók gyártása. Mark Hatfield republikánus szenátor beszédében képtelenségnek minősítette a kormányzatnak a fegyverkezési haj sza fokozásával kapcsolatos érvelését. Reagan ugyanis azt bizonygatja — mondta a szenátor —. hogy a földi élet megőrzése érdekében kell fegyverkezni a világűrben, s a nukleáris fegyverkezés felszámolása érdekében kell növelni e fegyvertípus gyártását. Elítélte a kormányzat űrfegyverkezés! terveit az ismert katonai szakértő, Brent Scowcroft nyugalmazott tábornok a Los Angeles Times című lápban megjelent cikkében. Az űrfegyverrendszer megteremtése jelentős mértékben akadályozni fogja a nukleáris fegyverekről és az űrfegyverkezésről folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokat. W. Gray, a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke azt vetette Reagan elnök szemére, hogy egyáltalán nem ismeri az ország életének valóságos tényeit. Az a kép, amelyet az elnök festett Amerika virágzásáról, semmiképpen nem vág egybe a valódi helyzettel — mondta. Claude Pepper kongresszusi képviselő megállapította, hogy az elnök beszédeiben semmi olyasmit nem javasolt, ami elősegítené az ország előtt álló problémák megoldását. Megverték a hazatérő ellenzéki politikust Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki politikus hazaérkezése felkavarta a kedélyeket Szöulban. A dél-koreai főváros több körzetében az ellenzék vezetőjét támogató és a Csőn Tu Hvan- rezsirn elnyomó politikája elleni tüntetésekre került sor. A rendőrség ezek szétoszla- tása érdekében ismét tanú- bizonyságot tett brutalitásáról. Értesülések szerint a tüntetőket durván bántalmazták, s közülük több mint hétrvenet letartóztattak. A hatóságok az érkezéskor tettlegesen bántalmazták magát Kim De Dzsungot, feleségét, sőt az őket kísérő amerikai személyiségeket ;s. Minden eszközzel arra törekedtek, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban és szinte hermetikusan elzárják őt a külvilágtól. Mindez arra vall, hogy Kim De Dzsung sorsa — ha egyelőre nem is a börtön — a legszigorúbb házi őrizet, s nemcsak a politikai tevékenység folytatásában, hanem mozgásában is gátolni próbálják őt. Az Egyesült Államokból hazatért ellenzéki vezető házát rendőrök százai vették körül, s mindenkit szigorúan ellenőriznek. A nap folyamán Kim De .Dzsung otthonában válaszolhatott néhány külföldi újságíró kérdéseire, a dél-koreai sajtó képviselőit azonban nem engedték oda. Hangsúlyozta, hogy minden erejével a demokrácia helyreállítására törekszik, s ettől a céljától nem riasztja visz- sza a hatóságok brutalitása sem. Egyébként élesen bírálta a szöuli kormányt vele szemben tanúsított magatartásáért. Mindennek ellenére hozzáfűzte, hogy a béke és a stabilitás érdekében előnyben részesíti a párbeszédet. amennyiben azonban a rezsim terrorral válaszol. a demokrácia hívei — mint fogalmazott —nem maradnak tétlenek. Megfigyelők szerint Kim De Dzsung hazatérése — amint azt az első nap ro- konszenv-tüntetései is bizonyították — hatalmas ösztönzőt jelent a Csőn Tu Huan-rendszerrel szembenálló ellenzék tevékenységéhez és egységének erősítéséhez. Ugyanakkor a rezsim nehéz megpróbáltatások előtt áll. A pénteki események szemléletesen demonstrálták a Csőn Tu Hvan rendszer ingatiagságát. Vandalizmus... Épeszű, józan értelmű ember elveti a vandalizmust. De vajon hol, mit nevezünk vandalizmusnak? E tömör bevezető azért kívánkozott a megjegyzés élére, mert az elmúlt hétvégén ismét sor került a brit békeharcos asszonyok tüntetésére a Greenham Common-i bázis körül. A rendőrség visszaszorította a tiltakozókat, de egyiküket „vandalizmus” címen rendőrbíróság elé állítják. Részletek nem ismeretesek, lehet, hogy az illető a tiltakozás hevében elragadtatta magát. De vajon mi a vandalizmus: az-e, amikor manőverező robotrepülőgépek támaszpontját építik fel egy másik országban (Greenham Common- ban már 32 ilyen amerikai harci eszközt elhelyeztek, s 64 további telepítésére kerül sor), az-e, amikor a másik tervezett bázis, Molesworth közelében felszámoltak iskolástól, templomostul egy egész „békefalut", vagy az-e, ha szót emelnek mindezzel szemben? A vandalizmus elleni fellépést csak helyeselni lehet. De először megválaszolásra vár a kérdés: mi az igazi vandalizmus a béke és az emberiség érdekeivel szemben? R. E. EGY LÉPÉST SEM TESTŐR NÉLKÜL Bankárak, iparvállalatok vezetői, tekintélyes üzletemberek rettegnek — ahelyett, hogy hatalmukat, pénzüket élveznék, örömüket lelnék üzleti sikereikben. Nem csoda: sokan a hasonló pozíciókban levők közül, akikkel addig tárgyalásokon és estélyeken találkoztak, riválisként szembenálltak vagy éppen nagyiszabású terveikben együttműködtek — egyszerre csak eltűnnek, s legközelebb újsághírként bukkannak elő, mint a legújabb terrorista támadás, áldozatai. Ki lesz a következő? Az NSZK gazdasági életének vezetői igyekeznek minden lehetséges óvintézkedést megtenni. A testőr az ő köreikben nem státuszszimjbó- lum. Az elnökségi üléstermek — akár az erődök. Ha valaki be.akar jutni például Hans Joachim L angmann- hoz. a Német Iparszövetség elnökéhez, a danmsltadti Merők gyógyszerészeti konszern igazgatójához, az először egy négy négyzetméteres golyóálló üveg-zsilipbe lép. Beépített mikrofonok és hangosan beszélők irányítják tovább a látogatót. A Der Spiegel beszámolója szerint sok portás páncél-üveg fülkében ül. Karl Otto Pöhn, a Bundesbank elnöke 215 ezer márkáért vásárolt páncélozott Mercedest. Sok cég a központon kívüli nagyobb városokban bérel ilyen járművet arra az esetre, ha az elnök odarepül. Vannak azután egészen furcsa megnyilvánulásai is az elővigyázatosságnak: az egyik nagy biztosítótársaság igazgatója például állandóan nagy mennyiségű életmiszertkész- letet tart magánál arra az esetre, ha a terroristák hosz- szú ideig ostromolnák. Hasonló félelem izgatja a magánéletet is. A cég költségére a menedzserek villáikat különleges riasztóberendezéssel látják el, magas bs- tonfalllal kerítik körül. Friderich Karl Flick nagyiparos müncheni menedékhelyét három tefő és páncélablak védi, magántestőrségénék parancsnoka egy Vietnamot is megjárt zöldsisakos. Otto Beisheim nagytőkést nem lehet telefonon hívni, meg kell várni, amíg az üzenet eljut hozzá, és visszahívja az illetőt — mindenkori tartózkodási helyét a legszigorúbb titok védi. Vannak azonban néhányan üzletemberek, iparmágnások, akik egyáltalán nem tesznek óvintézkedést. Ha egyszer az embert áldozatul szemelték ki, akkor csak idő kérdése, és a sors beteljesül — mondják.