Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Tavaly november 19-én 45 társammal együtt levélben kértem a Pécsi Közúti Igazgatóságot, hogy Ladón a 68-as úton a magtárnál levő kanyart szélesítsék ki, mert rendkívül balesetveszélyes. Ezt igazolja a fél éven belül történt egy halálos és két szerencsés kimenetelű baleset (az egyik február 1-én volt). A kanyarban a korábbi években súlyos személyi sérülést okozó baleset is történt. A gyalogosforgalom sem biztonságos; a belső faluból a bolt irányába történő közlekedés veszélyes, mert nem látható be a kanyar. Végeztek ugyan bozótirtást a területen, de a balesetveszélyt ez nem szüntette meg. Az érdekelt tulajdonos térítés nélkül rendelkezésre bocsátaná az útszélesítéshez szükséges területet, s a fakivágásban a lakók társadalmi munkában segítenének. Mindezt elmondtam azon a helyszíni szemlén, melyet a Közúti Igazgatóság szakemberei tartottak levelem hatására, de hogy milyen álláspontra jutottak, nem tudom, ugyanis levelemre nem kaptam választ. Felvetődött ekkor egy járdaépítés gondolata is, de a balesetveszélyt ez nem szűntetné meg. Kérem, hogy az utat szélesítsék ki, mielőtt újabb baleset történik. Tisztelettel; Lehotai Kálmán Lad, Ady E. u. 21. oOt_perc Bujtor Istvánnal Szerdán este a kaposvári ifjúsági házban Bujtor Istvánnak tapsolt a méltán hálás közönség. A huszonegy- néhány évvel ezelőtt forgatott első filmje — a Karambol — óta több mint félszáz produkcióban szerepeit. Filmjeinek nagy többsége óriási közönségsikert aratott. A Pogány Madonnát például másfél millió néző látta. — Az utóbbi évékban látott filmjei alapján a fél ország elkönyvelte, mint amerikad típusú, kemónyök- lű nehézfiút. — Az emberek szeretnek szórakozni, adjunk rá lehetőséget. Amikor azt érzem, hogy a skatulya szűkké válik, mindig kilépek belőle. Szívesen gondotok a BUÉK. című filmre, vagy a Szemüvegesekre; nemrégiben játszottam Székesfehérváron Steinbedk Egerek és emberek című darábjának Len- nie-jét, ezek a produkciók aligha mondhatók kom- ímerszne'k. is véletlenül került a pályára. — Bujtor István nagyapja Gundel Károly, a neves gasztronómus. — Pályám én nagyapám ■neve egyszer találkozott, midőn egy Shakespeare drámát próbáltunk. Egy lerágott őzcombofckal teli hatalmas ezüst tálcát kellett a fejem fölött a hátam mögé hajítani, s mikor a kezem a magasba lendült, akkor vettem észre a tálca alján a feliratot: Gundel. Azonnal felkiáltottam: „Gyerekek, ez a tálca az enyém!”... — Kiket tart jó rendezőnek, és színészpartnerei közül kire emlékszik szívesen? — Sokan hasonlítják a stílusát Búd Spenceréhez. Ta- lálkozták már valahol? — Egy olasz forgatáson mutatkoztunk be egymásnak. ■Miikor megtudta, hogy Magyarországon én szinkronizálom a hangját, barátságosan vállon veregetett, majd felemelt és leporolt. A tréfát félretéve: az általa megformált szereptípusoknak ellentmond személyisége, köz-f igiazdász és jogi doktorként ő — A legjobb rendező szerintem Gothár Péter, akivel eddig, sajnos még nem dolgoztam, de Simó Sándor és Makk Károly is kiváló. A színészek közül Bánhidi Laci bácsit szeretem, Dayka Mar- gitot, és Páger Antalt. Szívesen játszom Kern Andrással, Kancz Gáborral, Hu- nyadkürty Istvánnal és Szilágyi Istvánnal. T. R. — Mit gondolsz, öreg, melyik farsangi bálban lenne nagyobb sikerünk...? (Kiss Ernő rajza) Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 32. szám 1985. február 8., péntek Kevés a nagy gázpalack A fiataloknak lehetőségük van arra, hogy Budapesten a Nemzeti Lovardában megtanuljanak lovagolni. Egyelőre csak barátkoznak a négylábúakkal, de ez a lovaglás alapja (Fotó: Záhonyi Iván. — KS) Kedd óta hiába szerettek volna többen is gázpalackot cserélni a kaposvári telepen. Azon túl, hogy szerda szabadnap vélt, a fő ok: elfogytak a nagy gázpalackok és még tegnap délelőtt is csak ígérni tudott és türelmet kérni dr. Balogh Lászióné, aki nyugdíjasként néhány napra átvette a telepvezető helyét. — Sajnos meglehetősen rendszertelen a szállítás, s a legtöbb esetben, bár naponta telexen leadjulk a rendelést Újudvarra a Kö- gáz gázpalaoktöltő üzemébe, a kért mennyiségnél sokszor kevesebbet kapunk. A 11,5 kilogrammos palackokból általában nincs hiány, de 23 kilósból a várt 140 helyett most például 108 palackot kaptunk. Holnapra is rendeltünk 160-at, de azt nem tudom megmondani, hogy valóban meg: is kapjuk-e ezt a mennyiséget. Ma valamivel 12 óra előtt érkezett meg a szállítmány és alig három óra múlva már csak 28 palack maradt belőle. Újudvarról a töltött gázpalackok kiszállításáról a 16. számú Volán gondoskodik. Kustán József kirendeltség- vezetőtől megtudtuk, hogy a csütörtöki kiszállítással azért késtek, mert meghibásodott egy konténerkoc&i és ezért hagyományos teherautóval kellett szállítani a gázpalackokat a kaposvári telepre. Ez volt az oka annak is, hogy a kért 140 helyett cs/aik 108 palackot kaptak a megrendelők. Ma már ismét speciális járművel szállítanak, így rendben megérkezik valamennyi palack. — A gépjárművek meghibásodása mellett —mondta a kirendeltségvezető — átmeneti gondokat a nagy palackok hiánya is okozhat. Tanácskozás a történelemtanításról Tegnap Salgótarjánban megkezdődött a Magyar Történelmi Társulat soronlévő vándorgyűlése. A konferencia mintegy százhatvan résztvevőjét Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatója mondott megnyitót. Hangsúlyozta: oktatásunknak a tények elemzése alapján, az ellentmondások feltárásával keli bemutatnia az elmúlt 40 év történelmét. A tények szigorú szem előtt tartása, mellett egyszersmind meg keli próbálnia e négy évtized eseményeit a fiatalok személyes élményévé varázsolni. A konferencia első előadója, Szabolcsi Ottó, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, az utóbbi 40 év iskolai történelemtanításának kérdéseivel foglalkozott. Lábnyomok a házfalon Sokan megállnak és gyönyörködnek a Somogy megyei Pedagógiai Intézet szépen felújított épületében a kaposvári Április 4. utca elején. Tekintetük a nagyon szép barna zsalugáteres ablakokról egyre lejjebb kalandoz, s hirtelen meglepődve megáll. Az épület alján egyméteres magasságig lábnyom lábnyomot ér a falon. Nem,- nem kell krimire gondolni, nem betörők másztak fel itt. Ez a 12-es buszra várók „lenyomata” a friss festésen. Ki unalmában, ki türelmetlenségében felhúzta a fél lábát, talpastul nekitámaszkodott az épületnek. Volt, aki a piszkos csomagját nyomta a falhoz. Az eredmény - végig piszkos, sáros sáv. Jó volna, ha az itt buszra várók sokkal jobban vigyáznának a tisztaságra. Legalább tovább ne pisz- kolják a falat! L. G. A Legfelsőbb Bíróság ítélete Richter Richárdra Jogerős halálbüntetés Az első fokon kirótt halálbüntetést helybenhagyó végzéssel zárult csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság Richter Richárd ügye, s ezzel jogerőre emelkedett a legsúlyosabb büntetés, a Csong- rád megyei Bíróság január 8-án hozott ítélete. A vád — amely a fal- lebbviteli tárgyaláson is bebizonyosodott — önmagában utalt az elbírált cselekmény büntetőjogilag kirívó súlyára, nagyfokú társadalmi veszélyességére: több rendbeli emberölés, amelyeket hivatalos személyekkel szemben követett el a többszörösen büntetett Richter 1984. október 19-én. A visszaeső bűnöző ekkor a Szegedi Fegyház és Börtön büntetésvégrehajtási intézetében korábbi gyilkössági kísérletért kiszabott 7 évi szabadságvesztés büntetését töltötte. Rab-munkahelyén — a „Csillag” börtönhöz kapcsolódó bútorgyárban — titokban késeket készített magának, s ezeket eldugta a raktári csomagolópapírok közé. A szóban forgó napon munkahelyi fegyelemsértés miatt felelősségre akarták vonni. Művezetője utasításának azonban nem tett eleget. Elrohant a késekért, a fegyvertelen őrszemélyzet könnyfakasztó gázzal sem ■tudta megfékezni. Ámokfu- tóként száguldott műhelyről műhelyre, s üldözői között késsel kaszabolt: kioltotta az életét a büntetésvégrehajtásban dolgozó három művezetőnek, további két munkairányítót és egy őrt életveszélyesen megsebesített, egy személynek pedig könnyebb sérülést okozott. Tettét — mint a bírósági eljárásban meghallgatott sok tanú, köztük több elítélt is bizonyította — vélt sérelme miatt brutálisan, de „logikusan” hajtotta végre. Elítélt társait nem bántotta, csakis a munkairányítókat és az őrizet tagjait támadta, szur- kálta. Épnek alapján is azt állapíthatták meg az igazságügyi szakértők — s véleményüket a bíróság is elfogadta —, hogy cselekménysorozatának végrehajtásakor a 29 éves Richter (aki összesen már 13 évet töltött börtönben) beszámítási képessége 'kifogástalan volt. elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban nem szenvedett. Az ítélet indokolásában dr. Vágó Tibor, a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának elnöke utalt aura, hogy Magyarországon a halálbüntetést csak kivételes esetekben szabják ki, csakis olyankor, amikor másként nem védhető meg a társadalom a legelvetemültebb gonosztevőtől. Richter pedig ilyen személy. Tarka sorok Anyanyelv-öltögető Szabad, mint a madár — a kalitkában. * * * Ügy megijedt, hogy á nemét is elfeltejtette. * * * Ütött az utolsó zsebórája. * * * Az ördögnek adta a telikét. * * * Tálcát tör felette. * » * Minden út rámába vezet. * * * Rájár a lúd. * * * Köti az ebet Katóhoz. * * * Hóból is megárt a sok. * * * Megnyalja a salját utána. * * * Lesz még szülő, lesz még lágy tenyér. * * * Nincsen Rózsi tövis nélkül. • * * * Nem a ruha teszi a gazembert. • * * Ami sok, az sokk! . * * * Olyan nehéz, mint a Shaw. Kulcsár Ferenc Maguk felé Kovácsnénál — életében először — telefont szerelnek fel. Első dolga, hogy felhívja a központot: — Kérem szépen, segítsenek rajtam; a telefonvezetékem túlságosan hosszú, és állandóan beleakadozik ... — Húzzák egy 'kicsit maguk felé! ' M Munkaidő — Kovács, maga a munkaidő felét átalustsza! — Így igaz, főnök, ilyenkor a húszórás munkahétről álmodom! Miért? A vadászatról hazaérkező "férj szótlanul, sápadtan leroskad a székre. — Miért nem hoztad haza, amit lőttél? — kérdi szemrehányóan a felesége. — Hogy miért nem hoztam haza? Mert nem vagyunk emberevők! Megtalálja — Ha társaságban vagyunk hivatalosan, akkor én az autó kulcsait mindig odaadom a feleségemnek. — Hiszen neki nincs is jogosítványa! — Ez igaz, de legalább a kulcslyukat megtalálja. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főzzerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztősig: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-111, 11-512. Telez: 13-340. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-514. Postacim: Kaposvár, Pf.: 31, 740t Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál is a kézbesítőknél Előfizetisi dij egy hónapra 43 Ft, negyedikre 129 Ft, filivre 258 Ft. ISSN 0133-0404 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemiben Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc Igazgató
