Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 48. szám Ara: 1,80 Ft 1985. február 27., szerda Bizakodni Elkedvetlenítő lehet, ha például egy sportoló több hónapi szívós edzésmunka utám eléri az álmai versenyéhez szükséges szintidőt, de mire már zsebében érzi a repülőjegyeit, emelik a kiküldetés föltételét jelentő mércét. Nagy erőfeszítésekkel tovább javítja teljesítményét, de akkor meg az utazó kieret létszáma csökken ... Az ipari vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek egy részének helyzete önkéntelenül is efféle hasonlatokat sugall. Mindenütt elkészültek már az új szabályzók hatásával is számoló helyzetelemzések. Erről szólva mondta az egyik kaposvári ipari szövetkezet elnöke: eddig is a lejtőn kellett fölfelé kapaszkodnunk, most ugyanezt kell tennünk, de már zsákkal a hátunkon. Egy tsz-elnök kiszámolta, hogy az elmúlt három évben több mint 20 milliót kellett javulniuk eredményességben ahhoz, hogy a korábbi nyereségszintet el- lérjék. Termelési vagy épp költségmegtakarítási tartalékok során tárták föl, s mindez mégis kevés volt a pénzügyi egyensúly megszilárdításához. Helytállóak-e a borongós fölvetések? Kétségkívül igen. Más kérdés, hogy van-e értelme az efféle visz- szapillantásoknak, az önsajnálatnak, a pesszimista példálózásmak. A gazdasági vezetők döntő többsége jól látja, hogy a jelenlegi helyzetben a legkevésbé erre van szükség. A panaszkodás vagy méltatlankodás aligha javít az adottságokon. Űj esélyeket csak az új lehetőiségek meglátása és a még jobb munka adhat. Tény, hogy a gazdasági életben ma nincsenek biztosan beváltható receptek, mégkevésbé csalhatatlan jóslatok. Ami viszont biztos: a gondok túlhangsúlyozása semmiképp sem adhat lendületet, eltökéltséget a többre és jobbra. Az egyik dél-somogyi tsz-t a megye gazdaságai közül a legszigorúbban érintette a szabályozó változás. Nyomát sem találtam azonban náluk pesszimizmusnak. Az elmúlt hetek vezetői megbeszélésein nem egyre a múltba pillantottak vissza, hanem a jövőről döntöttek. „Én csiakazértis bizakodom — mondta a közgazdasági elnökhelyettes —, egyszerűen izgat a lehetőség, hogy hogyan fülelhetünk meg az újabb kihívásnak.” Mindenekelőtt a gazdaságon belüli adottságainkat és tartaléka- inkan vettük számba: Egyebek közt új érdekeltségi rendszert vezettünk be, melynek a kisebb munkahelyi közösségekben is erős húzóereje lesz. Ugyancsak milliókat jelent, hogy átszervezzük, illetve megszüntetjük a veszteséges tevékenységeket. Az energetikustól már- már provokálóan kérdeztem: van-e még egyáltalán tartalék, hiszen csak az elmúlt öt évben meghaladta a 20 milliót a tsz által elért . energiamegtakarítás. „Még legalább 25 százalékkal javíthatjuk az eredményt — hangzott a válasiz — egyebek közt a gépek rendszeres hibamegelőző karbantartásának megszervezésével vagy a fűtés további korszerűsítésével.” E rokonszenves hozzáállás lehet ma az egyetlen eredményrevezető mód. A bevezetőben említett sportoló többhónapi edzésmunkája sem kárbaveszett fáradtság. Hiszen csupán az így nyert erőnlét lehet az alapja, hogy egy soron következő nagy versenyen valóban rajthoz állhasson. Bíró Ferenc Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését február 27-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a kongresszusi előkészítő munkáról szóló jelentést. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt dr. Gye- nesei Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a vezető testület. Első napirendi pontként Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő a megye pártszervezeteiben és szerveiben, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel kapcsolatban elhangzott észrevételek, javaslatok összegező minősítését. Vita után úgy döntött a testület, hogy a minősítést a megyei pártértekezlet elé tárja. Ezután Tóth János, a megyei pártbizottság titkára a megyei pártértekezleten elhangzó szóbeli kiegészítésre terjesztett elő javaslatot. A testület a végrehajtó bizottság elképzelését jóváhagyta. Végül dr. Kovács László, a végrehajtó bizottság tagja előadásában a két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról szóló jelentést fogadta el a megyei pártbizottság. Á környezet- és természetvédelem VII. ötéves terve Vitafórumok a békéért Kiemelt körzet a Balaton Tegnap á Parlamentben ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, hogy megvitassa a környezetvédelem VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. Az eddig elért eredményeket összegezve a testület megállapította, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően több területen sikerült megfékezni a környezet minőségének romlását. A szigorú rendeletek hatásaként mérséklődött a termőterület csökkenésének üteme, s felgyorsult a kihasználatlan mezőgazdasági területek újrahasznosítása. A vizek védelmében is születtek eredmények: üzembe helyezték a marcali tározót, a VI. ötéves tervidőszak végéig megvalósul a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első ütemének j elentős (részié, s megkezdődik a második ütem építése. Elkészül a boglár- lellei szennyvíz-tisztító telep és kivezető csatorna- rendszer. A levegő tisztaságának védelmében is történt előrelépés az elmúlt időszakban: az úgynevezett filteresítési program, valamint az erősen szennyező üzemek leállítása eredményeként jelentősen javult a legszennyezettebb térségekben (Sajó-völgye, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros) a levegő minősége. Az élővilág megóvása érdekében a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 70 ezer hektárral növekedett a védett területek nagysága, 340 vadon élő növényfajt és 153 gerinctelen állatfajt részesíTanácskozott az OBT leszerelési bizottsága Az Országos Békét anács tettek védelemben. A hulladékgazdálkodás eredményei közé sorolható, hogy a hasznosított másodnyersanyagok értéke a VI. ötéves tervidőszak végére 65—70 százalékkal nő, s lassan terjednek a „hulladékszegény” technológiák. A hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának módszerei is jelentősen fejlődtek. A környezetvédelmi tervek azonban mindezek ellenére nem teljesültek kellőképpen: a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése az esetek többségében nem éri el a tervezett mértéket. A megelőzés helyett még mindig az utólagos beavatkozás a jellemző — a ráfordítások ilyenkor rendszerint már lényegesen magasabbak, mint a megelőzés költségei —, a gazdaságpolitikai döntésekben nem érvényesülnek megfelelően a környezetvédelmi szempontok. A VII. ötéves tervidőszakban a környezetminőség megőrzésére csak akkor számíthatunk — állapította meg a tanács —, ha a környezetszennyezés megelőzése a társadalmi-gazdasági élet minden területén előtérbe kerül és általánossá válik. A vitában rámutattak arra is, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van a feladatok rangsorolására, öt súlyponti témakört határoztak meg, ezek szerint a VII. ötéves tervidőszakban fokozott figyelmet kell fordítani az emberi életminőséget legjobban befolyásoló levegőés víztisztaságra, valamint a hulladékgazdálkodásra, a termőföld védelmére és a természeti értékek megőrzésére. A levegő tisztaságának védelmére további 25 százalékkal kell csökkenteni az ipari üzemek által kibocsátott szilárd szennyezőanyagok mennyiségét, a legjelentősebb szennyezést okozó közúti közlekedésben pedig műszaki és forgalomszervezési intézkedésekkel kell mérsékelni a levegőbe jutó szennyező anyagokat. A VII. ötéves tervidőszakban a vízminőség általános javítására — anyagi lehetőségek híján — még nem kerülhet sor, reális célként tűzhető ki viszont a vízminőség romlásának megállítása, illetve — ahol az különösen indokolt — a víz minőségének javítása. A keletkező hulladék csökkentése érdekében tovább kell keresni a viszonylag kisebb ráfordításokat igénylő, szervezési intézkedésekkel megvalósítható módszereket, előnyben részesítve a hulladékszegény technológiákat. A tanács kijelölte azokat a földrajzi régiókat is, amelyek védelmével kiemelten kell foglalkozni az elkövetkező években. Ezek közé tartozik a Balaton; a fővárosi agglomeráció; Tata, Tatabánya, Oroszlány és a Duna menti ipari sáv; a közép-dunántúli iparvidék; Pécs, Komló, Nagyharsány, Beremend, Mohács térsége; a Sajó-völgye és a Velenceitó. leszerelési bizottsága kedden Tolnay László elnökletével ülést tartott. A testület meg- vftaltta és elfogadta a bizottság idei munikaitenvét és bővítette a munkájában részt vevők körét. Az OBT leszerelési bizottsága fontos feladatának tartja, hogy rendszeres segítséget nyújtson a nemzetközi béke és biztonság, valamint a leszerelés összefüggéseinek széles körű megismertetéséhez, az új katona- és biztonságpolitikai jelenségek Esztergályos Ferenc kül- ügymi n is zter-hel y efctes február 25—26-án Budapesten meg beszé l'és éke t folytatott Franz Pfefferrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériuma főigazgaA térképek — s ez kevéssé közismert — a településfejlesztésnek, valamint a tervezésnek is fontos meghatározói. Egészen a legutóbbi évekig a tervezők jobb híján Somogybán is a múlt század végén készült nem túl pontos, idejétmúlt térképek alapján dolgoztak. Márpedig például egy precíz közműtérkép elejét veheti a fölösleges útfelbontásoknak vagy kényszerű épületáttervezéseiknek. A pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kaposvári felmérési osztálya országos program részeként az elmúlt öt évben a megye területének már mintegy 35 százalékáról készített korszerű, egységes alaptérképet. Már elkészültek Kaposvár, Siófok, Barcs és Marcali egységes vetületi és geodéziai térképei, s április 15-ig átadják a nagyatádi térképet is. Beleg—Somogyszob és Kutas térségében 16, Barcs környékén pedig 6 településről áll rendelkezésre új térkép. Fonyód belterületének térképei is készen állnak, míg Marcali környékének feltérképezése most folyik. Az év végére fejeződik be Kaposvár külterületének és zártkertjeinek ábrázolása, ugyanakkor a Kis-Balatonról készült térképük már jól segítette az ottani nagyarányú vízrendezési beruházási tervek elkészítését. Még az idén megkezdődik Siófok környékének, valamint Igái és Lakócsa, Szenteleímzséséhez. Olyan akciókat kezdeményez, amelyek hozzájárulnak az európai katonai szembenállás csökkentéséhez, a telet—nyugati kapcsolatok javításához. Idei programjában a többi között szerepel az űrfegyvérkezésről májusiban rendezendő oszáigos előadói konferencia, valamint az ENSZ leszerelési hetén, októberiben szervezendő szakmai tanácskozás. A bizottság ezenkívül országszerte számos kötetlen eszmecserét, vitafórumot is rendez. tójával a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi héTy- zet időszerű kérdéseiről. Franz Pfeffert fogadta Vár- konyi Péter külügyminiszter. borbás körzetének föltérképezése. E munkák ütemezése azért igényel nagy körültekintést, mert térképek alapján kell elkészíteni — az egységes közműtérképeket. A munka jó ütemben halad. Átadás előtt áll Kaposvár és Nagyatád 500-as méretarányú közmű-alaptérképe, míg Siófoké az év végéig készül el. Ugyancsak már az idén elkezdik Barcs és Marcali felmérését. Kaposváron és Siófokon már javában folynak a szakági fölmérések: egyelőre a gázvezetékeket és postai kábeleiket rajzolják be a szó szoros értelmében hajszálpontosan. Ezt követik majd a csatornák és egyél} közművek. A térképek elkészülte után gyorsabb és megalapozottabb lesz a fejlesztési tervek készítése, s könnyebb a közműhibák feltárása, vagy a karbantartás. Természetesen csak akkor, ha e térképek pár éven belül nem válnak ismét idejétmúlttá. Ennek elkerülése érdekében tanácsi megbízásból külön munkacsoportot hoznak létre, amely a térképek naprakészen tartása mellett adatszolgáltatási feladatokat is ellát majd. összességében Somogy pontos föltérképezése jól halad, a munka mégis sürget, hiszen rendelet írja elő, hogy 1989-ig az ország egész területéről el kell készülnie az egységes közműtérképeknek. A közelmúltban fontos állomásához érkezett a nagyegyházi bányaüzem építése. A felszín alatt 400 méterre összelyukasztották a V—I vízakna, és az F—I jelű függőleges szállító- akna között kialakított gerincvágatot. Németh Ferenc és Tornai Ernő elővájócsa.pata több, mint 3000 méteres vágatot hajtott ki a találkozási pontig Franz Pfeffer látogatása Új térképek készülnek somogyi településekről
