Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 28. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 4., hétfő Honismeret A {számadás és tervezés időszakában a Hazafias Nép­front Somogy megyei honis­mereti bizottsága elismerés­re méltó sikerek gyarapodá­sáról és a mozgalom lendü­letes továbbfejlesztésének szorgalmazásáról készített összefoglalót. A honismereti mozgalom társadalmunk va­lamennyi korosztályát és ré­tegét átfogó programmal se­gíti a nemzeti tudat élmé­lyítését, hagyományaink ápo­lását, jelenünk teljesebb megismerését. Tavaly kezdődött és az idén folytatódik a hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulójára meghirdetett akció, mely a települések fejlődésének bemutatására ösztönöz. Fényképes króni­kák készülnek az elmúlt négy évtized fejlődéséről. Az anyaggyűjtésben részt vesz­nek a népfront aktivistái mellett a tanácsok dolgozói, a {művelődési szakemberek. Szinte valamennyi települé­sen munkabizottságok segí­tik a honismereti mozgalom nagyszabású vállalkozásait. Folyik megyénkben is a tár­gyi és szellemi emlékek gyűj­tése, ihogy apáról fiúra száll­hasson az elmúlt négy évti­zed megélt történelmének társadalmi öröksége. Sokat tesz a mozgalom az ipartörténetírás érdékében is. A Hazafias Népfront, a SZOT és a KISZ KB közös pályázata adott lendületet az üzemkrónikaírásnak. A honismereti mozgalom eredményei a közművelődés­ben is megmutatkoznak. A falumúzeumok, tájházak, honismereti gyűjtemények élményt nyújtva formálják a közösségeket, egyéni kitelje­sedést táplálnak. Somogy megyében példát mutatott Mesztegnyő, Somogyudvar- hély és Lábod arra, hogyan őrzik emlékeiket a szorgal­mas gyűjtőmunka eredmé­nyeképpen megszületett hon­ismereti (bemutatókkal. Az idén is megrendezik Szennában az általános isko­lások honismereti táborát, ahol kéznyújtásnyira előttük áll a szabadtéri néprajzi gyűjteményben az elmúlt ko­rok emlékeit őrző hagyo­mánykincs. Több száz gye­rek egészítheti ki ismereteit a nyári vakáció alatt a tan­könyvekben tanultakról, szü­leik, nagyszülőik — múltunk — megőrzött hagyományai­ról. A színes program kere­tében mozgalmas, esemény- dús vakációt ígér a szennai honismereti tábor a résztve­vőknek. Szőcsénypusztán szintén honismereti táborba várják a fiatalokat. A pedagógusok hivatása teljesedik ki az iskolai hon­ismereti szakkörökben. Álta­lános és középiskoláinkban eredményes munka folyik ezekben a közösségekben is. Főiskoláinkon azonban még kevésbé ismerték föl a hon­ismereti mozgalomban rejlő lehetőségeket a képzésben, a személyiségformálásban. A Hazafias Népfront a he­lyi tömegszervezetekkel, a lelkes kutatókkal, gyűjtőkkel karöltve isokat tesz az élet- képességét már bebizonyító honismereti mozgalom támo­gatásáért. Sajátos feladata a népfrontmozgalom történeté­nek kutatása, feldolgozása. Ebben az évben folytatódik a történetírás tavaly meg­kezdett (nagyszabású munká­ja is. Jelentőségét méltatni alig­ha szükséges. Mert a törté­nelem nemcsak a tömegek és a tömegszervezetek törté­nete, hanem históriája a tér­képen nem található vagy csak apró betűkkel jelzett piciny településeknek is. Horányi Barna Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtiiktára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett a második világháború befejezésének 40. évfordulója alkalmából a Szovjetunió című, több nyelven megjelenő folyóirat olvasóihoz. Moszkvában szombaton nyilvánosságra hozott üzenetében Konsztan- tvin Csernyenko emlékeztet rá, hogy a német fasizmus embertelen „új rendet” akart kényszeríteni nemcsak az európai kontinensre, hanem Észak-Afrikára, Angliára, az Egyesült Államokra, Kana­dára, Latin-Amerikára, a Közel- és Közép-Keletre; a Németországgal szövetséges Japán megvetette lábát a Távol-Keleten és Délkélet- Ázsiában. Általánosan ismert az a döntő szerep, amelyet a Szovjetunió töltött be a má­sodik világháborúban —szö­gezi le Konsztantyin Cser­nyenko. A Szovjetuniótól azonban mi sem á'll távo­labb, mint hogy lekicsinyel­je más országok és népek harcának jelentőségét. A Szovjetuniónak a háborúban aratott győzelme elválaszt­hatatlan sok ország antifa­siszta küzdelmétől, az euró­pai ellenállási mozgalomtól, a Hitler-ellenes koalícióban vele szövetséges országok fegyveres erőinek tevékeny­ségétől. A szovjet emberek mélységes hálával gondol­nak mindazokra, akik ve­lük együtt fegyverrel a kéz­ben megnyitották a fasiz­mus fölötti győzelemhez ve­zető utat. Negyven év alatt a világ felismerhetetlenül megvál­tozott, ám a hitleri fasizmus és a japán militarizmus el­leni harc tanulságait senki­nek sincs joga elfeledni — hangoztatja Csernyenko üze­nete. Az imperializmus ál­tal a világra kényszerítetit fegyverkezési hajsza követ­keztében az emberiség sú­lyos választás elé került: vagy a leszerelés és az élet mellett dönt, vagy a nuk­leáris fegyverzet veszélyes növelése és az emberi civi­lizáció pusztulása mellett. A történelem arra tanít, hogy a iháború ellen addig kell küzdeni, amíg el nem kezdődött. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a fegyverkezési, s mindenek­előtt a nukleáris fegyverke­zési hajsza megfékezése, majd a radikális fegyverzet- csökkentés, mindaddig amíg mindenhonnan maradéktala­nul el nem tűnnek a nuk­leáris fegyverek és meg nem valósul az általános és tel­jes leszerelés. A Szovjetunió e célok ér­dekében kész az egyenjogú, becsületes együttműködésre minden országgal minden társadalmi és politikai moz­galommal — mutat rá üze­netében Konsztantyin Cser­nyenko. Magyar—NDK gazdasági együttműködés Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke január 31—február 2. között Berlinben tárgyalásokat folytatott a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésről. Partnerével, Gerhard Schürerrel, az NDK Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­vel, az Állami Tervbizottság elnökével áttekintették és értékelték az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyez­tetése keretében eddig elért eredményekért. A felek meg­állapodtak a tervkoordiná­ció befejezéséhez szükséges feladatokban és kijelölték a kölcsönös áruszállítások bő­vítésével, az ipari kooperá­Az NDK és hazánk gazdasági és műszaki­tudományos együttmű­ködéséről tartóitok tár­gyalásokat Berlinben. A magyar tárgyalóküldött­séget Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes vezette. ciók 'kiszélesítésével, és a közös érdekű műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos tenni­valókat. A magyar miniszterelnök- he'lyettest fogadta Werner Kroli'kowski, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese. Faluvégi Lajos és az álta­la vezetett küldöttség szom­baton visszaérkezett Buda­pestre. CSERNYENKO ÜZENETE Levél Darányból TÉLI VÁSÁR Olvasónk — Nótázgatunk című, csörgő ereszekről szó­ló — rövid írásomat olvasva ragadott tollat, és hosszú le­velében kemény szavakkal illetett. Megvallom először bosszankodtam, de amikor másodszor is elolvastam a levelet, kezdtem érteni, hogy mi váltotta ki indulatait. Teljes joggal véli, hogy az újság hozzá és róla szól, most pedig nem ez történt. Nem nagyon érdekli, hogy Kaposváron a hóié az embe­rek nyakába csorog, mert ők — mint írta — sokszor tér­dig járnak a sárban. Nem néhány perces kellemetlen­ségről van szó a falusi tél­ben; napokká, hetekké szé­lesedik a hó és fagy okozta baj. Azt írja, mi városiak felszállhatunk a 10—15 per­cenként induló buszra, de nekik van úgy, hogy órákat kell várniuk a hidegben, mert útközben elakadt, árok­ba csúszott vagy el sem tu­dott indulni. Olvasom a levelet és arra gondolok, hogy sokszor fel sem tudjuk mérni, milyen hatást vált ki olvasóinkból egy-egy írás. Nem akarom védeni ma­gam. Tudom, hogy a kis dol­goknak is jelentősége lehet. És nem vitatom: városlakó lévén természetes, hogy a jó­ból és a rosszból is azt lá­tom meg először, ami itt történik körülöttem. Mint ahogy olvasónk is saját éle­téből és környezetéből vett példákat sorakoztat fel leve­lében. A kertet említi, az el­vetett gabonát, a már föld­ben levő növényeket, ame­lyeket a hó gondosan beta­kar, véd a fagytól. Az északi szél pusztításáról ír, az esőt váró emberekről, az utcák latyakjáról, a távolságokról, a falu összetartó erejéről, akkor is, ha bajba jut a ke­nyeresautó. Értem és sajnálom, amiért nem kereshetem fel — hi­szen nem tudom kit keres­sek. Jó lenne elbeszélgetni egy kicsit. Mint ahogy azt is sajnálom, hogy vidéki út­jainkon mindig csak átuta­zók maradunk. Ha még oly hosszú is a nap, akkor is kevés ahhoz, hogy meghány- juk-vessük az ott élők gond­ját, örömét. Sok mindenről lemaradunk. De ha rendsze­resen megírják gondjaikat, bizonyára többet segíthet­nénk. A lakótelepi lakásban élő­nek, bármilyen furcsa is a levél írójának, nagy gondot okoz, ha nincs fűtés vagy melegvíz; az idős emberek­nek az sem mindegy, hogy a rossz lift miatt gyalog kell-e fölmennie a tizedikre. Abban is igazat adok a le­vélírónak, hogy a falusiak épp úgy dolgoznak a váro­siakért, mint saját családju­kért. Csak arról feledkezik meg, hogy ez fordítva is igaz. Hosszan sorolhatnám, mit tesz a falu a városért és for­dítva. Nem hiszem, hogy egyoldalú kapcsolatról van szó, és ezt bizonyára a le­vélíró sem gondolja így. Az örömökben és gondokban egyaránt részesedik falusi és városi ember. Közreadásukat feladatunknak tekintjük, de hogy tudjunk róluk, abban többek között darányi levél­írónk is segíthet. Nagy Zsóka Szélvihar tombolt tegnap Somogybán Nagy erejű szél tört be a megyébe tegnap reggel. A siófoki meteorológiai obszer­vatóriumtól kapott tájékoz­tatás szerint Bálaton-parti városunkban reggel nyolc óra körül az észak, észak­nyugat felől érkező szél óránkénti sebessége elérte a 80 kilométert1, de egyes szél­lökéseké a 118 kilométert is. A szélvihar a délutáni órák­ban is tombolt, ekkorra már végigsöpört a belső-somogyi területeken is, s a villany­vezetékek szakadása, érint­kezése többhelyütt áramki­maradást akozott. Hogy az északi térségben a hibakeresés és -elhárítás milyen nagy feladatat rótta szakemberekre, csak sejt­hetjük, ugyanis a Dédász siófoki kirendeltségének a hibabejelentésre szolgáló telefonszámát (10-060) órá­kon át hiába tárcsáztuk teg­nap délután, a készülék ál­landóan foglaltat jelzett... A kaposvári üzemigazgató­sághoz telefonhívásunk „be­bocsátást nyert” ugyan, de a 11-350-ről csak annyit tó­tunk meg, hogy hallatlanul sok a munkájuk, vidéki te­lepülések áramellátását igyekszenek rendbe hozni, s folyamatos rádiókapcsojatot tartanak a hibaelhárító sze­relőkkel. Ennyit a tegnapi szélvihar okozta bonyodalmakról — egyelőre. A károkról és a helyreállítási munkálatok­ról ma tovább tájékozódunk, s értesüléseinkről holnapi lapszámunkban tudósítónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom