Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. február 18., hétfő Somogyi Néplap 3 PÁRTÉRTEKEZLETEKRÓL JELENTJÜK A jövőbe tekintve Fórum az Ezüstparton Fiatalok — vezető tisztségben Siófok A sokrétű, tartalmas vita a szűkebb pátria — Siófok és környéke — közéletének minden lényeges kérdésére kitért. A felszólalók méltatták az eredményeket, de kritikusan szóltak a gondokról is. A jövedelmi viszonyokkal, az életszínvonallal kapcsolatban elmondták, hogy a beszámolási időszakban az állami tulajdon részaránya nem változott, a szövetkezeti tulajdon tovább erősödött. -Az idegenforgalom, a vglmik-k, a gmk-ik, valamint a háztáji gazdaságok eredményeként növekedett a lakosság személyi tulajdona. Az állami intézkedések hatására egyre több kisiparos, kiskereskedő tevékenykedik a Balaton-par- ti városban, nem mindig a követelményeknek megfelelő színvonalon és erköil- csiisággel. A tanácsok munkájában hatékonyabbá vált a testületi tevékenység. Kedvezőbb feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a lakosság részt vállaljon a helyi feladatok megvalósításából. Siófokon a többi között létrehozták a városkörnyéki bizottságot, amely a települések összehangolt fejlesztését, az anyagi eszközök hatékony felhasználását szervezi. A gazdasági egységek többsége alkalmazkodott a gyorsan változó követelményekhez. Tovább fejlődött az idegenforgalom. A turisták száma évente növekedett, előtérbe került, a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése. Következésképpen emelkedtek a devizabevételek. ' Színvonalasabbá vállit a programkínálat, némileg bővült a szolgáltatások köre, melyben az új üzemeltetési formáknak is szerepük van. A minőségi turizmusért tett erőfeszítések azonban még nem oldották fel a kereslet és a kínálat közötti feszültséget. A Balaton és környezete védelmével kapcsolatban elmondták, hogy a szennyvízelvezetés lehetősége 24 százalékkal, a tisztítókapacitás pedig 17 százalékkal növekedett. A tisztított víz 50 százalékát a Balaton vízgyűjtőjéből vették, a szennyvizek foszfortallaní» tása pedig csökkentette a tó terhelését. A szolgáltatóipar fejlődése elmaradt a tervezettől, viszont a közlekedés és a szállítás feltételei javultak. Elkészült a déli és az északi Sió-híd, hamarosan átadják aiz autóbusz-pályaudvart. Megvalósult a MÁV kereskedelmi pályaudvara és pályafenntartási telepe. Befejezték a Vdlán-’telep fejlesztését. A tömegközlekedésben azonban még feszültségek tapasztalhatók. Áz átlagbér színvonala a tervezettnél nagyobb ütemben, a 40 órás munkahétre való áttéréssel egy időben mintegy 25—30 százalékkal növekedett. Ezt az átlagot lényegesen meghaladta a gmik-kbain és a külföldön dolgozók jövedelme. A várasbain tovább javult a lakásellátottság. Megépült 125 célcsoportos és a tervezettnél több OTP-s laikás. Befejezték a főtéri és megkezdték a Foki-hegyi lakótelep kialakítását. Az elmúlt időszak nemzetközi és hazai változásainak hatására gazdagodott a vitaszelllem a közéletben, a munkhelyi fórumokon. Az emberek bátrabban nyilvánítanak véleményt, ismeretük bővült. A gazdasági, politikai és ideológiai témákról hozzáértően beszélnek. Következésképpen nőtt az igény a valósághű, az érvekkel alátámasztott tájékoztatás iránt. Szinte minden családnak van televíziója, rádiója, a lakosság többsége előfizetője vagy vásárlója a politikai napilapoknak, folyóiratoknak. Fejlődött a közoktatás, színesedett az úttörőélet, színvonalasabbá vált a KISZ-munka a városban és a környék településein. Az egészség- ügyi alapellátás munkafeltételei javultak ugyan, de az üdülési idény nagy terhet ró az egészségügyi dolgozókra. A XII. kongresszus óta a párttagság létszáma növekedett. A Központi Bizottság 1983. áprilisi határozatának fefLdoltgozása során élénlkebbé vált a pártélet, nőtt a kommunisták aktivitása. A határozat feldolgozása a pártmunka mozgalmi jellegének továbbfejlesztését szolgálta. A pártbizottság eredményesen vonta be a testületi tagokat, az alsóbb pártszervezeteket, az intézményi és gazdasági vezetőiket a döntések el ő k észí tésébe. A vita összefoglalása után megválasztották az új párt- bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A siófoki pártbizottság első titkárává ismét Balassa Belát, titkáraivá Giay Lászlót és Kovács Istvánt választották. Többet tenni kötelesség Boglárfelle 1980-ban még külon-kuion fogalmazták meg a célokat, a feladatok végrehajtásáról azonban már együtt adtak számot a boglárlellei városi jogú pártbizottság pártértekezletén. A közigazgatás átszervezése új helyzetet teremtett ebben a térségben. 1984 februárjában rendkívüli pártértekezleten alakult meg a városi jogú nagyközségi pártbizottság. így a bo^lár- lellei pártértekezlet nemcsak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását értékelte szenvedélyes kritikával és önkritikával, hanem az új szervezési formával járó útkeresés tanulságait is összegezte. Négy tanács, tizenhét település tartozik a körzethez, ahol a gazdálkodásra a mezőgazdaság túlsúlya a jellemző, az ipar alacsonyabb a megyei átlagnál. A keresőképes lakosság alig több mint húsz százaléka dolgozik az iparban. Intenzíven fejlődött a híradástechnikai, a gép- és az építőipari termelés, jóval lassúbb viszont az előrelépés a könnyűiparban. A • keresők csaknem negyvennégy százalékát foglalkoztató mezőgazdaság a céloknak megfelelően, de eltérően fejlődött. A térség gazdasági és társadalmi életében meghatározó szerepet tölt be a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát. A termelőszövetkezetek egy része gyenge adottságú, veszteségérzékeny. Termelésüknek, tevékenységüknek sajátossága, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a környezet, a Balaton vízminőségének védelmére. Büki János, a pártbizottság első titkára utalt rá szóbeli kiegészítőjében: az idegenforgalom a vártnál jobban fejlődött, ám a belső idegenforgalom nem változott a kívánt mértékben. Pedig lehetőséget kínál erre Buzsák, Somogyvár, Somogy- túr, Csisztapuszta. A körzet lakóinak ellátása mellett fontos feladat a kereskedelmi hálózat, a szolgáltatás továbbfejlesztése. A pártértekezlet küldöttei felelősséggel foglalkoztak az államigazgatási átszervezéssel járó párt- és tanácsi munka tapasztalataival. Joggal állapították meg, hogy mérhetően fejlődött az alapszervezeti munka, nőtt a pártszervezetek befolyása a községpolitikára, fokozódott az önállóság. Ugyanakkor bírálat érte a városi jogú nagyközségi közös tanácsot a sokszor késedelmes, lassú ügyintézésért, a körzet tanácsaival való együttműködés fogyatékosságaiért. Ahogy a XIII. kongresszus irányelveiről való Vita során is kifejezésre jutott: megszüntetésre váró hibák ezek. A fejlődés fontos feltétele, hogy a döntésekbe jobban vonják be a lakosságot. Jól tükrözte ezt a pártértekezlet vitája, ahol tizenheten mondtak véleményt, és időhiány miatt többen írásban adták be észrevételeiket. A felszólalások nemcsak alátámasztotok, hanem sokoldalúan ki is egészítették a beszámolót. Vizeli Istvánná megyei vb-tag azt mondta: az őszinte hibafeltárás segít a sajátos gazdasági, társadalmi helyzetben levő körzet feladatainak ellátásában, s ehhez nemcsak a kommunisták, hanem minden lakos segítsége nélkülözhetetlen. A pártértekezleten újjáválasztották a pártbizottságot, a végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. A párt- bizottság első titkára ismét Büki János, titkára Fodor Zoltán lett. Marcali Felelősséggel értékelte az előző pártértekezlet óta végzett munkát, határozta meg a feladatokat a marcali pártértekezleten részt vevő 182 küldött. A város és a vonzáskörzet gazdaságának teljesítő képessége növekedett az eltelt öt év alatt. A termék- szerkezet korszerűsítése — az erőfeszítések ellenére — elmaradt a kívánatostól és a lehetségestől is. Kedvező változás következett be viszont az üzemek önállóságának növelésében, a belső szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítésében, a vezetői felelősség- és kockázat- vállalásban. A terület iparának termék- szerkezetére — a Medicor- telep, a Mechanikai Művek gyáregysége, az Unitechnika szövetkezet változásai ellenére — továbbra is az egyszerű vagy kevés szakmát igénylő termékek magas aránya a jellemző. Sok szó esett arról, hogy nem sikerült kitelepíteni az Unitechnika szövetkezet városközpontban levő üzemrészét. A pártértekezlet úgy határozott, hogy ehhez, valamint az akkumulátorüzem befejezéséhez megfelelő segítséget kell adni. A terület életében meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdasági üzemek. Termelésükkel a hozamok növelésével, a termékek minőségének felhozásával járultak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelés valamennyi ágazatban nőtt, miközben a gazdaságosságra való törekvés került előtérbe. Dr. Grübl László első titkár a szóbeli kiegészítőben Valósághű értékelés Tob Tahon, a Virág utcai általános iskola nagytermében ünnepélyes külsőségek között kezdődött a szombati pártértekezlet. A 42 páirt- alapszervezet 116 küldötte jelenlétében a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról készült írásos beszámolóhoz Teleki Sándor első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mind az írásos beszámolóban, mind pedig a szóbeli kiegészítésben nagy hangsúlyt kapott a beszámolási időszakban végrehajtott közigazgatási átszervezés és annak hatása a körzetben élőkre. Teleki Sándor hangsúlyozta, hogy a közigazgatás korszerűsítésének eredményeként megnövekedett a nagyközségi pártbizottság hatásköre. A testület az új feladatoknak megfelelően végezte munkáját. A pártbizottsági tagok döntő többsége teljesítette társadalmi kötelezettségét, amelyért külön is köszönetét mondott az első titkár. A beszámoló valósághűen és kritikusan értékelte a körzet ötévi fejlődését, az eredményeket és a gondokat. Tovább bővült az ipari és mezőgazdasági üzemek termelése. A korábban veszteséges termelőszövetkezetek átszervezték termelésüket, kiemelt figyelmet fordítottak a kiegészítő tevékenységre, s ennek eredményeként megszilárdult a gazdálkodás. Elhangzott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a kisközségek alapellátására, a nagyobb települések és falvak közötti különbség csökkentésére. Többek között a szolgáltatás is elmarad a jogos lakossági igényektől. A beszámoló és a kongresszusi irányelvek vitájában tizennégyen kértek szót. A felszólalók számos olyan kérdést érintettek, amely kiegészítette a beszámolót. A vitában szórt kért Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is. Bevezetőjében utalt arra, hogy a megyei pártbizottság különös figyelmet fordít a tabi körzet fejlődésére. — Tisztában vagyunk azzal — folytatta —, hogy a térség adottságai nem érik el a megyei átlagot. Ezen a területen a mezőgazdasági üzemeknek jobban meg kell dolgozniuk az eredményekért, mint másutt. Tudjuk azt is, hogy a körzet kisebb települései milyen gondokkal küszködnek. Tanai Imre ezt követően kitért a városi jogú nagyközségi pártbizottság munkájára, a beszámoló értékelésére. Megállapította, hogy a' testület valósághűen tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit az eredményekről. Egyetértett a .határozati javaslatokban megfogalmazott feladatokkal, amelyek a következő időszakiban az előibforelépést szolgálják. Végezetül a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki azért az eredményes munkáért, amelyet a körzet kommunistái, a pártbizottság végeztek. A széles körű vitában elhangzottakat Teleki Sándor foglalta össze, majd a küldöttek elfogadták a beszámolót, a 'kongresszusi irányelveket, a határozati javaslatot. A testületi tagok megválasztására a késő délutáni órákban került sor. A küldöttek 45 tagú pártbizottságot választottak, amely első ülésén megválasztotta a kilenctagú végrehajtó bizottságot. A nagyközségi pártbizottság első titkára ismét Teleki Sándor, titkára Soós József lett. A megyei párt- értekezleten 14 küldött képviseli majd a körzet kommunistáit. elismeréssel szólt arról, hogy a mezőgazdasági .üzemek termelési értéküket 30, nyereségüket 47 százalékkal növelték. Felhívta a figyelmet a hatékonyság javítására, a termelési társulások alakítására. A felszólaló mezőgazdasági szakemberek megerősítették ennek szükségességét. Kovács Zoltán kéthelyi tsz-elnök aláhúzta: mindenhol azt kell termelni, ami gazdaságos, amit el lehet adni, ami eredményt hoz, és jó a népgazdaságnak is. Magyar István, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója szerint az eszközellátottság nem felei meg a követelményeknek. Csak az erők összpontosítása hozhat eredményt a közös érdekeltség, a korrekt üzleti kapcsolat talaján, akár agrárkémiai központ, gépműhely, élelmiszer-feldolgozó, hűtőház vagy gabonatároló építése a cél. A tanácsok nagyobb önállósággal és hatáskörrel tevékenykedtek, javult gazdálkodásuk színvonala, rugalmasabbá vált a tervező munka. Kedvező, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a községek fejlesztésére, népességmegtartó képességük növelésére. Bővült és sokoldalúbbá vált a tanácsi és a nem tanácsi szervek kapcsolata. Dr. Ress Zoltán városi tanácselnök elmondta, hogy Marcali 72 millió forintot vett át a társszervektől. A lakosság önkéntes anyagi hozzájárulása négy év alatt 35 millió forint volt. Ugyanennyi idő alatt 40 helyett 47- milliót tett ki a társadalmi munka értéke. Sok szó esett arról, hogy szükség van a marcali kórház rekonstrukciójára. Dr. Boros Sándor, a kórház igazgatóhelyettese megerősítette: tovább nem halasztható ez a rekonstrukció, ugyanis az intézmény működését, a kórház jövőjét veszélyeztetné. Szorgalmazta a pártértekezlet a közoktatás teltételeinek fejlesztését, a képesítés nélküliek számának csökkentését, a gimnázium, a szakmunkásképző és a kollégium bővítését, egy új szakközépiskola létesítését. A pártszervek év -szervezetek nagy többsége megtalálta a mai követelményeknek megfelelő munkastílust és -módszert, élni tud az önállósággal, felelősséggel oldja meg feladatát. Nagyobb segítséget igényelnek azonban a társközségi alapszervezetek. Fontosnak tartotta a pártértekezlet a KISZ tömegbefolyásának és szervezettségének növelését. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára elismerően beszélt a térség ötéves fejlődéséről. Kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítottak Marcali és a vonzáskörzet összehangolt fejlesztésére, az életkörülmények javítására. Felelősséggel, tenni akarással munkálkodnak egy arányosabb és eredményesebb iparszerkezet kialakításán. A városi pártbizottság munkamódszere fejlődött, igazodott a változó körülményekhez. Fokozták a pártszervek önállóságának fejlesztését. A párt tekintélye, tömegkapcsolata erősödött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a párttagokkal, a pártonkívüliekkel is többször kell véleményt cserélni. Elismeréssel szólt arról, hogy bátran állítottak tisztségekbe fiatalokat, előreléptek a párttisztségviselők felkészítésében és alkalmassá tételében. Eredményesnek ítélte meg a tagfelvételt, de azt kérte, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a fiatalok párttaggá nevelésére, a KISZ-re. A küldöttek 53 tagú párt- bizottságot választottak, A testület első ülésén ismét dr. Grübl Lászlót választotta meg első titkárnak, titkároknak pedig Brachna Jánost és dr. Sütő Lászlót.
