Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
1985. február 20., szerda Somogyi Néplap 3 Újdonság az egységcsomag VETŐMAGVAK A TERMELŐKNEK Tájékoztató Dombóváron A Ve tőmag termeltető és Értékesítő Vállalat Baranya, Somogy és Tolna megyét átfogó dél-dunántúli .területi központjának székhelyén, Dombóváron tájékoztatót tartottak tegnap arról: milyen készlettel és fajtaválasztékkal rendelkezik a központ a- tavaszi vetésű vetőmagvakból. Reizinger József főmérnök átfogó képet adott a felkészülésről, s Szakái László igazgatóval válaszoltak a résztvevők kérdéseire. Megtudtuk, hogy a tavaly 1,3 milliárd forintos rekordforgalmat elért területi központ saját itermeltetésű és máshonnan — például importból — beszerzett vető- imagvakból kielégítheti az igényeket. Vetőburgonyából 1500 tonnát kértek a somogyi nagyüzemek. Ha* figye. ltmbe vesszük, hogy tavaszi szállításra négy fajtából ösz- szesen 2600 fonna vetőgu- imot tárolt a központ, ebből a mennyiségből' még akkor is kielégíthetik megyénk szükségletét, ha a baranyaiak és a tolnaiak is szerződtek néhány száz tonnára, és a szaporító gazdaságok tárolóiban a fagyok okoztak is némi kánt. Elgondolkodtató viszont, hogy a három megye fogyasztási szövetkezetei együttvéve csupán 5 (!) ton- <ia vetőburgonyát igényeltek. Tényleg csak ennyire lesz szükségük tavasszal a baranyai és a tolnai kisgazdaságokban ? A tavaszi kalászosok vetőmagjai közül a somogyiak árpát 458, zabot 999 tonnát kértek, a három megye által igényelt összesen 714, illetve 1245 tonnából. Zabból a teljes mennyiség már a felhasználók rendelkezésére áll, de tavaszi árpából sem sok hiányzik. Korábban nem foglalkozott zab- és ta- viszibúza-vetőmag export céltermeltetésével a területi központ, az idén viszont megpróbálkozik vele 300, illetve 180 hektáron. Az exportra szánt zabvetőmagot Somogybán, mégpedig Barcs térségében termeltetik meg. Ahhoz, hogy a hibrid kukoricával való ellátás kielégítő . Jegyen, számottevő mennyiségű importra van szükség, ugyanis a szaporító területek csökkenése és az utóbbi két év aszályos időjárása igencsak megcsappan- totta a .hazai termést. Megkezdődött a szállítás is, fokozott feladat hárul a MAV- ra, a Volánra. A múlt hét végén már érkezett 300 tonna impontkukorica, s a többi is folyamatosan jön. Somogybán 282 boltot lát el kerti vetőmagvakkal — összesen 2,1 millió tasakkal — a dombóvári vállalat. Az igáid áfész például teljes bolthálózatával a - területi központ partnereinek sarába lépett. A tavaszi magvak több mint nyolcvan százaléka már zacskóban van és megvásárolható a boltokban. A most még hiányzó zeller, kapor, pasztinák, patiszon, továbbá a lila hagyma, a fűszerpaprika, a téli retek, az uborka, a tökfélék, a hibrid kukorica is hamarosan kaphatók lesznek. Megjelennek a boltokban az idén az úgynevezett há- zikertcsomagok: ezek magról vetendő, illetve palántázan- dó növények magját tartalmazzák, mindkét típusból 12—12 tasakot. Egyelőre 4350 ilyen dobozt hozott forgalomba a területi központ, s .a tapasztalatokhoz, az igényekhez igazítják majd a tartalmát. H. F. ENl szakmai napok kezdődtek A Duna-Intercontinental szállóban tegnap megkezdődött áz ENI Olasz Országos Szénhidrogén-egyesülés kétnapos szakmai .tanácskozása, amelyen a szénhidrogénfeíl- doJgozó ágazat számos szakembere ismerteti az olasz .tapasztalatokat. Eazel a szénhidrogénipari szervezettel mintegy másfél évtizede működnek együtt a magyar vállalatok. Folyamatos az export A Kaposgép Vállalat törzsgyárában az első negyedévben az össztermelés 10 százalékát szállítják tőkés exportra- Az NSZK-beli Atlasz cégnek KCR darukat készítenek 3,1 millió forint értékben, Egyiptomba a Csepel Autóval közösen KCR 5000 daruval felszerelt autókat szállítanak 2,7 millió forint értékben. A BNV' díjas CNIRAK 600-ból különböző megrendelőknek 49 darabot gyártanak. Ismét pályázhatnak a magánépítők Az év lakóháza Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az idén is meghirdette pályázatát, Az év lakóháza címmel, amelyre .a magánépítők nevezhetnek be. A versenykiírás célja változatlan: a minisztérium ösztönözni akarja az építészeti szépség elterjedését, s gátolni igyekszik az esztétikai környezetszennyezést. Mind nagyobb hazánkban is az a .réteg, mely az épített környezetért felelősséget érez, erősödik az igény egy olyan környezeti kultúra elterjesztése iránt, amely jól ötvözi a történelmi múlt és a társadalmi haladás1 építményekben (is megjeleníthető képét. De ezzel együtt is bőven van még javítani való a közízlés terén, tehát szükség van a ijó példák terjesztésére, a szép házak nyilvános bemutatására. (Ezért a megyei tanács a imiinJisztériumi pályázatot úgy támogatja, hogy most is meghirdette a versengés megyei „fordulóját”. Remélhető, hogy az idén nagyobb lesz az érdeklődés Somogyiban a pályázat 'iránt, mint a korábbi 'években volt. Más megyékben sokkal több pályaművet küldtek be a magánépítők — s valljuk be, joDbakat is, mint a somogyiak voltak. Pedig nálunk is épültek szép házak,, csak épp nem tartották fontosnak a gazdáik, hogy a pályázaton 'elinduljanak. Ha a „nagy cél”, a közízlés jobbítása nem is vezérli minden húz építőjét, amikor szépet hoz létre, álljon itt csáberőként: jelentős a díjak összege, s ez egy építkezés sok nyűge után nem megvetendő. Tehát érdemes „csak” pénzért is benevezni. A határidő április tizenötödike. A pályázatról bővebb felvilágosítással a megyei tanács építési osztálya szolgálhat. A Fogyasztók Országos Tanácsának ülése A Fogyasztók Országos Taaácsa keddi ülésén áttekintette az Állami Biztosító lakossági biztosítási tevékenységét. Az értekezletet megelőzően az Állalmi Biztosító sajtótájékoztatót tartott. Itt /többek között elhangzott: 1984-ben a lakosságtól származó bevételeik .az intézet összes díjbevételeinek 56 százalékát tették ki. Ezután, a Fogyasztók Országos Tanácsa vitatta meg az Állami Biztosító lakossági megítélésével 'kapcsolatos kérdéseket. A megbeszélés alapját az e témában készült félmérés adta, amely többek között megállapítja: a társadalom véleménye az Állami Biztosító megítélésével kapcsolatban általában kedvező, ám tevékenységével kapcsolatban számos kifogás merült fél. A bizalmi jelleg például megköveteli, hogy az ügyfél mindig a számára legkedvezőbb biztosítási formát kapja. Többen kifogásolták a biztosító munkájában gyakran jelentkező bürokráciát is. A szerződések (kötvények) szövegei gyakran félreértésekre adnak okoit. Többen azt is helyesnek tartanák, ha például a háztartási biztosítások áttekinthetőbbek lennének. A holnap mesterei Még tizenöt év és nem csak egyszerűen egy századot, hanem egy évezredet zárunk, s bár vannak előrejelzések, mi várható, a hétköznapok embere inkább csak sejti a jövőt. A kérdésre, hogy vajon milyenek is lesznek a holnap mesterei, csak nagyon feltételes és esetleges választ tudunk adni. Kérjük az olvasót, ne rója fel nekünk, ha 2000-ban' fellapozva a mai számot nem egészen, pontos az előrejelzésünk! Ösztönző „kényszer” Somogy megye iparaiban dolgozó szakmunkások iránti kérésié t-kínálait várható alakulását Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője így látja: — Jelentős változás lesz az egyes iparágakon belül a képzés arányában. Megnő a szerepe a szolgáltatásnak, előtérbe kerülnek a műszaki -technikai képzettséget igénylő szakmák. Gondolok itt az elektrotechnikára, a számítógépek alkalmazására. A műszaki .színvonal fejlettsége módosítja a jelenlegi szakmunkélsiképzést is. Ma az általános iskola elvégzése után a fiatalok nem egészen 20 százaléka tanul 'tovább gimnáziumban, több mint 27 százaléka szakmun- káscélú vagy egyéb szakközépiskolában és 53 százaléka szakmunkásképző intézetben. Ez az arány a jövőben feltétlenül eltolódik az első két iskolatípus javára. Az előzetes számítások szerint 2000-ig a tovább tanulni szándékozók mintegy 25 százaléka jelentkezik majd gimnáziumba — folytatja az osztályvezető. — Az érettségivel rendelkezők jóval többen fognak szakmát tanulni, hiszen az érettségihez kötött szakmák iránt nő meg a kereslet. A gimnázium fontosságát és szerepét növeli, hogy a jövőben a szakmunkásképzésnek közelítenie kell a gimnáziumi tantervhez, szorosabbá kell válnia az iskola és az üzemek kapcsolatának. Döntő tárgyi feltétel a tanműhelyek biztosítása, ahol a tanulók megismerkedhetnek a gyár termékeivel, és bizonyos alkatrészeket maguk is készítenek. Előbb-utóbb Szakmunkásképzés 2000-ig Pintér Kálmán minden vállalat számára gazdasági kényszer lesz a szakemberképzés. Az osztályvezető szerin t tehát van még esiszolgatni -való az elméleten és aigya— Nagyobb arányú iparfejlesztésről a megyében csak a 60-as évek közepétől beszélhetünk. Ekkor is főként gyáregységeket, leányvállalatokat telepítettek ide, s ezök .technikai-technológiai fejlettsége meghatározta a szakmunkásképzés jellegét is. Balogh László korlaton külön-külön és együtt is. Lássuk, mit mond erről az egyensúlyról a kaposvári 503. számú szakmunkásképző intézet igazgatója, Pintér Kálmán. A mi iskolánkban elsősorban a gépipar és az elektronikai ipar számára képzőnk szakembereket. Az elmúlt tíz évben számottevően erősödött a vállalatok és 'az iskola kapcsolata a szakmunkásaink iránt: a kereslet a műszaki fejlesztéseknek köszönhető, a kapcsolatok erősödése pedig annak, hogy a vállalatok belátták, jó szakmunkásképzés csak az iskolával karöltve lehetséges. Nem elég csak várni a szakembereket, hozzá is kell járulniuk ahhoz, hogy az elméleti fel- 'készültség mellett még jobb gyakorlati ismeretekkel is rendel kezzenek a tanulók. Ennek az összefogásnak persze nem kézenfekvő következménye, hogy az iskolapadból kikerülve kész szakember, mester állhat a gépek mellé. Annál a vállalatnál, ahol a szakmunkás- képzésre nagyobb gondot fordítanak, nem lesz gond az utánpótlással. Az utánpótlás a jövőt is jelzi. Hogy hogyan tovább a szakemberképzésben? Az iskola nem önmagának "képez szakmunkásokat. Azt, hogy milyen szakmában hány szakmunkásra és milyen műszaki színvonalra felkészült fiatalokra lesz szükség, azt az egyes vállalatok határozzák meg. A mai elméleti oktatás tananyaga, sajnos, jócskán elmarad a gyakorlattól, ezért a következő másfél évtizedben erősen fejlesztenünk kell. Olyan szakembereket kell képeznünk, akik értik a korszerű technikát, lépést tudnak tartani a mindennapok gyakorlatával. A programvezérlésű gépeik, robotok, számítógépek szükségszerűen el kell, hogy terjedjenek a termelésben. Ha nincsenek korszerű berendezéseink, kiszorítjuk magunkat a versenyből. De ez történik akkor is, ,ha ezeket a berendezéseket nem tudják működtetni, mert nem tudnak velük dolgozni az emberek. — Ami az oktatás személyi feltételeit illeti, úgy gondolom, iskolánk felkészült pedagógusokkal és szakoktatókkal várhaltja a tanulókat. A tárgyi feltételék megteremtésében ma még, sok a ha... Ma, amikor minden fillért kétszer körüljárunk, míg egyszer .eldöntjük mire adjuk ki, elég nehéz megmondani, mi várható ezen a téren. Amennyire lehetőségünk van, igyekszünk felkészülni a következő évekre. Korszerű, programvezérlésű intézeti gyakorlógépeket szeretnénk rendszerbe állítani. Ezek közül .néhányat már beszereztünk. Az iskolai számítógép mellé vettünk még egy kis .Primo személyi számítógépet és egy videokazetitás felvevőt, amellyel az üzemben felvett munkafolyamatokat játsz- szuk le. Bizonyos területen szeretnénk eljutni a programozott oktatásig, ezzel is az elmélet és a gyakorlat közötti mintegy 3—4 éves lemaradást szeretnénk csökkenteni. Persze mindehhez sók pénzre van szükség. Ez tehát két elméleti szakember véleménye a jelen ismeretében a Ljövőről. (Folytatjuk.) Nagy Zsóka A technika „lovasai”