Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

4 Somogyi Néplap 1985. február 22., péntek A kapcsolatok mércéje Jogi szakértőnk írja A természetvédelemről Az a mód, ahogy a taná­csi szervek a közérdekű be­jelentések, javaslatok nyo­mán intézkednek, nem csu­pán az állampolgároknak a tanácsokról alkotott vélemé­nyét határozza meg, hanem befolyásolja közéleti aktivi­tásukat is. Aki ma — egy önmagában nem is túl jelen­tős — panaszával kapcsolat­ban aktatologatást vagy hi- vátalnokosdit tapasztal, meg­lehet, hogy holnap sértett közömbösséggel reagál, ha valamely fontos közügyben kérik cselekvő támogatását. Végső soron tehát a közér­dekű bejelentésekkel kap­csolatos ügyintézés a taná­csok. és a lakosság kapcsola­tának is fontos mércéje. Aki a közösség érdekében emel szót az életünket za­varó visszásság ellen, lénye­gében az ellenőrzésre hiva­tott szerv munkáját is segíti. A témával kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól legutóbbi ülésén tárgyalt a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület elé került jelen­tés megállapította, hogy a megyeszékhely lakossága bátran él bejelentési jogai­val és lehetőségeivel. Figye­lemreméltó adalék, hogy iránit növekszik a gazdasa­gok érdeklődése; a magasabb hozamok elérését új, osztrák nemesítésű őszi árpa segíti majd. Az illetékes szakmai minősítő testület közter- mesztési engedélyt adott a Rachel nevű osztrák őszi­ár paf ajtónak, amely az ösz- szehasonlító vizsgálatok sze­rint kitűnően alkalmazko­dik a magyarországi ter­mesztési köniflményekhez. Az őszi árpa azért is ke­resett, ment a gyengébb itáperejű talajokon eredmé­nyesebben és kisebb költ­séggel termeszthető, mint a búza. Kedvező a tápanyag- tartalma, például fehérjeösz- szetétele, és az úgynevezett esszenciális aminósavak ará­nya. E kalászos gabona faj­taválasztéka az elmúl t évek­ben ugyan jelentősen kor­szerűsödött, ám a gazdasá­gok szakemberei szerint még mindig elmarad a követe 1­Közérdekű bejelentések elenyészően kevés a névte­len bejelentés. Gyakori vi­szont, hogy egész utcák, sőt lakótelepek fordulnak közös beadvánnyal valamelyik ta­nácsi osztályhoz. Az utóbbi két évben, a városi tanács osztályai össze­gen csaknem 1500 közérdekű bejelentéssel, javaslattal és panasszal foglalkoztak, ezek közül 630 a tanácstagi be­számolókon hangzott el. A végrehajtó bizottság megál­lapítása szerint az ügyinté­zés megfelelt a törvényes előírásoknak, nem úgy az in­tézkedési határidő megtartá­sa. A késedelmes ügyintézés egyik oka, hogy a tanácstagi beszámolókat követően meg­lehetősen nehézkes hivatalos út végén jutnak el az ügyek az illetékesekhez, 180 eset­ben csak 30 napon túl in­tézkedtek, illetve adtak vá­laszt. A legtöbb bejelentés és panasz — csaknem félezer menyektől. A vetésterület nagy részét a Kompolti ko­rai foglalja el:. 1982 óta további négy új fajta gaz­dagította a termelők lehető­ségeit. Ezt a fajtalistát egé­szíti mosit ki a Rachel, amely amellett, hogy jó ter­méseredménnyel biztat, jól tűri a tél viszontagságait is. Tanyészideje ugyan egy-két nappal hosszabb, mint a Kompolti fajtáé, ám ez a terméllők szempontjából kü­lönösebb hátrányt nem je­lent. A Rachelt a nádudvari Kukorica és Ipari Növény- termelési Együttműködés honosította meg. Szaporítá­sát már meg is kezdték, sőt — a MÉM korábbi, előzetes engedélyével — több üzem­ben eredményesen termesz­tik is. A szakemberek arra számítanak, hogy a Rachel a körvetkező években jelen­tős termőterületet hódít majd el az eddigi fajtáktól. — a műszaki osztályhoz ér­kezett. Itt volt a legtöbb a 30 napos határidőn túl inté­zett ügyek száma is. Ezt csak részben magyarázza, hogy gyakran kellett egyez­tetniük más szervekkel, vagy hogy legtöbbször szük­ség volt helyszíni szemlére is. A közlekedéssel, vízügyek­kel, köztisztasággal és a közművekkel kapcsolatban tették a lakosok a legtöbb észrevételt. Ezek fele részé­nek orvoslásához pénz kell. E kérelmek, javaslatok mint­egy ötödét nem tudták tel­jesíteni. Ha valami pénz híján azonnal nem lehetséges., azt a legtöbb állampolgár meg­érti, de csak akkor, ha ala­pos az indoklás és a tájé­koztatás. Ez az egyik tenü- let, ahol akad javítanivaló. Elismerően nyugtázta vi­szont a vb a műszaki osz­tály ügyintézői tevékenységé­vel kapcsolatban, hogy vizs­gálataikban gyakrabban von­ják be a körzeti népfront­bizottságokat, a tanácstago­kat vagy a lakóbizottságo­kat. i A terv- és munkaügyi osz­tályhoz szinte kivétel nélkül anyagi fedezetet igénylő, zö­mében fejlesztési igények és javaslatok érkeznek. Szeren­csésebb helyzetben van a termelés- és ellátásfelügyele­ti osztály, amelynek ügyei­ben legtöbbször egy rend­kívüli ellenőrzés és figyel­meztetés is megoldást hozott. Itt minden ügyet 30 napon belül és nagyrészt megnyug­tatóan elintéztek. A vizsgálat kiterjedt há­rom vállalatra: az IKV-ra, a városgazdálkodási vállalatra és az autójavító kisvállalat­ra. Az utóbbi volt az egyet­len, ahol közérdekű bejelen­tés nyomán írásbeli figyel­meztetést és egy fegyelmit is kiadtak a mulasztóknak. Te­kintve, hogy a három vál­lalatnál összesen 8,2 közér­dekű panaszról és felvetés­ről van dokumentum, ez a két felelősségre vonás nem utal túlzott szigorra. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága osztályonként és vállalatonként is megszab­ta a közérdekű ügyekkel kapcsolatos munka színvona­lasabbá tételével kapcsolatos feladatokat. E határozat kulcsszavai: megkülönbözte­tett nyilvántartás, alapos vizsgálat, érdemi intézkedés és időbeli tájékoztatás. A természetvédelem fel­adata, hagy a közérdekből különleges oltalmat igénylő, védelemre érdemes termé­szeti tájak, területek és (tár­gyak, vadon élő növény- és állatfajok körét megálla­pítsa, s ezeket iá természeti értékeket veszélyeztető je­lenségek okailt feltárja, gon­doskodjon az értékek védel­méről, megőrzéséről, ' fenn­tartásáról. Hazánkban a természet- védelemnek százéves a múltja, eredményei számot­tevőek. Legutoljára 1982- bem került sor a kor köve­telményeinek megfelelő, ma­gas szintű szabályozásra. (1982. évi 4. számú törvény- erejű rendelet.) A természeti érték külön­leges oltalma a védetté nyil­vánítással jón létre. Erről jogszabályban kell intézked­ni. (Országos jelentőségű esetben államtitkári rendel­kezés, helyi jelentőségű ér­téknél pedig a megyei ta­nács rendelete.) A barlangok kivételt jelentenek. Ezek közvetlenül az említett tör­vényerejű rendelet alapján védettek, mert az újonnan fölfedezett barlang tudomá­nyos értéke csak később ál­lapítható meg. A védetté nyilvánított te­rület céljától függően lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi te­rület vagy természeti emlék. A védettségre a megköze­lítési útvonalakon táblák hívják fel a figyelmet. A természetvédelem hatósági szervei a védett természeti területre magatartási sza­bályokat írhatnak elő, kez­deményezésükre korlátoz­ható vagy megtiltható a va­dászat és halászat (horgá­szat) is. Az ilyen területen levő ingatlanokra telekala­kítási, építési tilalom, to­vábbá használati korlátozás rendelhető el, külterületi in­gatlan elidegenítése eseté­ben pedig az államot elővá­sárlási jog illeti meg. Me­zőgazdasági ingatlan rendel­tetésszerű használatának korlátozása esetén kártala­nítás jár. Vannak fokozottan védett területek, ezeknél a magatartási szabályok Is szigorúbbak. * A vadon élő növény- és állatfajok számának vissza­esése elkerülhetetlenné tet­te a széles körű védetté és fokozattan védetté nyilvání­tást. amely szükség esetén kiterjedhet a termőhelyre, illetőleg élőhelyre is. 'A vé­dett és fokozottan védett növény- és állatfajok egye- deinek pénzben kifejezett értéke is van. Az erdei cik­lámen és a kövirózsa ezer forint, de a magyar vadkör­te már 5000 forint. Többek között védettek a szarvas- bogarak (500 forint), a bé­kák, a gyíkok és a kígyók minden faja (500—10 000 fo­rint), csaknem minden ma­dárfaj (500—50 000 forint), a borz (1000 forint), a dene­vérek minden faja (1000— 3000 forint), a vidra (50 000 forint), de folytathatnánk a sort a menyéttel, a mókus­sal, a ny est tel, a sünnel, az ürgével stb. A védett növény- és állat­faj egyedeit külön engedély nélkül nem szabad gyűjte­ni, befogni, elejteni. (Védett növénynél a hajtás, levél, virág szedése is tilos.) A védett állatok kártételeinek megelőzéséről, illetőleg csök­kentéséről az ingatlan tulaj­donosa (kezelője, használó­ja), valamint a vadászatra és halászatra jogosult a ren­des gazdálkodás körének megfelelő mértékben köteles gondoskodni. Ha a kártétel ezzel nem előzhető meg, kérheti az illetékes termé­szetvédelmi hatóság intéz­kedését. A természetvédelmi elő­írások megsértése szabály­sértési vagy más eljárást vonhat maga utón. LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma Dr. ÍKevy Ferenc jogtanácsos Szünet az iskolában OSZTRÁK ŐSZI ÁRPA HAZAI TERMESZTÉSBEN Az őszi árpa termesztése Félsszel engedte az anyja is a házasságba; Mayer Ni- kolausné mindenre tudott legalább egy rossz példát — valahogy benne volt a rette­gés minden változás iránt. A jegyesség idején egy­re Braun Rézit emleget­te, aki víznek ment, annyit szekírozta anyósa amiatt a három hold különbség miatt, ami a két család birtoka kö­zött volt. Miért van az, hogy az emberek inkább el­rettentik egymást, mint­sem vigasztalva bátoríta­nák? Talán igaz, talán nem — a lánybarátnék beszélték —, hogy amikor a jegyezkedésük végbement, Neitzer Lizi bu­ta magyar módi szerint fel­szedte Hans lábanyomát a sárral, és zacskóban ké­ményfüstre akasztotta, hogy visszabűbájoskodja vele, de hiába ... Hans sohasem bíz­tatta reménységgel, a fonó­házban sem tőle kért csókot, ha fordulj bolhát játszottak. Évával esztendeig jártak jegyben. Elegendő idő a vő- legényi kötény slingeléséhez. hímzéséhez. Az erdősi lako­dalomban mindenki kötényt visel, a legkisebb gyerek is. Amikor három hete felirat­koztak Erős plébánosnál. már öccse, Joseph köténye is készen volt. Ez a három hét úgy röppent el, mint há­rom madár az ágról. Három vasárnap hallgathatta nya­kig pirulva, hogy a szószék­ről hirdetik egybekelési szándékukat, s szólítják fel az egybegyűlteket, ha valaki tudna valamit házasságuk ellen, az jelentse. így volt szokás, mégis fájt neki ez a felhívás. Nem is tudott jó szívvel válaszolgatni a pap­nak, amikor kétszer-három- szor is be kellett menniük a plébániahivatalba az igét tanulni: mit mond a hatodik parancsolat, egy istenben hány személy van, mi a szeplőtelen fogantatás, ki volt Krisztus urunk anyja, meg effélék. Viasz volt az én agyam mindig is — gondol­ta sokszor jó érzéssel —, Tillmann tanító úr nemhiá­ba mondogatta anyámnak, hogy kár a tehetségemet úgy elpotyogtatni a legelőn, mint a libának a zöld trottyantá- sát. Meg tudott válaszolni a pap kérdéseire,. jobban, miint Hans. A Binder banda vérpezs­dítő kreispolkát játszott; szé­pen csörrent a pengő a tá­nyérjukba a déli menyasz- szonytánckor, amikor min­denki pördült egyet Évával. Minden szokást betartottak, csak így válhatott teljessé az örömünnep. Két héttel a nagy nap előtt a jegyespár vendéghí­vóba indult: a lányokat edényt és tejet hordani, az asszonyokat kalácsot sütni, baromfit kopasztani invitál­ták. Egy hete pedig az eskü rokoni hivatalviselői, a ke­resztapák járták be Erdőst, hogy ékesszólással bírják rá a falubelieket a vendégségre: „Menyasszony és vőlegény küldőiéi vagyunk, / Legye­nek a vendégeink ez az óha­junk!” Akkor már el volt határozva, hány szárnyas és szárnyatlan jószág látja ká­rát az eskü napjának. A házi kemencékben pi­rult a kalács: diós, mákos és piros bélű kuglóf. A lányok a lakodalam előtt díszített kosárral járták a rokonsá­got edényért, evőeszközért; ki-ki annyit adott, ahány személlyel hivatalos volt. Az üsző, a hízó levágva, a ba­romfi megkopasztva. A Ják- sic kocsmájánál fűtöttek az üstházakba a kondérok alá. Ott gyülekeztek a vendégek is. Reggeli után a kereszt­apák — immár násznagyok — elindultak a vőfélyekkel, koszorúslányokká! a vőle­gény, majd a menyasszony házához. Az első vőfély vers­ben búcsúztatta a vőlegényt, ő kérte ki a menyasszonyt is. Ez sohasem múlt el ne­vetés nélkül. Menyasszony helyett először egy kislányt akartak rátukmálni a kiké­rőre, majd fogatlan öreg­asszonyt, csak ezután jelent meg a hívó szóra az igazi mátka. Akkor aztán feluj­jongtak a trombiták, a le­génykék pedig lőporral du­gaszolt kulcsokkal durrogtat- tak. Zeneszóval haladt a nász­nép a templom felé, a me­netbeliek kalácsdarabokat osztogattak a bámészkodók­nak. A kapukban lányok áll­tak, és egy-egy szalaggal ékesítették fel a menyasz- szonyt. Aztán a fúvósoktól az orgona vette át a szere­pet. Erdősön péntek volt a lakodalmak' napja. Erős plébános nem esketett szombaton, mert akkor a hívek elmaradtak völ- na a vasárnapi istentisz­teletről, a lakodalom ugyanis belenyúlt a másnap délelőtt- be. Hans és Éva már túl vol­tak a kora esti szokáson is, hogy zeneszóval — a ven­dégsereg élén — hozzák el a keresztszülői házból a fia­tal pár hagyományos aján­dékát, a luszterlámpát és a szépen cifráit díszvánkost, melyre a menyasszony csak gyermekágyas anyaként hajt­hatja majd fejét. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom