Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 39. szám Ára: 2,20 Ft 1985. február 16., szombat Húszéves a tsz- üdültetés Nemrégiben faluszerte megszólták azt, aki üdülni in­dult. Az utóbbi időben azon­ban már nem ritkaság a ter­melőszövetkezeti tagok üdü­lése. A mezőgazdasági dolgo­zók között az életforma-vál­tozással együtt a, üdülés is egyre természetesebb igénnyé vált. Hiszen a termelőszövet­kezetek mintegy félmilliós dolgozó tagsága fiatalodott, és az ő életvitelük már más, mint elődeiké volt. De a csak­nem ugyanennyi nyugdíjas tsz-tag és a több mint száz­ezer alkalmazott közül is egyre többen keresik a be­utalójegyeket. Akik egyszer már megízlelték a gondtalan kikapcsolódás örömét, azok szívesen megismétlik. A parasztság üdültetése húszesztendős múltra tekint­het vissza. A termelőszövet­kezetek megerősödése után, 1964-ben épült fel a tsz-ek százágyas első üdülője Haj- dú-Bihar megye termelőszö­vetkezeteinek összefogásával a debreceni Nagyerdőben. Kezdetben szinte meg kellett ked vettetni az üdülést. Egy idő után mindjobban elter­jedt a debreceni beutalás hí­re. Hatása nyomán több ki­sebb üdülő bérelésére, vásár­lására került sor. A termelő­szövetkezeti tagok üdülését elősegítette az is, hogy tíz esztendeje a TOT is rész vesz a szakszervezeti mozgalom ál­tal kezdeményezett társu­lásos üdülőépítkezésekben. Az utóbbi időben az üdülő- fejlesztés felélénkült. Har­kányban 1980-ban elkészült a korszerű 250 ágyas, szövetke­zeti társulás keretében mű­ködő gyógyház. A termálvíz mellett létesült pihenőházat érthetően az idősebb korosz­tály kedveli leginkább, mivel sokuk küszködik ízületi pa­naszokkal. A gyermekes csa­ládok és a fiatalok, ha mód­juk van, a balatoni nyaralást választják. Az igényeknek megfelelően a TOT magán­házaknál bérel a főszezonban Balaton melletti szálláshelye­ket, ahol ezer személy nyaral­hat. A Balatonhoz hasonlóan kedvelt a fővárosban a Sza­badság-hegyen két éve meg­nyitott TOT Továbbképzési és Üdültetési Központ, ahol a továbbképzés mellett nyaran­ta és a szünidőkben, vala­mint a hétvégeken egyszerre 300 személyt fogadnak a két­ágyas, pótágyazható szobák­ban. A vakációban 10 cso­portban családokat üdültet- nek. Szeptembertől április végéig, az oktatás idején pén­tek estétől vasárnap estig ví- kend-üdülésre várják a vidé­ki beutaltakat. A mezőgazdasági dolgozók részt vehetnek külföldi csere­üdültetésben is. A csehszlo­vák testvérszervezet az idén mintegy 500 személyt látott vendégül cserebeutalásra me­leg vizű gyógyhelyeken. A TOT az üdülők kényel­mi fokozatai szerint állapí­totta meg a térítési díjakat. A számlázás a beutaló szerv részére mindig önköltségi áron történik. De a vendégek által fizetett térítési díj — a most növelt összegben is — többnyire kevesebb, és ter­melőszövetkezetenként válto­zó lehet. Ugyanis a belső ön- kormányzati rendszer dönté­se alapján a szociális szem­pontok figyelembevételével az önköltségi ár mérsékelhe­tő. Az idén már több mint 50 ezer termelőszövetkezeti tag és családja üdülhet. SOMOGY FEJLŐDÉSÉRŐL Elutazott hazánkból _____ / Á KSH Somogy megyei Igazgatóságának jelentése a horvát kormányfő BERUHÁZÁSOK, TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS A szocialista szervek So­mogy megyében 'tavaly 5,1 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Ez az ősz- szeg — folyóáron számítva — hat százalékkal 'kisebb, mint az előző évi volt. A mérséklődést döntően az ál­lami pénzek visszafogása okoztS, a vállalati, szövet­kezeti beruházás ugyanis alig csökkent. A költségek elsősorban az iparban, va­lamint a közlekedésben, a postán és a távközlésben nőtték. Megfigyelhető az építési beruházások ará­nyának növekedése is: a ta­valy üzembe helyezettek esetében az előző évi 55 he­lyett 63 százalék, közben a gépi beruházások 37 száza­lékról 28-ra mérséklődtek. 1984 végén a megyében a folyamatban levő 100 millió forint költségelőirányzatot meghaladó beruházások szá­ma 27 volt, összességében 8.4 milliárd forint költség­előirányzattal és 55 százalé­kos készültségi fokkal. Hat beruházás indítására is sor került tavaly, összességében 1.4 milliárd forintos költ­ségelőirányzattál, ebből a posta és a távközlési beru­házások összege majdnem egymilliárd forint. Megyénkben a szocialista ipar termelési volumene 1984-ben 6,5 százalékkal ha­ladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés hullám­zó volt, összességében mér­séklődött. Az országost meg­haladó megyei termelésnö­vekedésben, valamint a ter­melés ingadozásában több tényező játszott szerepet: — a kereslet csökkenésének ellensúlyozására a hír­adás- és vákuumtechni­kai iparban termelés- és termékszerkezet-javító beruházásokat helyeztek üzembe; — a könnyűipari szerveze­teik körében bővült az együttműködés, javult az anyagellátás, élénkült a kereslet (a külpiaci is); — az élelmiszeripari terme­lésben a döntő súlyú hús­ipart az I. félévi növek­vő sertéskínálat kedvező­en érintette, ugyanakkor a konzerviparban a ked­vezőtlen időjárás miatti alap- és nyersanyagki­esés, valamint a termék- összetétel változása je­lentős termeléshullám­zást okozott. Legerőteljesebben — 13 százalékkal — a nehézipari ágazatok termelése bővült. A könnyűipari szervezeteiké — döntően a szövetkezeti széktor egyhatodával bő­vült termelése révén — mintegy hét százalékkal nőtt, az élelmiszeripariaké pedig a II. félévi visszaesés után az előző év szintjén ma­radt. Egyéb ipari szerveze­tek termelése az I. félévi visszaesés, majd a II. fél­évi erőteljes fellendülés kövétkeztében meghaladta az 1983. évi szintet. A megyei székhelyű ipar­vállalatok és szövetkezetek bevétele 1984-foen 10,2 mil­liárd forint volt; ez az elő­ző évinél, folyóáran számol­va 8, összehasonlítható ára­kon pedig 3 százalékkal volt több. Nőtt a külső piacok szerepe, a belkereskedelmi értékesítés azonban több mänt 8 százalékkal vissza­esett. A szocialista ipar gazdál­kodó egységei tavaly 4,4 milliárd forint értékű árut szállították külföldre. Ez mind folyóárom, mind volu­menében számolva 15—16 százalékkal több volt az előző évinél A nem rubel elszámolású export 22 szá­zalékkal nőtt, a rubel elszá­molású viszont 3 százalék­kal elmaradt az előző évi­től. A külkereskedelmi cél­ra történt értékesítésben a könnyűipari szervezeték jár­tak az élen (36 százalék­kal). A külkereskedelmi oéliú értékesítés 53—54 százalékát kitevő élelmiszeripari ex­port összességében 6 száza­lékkal nőtt, ezen beliül szin­tén a nem rubel viszonyla- tú átadások voltak a meg­határozók. A szocialista ipar foglal­koztatottjainak átlagos állo­mányi létszáma 1984-ben 30,9 ezer fő volt, azlaz 271- gyel kevesebb, .minit 1983- ban. A fizikai dolgozók lét­száma 238-cal volt keve­sebb. A foglalkoztatottak számának 1979 ót® tartó mérséklődése tavaly néhány alágazatban — főként a könnyűiparban, ezen belül is elsősorban a nyomda- és a bútoriparban volt tapasz­talható tartós munkaerőid - ány — éreztette kedvezőt­len hatását. Az élőmunka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés alapján — viszont 7 százalékkal javult; a ter­melés bővülését 1984-ben teljesen ez fedezte. A megyéi székhelyű kivi­telező építőipar szervezetei­nek a folyóárom 3,5 milli­árd forintot kitevő saját építési-szerelési munkája 4 százalékkal kevesebb volt az 1983. évinél. A magas­építők termelése 10 száza­lékkal esett vissza, a mély- építőiparban 2 százalékos termelésbővülést érték el. A magasépítő-iparban legke­vésbé a szövetkezetek telje­sítménye csökkent, a mély- építőiparban csupán az út­építési munkák iránti igé­nyeik csökkenése akozott termelésvisszaesési. Kedve­zőtlen jelenség, hogy a ki­vitelező építőiparban tovább csökkent a fenntartási jelle­gű munka hányada. Az építőiparban tavaly tízezer munkavállalót fog­lalkoztattak, azaz öt száza­lékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az 510 fős létszámcsökkenésből 418 a fizikai foglalkozásúak szá­ma. A fizikái létszámon be­lül viszont az építési-szere­lési tevékenységet végzők száma kevesebb 7 százalék­kal az egy évvel korábbinál. A kivitelező építőipar együttes termelékenysége Somogybán — az egy építé­si-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai fog­lalkozásúra jutó .termelési érték alapján — 4 százalék­kal haladta meg az 1983-as szintet. Ezen belül a mély- építőiparé 12 százalékkal bővült, a magasépítő-iparé 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 1984- ben a megyei kivitelezők majdnem 80 millió forint értékű építési igényt utasí­tottak vissza; ez egyhar- m|addai kevesebb az 1983. éviinél, és mind magasépí­tési — ezen belül 9 millió forint fenntartási — jellegű munkám vonatkozott. Az építőpari szervezetek 1984-ben 858 (a tavalyinál 34-gyel több) lakást adtak át. Ebiből 705 készült a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat kivitelezésé­ben. Az év folyamán 576 (egy évvel korábban 984) lakás építését kezdték el, 1984. december végén pe­dig még 994 (1983-ban 1276) lakás kivitelezésén dolgoz­tak. Somogy mezőgazdaságilag művelt területe május 31-én 371,1 ezer hektár volt, azaz a tavalyinál 1750 héktárral kevesebb. A korábbi évek­ben tapasztalt tendenciának megfelelően kisebb mérték­ben — 126 hektárral — csökkent a szántóterület. A vezetésszerkezetben csak ki­sebb változásokait tapasztal­hattunk : gabonafélékből 2,3 százalékkal nagyobb terüle­tet vetettek be, így ezek aránya a vetésterületen be­lül Itöbb mint 1 százalék- ponttal nőtt. A gabonafélék közül búzával az 1983. évi­hez hasonló nagyságú, ku­koricával az egy évvel ko­rábbit valamelyest megha­ladó, őszi árpával viszont több mint egyötödével na­gyobb területet vetettek be. A búza és a kukorica ve­tésterületének nagysága ez évben majdnem azonos volt (27,5, illetve 27,4 százalék). A szeszélyes, hűvös, csa­padékos időjárás ellenére a kalászosok terméseredmé­nyei kedvezőek. Rekord- ménnyiséget — majdnem 480 ezer tonnát — sikerült betakarítani. Ez 10 száza­lékkal itöbb az előző évinél. A növekedés részben a 3,2 százalékkal nagyobb vetés­területnek, részben az előző éviinél jobb termésátlagok­nak köszönhető. A megye szarvasmarha- állományá 1984. december 31-én 100,8 ezer darab volt. Ez 3,5 százalékkal keve­sebb, mint az előző év végi. A csökkenés mértéke na­gyobb volt, mint a korábbi két évben. Leginkább most is a kisüzemi állomány csökkent (12,4 százalékkal). (Folytatás a 4. oldalon.) Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására feb­ruár 11. és 15. között hiva­talos baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodott Ante ■Markovics, á Horvát Szo­cialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának elnöke. Marjai József és Anite Markovics a megbeszélése­ken kiemelt figyelmet fordí­tották a Magyar Népköztár­saság és a Horvát Szociá­list® Köztársaság politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsola­tainak bővítésére. Megálla­pították, hogy a magyar— jugoszláv jószomszédi, ba­ráti viszony alapján a ma­gyar és a horvát szerveze­tek, intézmények és válla­latok közvetlen kapcsolatai jól fejlődnek. A Horvátor­szágban élő magyar, illető­leg a Magyarországon élő délszláv, ezen belül a hor­vát nemzetiségű lakosság betölti a híd szerepét; az or­szágaink közötti kapcsola­tokban és ennek aktivizálá­sát mindkét fél elősegíti. Különös hangsúlyt helyez­tek a kooperációs együtt­működés szélesítésére, a kölcsönös áruszállítások nö­velésére. Ante Mankovicsot fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A horvát kormányfő tár­gyalt Kapolyi László ipari miniszterrel és találkozott Köpeczi Béla művelődési, valamint Váncsa Jenő me­zőgazdasági és éLelmezésügyi miniszterrel is. Az Amte Markovics kíséretéhen lévő köztársasági vezetők maigyár partnereikkel tékinltették át az együttműködés konkrét kérdéseit. Itt-tartózkodásuk során a horvát vendégek ellátogattak Leninvárosíba, a Tiszai Vegyi Kombinátba, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, a Vi­deoton székesfehérvári gyá­rába, a Ganz Villamossági Műveikbe, a Skála Nagyáru­házba. valamint a Magyar- országi Délszlávok Demok­ratikus Szövetségébe, Buda­pesten pedig a főváros ne­vezetességeivel ismerkedtek. Ante Markovics és kísé­rete pénteken elutazott ha­záinkból. Számítógép figyel a gépre A BUDA-FLAX buda­kalászi gyárában tizen­két darab SZTB típusú szövőgépet szereltek fel a COMPUTEXT által ki­fejlesztett és gyártott számítógéppel. A beren­dezés fél évig kísérlet­képpen regisztrálja a szö­vőgép működésének jel­lemző adatait, fordulat- számát. a fonalszakadá­sok számát, valamint az állásidőket. A kapott ada­tok alapján a, szakembe­rek pontos képet kapnak a legtöbbször előforduló hibákról és ennek birto­kában lehetőség lesz . a munka- és üzemszerve­zés, valamint a minőség további javítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom