Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

1985. február 18., hétfő Kandidátusjelölt - Egyiptomból Somogyi Néplap Khalifa harmincéves. Há­rom éve Egyiptomból érke­zett Magyarországra, a tu­dományos akadémia ösztön­díjasaként. A Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola élettani és takarmánygazdálkodási intézetében készíti kandidá­tusi disszertációját. — Már egészen jól beszé­lek magyarul — mondja —, igaz, néhányan megmoso­lyognak, azt mondják, fur­csa a kiejtésem. — Hogyan került Magyar- országra? — Tipikus arab családból származom, szüleim nem voltak sem gazdagok, sem szegények. Édesanyám tizen­négy éves korában ment férjhez, nyolcán vagyunk testvérek. Sharkiában él­tünk, ez Kaposvárhoz hason­ló kisváros. A gyerekek ta­níttatása sok gondot okozott, 1952. július 20-a, azaz a for­radalom után több lehetőség nyílt erre is. Négy testvé­remmel egyetemet végez­tünk, diplomát szereztünk, egyik bátyám például az ag­rártudományok professzo­ra. Egyiptomban hatéves kortól járnak iskolába a gyerekek, és hat évig köte­lező a szervezett oktatásban részt venni. Engem is a me­zőgazdaság érdekelt, agrár- egyetemre jártam, kiváló eredménnyel végeztem. Ez­után besoroztak katonáinak, s ez bizony nehéz időszak volt. Egyiptom belpolitikája Szadat elnöksége alatt sok elégedetlenséget szült, fe­szült volt a helyzet. Most nálunk is demokrácia van, nyílt politika. Film a felszabadulásról A „Magyarország felsza­badítása” című háromré­szes dokumenitumfilm mun­kálatai a közeljövőben feje­ződnék be a Mafilm katonai filmstúdiójában. Alkotói fel­használták a 40 éve készí­tett, s eddig még sehol sem vetített, a moszkvai film­archívumban őrzött filmdo­kumentumokat is. A felsza­badító csapatokkal együtt mozgó szovjet filmoperatő­rök a többi között a főváros ostromának legjelentősebb mozzanatait és a dunántúli harcok sok eseményét vet­ték filmszalagra. A nagyszabású dokumen- tumfilm első két része: a Battonyától Budapestig és A budapesti csata már elké­szült. A dunántúli hadmű­veletek című harmadik rész vágási munkálatai még folynak, de a film március­ban elkészül. A Magyarország felszaba­dítása című háromrészes dokumentumfilmet a tervek szerint március végén a Magyar Televízió is műso­rára tűzi. Többféle lehetőség közül választottam Magyarorszá­got, nem utolsósorban azért, mert itt angol nyelven véd- hetem meg a dolgozatomat. Az állattenyésztés a szakte­rületem, s a kaposvári főis­kola tudományos eredményei példamutatóan magas szín­vonalúak. Természetesen elő­ször a magyar nyelvvel kel­lett megbirkóznom, fél évig az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen tanultam, Budapesten. Amikor Kapos­várra kerültem, először túl kicsi, túl csendes volt a vá­ros. Egy-két hónap is eltelt, mire megszoktam. Most már nagyon jól érzem magam itt. Egyiptomban a baromfiak szaporodásbiológiájával fog­lalkoztam, e témából készí­tettem el doktori disszertá­ciómat. Itt a kosok szapo­rodásának titkait kutatom, dr. Horváth Miklós aspi- rantúra-vezetőm segítségével. A kísérletek végén járunk már, az eredmények összeg­zése, értékelése van hátra, s a dolgozat elkészítése. Ta­valy Debrecenben előadást is tartottam nemzetközi tu­dományos kongresszuson. Tanárommal együtt beszá­moltunk az eddigi eredmé­nyekről. — Reda Khalifa az első aspiránsom — mondja dr. Horváth Miklós, aki elis­mert szaktekintély a szapo­rodásbiológia területén. — Szorgalmas, kitartó fiatal­ember. Szüksége is volt rá, hiszen fél évig beteg volt, nem folytathatta kutatásait. A nemzetek közötti megálla­podás keretében került hoz­zánk. Kutatási területe nem­csak náluk, hanem Ma­gyarországon is fontos tudo­mányos munkát igényel. Khalifa kísérleti eredményei újszerűek, azonban végleges megoldásra még nem jut­hattunk. Azt állíthatom, hogy munkája előbbre vitte a kutatásokat, közelebb ke­rültünk a gyakorlati alkal­mazhatósághoz. Szeptember­ben sor kerül a kandidátu­si disszertáció házi védésé­re, s jövő márciusban az akadémiai védésre. Megfe­szített munka eredményeit összegezzük a dolgozatban. — Hazámba visszatérve Ismailábarf, a Szuezi-csa- tomia Egyetemen kapok la­boratóriumot. Nálunk nem nagyüzemi módon tenyésztik a juhokat, s egyre égetőbb a valóban jó tenyészállo- mány létrehozása. A mun­kát magyar szakemberek is segítik. Remélem, hasznos lesz további munkában a Kaposváron töltött három év, s tudásommal hasznára lehetek hazámnak. K. A. 40 ÉV VERSBEN ÉS PRÓZÁBAN Tehetséges, az irodalom és az előadóművészet iránit érdeklődő fiatalok mérték össze tudásukat a Killián György Ifjúsági és Művelő­dési Központban. A felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából Auróra címmel meghirdetett vers- és prózamondó ver­seny megyei elődöntőjén 19 fiatal vett részt. A zsűri el­nöke Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője, tagjaj a ver­senyt meghirdető szervek képviselői voltak. A verseny első felében szovjet költők műveit tolmácsolták a részt­vevők, Szimonov, Rozs- gyesztvensZkij, Jevtusenko ismert sorait hallhatta a közönség aránylag gyenge színvonalú tolmácsolásban. A második részben a 'fel- szabadulás utáni magyar lí­ra alkotásait szólaltatták meg a vensmandók mé­lyebb átéléssel, jobban azo­nosulva a versek tartalmi és formai vonatkozásaival. Béres Ferenccel, a bodro­gi Agrotechnikai Gépipari Kisszövetkezet marósával,' az egyik versmondóval be­szélgettem. — Mióta foglalkozik vers­mondással? — Általános iskolás vol­tam. amikor egy iskolai ün­nepélyen Zalka Mátéról ad­tunk elő egy darabot. Volt benne egy szóösszetétel. Van lahagy így hangzott: Pene- kopo Züdveszt a délnyugati szél. Hát én ezt egyszer sem tudtam fejből kimon­dani. Ügy kellett papírról felolvasnom. Nagyon szé­gyelltem magamat. Ügy éreztem: többet nem állha­tok színpadra. Bréda Lajos- né volt tanárnőm azonban ismét a közönség elé állí­tott, azóta is hálás vagyok a bizalomért. Később az 503-rns szakmunkásképző in­tézet irodalmi színpadában tevékenykedtem, 1975 óta pedig a Fonómunkás Kis- színpad tagja vagyak. — Máskor is indult ha­sonló versenyen? — Igen. A munkásfiata­lok országos versmondó ver­senyén háromszor jutottam a döntőbe. — Kiknek a verseit mond­ja 1 egszívesebben ? — Petőfi Sándor. Nagy László és Váci Mihály gon­dolatai állnak hozzám a legközelebb. A színdarabok­ban leginkább a vérbő fi­gurák megformálását bíz­zák rám. Nem lesz a te talpadnak nyugalma .............................................................................. ^ ................ .... - ------------------------------------------------------------------ _______I 1 6. — Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 3820 per 1945. EjM. számú rendélete alap­ján fogunk eljárni, amikor, mint felülvizsgáló bizottság pártatlanul 'igyekszünk tisz­tába tenni: volt-e valaki a családból fasiszta szervezet vezetője vagy tagja; belé- pett-e valaki az SS-be; ko­rábban ‘magyarosított nevét nem cserélite-e Hitler ked­véért németes hangzásúra vissza; támogatta-e a Volks- bundot, ha tagként nem is szerepelt köztük. A felül­vizsgáló bizottság elnökét, Nyári Pétert maga a belügy­miniszter nevezte ki. Tagja vagyok jómagam úgy is mint a járási nemzeti bizottság megbízottja, és Bieber Lo­renz, aki az erdősi demokra­tikus gondolkodású német­ség képviselője. Erdősiek lé­vén magunk is, a vizsgálat formaság, csak azokhoz lé­• Deutsche Zeitung bund napilapja. a Volks­pünk be, akiknek színit kell vallaniuk. Anyósomban készülődött valami, szinte perzselte az oldalamat, olyan forróság áradt belőle. Már régen ab­bahagyta a mosogatást, de a fazekat csak tartogatta a kezében; vízcsöppek cuppan- tak az edényről a mosogató- .-dézsába. Már ismentem any- nyira, hogy tudjam: keveset fogott fel Henni mondókájá- ból, de rövidesen kiforr be­lőle a harag. Ránéztem kö­nyörögve, hagyja a férfiakra, ami rájuk tartozik. — Megértették, ami itt el­hangzott? — Nyári Péter kérdezte. Az uram komótosan töltött magának egy pohár bort, de láttam, hogy fehérednek az ujjai az üvegen. Azokat nem kínálta — hívatlan vendéget nem szokás —, csak apóso­mat. — Megértettük, Nyári Pé­ter. Veled erről a ... erről az egészről, amiben mun­kálkodtok, nincs is szavam, De veled, rokon, beszédem van! Bieber Lőrinc homlokát kiverte a víz. Gyűrögette, marcangolta ujjai között a kalapját, úgy várta, mi lesz ebből. — Ezt a rokoni látogatást, Lorenz, én megköszönöm ne­ked. Kimutattad azt a te nagy rokoni 'érzelmedet irántunk alaposan, hogy így a nyakunkra csődítetted a cimboráidat! — No.no, csak halkan — Nyári közbe akart szólni, de Hansim nem hagyta beszél­ni. — Ti már elmondtátok, mi a szándékotok, most ne­kem van szólásom,, olyan rokonok közötti beszélgetés- féle ... Attól idegenek az apám hajlékában coki! Hát felelj rokon, az úriste­nit: " volksbundista voltam én?! — Nem ... Nem voltál az, Hans — a szó gyönge szár­nyú madárfióka Lorenz szá­ján. — Ugye tudod, hogy a pesti Volksbund—székház­ban most a kommunisták központja van. — Ne beszélj mellé! Cse­reberéltem a nevemet, mint a szaros gatyát, rokon?! — Nem csereberélted. — Fújtam az Erikát meg a Die IFahne hoch-jot két pofára?! — Nem voltál te olyan, Hans. Én nem is ... — Vertem a díszlépést az SS-ben, rokon?! — Nem. A Német Újság­ra* sem fizettél elő. — Ki volt az a magyar baka, rokon, aki a pécsi Fri­gyes laktanyába vonult be a 8. honvéd gyalogezred III. zászlóaljához?! — Te, Hans. — Ki volt kapható arra, hogy beálljon a demokrati­kus magyar hadseregbe és együtt járőrözzön a ruszki szoldáttal a háború végén? — Ügy mondják, te is, Hans. — Könnyű utána járni. De ismered a betűt; rögtön felülvizsgálhatod a doku- mentet a cimboráiddal, Bie­ber Lorenz. (Folytatjuk.) Béres Ferenc Vidám, barna korszakát! keretezte arcának tónusai kissé megmerevednék, ami­kor arról faggaitom, miként indult ezen a versenyen. — Csak baráti beszélgeté­sen szereztem tudomást a lehetőségről, hivatalos meg­hívót, értesítést nem kap­tam. Aztán 1985 januárjá­ban részt vettem egy Sal­gótarjánban megrendezett előkészítőn, ahol Montag Imre foglalkozott velünk. Sajnos másfél, két hónap kevésnek bizonyult a tizen­öt vers megtanulásához, ér­leléséhez. Mit fogunk hallani a szünet után, és milyen he­lyezésre számít? — Nagy László: Ház cí­mű versét adom elő. és sze­retnék az első három kö­zött végezni. Béres Ferenc második he­lyezést ért el. A legtöbb poníszámot Szabó Pálma, a tihanyi pártüdülő portása, több országos döntő részt­vevője nyerte. Fiella Me­linda Weörös Sándor versé­nek, Az éjszaka csodáinak megszólaltatásáért harma­dik helyezést ért el. A nyerteseket oklevéllel és pénzjutalommal honorál­ták. Debreczeni Tibor meg­jegyezte, hogy a magyar költők verseit lényegesen magasabb színvonalon szó­laltatták meg. mint a szov­jet költőikét. Pozitívan érté­kelte a megye neves költői­nek tolmácsolását, de szóvá tette, hogy az utóbbi évek magyar versei kimaradtak a programból, holott minden versenyző kézhez kapta a fiatal költők antológiája cí­mű kötetet. Idegenkedésük nehezen magyarázható. A színvanialjavítás érdekében továbbképzést javasolt az irodalomtanárok részére, ahol elsajátíthatnák a vers­mondás fortélyait. Várnai Ágnes Tv-jegyzet Reflektor- fényben a Reflektor Magvas mondanivaló átlag öt és fél percben — tartalom helyett az Űj Reflektor Magazin péntek esti adásáról, melyben tizenegy riport, vélemény fogalmazódott meg egy /óra alatt, llkei Csaba szerkesztő műsor­vezető >érdeme, hogy percről percre „falán­kabbak” lettünk. Miről szóU a magazin leutóbbi adása? Sajnos Somogyország sem kerül­hette lel a nyilvános vé­leménynyilvánítást: Or­bán Ottó, Csorna állo­másfőnöke — akit egyéb­ként lapunkban is bemu­tattunk; a Somogyi tá­jak, emberek sorozat sze­replője tvolt i— ország-vi­lág előtt ismét elmondta, milyen kálváriát járt meg százhúszezer forint­jával az adakozó és a jövőnek építeni akaró férfiú, amikor arra az el­határozásra jutott, hogy kis falujának művelődési házat ajándékoz — ösz- szefogással. Az adako­zásnak többféle módja és főképp szándéka van: Orbán Ottó állomásfő­nök (a közért, a néhány száz lelkes település kis közösségének a megbe­csüléséért szállt szembe a hivatallal, bizonyítandó, hogy minden egyes em­ber fontos, törődésre vá­gyó lés törődésre érde­mes. Hogy iis mondta? — Hazát alulról lehet építeni. Művelődésirányítók kö­zül is többen tanulhat­tak tőle, amikor kifejtet­te véleményét a közmű­velődés hatékonyságá­ról. Azt mondta: — A járható út a közművelő­dés társadalmasítása. — Igaza van. Egyre szaporodnak a butikok, egyre szaporod­nak a bosszúságok a bu­tikosok monopóliuma miatt. ',A hiánycikklista nem lenne oly hosszú, ha nem vásárolnák föl előlünk a kurrens cikke­ket — ezt nemcsak az Űj Reflektor Magazin mondja, >hanem sok ka­posvári lakos is, hiszen véletlenül csaknem min­denki fölfigyelhetett már arra, hogy az olcsóbb pu­lóverhez előbb jut hoz­zá a butiktulajdonos. S ha mégis igényt tart rá a rvevő, megtalálhatja néhány sarokkal arrébb — a butikban, drágáb­bért. A jhatékonyabb el­lenőrzésre hívta föl a ha­tóságok figyelmét a mű­sor. Nincs könnyű helyzet­ben a vasút, nehéz fizi­kai munkára alig lehet embert találni, éppen ezért sok a túlóra. Ti­zenötezerrel csökkent tíz év alatt a vasúti dobjo- zók száma. A száznyolc­vankét órás munkaidő | náluk csak papíron, léte- I zik — állította reflektor- | fénybe a nehéz, ám fe­lelősségteljes és munkásokat n r Reflektor Magazin leg­utóbbi adása. H. B. Kedvezmények, a tavaszi fesztiválra A budapesti tavaszi fesz­tivál legnagyobb idegenfor­galmi eseménye, az Utazás ’85 kiállítás áz idén az ed­digiektől eltérően hat napig tart nyitva március 22. és 27. között. A kiállítás láto­gatóinak 50 százalékos uta­zási kedvezményt nyújt a MÁV. A vonatjegyeket az Utazás kiállításon a MÁV pavilonjában, valamint a .fesztivál több helyszínén — színházakban, a Budapest sportcsarnokban stb. —le­het lébélyegeztetni. A ked­vezmény március 21-től áp­rilis 1-ig vehető igénybe, A fesztivállal egyidőben megrendezendő soproni ta­vaszi napokra ellátogató vendégek is igénybe vehe­tik az 50 százalékos kedvez­ményt. Menetjegyeiket a Liszt Ferenc Művelődési Központban bélyegeztethe­tik le. Szentendre az idén elő­ször kapcsolódik be a tava­szi fesztivál eseményeibe. Az oda érkező látogatók­nak szintén 50 százalékos kedvezményt ad a MÁV.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom